Júliusban sokféle képpel bővült az ország egyik legnagyobb fotótára, a fortepan.hu. Érkeztek képek a Főkert archívumából - ezért a sok játszótéri kép. Miklós Lajos kocsigyáros Kőbányán működtetett szekereket, platós lovaskocsikat építő műhelyt, majd a második világháború idején az ukrán fronton katonáskodott és fotózott. De érkeztek fotók Nagy Imréről, 1968 forrongó Párizsáról is. Én a budapesti képekből adok át egy kis válogatást. (Az azonosító számra kattintva a fotó nagyban is letölthető.)

141346: Az ellenforradalomnak hívott, vagy csak "sajnálatos események"-ként emlegetett 1956 után került a mai II. János Pál pápa térre, az akkori Köztársaság térre Kalló Viktor emlékműve 1960-ban. Egy hatalmas, enyhén lejtős talapzaton állt a mártír 5 méteres szobra. A hatalmas talapzattal a szobor nézőjét igyekezett a szobrász kellő távolságban tartani a szobor alakjától, mivel az közelről, alulról szemlélve már egy torz képet adott volna ki. A talapzat még a rendszerváltás után is a helyén maradt, a szobor maga viszont kikerült a Szoborparkba, ma is ott van. 

141316,  141320: A hatszögletű virágtartókból még akad pár ütött-kopott példány a városban, de a kerek aluljáró a 4-es metró építésekor végleg eltűnt a Baross tér közepéről. Ebben a korábbi felállásból még ezen a lesüllyesztett, de nyitott, kerekded formájú téren kellett átsétálni a metrótól a Keleti pályaudvar alatt kiépített aluljáró szintre, ahová a pénztárakat költöztették le. A tér átépítése Kővári György (MÁVTI) tervei szerint valósult meg - ő tervezte később a Skála Metrót is, az előtte levő kis térrel, aluljáró kapcsolattal együtt. Akkoriban még az autós és a gyalogos forgalom elválasztása volt a nagy vívmány - igaz, a mai autómennyiség töredéke furikázott akkor Budapesten. 

153346: Miklós Lajos lovaskocsi műhelyéből került ki ez a mívesen megfestett lovaskocsi is, nyilván a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár megrendelésére, az 1950-es évek elején. 

141284: A Főkert archívumából származik ez a kép is. Szinte minden rajta van a fotón. Még jól kivehető, hogy a Városliget megnyitásakor, eredetileg nem az Andrássy útról érkezett a forgalom zöme - hisz az akkor még nem is létezett. A "főbejárat" a Városligeti fasor felől volt - ezt hangsúlyozta a rondó. Az ötvenes években szakították ki a Városligetből (és burkolták le) azt a részt, ami aztán Felvonulási térként lett ismert, április 4-i és május 1-i felvonulások helyszíneként. Az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobornak még ott látjuk a képen a talapzatát, mellette a dísztribünnel. Mellette már ott áll Lenin szobra is, azt 1965-ben avatták fel (Pátzay Pál alkotása), tehát a kép nyilván ez utáni. A háttérben jókora csarnokok sorakoznak - itt, a Városligetben tartották ugyanis a BNV-ket, míg a hetvenes években aztán ki nem költöztek Kőbányára, a mai helyükre. 

141202: A boka fölé emelt, geometrikus rendben kialakított virágágyások a rendszerváltás előtti időkben pont olyan elterjedtek voltak, mint a mindenhol, így a Clark Ádám tér közepén is ott virító vörös csillagok. A Főkert archívumából származó fotón Borsos Miklós alkotása áll - ez már a sokadik 0 km kő Budapest történetében, de persze ez is az innen kiinduló (értsd: innen kilométer számozott) főutakat, autópályákat szimbolizálja. Az avatáson jól megviccelték a mestert - hogy hogyan, azt olvasd el itt!

154273: A régi Erzsébet-híd pesti kapuja 1957-ben. Igen, az 1945 januárjában felrobbantott híd maradványa még az ötvenes évek végén is ott állt Budapest közepén. Ez volt az utoljára helyreállított budapesti híd - a ma is látható Erzsébet hidat 1964-ben adták csak át. Az is érdekes, hogy hol állt a fotós. A Március 15. téren állt az a kis rotunda-szerű építmény, a gloriett, ami otthont adott Erzsébet királyné szobrának. Az építmény már rég eltűnt, a szobor viszont ma is megvan, csak a híd budai oldalán, a lehajtó által körülvett kis parkban. 1932-ben avatták, 1953-ban eltüntették, majd 1986-ban avatták fel újra, új helyen.

141285: A Feneketlen-tó infrastruktúrája a hetvenes évek első felében. A kép alján a Park étterem, amelynek a helyén ma a Hemingway működik. Felette, azaz mögötte az egykori Budai Parkszínpad található. A kép tetején pedig az egykori Sport szálló, ami ma Flamenco néven fut. Valamikor még mocsaras, üres terület volt ez, aztán agyagbányát nyitottak itt tégla gyártás számára. Aztán feltört a talajvíz, és így született meg a tó. De a terület rendezése csak a huszadik század elején kezdődött meg, amikor a ciszterci szerzetesek építkezni kezdtek a tó partjától északra. A mai tópartot az ötvenes évek végén tervezték meg és alakították ki. A tóban 2010 óta tilos horgászni.

141303, 141319: 1965-ben, "Felszabadulásunk 20. évfordulójára" készült el a Gellért-hegy oldalában a Jubileumi park. A hatalmas terület egy hegyre kanyargó úton könnyen végigjárható, mégsem járnak erre tömegek. Talán mert az átadása óta eléggé magára is hagyták. A három lovacskás gyerekjáték-szobrot Barta Lajos szoborta oda, az ókori ihletésű, jókora méretű kőedények Metky Ödön szobrászművész alkotásai. Ha van kedved egy kis kikapcsolódásra a városon belül, sétáld végig ezt az útvonalat, érdekes így feljutni a Citadellához!

141240, 141244: Az 1970 körül készült fotókon a Városmajor játszótere látható. Akkoriban még nem figyeltek oda annyira a játékok biztonságosságára - simán teleszórták az országot ezekkel a rakéta, földgömb vagy éppen macska alakú, festett fém mászókákkal, az alját pedig vagy lebetonozták, vagy felszórták gyöngykaviccsal. A Városmajor 2014-es felújítása óta már újabb játékok állnak a gyerekek rendelkezésére. 

Még több friss fortepan kép Budapestről ebben az albumban lapozható végig: 

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!