Különleges épületben nyitotta meg kapuit a Mystery Hotel Budapest 2019-ben: az épület egykor a szabadkőművesek titkos gyűléseinek épült. Számos terme a nagyközönség számára is nyitott, érdemes benézni!

A szabadkőműves szimbólumok között említhető az egyenlő szárú háromszög, a vonalzó, a körző és a szögmérő. A titokzatos szabadkőműves társaságokat sokszor ábrázolták gonosz háttérhatalmi szervezetekként, holott a szabadkőművesek között olyan hírességeket találunk, mint Podmaniczky Frigyes, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond vagy éppen Andrássy Gyula gróf.

A szabadkőművesség hivatalosan 1717-ben, Keresztelő Szent János napján alakult meg Londonban, onnan terjedt el a kontinens nyugati országaiba. Az első magyar páholyt 1774-ben alapították Pozsonyban, tagjai között említhető Kazinczy Ferenc és Martinovics Ignác is. 1795-ben betiltották, de az 1867-es Kiegyezés után a mozgalom új életre kelt. A János-rendű és skót stílusú páholyok 1886-ban alapították meg a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt. Tagjaik munkájának eredményeképpen született meg többek között a mentők szervezete, a Stefánia Anya és Csecsemővédő Intézet és a Nyomorék Gyerekek Otthona is. De sikeresen küzdöttek a polgári házasság és az általános, titkos választójog bevezetéséért is. Három évtized után, 1919-ben Kun Béláék betiltották őket, és ezt 1920-ban a Horthy-kormányzat is megerősítette. Nem csak a kommunisták, de a fasiszták és a katolikusok is üldözték őket a huszadik század során. 1945-ben egy rövid időre fellélegezhettek, visszakapták páholyházukat is, amelyet felújítottak. Mire 1950. június 17-én - valószínűleg Sztálin közvetlen parancsára - ismét betiltották őket, már 1500 fős tagsággal bírtak. Magyarországon így magánlakásokba szorultak vissza, de a hivatalos tiltás ellenére, "fű alatt" mégis tovább léteztek. Ezt talán azt is segítette, hogy Rákosi Mátyás tagja volt a Galilei Körnek, amely a szabadkőművesség "előszobájának" számított, így a rendszer valamelyest elnéző maradt velük a hivatalos betiltás után is. Bár Keresztelő Szent János személyében még védőszentjük is volt, a szabadkőművesek által hirdetett társadalmi egyenlőség elve szúrhatta a katolikus egyház vezetőinek szemét, a kezdetben még meglévő kapcsolat az egyházzal két évtized után megromlott. A szabadkőművesek mindig is a vallások és a pártok felett állónak hirdették tevékenységüket - nyilván ez sem tetszhetett az egyháznak. Az 1738-as pápai kiátkozás, a Spanyolországban és Portugáliában halállal fenyegetés vezetett oda, hogy a páholyok titkos társaságok lettek. Mai állapot szerint kiátkozás már nincs, de a római katolikus egyház továbbra is bűnnek tartja a szabadkőművességet és ilyen ember a szentségekhez sem járulhat. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1950-es betiltása után 1989-ben ismét feltámadt, a páholy nagymestere Dr. Jobbágyi György lett. A Szimbolikus Nagypáholy öt szervezetet fog össze. Tag csak az lehet, aki már bizonyított az életben, megteremtette saját exisztenciáját, saját munkájában érdemi eredményeket ért el. A szervezet a kilencvenes években pert indított a Podmaniczky utcai házuk visszaszerzéséért, de nem jártak sikerrel.

1893-ban vették meg a Vörösmarty utca 77. / Podmaniczky utca 45. alatti telket, és tervpályázatot írtak ki a székház megtervezésére. A beküldött 12 tervből végül Ruppert Vilmosé valósult meg 1896-ra. A megrendelői kívánságlista szerint az épületbe három szentélyt és két műhelyt terveztettek - a tervek szerint több szervezet nem csak a téren, a rendelkezésre álló időn is osztozott az épületen belül. Volt ebédlő, egy bérbe adható étterem, könyvtár, társalgó és játszószoba is.

Az épület homlokzatán számos szabadkőműves szimbólum, rejtélyes díszítmény található. A földszinti ablakok zárókövein egyiptomizáló női hermák sorakoznak. (A dús keblű hölgyek hamar az újjáépítő építőmunkások kedvencei lettek...) Az egyiptomi jelleget a Podmaniczky utcai homlokzat oldalsó rizalitján látható szfinx alakja is erősíti. Ugyanakkor az épület sarkán üresen maradt a címerpajzs és a szoborfülke is - a ház rejtélyességét hangsúlyozandó. A legtöbb szabadkőműves szimbólum a sarok tetejénél bukkan fel. Négy bagoly tart egy jókora földgömböt, amin a zodiákus jegyek futnak körbe. A talapzaton az egymásra helyezett körző és vonalzó látható, a díszítmény tetején pedig a sugárzó háromszög, az istenség ősi szimbóluma látható.

Az előcsarnokból tágas lépcsőház vezet fel a harmadik emeleti (ma: negyedik emeleti) nagyterembe, az egykori "műhely"-be. Az eredeti üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, a nagymesteri szoba arcképcsarnokát Than Mór alkotta meg. Sajnos ezekből mára nem sok maradt meg, de a mai recepció melletti lépcsőházat az épületbe belépve rögtön megláthatjuk. A páholyház eredeti bejárati ajtaját és még számos magyar szabadkőműves "ereklyét" a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. A nagyterem mennyezetének festése töredékesen, de fennmaradt, így ez lényegében az eredetinek megfelelően helyreállítható volt. Most a szálloda étterme, a The Great Hall Restaurant & Lounge működik itt.

A rendszerváltás után évtizedekig üresen álló épületből először az Ablon szeretett volna szállodát kialakítani, de a helyreállítás megkezdését követően a 2008-ban kitört gazdasági válság elsodorta a Rosslyn Hotel terveit. A ház életében 2019-ben nyílt új fejezett, amikor megnyitott benne a Mystery Hotel Budapest. A belső tereket a Varró Design tervei szerint álmodták újra. Varró Zoltán eklektikus stílusa egészen meghökkentő belső tereket hozott létre: nagy mintás, színes tapétákat, fényes tükör kereteket, barokkos csillárokat találhatunk a belső terekben. A rejtélyes, szabadkőműves múltra utalnak az olyan részletek, mint az egyik tárgyalóterem titkos nyitógombja, a fekete-fehér sakkmintás burkolatok, a bársony függönyök, vagy éppen a pislákoló LED gyertyafények.

Az öt csillagos szállodában számos szolgáltatás az utcáról betérő nagyközönség számára is elérhető. A belső udvar lefedésével bővítették a földszinti tereket, és ide került a Spa részleg, amelyben a jacuzzi, gőzkabin, szauna, kezelőhelyiségek mellett egy kisebb, de professzionális gépekkel felszerelt fitneszterem is található. A harmadik emeleti nagyteremben étterem működik, ide is megéri betérni, már csak a gyönyörűen helyreállított mennyezet miatt is. És most már az épület tetejére is érdemes felnézni. Egyrészt megcsodálhatjuk az innen nyíló kilátást, másrészt ihatunk egy frissítő italt a The Sky Garden Rooftop Terrace bárban a tetőteraszon.

A képekért köszönet a Mystery Hotel Budapestnek!

Források:
http://hg.hu/cikkek/varos/9676-a-pesti-szabadkomuvesek-palotajaban
https://24.hu/kultura/2015/11/13/tudta-hogy-a-nyugati-palyaudvar-mellett-all-a-magyar-szabadkomuvesseg-egykori-kozpontja/
http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/diszkret_paholyok.86.html?pageid=119
Békefi Eszter: Diszkrét páholyok - Szabadkőműves építészet Magyarországon. In: Artmagazin, 2005/6. pp. 26-31.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!