A budavári önkormányzat aulájában vitafórumot tartottak a Dísz tér 2. tervezett beépítése kapcsán. Újjáépüljön az egy ideig a Külügyminisztériumnak otthont adó, a második világháborúban elpusztult épület, vagy ne? Mi legyen a telek sorsa?

1. Külügyminisztérium a Várban

1848 egyik vívmánya volt az önálló magyar külügy megalapítása. A forradalom és szabadságharc elbukása után ez is elveszett, de a Kiegyezést követően közös osztrák-magyar testület alakulhatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően adódott újra lehetőség a külügyek önálló szervezésére. 1920-ban (egészen pontosan: 1920. április 1-től), a proletárdiktatúra bukása után költözött a Külügyminisztérium ideiglenes várbéli helyéről a Dísz térre. Mégpedig abba az épületbe, amely Hültl Dezső és Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel a Dísz tér 1-2. alatti telken, eredetileg a Magyar Vöröskereszt számára, Havel Lipót építőmester kivitelezésében.

"Számos olyan elemet, megoldást találhatunk az elpusztult épület eredeti tervein, illetve az archív felvételeken, amelyeket Hültl Dezső későbbi házain is előszeretettel alkalmazott, ilyenek a több szintet összekötő pilaszterek, lizéniák, a tetőfelépítmények, az öntöttvas-acél loggia az udvarban és egyes díszítőelemek. Az első és második emeleteket átfogó lizénák négy, függőleges irányú bemélyedése, "kannelúratöredéke" és az ezek felett látható koszorúmotívum például az egykori Pajor Szanatórium épületével és a kransznahorkaváraljai Andrássy-képtárral hozható összefüggésbe." (Karácsony Rita: Hültl Dezső (1870-1945) - Az első építészdoktor. In: Szerk: Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc, 2018.)

A telken korábban három kis lakóház állt (a Heichele, a Bikkessy és az Ignatovits-ház), ezeket vette meg 1900-ban a Magyar Vöröskereszt, akkori nevén a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete. De a palota már újkorában túl nagynak bizonyult számukra, ezért az épület egy részét kiadták a Horvát- Szlavón- Dalmát Minisztériumnak.

Az épületet hamarosan ki is bővítették: 1922-ben a tetőteret építették be, majd az 1930-as években a pincéjét bővítették ki. 2-3 autó számára elegendő garázs és egy 160 fős óvóhely is létesült az épület alatt. A pincéből induló folyosók összeköttetést adtak a miniszterelnöki palotaként funkcionáló Sándor-palotával és a Váralagút feletti-melletti Horthy-féle kormányóvóhellyel is. A másik irányban a Pénzügyminisztérium épülete felé is volt föld alatti összeköttetés, még egy kis vasúti pályát is építettek bele az iratok titkos mozgatásához.

1943 körül. (fortepan.hu, 105685, orig: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Carl Lutz felvétele)

Aztán jött 1944-45, a front elérte Budapestet, majd a Budai Várat is. Az épületet súlyos találatok érték.

1945 körül. (fortepan.hu, 96585, adományozó: Schermann Ákos)

Bár újjá is építhették volna, 1946-48 között inkább lebontották a romokat is - a földszinti falakat a telek kerítéseként "újrahasznosítva". Az üres telket az Egyesült Államok nagykövetsége számára ajánlották fel, ők azonban - bár megvették a telket -, mégsem vágtak bele semmilyen építkezésbe. Így sokáig üresen maradt a telek, ennek köszönhetően egészen nagyra nőtt fák is vannak rajta. A hetvenes évektől a szomszédos Batthyány-palotában működő óvoda kertjeként használták a telek egy részét. A rendszerváltás környékén aztán a turizmus szolgálatába állították a területet. Körülbelül akkora sikerrel, mint ahogy a tévépiacon működött a Budapest TV. Színvonalas programok helyett egy turistacsapda, mű-népiesch szuvenyíreket áruló bazár alakult itt ki, amíg néhány éve fel nem számolták. A kormány 2019 elején jelentette be, hogy a telken az eredetit másoló homlokzattal, de modern belső terekkel újjá kívánja építeni, és irodaházként hasznosítani az egykori palotát.

2. A vitaest

2020. január 23-án az I. kerületi önkormányzat vitafórumot rendezett a tervezett újjáépítés nyílt megvitatására, amelyen magam is részt vettem, és amelyről az Origo is beszámolt. A polgármester asszony szerint "mint cseppben a tenger", úgy mutatja ez az ügy a kormányzati építkezési szándékok és a kerület lakói érdekeinek viszonyát. Az új irodaház a hatályos kerületi építési szabályzathoz képest mintegy másfél méterrel lenne magasabb. A 2018. évi XLIX. törvény szerint a terület állami Vagyonkezelőhöz került 2019 elejétől. Kiemelt kormányberuházásként nem kell örökségvédelmi engedély, nem kötelező környezetvédelmi szempontokat figyelembe venni, nem kell az érintett szakmai, illetve civil szervezetekkel egyeztetni, és nincsen építészeti tervzsürizés sem. Extrém végpontként az is elhangzott, hogy akár atomtemető is épülhetne, mert az egész titkos, nem kell semmilyen tájékoztatást adni a meghozott döntésekről. A telek ettől függetlenül fejlesztésre szorul - de a polgármester asszony szerint nem így kellene hasznosítani. 2019. december 31-én a Magyar Közlönyben megjelent a kiemelt beruházássá nyilvánítás, így az önkormányzat is nagyjából tehetetlenné vált.

A bevezető után Csomay Zsófia építész nyitotta meg a beszélgetést, aki szerint a vár sétányai egyre elzártabbakká váltak: a Hatvany-palota újjáépítésével a zöldfelület egysége szakadt meg, a Karmelita kolostor miniszterelnöki hivatallá válásával pedig a várfalhoz kijutás lehetetlenült ott el. Ő egy kis mértékű beépítést a szomszédos palota oromfalának takarására jó gondolatnak tartja, de ellenzi a telek teljes beépítését. Ráadásul eléggé idegen ettől a városrésztől az irodaház funkció is. Nem beszélve arról, hogy a régi épület csak homlokzatában épülne újjá, mögötte modern irodaház épülne - mint ha egy oldsmobilba épülne elektromos autó. Inkább zöld foltként kellene megőrizni a telket, minimális beépítés mellett.

Pákozdi Imre (Levegő Munkacsoport) a várható közlekedési problémákra hívta fel a figyelmet. Az Úri utca (MTA) és a Szentháromság tér környékére települnek a minisztériumok. Az MTA állományában két épületben 600 + 600 fő dolgozott eddig a Várnegyedben. Az ő helyükre jönnének a minisztériumok, amelyek állománya 2018-as adatok szerint:

Miniszterelnökség a Karmelitában: 1432 fő
Pénzügy a Szentháromság térre: 1715 fő
Belügy az Úri u. 3. és társépületeibe: 1130 fő
Tervezett irodaház a Dísz tér 2.-ben: ??? fő

Összesen tehát ~4300-4400 fő jönne fel a Várba dolgozni, plusz az új irodaházba még néhány száz ember, miközben 1200 munkahely költözne ki. Tehát több, mint 3000 fős lenne a növekmény. Nehezen elképzelhető, hogy ennyi ember gyalog jusson fel a várba, de nehéz buszok sem mehetnek fel oda. 50 fős kapacitású buszokkal egy óra alatt (reggel 8-9 között) 4400 főt úgy lehet leszállítani, ha 90 járatot indítunk. Azaz irányonként 45-45 járatot. Ez azt jelentené, hogy 80 másodpercenként kellene egy busznak a várba indulni - ez nyilvánvalóan megoldhatatlan, pedig még nem is számoltunk a helyi lakosokkal és a turistákkal. Kérdéses, hogy ezt végiggondolták-e a minisztériumok felköltöztetésének megtervezésekor. Kérdéses az is, hogy a minisztériumi, diplomáciai parkolási igényeket hogyan és hol fogják kielégíteni.

Mózer Noémi a lakók képviseletében a vári lakók véleményét tolmácsolta. Több lakó panaszolta, hogy elvesztették már a Várszínházat, a Magyarok Házát, a Püspökkertet, a Dél-keleti sétányt, és lassan az OSZK-t is. Velük nem egyeztet senki, a Várat elvesztették a Vár lakói. A leginkább az ide telepítendő funkcióval kapcsolatban vannak aggályaik: ez megnövelné az itt dolgozók számát, ami viszont a Várnegyed forgalmát növelné meg nem kívánatos mértékben. Miközben a Dísz tér kevés parkolóhelye már így is többszörösen telített. Nem szeretnék a kevés zöldfelület további csökkentését sem, bár bizonyos fokú beépítést elfogadhatónak tartanak - pl. kávéházi vagy termelői piaci funkcióval.

A Dísz tér 1905 körül. (fortepan.hu, 115840, adományozó: Széman György)

Lővei Pál művészettörténész több évtizeden át dolgozott a Várban, ő a korábban itt állt épületek fentebb már összefoglalt történetét ismertette, megemlítve, hogy az újjáépítendő palota a szomszédjainál is nagyobb, magasabb volt. A múlt századfordulón emelt hatalmas palotákat az utókor túlépítésnek, a Várnegyed polgárvárosához képest túl nagy beépítésnek ítélték - ezért épült újjá új homlokzattal a Szentháromság téri pénzügyminisztériumi palota, és maradt csonka a volt Honvéd főparancsnokság épülete, és maradt végül üresen a Külügyminisztérium telke. Véleménye szerint a tér felé valamilyen beépítés a térfal lezárása miatt indokolt lenne, de ez ne legyen magasabb a szomszédos Batthyány-palotánál, és ne foglalja el a teljes telket. Az irodaház visszaépítését a tervezett formában egyértelműen elutasította, hiszen ez nem műemlékvédelem. Mivel a szomszédos házak némileg leegyszerűsített formában épültek újjá, a Külügyminisztérium viszont teljes homlokzati díszével épülne fel, semmiképpen nem lenne egységes, harmonikus az összkép.

Böszörményi Gábor a kisemberekért szólalt fel, ő ugyanis az óvoda képviseletében érkezett, szülőként. Elmondta, hogy az óvoda már elvesztette udvarát, így a gyerekekkel egy játszótérre járnak ma ki - de ez nem csak a forgalomban mászkálás miatt nem ideális, de az összes gyerek el sem fér a játszótéren.

Végül egy gyors, nem reprezentatív szavazás eredményét ismertették. A bejáratnál kupakkal szavazhattak a résztvevők, hogy ki szeretne beleszólni a Dísz tér 2. további sorsába. 39-ből 36-an igennel szavaztak, 3-an megbíznak a kormányzati tevékenységekben. Ezután néhányan fel is szólalhattak, bár ez nem egy hosszú kérdezz-felelek volt, nem egy lakossági fórum. Nagy Zsolt a Mi Hazánk mozgalom nevében elmondta, hogy támogatja a háborús pusztítás utáni újjáépítéseket, bár az irodai funkció helyett inkább örülne például múzeumi funkciónak. Támogatja a Külügyminisztérium palotájának újjáépítését, de a tetőtér beépítése nélkül, ahogy az a vöröskeresztes időben volt. Dr. Sándor Péterné a Várkerület önkormányzati képviselője, ez alkalommal mint 51 éve vári polgár szólt hozzá a kérdéshez. A Hauszmann-tervet dicsérve támogatta a Dísz téri építkezést is, ahogy a korábbi építkezéseket, például a Várbazár újjáépítését is. Erre reagálva Csomay Zsófia elmondta, hogy 2015-ben egyetlen minisztérium Várba költöztetése sem szerepelt még a tervekben, a Dísz téri telek sem volt annak része. (A Hauszmann Bizottság tagjai is csak a sajtóból értesültek a minisztériumok Várba költöztetéséről.) Végül három kérdésről volt kézfeltartásos, gyors szavazás:

Egyetért-e ön azzal, hogy

1. ...a Várkapitányság és az érintett kormányhivatalok minden, a Polgárvárost érintő építkezés előkészítésébe vonják be a polgármestert és a város lakóinak képviselőit?

2. ...a Várkapitányság minden részletre kiterjedően informálja a sajtót a készülő beruházásokról, beleértve az építkezések költségvetését?

3. ...a kerület polgármestere hozzon létre egy civil képviselőket, lakókat is magába foglaló tanácsot, és kezdjen tárgyalásokat a Várkapitánysággal és a Budapest Fejlesztési Központ vezetőivel a kiemelt kormányzati beruházásokról a helyi lakosság érdekének képviseletében?

Mindhárom kérdésben az igenek győztek.

Végezetül V. Naszályi Márta polgármester asszony elmondta, hogy a Várkapitányság csak arról kezdeményezett egyeztetést, hogy járuljanak hozzá a Dísz tér 2. alatti telken a fák kivágásához, illetve hogy a ma a postának is otthont adó épület tervezett funkcióváltása miatt keressenek közösen új helyet a postahivatalnak. Bár jelezte aggályait a tervezett beépítéssel kapcsolatban, erről semmilyen érdemi tárgyalás nem kezdődött el Fodor Gergely (Várkapitányság) és a polgármesteri hivatal között. Majd két héttel később kijött a legújabb határozat...

Források:
http://hg.hu/cikkek/varos/9759-vendegeskedes-a-kulugyben
https://falanszter.blog.hu/2019/07/01/kiralygyilkossag_nyilasok_es_kisvasut_a_budavari_regi-uj_kulugyminiszterium_tortenete
https://www.origo.hu/itthon/20200124-kekcedulas-valasztasok-2020.html
Karácsony Rita: Hültl Dezső (1870-1945) - Az első építészdoktor. In: Szerk: Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc, 2018.
https://www.facebook.com/budavarionkormanyzat/videos/614038132756406/
https://magyarnemzet.hu/belfold/helyrehozzak-het-evtized-rombolasat-a-budai-varban-7512389/


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!