Fővárosi Blog

Sétáljunk végig az Andrássy úton!

2020. július 10. - fovarosi.blog.hu

Miután bejártuk a földalattit és láttuk az Andrássy út megszületésének történetét, most nézzük végig a legszebb, legérdekesebb épületeket Budapest legelegánsabb sugárútján!

andrassyut-regi13.jpg

Utunkat az út belvárosi végén kezdjük. Az előírások szerint ezen a szakaszon három-négyemeletes házakat lehetett építeni, zárt sorú beépítéssel. A bérházakba sokszor a gazdag építtetők is beköltöztek - sokszor egy egész emeletet elfoglalva, külön lépcsőházzal, nagyobb beltéri magassággal -, így egy új épülettípus, a palotabérház jött létre. (Nem tévesztendő össze a bérpalotával, amely kívülről magát palotaszerű homlokzattal mutatja, de valójában egyszerű bérháznak épült.)

Andrássy út 2: a Fonciѐre Biztosító palotája

andrassyut02-2014-roofviewtumblr.jpgA sugárutat indító, így kiemelt fontosságú telket a Fonciѐre Biztosító vásárolta meg, és 1881-ben - akkor még újszerűnek mondható módon - építészeti tervpályázatot írt ki, amelyre kiugróan sok, 58 pályamű érkezett be. (Csak összevetésül: az Országház pályázatára 19.) A két határoló út hegyes szögéből adódóan az épület sarok lett igen hangsúlyos a nyertes, Feszty Adolf tervén is. A sarkot oszlopok, loggiák és aediculák (oszlopokkal és háromszögű oromzattal keretezett ablakok) hangsúlyozzák. Az épület tetejéről sajnos ma már hiányzik az eredeti kupola, amely előtt viszont ma is látható Hermész szobra. Az épület előtti kandeláberen egy kis fémtábla emlékeztet arra, hogy az út kandelábereit Ráday Mihály szorgalmazására 1990-96 között cserélték ki a ma is látható, korhű változatokra.

Andrássy út 3: a Saxlehner-palota

andrassyut03-20200521.jpg

A telket nagy mérete és magas ára miatt csak nehezen tudták eladni, végül Saxlehner András, aki Czigler Győző műegyetemi tanárral három emeletes bérpalotát terveztetett ide. Az út 1885-ös hivatalos megnyitásakor már állt is az épület. Saxlehner maga is ideköltözött, az első emeleten lakott: a sugárút felé öt szoba nyílt, mögöttük egy hatalmas ebédlővel és még egy szobával, az egykori Két szerecsen utca felé még további három szobával. A Saxlehner cég irodája is a mellékutcai szárnyban kapott helyett. Az előcsarnokban Lotz Károly freskói az előcsarnokban a gyógyvizek használatára, az ivásra és a fürdőzésre, valamint Hermész alakjával a kereskedelemre utalnak. A lépcsőfordulóban a szorgalmat, a bölcsességet és a bőséget, azaz a polgári erényeket szimbolizáló képeket láthatunk. Az épület több pontján is rálelhetünk az A.S. (Andreas Saxlehner) monogramra.

Saxlehner András (1815-1889) posztókereskedő családba született Kőszegen, maga is erre a pályára készült. Pesten nyitott kereskedésében egy budaörsi vevő egy nap azt panaszolta, hogy szarvasmarhái nem tudják meginni a kút keserű vizét. Saxlehner bevizsgáltatta a vizet, és kiderült, hogy annak nagyon magas a glaubersó tartalma. A szarvasmarhák ettől hasmenést kaptak, de az ember gyógyításában nagy jótevőnek bizonyult. Saxlehner megvásárolta a területet, és 1863-tól árulni kezdte a gyógyvizet: ez lett a Hunyadi János keserűvíz. Nem csak itthon lett vele népszerű, az üzlet egészen Londonig, Párizsig és New Yorkig is eljutott. Így már érthető, hogy hogyan telt Saxlehnernek az Andrássy úti lakását intarziás faburkolatokkal, karrarai márvány kandallókkal és Lotz Károly freskókkal berendezni! A második világháború után a bélyeggyűjtők szerezték meg a lakást, később évtizedeken át itt működött a Postamúzeum.

hunyadijanoskeseruviz-1918-newyork.jpgA Hunyadi János keserűvíz hirdetése New Yorkban 1918-ban (a képen balra)

Andrássy út 22: az Operaház

Az Andrássy úti telkek értékesítését nagyban előmozdította, hogy ide került az Operaház épülete. Az építéshez 1873-ban gyűlt össze elegendő pénz. Korábban a Hermina tér volt itt megtalálható, amely kétes alakjairól és csárdáiról volt ismert: állítólag Podmaniczky Frigyes csak fegyverrel mert kilátogatni a helyszínre. A Közmunkatanács Ybl Miklóst bízta meg egy tervvázlat elkészítésével, majd a nyolc tervváltozat közül is Ybl terve győzött. Az építkezésnek 1873-ban álltak neki, a megnyitó ünnepélyt 1884. szeptember 27-én tartották meg. A korabeli nagyközönség érdeklődését jellemzi, hogy a nyitóünnepség kis híján botrányba fulladt, mivel a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, és a posztoló rendőröknek kellett kituszkolni őket. Ferenc József Klotild főhercegnővel együtt vett részt az 1884-es ünnepélyes megnyitón. Ferenc József kikötötte: a pesti operaház nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda úgy tartja, mikor eljött a megnyitóra, azt mondta: "valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet." Az viszont nem legenda, hogy az első felvonás után elment, és soha többé nem látogatott el oda. A királyi pár számára külön bejáratot készítettek, amit csak ők használhattak, a királylépcsőn keresztül jutottak el a királyi páholyba. A főbejáraton az előkelőségek érkeztek, az oldalsó bejáraton pedig a szegényebbek, akik kizárólag a harmadik emeleten foglalhattak helyet.

Méltó a keret, ünnepélyes már a környezet is: a kis előtér az Andrássy út sávját megszakítva, a vaskandeláberek között a mosolygó és a szomorú szfinxek, a főbejárati íves kocsifelhajtók, két oldalán Stróbl Alajos carrarai márványból készített Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobrai. A főhomlokzat első emeleti sarokfülkéiben: Terpsihoré, a kartánc és kardalköltészet múzsája és Erato, a szerelmi költészet múzsái - Ybl legkedvesebb szobrászának, Fessler Leonak művei; Thália, a komédia múzsája Donáth Gyula, Melpomené, a tragédia múzsája Brestyánszky Béla alkotása. A bábos főpárkány korlátján, a tetőteraszon 16 híres zeneszerző: Monteverdi, Scarlatti és Gluck, Mozart és Beethoven, Rossini és Donizetti, Glinka és Wagner, Verdi és Gounod, Bizet és Muszorgszkij, és Moniuszko és Smetana szoborsor látható az Andrássy út felöl nézve.

A belső díszítések is a zenét, a művészetet dicsőítik, a legnemesebb anyagok alkalmazásával. A földszinti előcsarnok, a Királyi lépcsőház márványmozaik padlózatú, s a főlépcsőházhoz kapcsolódó erkélyek, az előző kettő „pompeji festésű”, az elnevezés a „pompeji secco”- ra utal, a Pompeiben talált hasonló minták és színezés miatt. A mennyezet aranyozott keretű kazettáiba Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg. A főlépcsőcsarnok (mert nem hívhatom egyszerű lépcsőháznak, Ybl zseniális ívű lépcsőkarai és monumentalitása miatt) mennyezetén Than Mór freskói: a zene születése, diadala, Apolló és Masyas, istenek, szírének és múzsák. A nagybüfébe vezető ajtók felett Lotz Károly festette két allegorikus képet, mennyezetén, Vastagh György Dionüszosz - Bacchus jelenetei. Falain egy alig 24 éves festő, Feszti Árpád képei: Madárdal, Kagylóbúgás, Visszhang, Csigakürt, Patak csörgedezés, Vihar zúgása, Nimfák tánca, Szapphó és Faun. (Sokan nem is értették, hogyan kaphatott ő itt munkát. Yblt dicséri, hogy egész élete folyamán felkarolta, anyagilag is támogatta a fiatal kezdőket.) A büféterem körüli dohányzófolyosók díszes fafaragásúak, különböző textil-betétekkel.

A nézőtér fő ékessége a mennyezet (az országban található legnagyobb összefüggő) freskója a zene megdicsőülése, tizenkét olimposzi főisten, félistenek, gráciák, múzsák és démonok alakjaival, Lotz Károly munkája. Zeusz portréjában önmagát, Aphrodité alakjában lányát festette meg. A proszcénium mennyezetén Apolló a középpontban, a zene és tánc allegóriáival. A III. emeleten, az oszlopok feletti sokszögekben is Lotz angyalkái muzsikálnak.

A dísztermet Székely Bertalan teremnek nevezték el, a négy évszakot szimbolizáló körbefutó frízéről. A királyi páholy előterének, a Vörös szalonnak ma is látható az eredeti falikárpitja és a szicíliai tölgyfa borítása. Érdekesség, hogy Than Mór megsértődött, amikor nem ő kapta a megbízást a nézőtér freskójának megfestésére. Kárpótlásul ő festhette meg a királyi fogadószoba képeit: Páris ítélete, A három grácia, Ámor és Pszükhé, Ceres és Luna.

Az Operaház számos érdekességéről - a hatalmas csillárról, a korabeli színpadtechnikáról, a tűzvédelemről stb. - olvashatsz bővebben itt >>>

Az Operaház helyén állt Hermina tér hírhedt mulatói, kocsmái, miután kiszorultak eredeti helyükről, részben a Nagymező utcában leltek új otthonra. Ez indította be az utca művész-negyeddé válását. A színvonal szerencsére gyorsan emelkedett, így olyan intézmények születhettek meg itt, mint Mai Manó császári udvari fényképész műteremháza (aljában egykor az Arizona mulatóval), az Operettszínház vagy a későbbi Moulin Rouge.

Andrássy út 25: a Drechsler-palota (MÁV Nyugdíjintézetének bérháza)

drechslerpalota-1880asevek-kloszgy-fortepan_hu-82314.jpg

Hogy az Operaházra jó rálátás nyíljon, a szemben álló telken kissé hátrébb húzták az épületet, előteret hagyva homlokzata előtt. Erre a telekre a MÁV nyugdíjintézete emeltetett bérházat, melynek terveit a később a szecesszió mesterévé váló Lechner Ödön készítette, Pártos Gyula társaságában. Míg az Andrássy úton a neoreneszánsz vált uralkodó stílussá, ez az épület inkább francia hatást mutat. Ez jelenik meg a sarok lakótoronyszerű formálásában, a különös - helyenként háromszögletű - erkélyeken, az ablakok alajában és keretezésében. A középrizalit földszintjén látható öt nyílású loggia mintha csak az Operaház szemközti homlokzatára adott "válasz" lenne. Érdekes módon nem az építtetőről, hanem az itt működő Drechsler kávéházról nevezték el a palotát.

andrassyut25-27-20200521-drechslerpalota2.jpg

A kávéház több szintet elfoglaló helyiségeibe 1945 után a Balettintézet költözött be. Sajnos az elmúlt években belső tereit lényegében teljesen kifosztották, 2018-ban beígért felújításából 2020-ban még semmi sem látszik. Az épület oldalában bepillantva megláthatjuk az Új Színház 1909-ben épült, art deco stílusú homlokzatát - ez volt Budapesten az első ilyen stílusú épület.

Szemben, az Andrássy út 24. alatt működött 1888-tól az Opera Kávéház, a bejárati kapu túloldalán pedig a jóval egyszerűbb Három Holló - utóbbi egy időben Ady Endrét is törzsvendégei között tudhatta - erről egy dombormű is megemlékezik. 2005-ig a Goethe Intézet és az Eckermann kávéház működött a helyükön, ma luxusüzletek otthona.

Andrássy út 29: A Művész Kávéház

Az egykori Szenes-palota neoreneszánsz épülete 1884-ben készült el. Nem az épület, mint inkább az aljában régóta működő kávéház teszi érdekessé. A szélfogó üvegére gravírozott 1898-as évszámig nem lehet visszavezetni a múltját, de a harmincas években már itt működött a Gerbeaud egyik fióküzlete. Azóta persze már többször is felújították, de a berendezés ma is a régi idők hangulatát őrzi. Ha Művész - cukrászda, kávéház, presszó -, akkor Mándy Iván, akinek törzsasztalát valamikor még réztábla is jelölte.

Andrássy út 39: a Párisi Nagyáruház (... és Terézvárosi Casino)

parisinagyaruhaz-20120208-02.jpg

Eredetileg a Terézvárosi Casino épülete állt itt, földszintjén Petschacher Gusztáv híres vendéglőjével, az első emeleten a kaszinó helyiségeivel, felette két szinten bérlakásokkal. Így érthető, hogy miért van az első emeleten az egykori bálterem.

parisinagyaruhaz-20110102p.jpgEz a hátsó utcára néz ablakaival, és két emelet magas. Boltozatát Lotz Károly "Budapest apotheosisa" freskója díszíti, rajta a fővárost jelképező allegorikus nőalakkal és a polgári foglalkozások megjelenítésével. Ez a terem akkor is fennmaradt, amikor 1909-ben, amikor Goldberger Sámuel textilgyáros-kereskedő Rákóczi úti áruházának leégése után a kaszinó helyére építette fel új áruházát, a Párisi Nagyáruházat. Az áruház németes szecessziós stílusa kilóg környezetéből. Tetején az 1910-es években jégpályát létesítettek, néhány éve pedig a tetőbár teraszáról nézhetünk szét nyaranta.

Még kijjebb haladva az Írók Boltjához érünk, amely sok évtizede a hazai irodalmi élet fontos helyszíne. Valamikor a Japán kávéház működött itt, törzsvendégei között tudva Lechner Ödönt, Csók Istvánt, Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Rippl-Rónai Józsefet, Fényes Adolfot és Színyei Merse Pált is. Egyes feltételezések szerint itt született meg József Attila: Születésnapomra című verse is. A könyvesbolt mögötti kávézó mennyezetén még felfedezhető az eredeti, keleties stílusú mennyezeti gipszstukkó. Ezután két kisebb tér töri meg az utat: a Jókai tér és a Liszt Ferenc tér - ezek az egykori Gyár utca végének kiszélesítésével jöttek létre. A Jókai téren Stróbl Alajos Jókai szobrát, szemközt pedig Ady Endre szobrát láthatjuk, beljebb pedig Marton László mozgalmas kompozíciója, Liszt Ferenc szobra látható.

Ha tetszik a Fővárosi Blog, kérlek támogasd munkámat - bankkártyával vagy PayPal-en keresztül. Ennek segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Segítségedet nagyon köszönöm! További részletek itt: >>> Patreon >>>

Oktogon

Az út harmadát kijelölő tér, az egykor nyolcszög-térnek hívott Oktogon négy sarokháza erősen levágott sarkainak köszönhetően felülről valóban nyolcszög alakot formáz. A tér egy rövid ideig Mussolini tér, majd a szocializmus évtizedeiben November 7. tér volt, a rendszerváltás után újra Oktogon a neve. A négy sarokház egymáshoz nagyon hasonló, tervezőjük is azonos: Szkalnitzky Antal. Az 1930-as években itt jelentek meg az első nagy méretű fényreklámok, amelyeket aztán a Kádár-korszak neonfényei követtek. Az Andrássy út 49. alatt híres kávéház, az Abbázia működött óriási falitükrökkel, onixmárvány asztalokkal, hatalmas délszaki növényekkel - ma bankfiókot találunk a helyén. Szemben, az Andrássy út 48. alatt a Kovács kávéház gyakori vendége volt Zala György szobrászművész is. Később Savoy néven nyitott újjá, ma egy Burger King működik ott.

A következő részben elsétálunk az Oktogontól a Hősök teréig >>>

Források:
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/17647/az_ismeretlen_ismeros_saxlehner_andras_a_keseruviz_kiraly/
Gábor Eszter: Andrássy út (A mi Budapestünk). Városháza kiadó, Budapest, 2005.
Szerk. Fazakas István: Andrássy út. Budapesti Kultúrtörténeti Séták I. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2009.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr1115731536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.