Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A hanyatló Tabán

2021. szeptember 26. - fovarosi.blog.hu

A Tabán évszázadai - 5. rész

Mint az előző részekből kiderült, a kezdeti felvirágzást tragédiák, járványok, háborús pusztítások és természeti csapások egész sora követte a Tabánban. Az 1875-ös vízözön után hamarosan újabb csapás érte a városrész népét.

filoxera-wikipedia.jpgA filoxéra, vagy szőlőgyökértetű (kép: Wikipedia)

Korábban a budai oldalon szinte végig jelentős szőlőültetvények sorakoztak: a legnagyobbak a szentendrei, a budai, a promontori (budafoki) és a tétényi borvidékek voltak. A tabániaknak a szőlőskertek munkalehetőséget is adtak. (E szőlőkultúra emlékét utcanevek még ma is őrzik: Villányi út, Somlói utca, Badacsonyi utca, Szüret utca stb.) Aztán mindez szinte egy pillanat alatt összedőlt, amikor ide is elért a rettegett filoxéra.

 

A szőlőgyökértetű a szőlő gyökerén ún. gubacsokat képezve fojtja el a növényt. Európában először 1863-ban bukkant fel Franciaországban. Magyarországon 1875-ben jelent meg először - 1897-ig a 667 ezer kataszteri hold szőlőből 391 ezer holdnyi pusztult el a kártevő miatt. A szőlőhegyek területének drámai visszaeséséből az egyre növekvő város új, beépíthető telkekhez jutott, de a tabániak tömegesen veszítették el munkájukat.

taban-1906korul-fortepan_hu-115789.jpg

A Tabán 1906 körül (kép: fortepan.hu, 115789, adományozó: Széman György)

A város eközben lendületes fejlődésben volt: szabályozták az Attila utat és a Palota utat, a Szarvas teret, 1901-02 között megerősítették a Gellérthegy támfalát, majd 1903 októberében átadták az Erzsébet hidat. 1904-ben helyére került a Gellért-szobor, és alatta a vízesés. A Tabán belsejét azonban elkerülték a fejlesztések. Ott nem épültek díszes szállodák, nem jártak be fontos hivatalnokok, nem épültek magánpaloták sem. Házai egyszerűek, alig díszítettek maradtak évszázadokon és többszöri újjáépítéseken át. Mégis, a kanyargó utcák, a kis szatócsboltok, műhelyek, az apró udvarok sokakban keltettek romantikus érzéseket a Tabán iránt - ezt nyilván elősegítette az éles kontraszt az itteni házak, és a környező városrészek bérpalotái között. Jöttek is az elegáns gavallérok és a kicsinosított dámák, hogy itt költsenek el egy vidám estét: itt egymást érték a kis kocsmák és vendéglők, miközben távol lehettek a belvárosi szemektől. A művészvilág és az aranyifjak tanyája lett a Tabán. A Gellérthegy rendezése azonban még inkább növelte a kontrasztot a rendezetlen Tabánnal. Egyre többen követelték a főváros szégyenfoltjának lebontását.

bp50-1971.pngHa tetszik a blog, kérlek támogasd munkámat anyagilag is - 1000 forintot elérő támogatásodért ajándékba kapsz tőlem egy letölthető könyvet (pdf), benne az 1971. év legfontosabb fővárosi híreivel! Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyobb adományodat most könyvvel hálálom meg, részletek a Patreon oldalon. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

taban-1930asevek-fortepan_hu-47432.jpg

A bontások eleinte az új utak kiépítéshez, az ehhez szükséges kisajátításokhoz kapcsolódtak. 1890-ig a főváros 116 ingatlant vásárolt fel, majd bontatott le. Így már elkészíthető volt a Gellérthegy északi oldalának szabályozási terve. Bár a hegyoldal végül nem épült be szerpentin utakkal, mint ahogy akkor megálmondták, a 20. század első éveiben megtisztították, úttal látták el a Gellért-hegy oldalát, kiépítették az Attila utat. 1908-ig a fővárosi hatóság újabb 217 házat vett meg és bontatott le kevés kivétellel. Ekkor született döntés a Tabán maradék területének kisajátításáról, amelynek következtében fogyadozni kezdtek a házak. Akkorra már állt az Erzsébet híd is, a Tabán ismét "közel került" a pesti oldalhoz. Az egyre fejlődő, növekvő város végül bekebelezte az utolsó kis elmaradott szegletet is. 1912-re elkészült egy új szabályozási terv is a Polgármesteri Hivatalban, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának támogatásával. Ekkor már a Duna partján nagyban épültek a régi kis házak helyére az új, modern bérpaloták. 1909 és 1914 között a főváros újabb 129 ingatlant sajátított ki vagy vásárolt fel. A nagyszabású terveket az első világháború kitörése akasztotta meg - de a bontásokat csak elodázni tudták, megállítani nem.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása