A Tabán évszázadai - 7. rész 

A harmincas évek elején megkezdődött a Tabán utolsó, már omladozó régi házikóinak elbontása, a terület parkosítása. Még folyt a munka, amikor 1933-ban már az új szabályozási tervről tárgyaltak. Eleinte egy elegáns kertváros terve került elő, de ez hamar a süllyesztőben végezte, mert a meredek hegyoldalnál voltak sokkal jobb telkek, városrészek is azoknak, akik modern villát akartak emeltetni maguknak. A kávéházak, kocsmák, mulatóhelyek építését a korábban itt működött egységek elzüllése, a prostitúció rossz emléke akadályozta meg. Az újabb tervek középpontjában a korábban már emlegetett fürdők álltak: legyen a Tabán Budapest új fürdővárosa!

A feltételek adottak is voltak ehhez: itt volt a Rudas és a Rác fürdő (akkoriban: Szent Imre fürdő), a Gellért-hegy belsejében meleg vizű források fakadnak. Az első tervpályázatot már 1933-ban kiírták, a terveket szeptember 30-ig várták. Ezek sok jó gondolatot, ötletet tartalmaztak, de egyik tervet sem ítélték megépítendőnek. Eközben rendezték a tulajdonviszonyokat is: a már fővárosi tulajdonú Rudas mellé megvásárolták a másik fürdőt és megszerezték a forráscsoportokat is. Mivel a fürdőkhöz szálláshelyek is kellettek, és 3-4 ezer idegenre számítottak évente, a fürdő fejlesztést nagyszabású szállodafejlesztési tervekkel egészítették ki.

Az első új épület a Tabáni Gyógyfürdő-szálló lett volna, létesítésére pályázatot írtak ki 1937-ben. A kiírás szerint a szálloda jó fekvésű, de nem fényűző, könnyen megközelíthető, de nincsen a forgalom zajában. A szobák méretét nem szabták meg, csak azt, hogy legyen teraszuk, erkélyük, kilátással a Várra és a Dunára. A Rác fürdőnél csak a műemlék épületrészek megtartását írták elő. Nem csak a Görög utca és Attila út közötti négyemeletes házat és a Hegyalja út - Döbrentei tér - Hadnagy utca által határolt terület lakóépületeit kezelték lebontandónak, hanem még a görögkeleti templomot is.

A megszületett tervek közül kiemelkedik Vágó József pályázati anyaga. 1933-ban maga is elindult az állami pályázaton, bár - mivel nem volt tagja a kamarának - hivatalosan nem pályázhatott. Remélte ugyanakkor, hogy van akkora tekintélye, hogy így is felfigyeljenek javaslataira. Ő a Tabán teljes újjáépítését javasolta, több éven át küzdött ezek megvalósításáért. A MÁV számára elegáns, modern Déli pályaudvart javasolt, előtte a Római térrel. Az Erzsébet hídtól egy széles sugárútként vezetett Attila utat javasolt kiépíteni egészen a Margit hídig, és ez mentén épült volna fel egy új városrész lakóházakkal, fürdővel, szállodával. A Horváth-kert után egy monumentális középületekkel szegélyezett Palota térre érnénk a Budai Vár magasságában, majd távolabb a Szent Imre fürdő-szálloda hatalmas kapuzat nyílásán át feltűnne a magyar Parlament látványa. A csillag alakú új Szarvas tér közepén Hunor és Magor szobrainak társaságában a Csodaszarvas kútban gyönyörködhetnénk. A Naphegy felé eső oldalt szándékosan nem építették volna be magas házakkal, hogy megmaradjon a hegyoldal és a Citadella látványa.

Vágó József tabáni álma

A fürdő-szálló komplexum területe háromszor akkora lett volna, mint a Gellért fürdőé (!). A villamos a felszín alatt vezetve ment volna ezen a szakaszon, hogy gyalogos sétányt ne zavarja. A Tabán mindkét templomát, a rác templomot és a katolikus templomot is meghagyta volna, de új épületek ölelésében, új közterületekkel adott volna nekik új környezetet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új építkezések egy időszakban, egységes városképi arculatot adva kell, hogy megépüljenek. Míg e viták zajlottak, a tabáni viskók lebontása lényegében befejeződött, csak a műemlékileg értékesnek ítélt épületek maradtak állva.

A Tabán 1940 körül. (kép: fortepan.hu, 151812, adományozó: Bozzai András)

Az 1938 tavaszán kiértékelt tervek részleteinek felhasználásával a városházán új terveket dolgoztak ki a Tabáni Gyógyszálló Bizottság és a Tabáni Gyógyfürdő és Szállodaépítési Bizottság irányításával. Az új terveket 1940. június 20-án el is fogadták. Csakhogy időközben kitört a második világháború. A szállóépület helyét még kitűzték, de az építkezésre soha nem került sor. A háború után a kérdés lekerült a napirendről, a nagyszabású tervek a meg nem épült Budapest fantáziavilágát gazdagították csak tovább.

(folytatása következik)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!