A dísztribün bontása, az Alagút burkolása, taxisblokád és Nemzeti Színház: ismét remek képekkel bővült a fortepan.hu oldal. A budapesti képekből válogattam. (A kép azonosítóra kattintva a kép nagy méretben is megtekinthető, lementhető. A posztban közölt képek mindegyikét Szalay Zoltán készítette.)

138544, 138547, 138548: Egykor a Sztálin-szobor talapzata volt, aztán a Kádár-korszakban dísztribünként funkcionált. A város legritkábban használt vécéje is itt volt, hisz csak a pártelit használhatta, és csak akkor, amikor felvonulást tartottak. A dísztribünt Mikus Sándor alkotásaival díszítették fel 1951-ben. A Sztálin-szobor ledöntése az 1956-os forradalom egyik emblematikus eseménye volt. A szobrot sosem állították már helyre - csak a ledöntés után megmaradt csizmák másolata látható a Szoborparkban. 

Hol kellett meghosszabbítani a földalatti peronjait? Hol volt a Hanoi park? Hogyan tűnt el a Várban a Teleki-palota? Most kiderül!

Megindult a Coca-Cola hazai gyártása. Építeni kezdték a Szikra Lapnyomdát az Árpád hídnál. Átadták az M7-es autópályát Székesfehérvárig. Felrobbantottak egy palotát a Várban. És jött a csepeli Merkur telep.

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

A főváros fejlődésének ütemére serkentően hatott Buda,Pest és Óbuda 1873-as egyesítése, lendületet ad a kereskedelemnek, a gyáriparnak.

A város klasszicista szélesebb, vidékiesebb léptéke felbomlik, épülnek az egyenes országutak, a Sugárút (Andrássy út), a betemetett holt Duna ág ívén a Nagykörút. Kialakul Budapestnek a mai napig meghatározó történelmi városképe az új középületekkel: a nagyrészt üresen álló telkeken kormányzati és közigazgatási, hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek, létrejönnek a hatósági-, kereskedelmi-, kulturális-, oktatási-, egészség- és igazságügyi minisztériumi tömbök. A bérházakban növekedik a lakáskomfort, általánossá válik a gázvilágítás, javul a közművesítés, a közlekedés. Budapest fejlődése a korszakban csak Berlinéhez volt fogható.

A céhes rendszer 1872-es megszűnését követi a céhes képzésmegszűnése is, amelyet korszerűbb oktatási formák váltottak fel. 1846-tól működő, magyar nyelven oktató, József nádor tiszteletére József Ipartanoda elnevezésű politechnikumot Eötvös József előterjesztése nyomán az 1871-72-es tanévre Királyi József Műegyetemmé szervezték.

Lakótelep építési lázban égtek a peremkerületek, 16 emeletes toronyházat terveztek be a pestlőrinci KISZ lakótelepre. Újra megnyílt a Budavári Palota. És lefúrtak a Bajcsy-Zsilinszky úton 40 méteres mélységig - de miért?

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Két jelentős dátuma a korszaknak az 1867. évi kiegyezés a magyar nemzet és a császár között, valamint az 1872. évi Buda, Pest és Óbuda egyesítése, amelyet az 1872.XLII.törvénycikk alapján 1873-ban végrehajtottak.

A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig terjedő korszak egyik legmaradandóbb alkotása: Budapest. A korábban megindult gazdasági fejlődésnek hatalmas lökést adott az a politikai akarat, ami a három, addig különálló kisváros, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével egy európai színvonalú fővárost kívánt teremteni az új magyar állam számára. Budapest lett az ország fővárosa, 10 közigazgatási kerülettel, majd 200 km2 területen, 280 000 lakossal Európa 10. legnagyobb városa.

Az építészet vonzásában az építészeti közélet is elkezdett virágozni a század utolsó harmadára. Általánosságban elmondható, hogy az 1870-es évekre az építészet elnyerte teljes polgárjogát, önállósodott a kivitelezéstől, modern szervezeti keretei, melyek a II. világháborúig nagyjából változatlanok maradtak, felálltak.

Márciusban már a második frissítésnél tart a fortepan.hu. Fantasztikus képek kerültek elő ismét. Egy tucatnyit válogattam a budapesti képekből, még több cikk a poszt végi albumban! (A kép azonosítóra kattintva nagyobb változat is megtekinthető.)

134539: Az Alagúthoz érkező buszon a 4-es szám látható Friss Ildikó 1934-re datált felvételén. Csak pár éve vonták össze a 105-ös buszjárattal, így a 4-es egy igen hosszú életű buszjárat lehetett. Megfigyelhető az is, hogy akkor még bal oldali közlekedés volt érvényben - csak 1941-ben tértünk át a jobb oldali vezetésre.

Új csomópont a Hungária körúton. Fúrópajzs a Kossuth tér alatt. A jövő Budapestje a panel lakótelep. Kövér ház épült Kelenföldön. Soha meg nem épült hídépítési tervek. Ötven éve is nagyban ment az élet Budapesten.

A Hosszúlépés sétáján 2018. március 3-án lehetett utoljára megnézni az egykori Olimpia Hotelt a Normafán. Március 4-én megkezdődött a bontása. Romtúra a hidegben.

A fortepan.hu úgy született meg, hogy néhány ember elkezdett lomtalanításokra kijárni, és ott fotókra, fotónegatívokra vadászni. Így találtak rá olyan, fantasztikusan jó fotókra, amelyeket előző tulajdonosuk szemétre dobott. Innen jutottak el mára oda, hogy a legismertebb hazai közintézményekkel működnek együtt, adó 1%-ra hajtanak (egy támogató szervezet segítségével), és több, mint százezer képet tettek közé. A mostani adag - amely Chuckyeager tumblitárs jóvoltából menekült meg az enyészettől -, közel 700 fotót tartalmaz. A budapesti képekből válogattam. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyobban is megtekinthető.)