"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Két jelentős dátuma a korszaknak az 1867. évi kiegyezés a magyar nemzet és a császár között, valamint az 1872. évi Buda, Pest és Óbuda egyesítése, amelyet az 1872.XLII.törvénycikk alapján 1873-ban végrehajtottak.
A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig terjedő korszak egyik legmaradandóbb alkotása: Budapest. A korábban megindult gazdasági fejlődésnek hatalmas lökést adott az a politikai akarat, ami a három, addig különálló kisváros, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével egy európai színvonalú fővárost kívánt teremteni az új magyar állam számára. Budapest lett az ország fővárosa, 10 közigazgatási kerülettel, majd 200 km2 területen, 280 000 lakossal Európa 10. legnagyobb városa.
Az építészet vonzásában az építészeti közélet is elkezdett virágozni a század utolsó harmadára. Általánosságban elmondható, hogy az 1870-es évekre az építészet elnyerte teljes polgárjogát, önállósodott a kivitelezéstől, modern szervezeti keretei, melyek a II. világháborúig nagyjából változatlanok maradtak, felálltak.
1867 - ben megalakult a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, tagjainak összefogására, érdekvédelmére. Kiadványa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye (1871-1944) az egyik leghosszabb életű, legtekintélyesebb műszaki folyóirat volt. Az akkori Vasárnapi Újság így ír: „Építészeink ... Punczmann Gyula (később Pártos Gy.) úr lelkes eszméjét ... megalakítani segíték a pesti építészek egyletét ... az értekezleten az alapszabályok és ügyrend kidolgozására egy öttagú bizottságot választottak, ennek elnökéül jeles mesterünk Ybl, alelnökéül Punczmann urakat.”
1867 - ben kiadott „Fővárosunk” c. művében - a 48-as Szabadságharc lelkes fiataljai által kiszabadított, a megtorlás után, 1860-ban ismét felségsértésért elítélt - Táncsics Mihály a börtönben, „megrajzolja” jövő Budapestjét, ahogy az 1931-es Fővárosi Közmunkák Tanácsa Története című kiadványban olvashatjuk. Világosan rámutat, hogy a „városrendezésnek nincs gazdája”, „szabályozási terv jöjjön létre egész Budapest területére” - indokolja az aktualitás is: „Aldunapartot házhelyekül adja el a pest város hatósága”. Fontosnak tartja Budapesten „tiszta levegő legyen”. Javasolja „két kikötő építését”… „a déli kikötő partjáról híd épüljön a Gellérthegy alá…az északi kikötőtől Teréz, József és Ferenc külvárosokon át csatornát kell vezetni a déli kikötőig, amelyen gőzösök járjanak....világvárossiassá fejlesztessék a Városliget…ez lenne az ifjúságnak magát futásban gyakorló pályája. …a budai Dunapartot a Császárfürdőtől a Gellérthegy tövéig fákkal beültetve sétánnyá kell varázsolni. …Pestet Budával…olymódon kellene összekötni, hogy …híd a Margitsziget csúcsát érintené, hová a hídról lehetne lépni”. Micsoda tisztán látás, a legutóbbi 1876-ban be is következik a Margit híd megnyitásával.
Ybl a romantika és a hellénizmus átmenete után a neoreneszánsz eszmény követőjévé válik. Itáliai tanulmányútja hatására, az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta. Neoreneszánsz stílusú építőművészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló alkotásokat hozott létre.
A Margit-fürdő 1890 után, Klösz György felvételén. (fortepan.hu, 83513)
Sajnos a tárgyalt időszakban megvalósult munkái közül számos elpusztult a II. világháborúban. Vagy csak részben, de mégis lebontásra került, vagy aránylag jó állapota ellenére politikai-gazdasági döntés miatt elbontásra került, mint például az 1958-ban megsemmisült Margitszigeti épületek (1868-70). Fővárosunk kulturhistóriai történetéhez tartozik Zsigmondy Vilmos zseniális bányamérnök hazai artézi vizek és gyógyforrások kutatásai. Ezeknek eredményeként 1866 végén 1200 méterig fúrt kútból 1867 tavaszán 43 fokos nagy mennyiségű kénes hévíz tört fel. Erre alapozva világfürdőt terveztek a Habsburg József főherceg tulajdonában lévő területre. Ybl az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, ebből 1873-ra elkészült a Margit gyógyfürdő, a Nagyszálló, s Kiszálló, két vendéglő, több villa, gépház… Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.
Liptay Béla palotája a Lánchídnál, Klösz György felvételén
Nem volt indokolt az 1949-es lebontása a Báró Liptay Béla Duna parti palotájának Budán, az 1965-ben részben, a 90-es években végleges lebontása a Visegrádi u.22-26.szám alatti Pesti Építő Társulat munkáslakóházának (1869).
A Csekonics (Csitó) kastély (1869-70) ma már, a határon túli Zsombolyán /Jimbolia Romániában/ nem tekinthető meg. Az uradalmi központként is működő, 8000 kötetes, ritkaságokat tartalmazó könyvtárral, üvegfolyosón megközelíthető kápolnával rendelkező épületet a család bontatta le a háború utáni szűkös időszakban: kellett az építőanyag…
Az egykori Wechselmann-villa a Városligeti fasorban, Klösz György felvételén
Nem látható már a soha le nem védett, majd teljesen le-, s elpusztult, Ybl romantika és neoreneszánsz közti rövid hellenisztikus-historizáló korszakának érdekes műve, a Bitto kastély (1870) Drávafokon, valamint a parádfürdői Nagyszálló (1870). De a pesti Wechselmann villa a Városligeti fasorban (1870-71), a Lónyai Menyhért villa (1870-72), a Kecskeméti Ház (1871), a József főherceg Pálmaháza (1871-72) Alcsúton, s csak terveken létező Stein-ház sem.
A Sugár úti házcsoport (1872-74), a mai Andrássy út 32-44. számú épületekkel kapcsolatban fontosnak tartom közreadni: a szakirodalom Unger Emil műveként tartja számon. Az aktualitása, hogy felújítják. A felújítását végző egyes cégek és szakemberek Ybl műemlékként kezelik…A félreértés abból adódhat, hogy Ybl is, Unger Emil is készített terveket a Sugár úti Építő Vállalat részére. Unger Emil az épületek építése közben, 1873-ban hirtelen meghalt, a munkák vezetését Ybl vette át.
Ma is megtekinthető a Gr.Károlyiak palota-bérháza (IX.. Üllői út 17.), amely 1840 – ben épült Pollack Mihály tervei szerint, Ybl 1870-ben átalakította-bővítette, ő maga 1851 és 71 között itt lakott családjával, de Kosztolányi Dezső költőnk is lakott a házban, itt írta meg az Üllői úti fák című versét. A már előző részben ismertetett Rác Fürdő bővítése (1869-1870) és a békéscsabai Városháza főhomlokzata (1871-73) is ezen időszakmunkái közé tartozik az alábbi fővárosi épületekkel.
Bókay János ház - VIII. Múzeum u. 9. (1870)
Ybl Ervin szerint „Ybl leghellenisztikusabb bérháza dr. Bókay János orvosprofesszor számára épült... háromemeletes, 9 tengelyes, előkelő hatású épületnek a méretei mellett elsősorban az kölcsönöz nagyvonalúságot, hogy félköríves bejáratát a két mellette lévő, pilaszterek által határolt ablaknyílással foglalta össze és erkéllyel koronázta.” Sajnos az épület nem védett, csak az Ybl Bicentenáriumkor, az Ybl egyesület általkészített és elhelyezett emléktábla hirdeti Ybl nevét.
Fővámház - IX. Fővám tér, ma Corvinus Egyetem (1870-74)
Elkészülte után számos negatív kritikát kapott Ybl, főleg a magas, növekvő költségek miatt, de a művészi koncepciót is keményen bírálták, szemben Ney Béla miniszteri főmérnök kiemelkedő dicséretével, „korszakalkotó” - nak nevezve az épületet. Ybl Ervin szerint „ a Vámházban teljesedik ki először Ybl érett neoreneszánsza. Dicséri a „...kiegyensúlyozott, szinte természetes harmóniát, a tartózkodó előkelőséget, a monumentális hatást és mértéktartó díszítést”.
A Fővámház, azaz a későbbi "Közgáz", ma Corvinus Egyetem főépülete az 1880-as években, Klösz György felvételén. (fortepan.hu, 82074)
1869-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter megbízta Yblt az akkori Schopper-Platzra építendő vámház tervének kidolgozásával. 1870-ben mutatta be Pest város Építési Bizottmányának ülésén a kész tervet, a városatyák városrendezési okokra hivatkozva visszautasították. Andrássy Gyula miniszterelnök a város érvelése alapján be akarta szüntetni a már megkezdett építkezést. A minisztertanácsot is megjárt tervek megvalósulásának feltétele volt, Budapest az Alsó-Dunaparton biztosítson telket a Sótér - a mai Fővám tér - közelében, ahol a vámház és a hozzá kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozza. Ybl két hét alatt elkészítette új tervét, majd kisajátítási eljárás miatt a harmadik, immár végleges tervet 1870. július 19-én hagyták jóvá, miközben a földmunkák már július elején megkezdődtek. A Vasárnapi Újság tudósított az építkezésről, amelyet Wechselmann Ignác vezetett, induláskor 400-500 munkással, az akkori iparosok kiválóságai: a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég munkásai, s Jungfer Gyula (vasdíszítmények), a szobrokat Sommer Ágoston (szobrok), Scholz Róbert (festés), Róth Márk (üvegmunkák) irányításával. Érdekesség, hogy a hazai kő és márvány nem volt elég, Carrarából is hozattak, kőfaragókkal együtt!
A Fővámház, azaz a későbbi "Közgáz", ma Corvinus Egyetem főépülete 1890 után, Klösz György felvételén. (fortepan.hu, 82426)
A neoreneszánsz historizmus egyik fő művének tartott, több mint 9500 négyzetméter alapterületű, a 33 tengelyes főhomlokzatával Dunára néző épület 1874. május 1-re készült el. A méltóságteljes külső megjelenéshez - a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit, a sarkokon egybekapcsolt sarokpavilonok - méltó a belső terek ünnepélyessége: az üveggel fedett, áthidalt díszudvar, az előcsarnok, a díszlépcső. A dunai homlokzat erkélyein antik istenek festészetet, szobrászatot, vasutat, gőzhajózást szimbolizáló szobrok, az északi homlokzaton erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek.
A Fővámpalotában négy, egymástól elválasztva működő hivatal működött: a vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság és a bányatermék igazgatóság. A vámkerületbe tartozó külföldi áruk számtalan raktárain kívül négy lakás is helyet kapott.
Az épületbe befutó vágányokon érkező vonatokról korszerű darukkal rakodták a szárazföldi árukat. A Fővámház alá komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült, amelybe a hajók négy, magas vízállás esetén zsilippel elzárható alagúton keresztül érkeztek a Dunáról. Ahogy az árufogadási és mozgatási technológia, úgy még inkább, a Duna közelsége miatti alapozás megint ékes bizonyítéka Ybl rendkívüli technikai újító voltának. Ybl az egész épületet majd másfél méter vastag betonrétegre állította, a beton egyik alkotója, a vízálló mész tulajdonságában bízva: víz vagy nedvesség hatására vas szilárdságú anyaggá válik.
1945-ben volt olyan vélemény, hogy az igen súlyos sérüléseket szenvedett épületet nem érdemes újjáépíteni. Minisztertanácsi határozattal a helyreállított, de a belső kialakítását illetően, alapjában megváltoztatott, átalakított épületben a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51. tanévben kezdte meg a működését.
1971-ben készült el az első műemléki tudományos dokumentáció, majd 1980-ban, végül az 1989-90-es rekonstrukció során a díszudvar térhatását eredeti módon állították vissza, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret beépítették. Ybl “Hauptzollamt”-ja ismét a városunkat meghatározó, gyönyörködtető városképi tényezője.
Az előző részben idéztem a korabeli röplapot: „Nem az egységes Budapest hozta meg a Közmunkák Tanácsát, hanem a Közmunka Tanácsa hozta meg az egységes Budapestet”.
Két különböző név - a már tárgyalt - Szépítő Bizottság és Közmunkatanács. Két kor különbözősége: a Szépítő Bizottság a német romantikából fakad, a Közmunkatanács az angol realitás idejéből, a mintául a Metropolitan Board of Works szolgált, s a work egyaránt jelent munkát és művet, Közmunkák- Közművek Tanácsa..., de erről többet majd a következő részben!
- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke -
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
