Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Ybl Miklós munkássága 1872-1877 között

2018. április 19. - fovarosi.blog.hu

fovarosi.blog.hu: Ybl-1882-Portre-EpitesiIparMelleklete - indafoto.hu"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

A főváros fejlődésének ütemére serkentően hatott Buda,Pest és Óbuda 1873-as egyesítése, lendületet ad a kereskedelemnek, a gyáriparnak.

A város klasszicista szélesebb, vidékiesebb léptéke felbomlik, épülnek az egyenes országutak, a Sugárút (Andrássy út), a betemetett holt Duna ág ívén a Nagykörút. Kialakul Budapestnek a mai napig meghatározó történelmi városképe az új középületekkel: a nagyrészt üresen álló telkeken kormányzati és közigazgatási, hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek, létrejönnek a hatósági-, kereskedelmi-, kulturális-, oktatási-, egészség- és igazságügyi minisztériumi tömbök. A bérházakban növekedik a lakáskomfort, általánossá válik a gázvilágítás, javul a közművesítés, a közlekedés. Budapest fejlődése a korszakban csak Berlinéhez volt fogható.

A céhes rendszer 1872-es megszűnését követi a céhes képzésmegszűnése is, amelyet korszerűbb oktatási formák váltottak fel. 1846-tól működő, magyar nyelven oktató, József nádor tiszteletére József Ipartanoda elnevezésű politechnikumot Eötvös József előterjesztése nyomán az 1871-72-es tanévre Királyi József Műegyetemmé szervezték.

A tömeges építkezésekkel egyre leplezetlenebbül érvényesül az üzleti érdek, az ízlés háttérbe szorul, a tömegtermelés kiszorítja a nemes anyagokat, olcsóbb a gipsz, az öntöttvas, horganyzott bádogdíszítés, gyári homlokzati burkoló lap.

1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint önálló szervezet, az esedékes nagyszabású építkezések miatt is szükségessé vált. A kiemelkedő személyiségű Gróf Andrássy Gyulát Budapest szépítésének, világvárossá fejlesztésének gondolata állandóan foglalkoztatta. Az eszméi akkor terebélyesedtek ki, amikor az ország élére került, s mint már miniszterelnök terjesztette be a Képviselőházhoz a Közmunkák Tanácsának törvényjavaslatát. A több napos parlamenti vita után törvényerőre emelkedett alapokmány szerint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatása és feladata - többek között - a fővárosi pénzalapok kezelése, az egész városra kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, a tervekre vonatkozó pályázati programok kidolgozása, a közlekedési főutak nyitása, utak szintjének és irányának meghatározása, terek és utcák elnevezése, házszámok szabályozása. Első elnökként Gr. Andrássy, miniszterelnöki teendői miatt az 1870 júliusi, második ülés után Tisza Lajos alelnökre ruházta a vezetői feladatokat. Reiter Ferencnek - az egyik alapító, 1870-74 között a műszaki osztály vezetőjének - köszönhető a Duna szabályozása, rakpartjainak kiépítése, a mai főváros városszerkezetének alapjává váló, 1876-ra elkészült úthálózati szabályozási terv. Ybl a Közmunkák Tanácsának különböző bizottságaiban vállalt tisztséget.

Ezen időszakban készült munkái a következők.

Görögkeleti templom toronysisakjai - V. Petőfi tér (1872-74)

fovarosi.blog.hu: PetofiTer-1890Utan-KloszGy-fortepan.hu-82596 - indafoto.hu
A Petőfi tér 1890 után, Klösz György felvételén (fortepan.hu, 82596)

fovarosi.blog.hu: OrtodoxTemplom-20090415-04 - indafoto.hu
A 2009-es helyreállítás idején (fotó: Fővárosi Blog)

A templom terveit Jung József tervezte, a templom építése 1791 és 1801 között történt. Ybl két változatban is megtervezte a két homlokzati toronyhoz a sisakokat. Végső megoldásban az eredeti órapárkányokat timpanonra cserélte, a copfstílusú homlokzattal összhangban álltak a toronytestnél keskenyebben folytatódó, kereszt alatt gúlarésszel lezárt toronysisakok, A II. világháborúban elpusztult déli torony beburkolva látható a mai napig, talán egyszer jut erő a rekonstrukcióra…

Degenfeld-Schomburg palota - VIII. Bródy Sándor u. 14. (1872 - 74)

fovarosi.blog.hu: Degenfeld-SchomburgPalota-Alaprajz-ybl.bparchiv.hu-01 - indafoto.hu
A végleges változat alaprajza (forrás: ybl.bparchiv.hu)

fovarosi.blog.hu: Degenfeld-SchomburgPalota-Regi01-ybl.bparchiv.hu-01 - indafoto.hu
Utcai homlokzatok Klösz György felvételén (ybl.bparchiv.hu)

„Háromemeletes, részben főúri palota, részben bérház. A palota építtetője az Odescalchi család volt, Herceg Odescalchi Gyula feleségéről, Dégenfeld Annáról nevezték el az épületet. A Bródy Sándor utca felé a homlokzat 7, a Puskin utca felé 15 tengelyes, földszintjét és első emeletét erős rusztika-szalagok ritmizálják. A félköríves főkaput erőteljes gyámok és hosszú erkély hangsúlyozza, látszólag nyomott első emeleti ablakai alatt hellenisztikus vasrácsok… ahogy a lépcső korlátjai is. Ybl halálakor az egész házat fekete lepellel fedték le. E házban élt és halt meg Tisza Kálmán miniszterelnök.”- tudjuk meg Ybl Ervintől. Az Ybl Bicentenáriumkor a hatóságok nem engedélyezték az Ybl Egyesületnek, az akkor nagyon lepusztult épületen emléktábla elhelyezését. Most, a szépséges felújítás után újra próbálkozik az Egyesület…

Tudományos Akadémia III. Képtári emeleti vasszerkezet (Bp. V. Széchenyi tér) (1874?)

fovarosi.blog.hu: MTA-Regi01-HarmadikEmeletiVasszerkezet-YblMiklos-ybl.bparchiv.hu - indafoto.hu
A vasszerkezet tervrajza, 1874 (forrás: MTA Könyvtár és Információs Központ, via ybl.bparchiv.hu)

Ybl az akadémiai pályázati tervének visszavonása ellenére öt éven át volt az Akadémia részéről az építkezés egyik irányítója. Az építkezés 1865 decemberében befejeződött, de ezután is kértek Ybltől kisebb terveket. A legjelentősebb feladat volt az Esterházy Képtár III. emeleti helyiségek faszerkezetű válaszfalainak és boltozott mennyezeti tartószerkezetének vasszerkezettel való helyettesítése1871-ben, csak egy tűzvész után készültek el az első tervek, az előkészítésben Szkalnitzky is közreműködött, de végül Ybl fémjelzik a megoldás tervei és kivitele: vasszerkezetet a díszterem födéme helyett, újszerű megoldással a főfalakra terhelte.

Róth Zsigmond bérháza, V. Múzeum krt. 19. (1874)

Budapest rohamos fejlődésével, a dráguló telkek értékének minél jobb kihasználása, a tőke céljainak szolgálatában, a 70-es évektől kezdve Yblnek nem egyszer kellett négyemeletes bérházat terveznie. Az egyik ilyen épület Róth Henrik üveges mester, Róth Miksa üvegtervező édesapjának a bérháza. Ybl épületeinek üvegező munkáit ő készítette az 1870-es években.

fovarosi.blog.hu: RothZsigmondElsoBerhaza-MuzeumKrt19-1883-ybl.bparchiv.hu - indafoto.hu
Az épület 1883-ban (forrás: ybl.bparchiv.hu)

Az öttengelyes épület „legszebbje” az udvarán látható sgrafitto-díszítés és a csigás falikút. Falfülkékkel kialakított elegáns kapualj vezet a szobordíszes lépcsőházig. Ybl Ervin szerint „a homlokzat stílusán még bizonyos román és hellenista nyomok csillannak fel… A második és harmadik emelet ablaksorai függőlegesen egymásra épültek, az előbbieknek ajtószerű a kiképzése, háromszögletű orompárkánnyal és bábos előugrással. A fogazatos, akantuszgyámos főpárkány fölött az eresztető a magasan emelkedő falhoz támaszkodik.

1875 októberében Operaház kivitelezése megindult - következőkben külön ismerteteve majd - emellett egyidejűleg Várkerti együttes megvalósításán és a Gr. Károlyi György bérházán is dolgozott.

Várkert Kioszk - I. Ybl tér (1874-79)

fovarosi.blog.hu: VarkertCasino-20140403-01 - indafoto.hu
2014-ben (fotó: Fővárosi Blog)

A királyi palota vízvezetéki gépháza, egy neoreneszánsz ékszerdoboznak hat. Ha ilyen egy Ybl vízház, miért ámulnánk el a kastélyokon… A kémény takarására szolgáló neoreneszánsz torony köré teraszos, kertes kávéház, „kioszk” keresztboltozatos loggiájának falait Scholtz Róbert sgraffito festései díszítik. Örömmel írom, hogy ez év tavaszán ez az Ybl remekmű is megújulva, újra látogatható lesz.

Várbazár - I. Ybl tér (1875-82)

fovarosi.blog.hu: Varbazar-1900 - indafoto.hu
1900 körül, képeslapon

Az 1966-ban a New York - i székhelyű World Monuments Watch által legveszélyesebbnek ítélt műemlékek listájára felkerülő, de ugyanakkor az UNESCO világörökségi listán is szereplő Várbazárról az utóbbi években rengeteget lehetett hallani-olvasni-látni. Újat, érdekesebbet nehéz írni erről. Inkább az építési ötletről egy XIX. századi városi legendát osztanék meg az érdeklődőkkel.

Ybl Miklós egyik vasárnap délelőtt Podmaniczky Frigyessel, „Budapest vőlegényével”, a”kockás báróval” (a ragadványnév a majd mindig viselt Esterházy kockás öltönye miatt) beszélgetett erről - arról. Átnézegetve a forgalmas pesti Duna partra, ahol korzózott a pesti nép, sajnálkoztak, hogy bezzeg a pandanja, a budai Duna part teljesen kihalt, csak ők sétálgatnak. Ha Sissi királynő kinéz a Várból, gizes-gazos hegyoldalt és rozzant házsorral, mocsaras Duna partot lát. Nincs ez így rendjén. A királyi kertek folytatásaként az olasz, német és francia függőkertek mintájára pergolákkal, díszkertekkel, gloriettel, vízhordó lépcsővel össze kellene kötni a Várat a Dunával… Kereskedelmi céllal ki kellene alakítani egy bazársort…

fovarosi.blog.hu: Varbazar-20140403-AtadasNapja-75 - indafoto.hu

A Közmunkák Tanácsa - melynek a fent említett mindkét úriember tagja volt - 1872-ben határozott a Lánc híd környékének rendezéséről, a Kiegyezés eredményeként a királyi rezidenciáról. Ferenc József 2,2 millió forintot engedélyezett a Vár „dunai fogadó” együttesére. A már fentebb említett Reiter Ferenc készítette az első terveket, de a megvalósulást irányító báró Podmaniczky Frigyes végül Yblt bízta meg. A grandiózus neoreneszánsz mestermű déli és északi végén épült lakóházakban helyezték el a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet. A pazar díszítmények kivitelezésében a legkiválóbb művészek, iparosok vettek részt, szobrokat Huszár Adolf alkotta, freskókat Than Mór festette, Zsolnay Vilmos gyártotta a kerámiadíszeket, Jungfer Gyula a kovácsmunkákat végezte.

Az ötlet, hogy a budai oldalon is olyan pezsgő élet legyen, mint a pesti korzón, sajnos nem jött létre, a megnyitáskor sem találtak elég bérlőket a bazárhelyiségekhez, a keleti bazár egyikében megpenészedtek perzsaszőnyegek… Döntés született, műtermekké alakítják át. A Várbazár első, 2002-es felújítási lázában kisajátított, bezárt műtermek kilakoltatott szobrászainak egy búcsúkiállítást rendeztek. Farkas Ádám szobrászművész feltett egy kérdést a megnyitójában: „Mi értékesebb a perzsaszőnyegnél? A magyar szobrász, mert a perzsaszőnyeg 1 évet bírt ki a bazársorban, a magyar szobrászok 118 évet… Az első atelier Stróbl Alajosé volt, itt faragta ki a várbeli Mátyás kutat…

A rekonstrukció során, a Budai Főgyűjtőcsatorna építése közben, az Ybl Miklós téren, véletlenül, a közműtérképen nem szereplő, Ferenc József korabeli földalatti víztározót találtak. A pillérekkel alátámasztott nagyméretű, csarnokszerű helyiség régészek véleménye szerint, valószínűleg a Várbazár és a királyi palota vízműve, a Várkert kioszk építésével együtt létesült a Várbazár és a királyi kertek vízellátására. Elképzelhető, hogy a teljesen feledésbe merült ciszternában, akár közel száz éve nem járt senki.

Gr. Károlyi György palota-bérháza IX. Erkel u. 15., Ráday u. 18. (1875-76)

„Ami Ybl Miklós ún. civil építészetét, a bérházakat illeti… igen kellemes változtatásokat hozott be a Pesten sokáig divatozott kaszárnya stílbe … még késő időkben is fogják hirdetni mesterök szerencsés találékonyságát, gyakorlati ügyességét és szakértelmét” - szól a kortársi vélemény a Vasárnapi Újságban.

fovarosi.blog.hu: KarolyiGyorgyBerhaza-ErkelUtca-RadayUtcaSarok-Regi01-ybl.bparchi - indafoto.hu
(forrás: ybl.bparchiv.hu)

„A nagyméretű telken 2 udvaros az épület, a Ráday utcáról nyílik a 2 emeletes, bérlakásokat felvonultató, elegáns körlépcsőházzal kialakított rész. A kovácsoltvas munkák itt és az emeleti folyosókon is figyelemreméltók. A 2 emeletes, csendesebb, Erkel utca felőli oldal első emeletén lakott az építtető, felette is bérlakások kaptak helyet. Az elegánsabb udvari rész, olaszos loggiás díszítésű” - írja 1956-ban Ybl Ervin, a már sokszor idézett Ybl Miklósról szóló könyvében.

1876-ban Rudas-fürdő, már korábban tárgyalt bővítése után készült el a még védett sem Eötvös József szobrának talpazata - V. Eötvös József tér (1877) és Ercsiben az Eötvös József kápolna (amely igen vitatott, hogy Ybl műve-e?) és a védett obeliszk (1877). Az öt éven belüli, eddigi alkotásain kívül Ybl mai napig emlegetett híres szellemi-fizikai teherbírását bizonyítja még a vidéki munkáinak sora: az Árvaház Gyulán (1874-75), az ókígyósi Wenckheim kastély (1875-79) a mai Szabadkígyóson. Valamint a háborús sérülés vagy hibás döntések miatt megsemmisült művei: a II. világháborúban megsérült, 1948-ban elbontott Nemzeti Casino - V. Kossuth L.u.5. (1874-84, 88, 90), 1900-as években lebontott Róth Zsigmond második bérháza - V. Múzeum krt. 41. (1877), az 1957-ben lebontott Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérház - VIII. Kálvin tér 11.(1872-74), ennek kapcsán illik megjegyezni, hogy Ybl a feleségével, fiával és nevelt lányával Pollack Máriával, az Üllői úti házból elköltözve, itt lakott haláláig.

- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület http://yblegyesulet.hu/ elnöke -


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása