Hol készítettem a lenti fotót? A tippeket hozzászólásként várom, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!
A múlt havi kép a Külügyminisztérium épületegyüttesének egy részlete a Bem rakpart / Ganz utca saroknál.
Fővárosi Blog
Ötven éve írták - 1967 november
Két nap alatt összeszerelhető hidat vettünk a Filatorigáthoz az NSZK-ból. Megjött a 2-es metró első mozgólépcsője a szovjet "testvérektől", és hat új lakótelep építésének kezdtek neki. Óbudán 20-30 emeletes házak is épülhettek volna. És azt is megtudhatjuk, miért burkolták végül alu lemezekkel a Szabadság szállót. Ez történt Budapesten fél évszázaddal ezelőtt.
November 1: Gondok és fejlesztések a főváros tömegközlekedésében. (...) A Közlekedési Igazgatóság nem tervez jelentősebb hálózatbővítést, inkább a nagyobb befogadóképességű járművek forgalomba állításával igyekszik enyhíteni a közlekedési nehézségeket. Az idén és jövőre tíz-tíz csuklós villamost kap a Ganz-MÁVAG-tól a Fővárosi Villamosvasút, az Ikarus pedig az idén összesen 87 százszemélyes és ennél nagyobb csuklós autóbuszt ad át a Fővárosi Autóbuszüzemnek. Jövőre újabb 90 nagy befogadóképességű autóbuszt szállít a gyár a FAÜ-nek. A Szovjetunióból 1968 végéig 80 trolibuszt importálunk.
Az Örs vezér tere 1969-ben
A fontosabb fejlesztési feladatok között szerepel egy korszerű csomópont építése a metró Fehér úti végállomásánál, az Eörs vezér téren; 1970 első felére a Rákóczi útnak a Luther utcától a Baross térig terjedő része, s a Kerepesi útnak a százlábú hídig terjedő szakasza aszfaltburkolatot kap. 1968 júniusára készül el a kelenföldi lakótelepen, a Bornemissza téren az új autóbusz végállomás. Korszerűsítik a Budafoki utat és átépítik a Népköztársaság útja külső részét is; ezzel egyidejűleg már a jövő évben bővítik a Bajza utcai, a Köröndnél levő és a Vörösmarty utcai földalatti-állomást; a kis-földalatti járműparkját ugyanis háromkocsis szerelvényekkel váltják fel; vonalát a Mexikói útig hosszabbítják meg. Jól haladnak a munkák a Soroksári úton, ahol korszerű, kétpályás utat alakítanak ki, első ütemben a Boráros tér - Kvassay út között. A közúttól elkülönített villamospályán 1969 első felében indulnak meg a 2-es villamosok. (...) (Népszabadság)
Sétáljunk a Kerepesi úti temetőben!
Halottak napja, Mindenszentek, Halloween - ahány kultúrkör, annyi neve van, mégis igaz: ez idő tájt emlékezünk halottainkra. Ez alkolomból remek budapesti program történelmi temetőink felkeresése. Az alábbiakban egy szép sétára invitálom nyájas olvasóimat a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe. Róth Miksa mozaikok tömkelegével találkozhatunk itt, ahol történelmi múltunk nagyra becsült, vagy éppen nagyon is vitatott alakjai nyugszanak. Az egyik síremlék még egy akusztikai bravúrral is meglepi a látogatót!
A főbejárat a Fiumei úti oldal közepe táján található. A Baross térről 8-10 perc séta, de mehetünk 1 megállót villamossal is. Az Orczy tértől is mehetünk gyalog, vagy villamossal 1 megállót. A portán kérjünk egy temetői térképet, egyrészt segít átlátni a temető egészét, és hogy most hol is vagyunk benne, másrészt lesz egy hasznos emléktárgyunk a sétáról. A bejáratnál jobbra, a kápolna mögötti épületeknél találjuk a Kegyeleti Múzeumot - nem sok ilyen témájú múzeum van Európában. Felszámolt temetők síremlékei, régről fennmaradt koporsók, valamint nagyjaink temetéseinek kellékei, fotói tekinthetők meg itt. Érdemes egy fél órát rászánni. (Mosdót is csak itt találunk!)
A bejárathoz visszatérve induljunk el úgy ferdén jobbra tartva, hogy először a kápolnát hagyjuk el, majd jobb kézre essen a Kegyeleti Múzeum hátsó fala, balra pedig az 1956-os sírkert, majd ezt követően a II. világháborús emlékmű:
Képrejtvény
Gyönyörű ez a rács, de vajon hol lehet? A megfejtéseket megjegyzésbe kérem beírni, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!
Idén is jön Az Év Irodája pályázat!
Már hagyománynak mondható, hogy ha jön az év vége, akkor jön Az Év Irodája is. Az idei versenyre november 30-ig lehet nevezni.
Ybl munkássága 1856-1863 között
„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Az előző bejegyzés Hentzi császári és királyi vezérőrnagy ágyúival - amelyekkel a várból szétlövette Pestet - fejeződött be. Az 1849-ben elrendelt ostromállapot 1954. május 1-i megszűnése meghatározó volt a város további fejlődésében. (Ekkoriban költözött Pestre Deák Ferenc is, ennek majd a következő részben lesz jelentősége.)
A korszak óriási változásokat hozott. Új építőanyagok születtek: a cement (1820), a beton (1847), a vasbeton (1849). A kovácsoltvas szerepét átvette a gyári öntöttvas, majd a hengerelt acél (1860). A szerkezetet számításokkal tervezték meg. Reiter Ferenc - Széchenyi eszmekörében és embereivel, előbb a közlekedési minisztérium vasúti osztályán, majd budai hatósági főmérnökként dolgozva - 1853-ban a „beton korlátlan használatával” megkezdte a dunai rakpartok kiépítését. Fényes Elek geográfiai szótárában olvashatjuk, hogy Pest 269 utcájából 116 „egészen kövezett”, 112 „éjjeli világításban”. 1850-ben Buda és Óbuda egyesült. 1853-ban megkezdték a Vár alatti alagút építését (1857-ben adták át). 1855-ben megjelent a Tűzoltási Szabályzat Buda és Pest számára. 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és felgyulladt az első villanyóra Lechner órásmester Váci utcai boltja felett. 1860-ban a lipótmezei elmegyógyintézet építése kezdődött meg. 1861-ben megnyílt a Déli vasút pályaudvara, a Budai Népszínház és 1864-ben a Tőzsde a Lloyd palotában, s Zsigmond Vilmos megkezdte az első artézi kút fúrását a Margitszigeten…
Mi az a Lazula, és mire jó?
Különleges funkciójú hely nyílt a városban: a Lazula márka első helyszíne, a Titkos Kert. 
Ilyen lett a Hilton szálloda
Budapesten élve nem igazán követjük, hogy mi történik a szállodákban, hisz minek vennénk szállodai szobát ott, ahol lakunk, ugyebár. Így aztán valószínűleg sokan nem is tudják, hogy az elmúlt években milyen szépen átalakult a várbéli Hilton Budapest szálloda a Halászbástya szomszédságában.
"A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait. A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. (...) A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt. (...) A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek. 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 nm-es területet a budai városkép egységnek megőrzést, a Mátyás-templom és Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. (...) A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós toronyban kapott helyett a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban." (forrás)
A felújításról 2015-ben hallhattunk először, amikor a Vaterán árulták a régi bútorzatot. Először a lobby és a recepció újult meg. A Lobby Café & Bar és az Executive Lounge szintén új külsőt kapott. Az első emeleten pedig egy elegáns "business center"-t alakítottak ki. A felújítás tehát a közös terek felújításával indult.
Ötven éve írták - 1967 október
Megjött az első Ganz villamos. Felépült az első, földgázzal fűtött új társasház. Ingyen szállított házhoz a Csemege az ábécéből. Így éltünk ötven évvel ezelőtt Budapesten.
Október 1: Próbaúton az új típusú csuklós villamos. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG megkezdte az új típusú csuklós villamoskocsik sorozatgyártását. Az első négy kocsi a szombatra virradó éjszaka a 28-as vonalán sikeresen tette meg próbaútját. A 26 méteres kocsiban 265-ben férnek el, de akkor sem túlzsúfolt, ha 300-an szállnak fel. Az utasok számára egyszerre öt ajtó nyílik - villamos vezérléssel. A fékek ugyancsak villannyal működnek. Nyáron a jó szellőzést az ablakok mellett ventilátorok szolgálják. A kocsi a többi villamos 45 kilométeres sebességével szemben 60 kilométeres sebességre is képes.
Az elkészült kocsikat néhány héten belül a 2-es villamos vonalán helyezik üzembe, ugyancsak itt közlekedik majd az a további hat kocsi is, amelyet az év végéig helyeznek üzembe. (Népszabadság, kép: villamosok.hu)
Október 1: Felállítják a közlekedés magyar úttörőinek szobrát a Városligetben. Szemközt az újjáépített Közlekedési Múzeummal, a Városliget egyik fasorában még az ősszel átadják a magyar közlekedés nagyjainak szoborsétányát, a margitszigeti Művészsétány mintájára. A későbbiekben továbbfejlesztésre kerülő mellszobor-sorfal egyelőre nyolc (öt kő és három bronz) műből áll majd.
Urbán Tamás képei a Fortepanon
Pár hete egy rendkívül termékeny, és sokat látott magyar fotós, Urbán Tamás képeiből került fel egy (újabb) válogatás a fortepan.hu oldalra. A sorozat a két évvel ezelőtt kezdett életmű-bemutató második epizódja, benne a nyolcvanas évek legfontosabb képeivel. "Tamás helyettünk dokumentált és tudósított a Kádár-korszak mozgalmairól (tömegoszlatást gyakorló munkásőrök, az apparátus tagjai, koravén KISZ aktivisták), szubkultúráiról (hand-made szerkós punkok, újhullámosok, alternatívok a Kassák Lubban) és elfelejtett szereplőiről (fiatalkorú elítéltek, szipusok, mozgássérültek a Balatonnál – életükben először)." - írták a képekről. A budapesti szemszögből is érdekesebb fotókból következzen egy rövid válogatás.
