Budapesten élve nem igazán követjük, hogy mi történik a szállodákban, hisz minek vennénk szállodai szobát ott, ahol lakunk, ugyebár. Így aztán valószínűleg sokan nem is tudják, hogy az elmúlt években milyen szépen átalakult a várbéli Hilton Budapest szálloda a Halászbástya szomszédságában.
"A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait. A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. (...) A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt. (...) A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek. 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 nm-es területet a budai városkép egységnek megőrzést, a Mátyás-templom és Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. (...) A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós toronyban kapott helyett a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban." (forrás)
A felújításról 2015-ben hallhattunk először, amikor a Vaterán árulták a régi bútorzatot. Először a lobby és a recepció újult meg. A Lobby Café & Bar és az Executive Lounge szintén új külsőt kapott. Az első emeleten pedig egy elegáns "business center"-t alakítottak ki. A felújítás tehát a közös terek felújításával indult.
Megjött az első Ganz villamos. Felépült az első, földgázzal fűtött új társasház. Ingyen szállított házhoz a Csemege az ábécéből. Így éltünk ötven évvel ezelőtt Budapesten.
Október 1: Próbaúton az új típusú csuklós villamos. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG megkezdte az új típusú csuklós villamoskocsik sorozatgyártását. Az első négy kocsi a szombatra virradó éjszaka a 28-as vonalán sikeresen tette meg próbaútját. A 26 méteres kocsiban 265-ben férnek el, de akkor sem túlzsúfolt, ha 300-an szállnak fel. Az utasok számára egyszerre öt ajtó nyílik - villamos vezérléssel. A fékek ugyancsak villannyal működnek. Nyáron a jó szellőzést az ablakok mellett ventilátorok szolgálják. A kocsi a többi villamos 45 kilométeres sebességével szemben 60 kilométeres sebességre is képes.
Az elkészült kocsikat néhány héten belül a 2-es villamos vonalán helyezik üzembe, ugyancsak itt közlekedik majd az a további hat kocsi is, amelyet az év végéig helyeznek üzembe. (Népszabadság, kép: villamosok.hu)
Október 1: Felállítják a közlekedés magyar úttörőinek szobrát a Városligetben. Szemközt az újjáépített Közlekedési Múzeummal, a Városliget egyik fasorában még az ősszel átadják a magyar közlekedés nagyjainak szoborsétányát, a margitszigeti Művészsétány mintájára. A későbbiekben továbbfejlesztésre kerülő mellszobor-sorfal egyelőre nyolc (öt kő és három bronz) műből áll majd.
Pár hete egy rendkívül termékeny, és sokat látott magyar fotós, Urbán Tamás képeiből került fel egy (újabb) válogatás a fortepan.hu oldalra. A sorozat a két évvel ezelőtt kezdett életmű-bemutató második epizódja, benne a nyolcvanas évek legfontosabb képeivel. "Tamás helyettünk dokumentált és tudósított a Kádár-korszak mozgalmairól (tömegoszlatást gyakorló munkásőrök, az apparátus tagjai, koravén KISZ aktivisták), szubkultúráiról (hand-made szerkós punkok, újhullámosok, alternatívok a Kassák Lubban) és elfelejtett szereplőiről (fiatalkorú elítéltek, szipusok, mozgássérültek a Balatonnál – életükben először)." - írták a képekről. A budapesti szemszögből is érdekesebb fotókból következzen egy rövid válogatás.
A kérdés ismét csak a következő: melyik épület látható a képen? Tippeket kommentben tessék megejteni, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!
„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” - Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása (Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Az előző részben Ybl Miklós korát, az akkori építészeti stílusokat mutattam be, kiegészítve Ybl korabeli és halála utáni méltatásával. Ebben a részben gazdag munkásságának első fejezete következik, köztük a fóti építkezésekkel és az idén egy átépítési terv miatt híressé vált Unger-házzal.
A reformkori polgárosodást célzó tiszta, őszinte törekvések az akkori Pest és Buda építészetét megváltoztatták. Ezen áramlatot szervezetten támogatta a „legmagyarabb osztrák”, József nádor által életre hívott Szépítő Bizottmány. Az igazi Landesvater felkérésére Hild János egyszerű, világos városrendezési terve meghatározóvá vált a város kialakulásában.
A kommunizmus egyik legnagyobb kiállításán Gagarin űrhajója volt a sztár. Fantasztikus filmbe illő tévészékházat terveztek az Aranyhegyre. Római emlékek új bemutatóhelye nyílt Óbudán. Ez történt Budapesten 1967 szeptemberében.
Ismét új képekkel bővült a fortepan.hu, én pedig végiglapoztam az új adagot (úgy 1700 fotót), hogy átadhassak egy új válogatást azokból a képekből, amelyek szerintem a legérdekesebbek. Ez után augusztusban lesz legközelebb új feltöltés, benne Urbán Tamás fotoriporter 80-as években készült fotóival. (Az azonosító számára kattintva a képek nagy méretben is letölthetők.)
123826: Az Astoria 1969-re datált felvételen. Ez a telek sokáig üres volt. Az a Nemzeti Színház állt itt valamikor, ami még a Blaha Lujza téren egykor állt, mára szintén eltűnt Nemzeti előtt volt a Nemzeti. A buszmegállóban van is egy emléktáblája. A második világháború után sem épült be sokáig - itt volt a 2-es metró építésekor a felvonulási terület a nagyszabású, ám nagyon elhúzódó munkálatokhoz. Ma az East-West Business Center áll a telken.
124093: Azt hinné az ember, hogy ez a látvány örök, hisz mit változna egy várpalota, meg egy szoborcsoport? A második világháború kitörése előtt készült felvétel jó példa arra, hogy ez Budapesten mennyire nem így van. A háttérben a Budai Vár még a régi kupolájával látható, amelynek helyére a hatvanas években egy jóval egyszerűbb kupola került. Kicsit közelebb még jóval több épület áll a Tabánban, mint ma. Igaz, a harmincas évek közepétől már lelkesen csákányozták szét a tűzveszélyesnek, elavultnak, és így elbontandónak ítélt városrészt, amire a második világháború pusztítása, majd a Rákosi-korszak templom rombolása is rátett még két lapáttal. A hegy maga viszont jóval kopárabb, így sokkal jobb kilátást biztosít, mint napjainkban. Nem vagyok a városi fák ellensége, - sőt... -, de itt talán lenne értelme a gazból fává nőtt példányok visszametszésének, legalább néhány ponton a jó kilátás biztosításának. Mi minden változott még meg mára a fotón láthatóhoz képest? Írd meg hozzászólásban!
120271: A fenti képpel összevetve szembetűnő a sok bontás. Pedig a fenti képnél még csak 1943-ban járunk, azaz még végig sem vonult a front Budapesten.
123838: Ma közutálatnak örvend ez a homlokzat. Ami nem is csoda, hiszen az egyik legszebb áruházi homlokzatot takarták el vele, így az emberek többsége nyilván a régi homlokzat helyreállítását szeretné látni, nem egy, azóta jócskán megkopott alu homlokzatot. De amikor ez a fotó készült (a fortepan 1969-re datálja), akkor ez valóban modern, akarom mondani, "korszerű" volt. De vajon mi lett az akkor nagy újdonságnak számító "fényreklámmal"? 1967 májusában írtak a felavatásáról (kép és szöveg: lásd itt, május 11-nél), ezen a fotón viszont már egy reklámtábla látszik a helyén. Tud erről valaki bővebbet?
123844: Erre csak az idősebbek emlékezhetnek. Valamikor ebben az épületben üzemelt a Déli pályaudvar. A Vérmező a fotós háta mögött még jóval ligetesebb, szellősebb volt, az úttest még bazalt kockás ("macskaköves"), a Déli pedig sokkal kisebb. Ezt is a remek Kővári György tervezte, akinek a második világháború utáni időszak számos közlekedési építési épületét köszönhetjük. Elégedettek lehettek vele, mert a ma látható épület tervezésével is őt bízták meg. Felújítva, rendbe rakva, a bele telepedett 3 négyzetméteres árudáktól kitisztítva Budapest egyik legmenőbb pályaudvara lehetne ma is a gyönyörű kilátást nyújtó panoráma ablaksorával, az íves lépcsősorral.
124052: Sok képet láttam már az Erzsébet hídról, de erre felkaptam a fejem. A hídról ugyanis rengeteg fotó van a távolból, de kevesebb, ami a hídon állva készült. A felvétel biztosan 1941 előtt készült, ugyanis még bal oldali közlekedési rend van érvényben. (Az átállásról itt olvashatsz.) Így szépen látható a gyalogosok korlátja és a budai kapu díszítményei is.
123949: Ez is egy zsírúj átadás felvétele, 1973-ból. Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítésének, azaz Budapest létrejöttének századik évfordulójára egy sor beruházás, építkezés valósult meg - ennek egy külön cikksorozatot szenteltem 2013-ban, itt olvashatók a posztok. A szentendrei vonalat 1970-72 között hosszabbították meg, hogy elérje a (szintén új) 2-es metró vonalát. Az új HÉV végállomást 1972. december 23-án nyitották meg. A képen látható térkép, ami művészi színvonalon ábrázolta a vonalat, vajon hová lett azóta? Megőrizte valaki valahol?
120751: Általában alulról felfelé szokták fotózni a Mechwart ligetet, így kissé szokatlan ennek az 1966-os fotónak a nézőpontja. A második világháború után tervezték újra a parkot, a tetejére a Rákosi-korszakban épült fel az az épület, amit sokan sokkal régebbinek hisznek - pedig echte szocreál -, és jelenleg a kerületi önkormányzat épülete. Figyelemreméltó, hogy milyen csenevészek a fák a képen. A háttérben, ahol a 11-es busz vág neki a hegymenetnek, kétoldalt két modern ház látható. Valamikor a Regent- és Szomjas-házak álltak itt, ezeket a második világháború sodorta el. Helyükre került a (szerintem méltatlanul) ismeretlennek hangzó Dúl Dezső (és társai) által megtervezett két ház, amelyek kapuként állnak a Margit körút 43-45. és 49. szám alatt. Dúl Dezsőről bővebben itt olvashat a Nyájas.
123888: Ezt a helyszín mindenki felismeri, hisz a város egyik legforgalmasabb pontját ábrázolja. A Deák téren a hetvenes évek eleje hozott óriási változásokat. A Deák tértől az Örs vezér térig (akkor: Fehér útig) 1970. április 2. óta, a Deák tértől a Déli pályaudvarig 1972. december 22. óta, a Deák tértől a Nagyvárad térig 1976. december 31. óta utazhat a nagyérdemű közönség. Majd 1981-ben jött a Deák tértől a Lehel térig tartó szakasz. Ezek mind növelték a Deák téri átszálló forgalmat, így kellett egy szép csarnok tér a föld alá. Szerencsére nem a korban szokásos módon világították ki, és szerencsére ma is megvan ez a világítótest gyűjtemény. Örülök, hogy a 2-es metró felújítása kapcsán nem hajították ki az egészet, hanem még fel is újították.
121111: 1968-ban még lehetett Roosevelt térnek hívni. A Lánchídra éppen egy Ikarus fordul rá (melyik Ikarus típus lehet ez?), mögötte igencsak elkoszolódva látszik a Tudományos Akadémia homlokzata. A kép számomra legfontosabb része mégiscsak az üres telek a Gresham palota mellett. A "Hogyan ne építkezzünk?" kérdés egyik mintapéldája lehetne az az irodaház, ami a telekre felépült, és sötétzöld színe miatt a Spenótház gúnynevet kapta. 1969-ben rendelték meg a KÖZTI-től a terveket, 1980 lett, mire átadták. Egyedi vasbeton szerkezetét sokan vitatták, végül át is tervezték. Ez volt az első, teljesen légkondicionált irodaépület Budapesten. A 180 millió forintról induló beruházási költség végül 850 milliónál ért véget. Eredetileg három állami vállalat, a MEDIMPEX, a NIKEX és a TANNIMPEX számára épült, végül 1980-ban mégis az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal költözhetett be. A 2001-ben megindult átépítés sem volt éppen zökkenőmentes. Ezzel jött létre a ma is álló épület, amely nevében - Roosevelt 7/8 irodaház - továbbvitte az időközben átnevezett tér korábbi nevét. 2006-ban adták át az új, ma is látható épületet.
Budapestre hozták Gagarin űrhajóját. Már épült a mára elbontott Szikra Lapnyomda az Árpád hídnál. "Kövér ház" és "miniház" is épült Kelenföldön, az új lakók még használati utasítást kaptak a lakásokhoz. Aluljárót kapott a Keleti pályaudvar, és kis híján a Moszkva tér is. Meghirdették a "neonosítási", azaz neonreklám programot. Ezekről is olvashattak az ötven évvel ezelőtti napilapok előfizetői.
Augusztus 1: A legmagasabb budai lakóépület most került tető alá a Krisztina tér mellett, az Alagút utca és az Attila út sarkán. A 14 emeletes házat - 82 öröklakással és az I. kerületi OTP-fiók irodáival - december végén adják át az építők. Nem sokáig lesz azonban Buda legmagasabb épülete, mert Kelenföldön hamarosan tető alá kerül egy 17 emeletes lakóház. (Magyar Nemzet)
Augusztus 1: Vita a Baross téri felüljáróról. (...) Mérnökök, közgazdászok, művezetők, munkások, olvasók kérdezték: "Jó lesz-e, ha a Baross térre hidat építenek?" (...)
"A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait. A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. (...) A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt. (...) A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek. 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 nm-es területet a budai városkép egységnek megőrzést, a Mátyás-templom és Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. (...) A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós toronyban kapott helyett a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban." (forrás)
