Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Ybl munkássága 1856-1863 között

2017. december 16. - fovarosi.blog.hu

Az irományom előző, harmadik részében ezt írtam: "A ma is látható, Pollack Mihály téri Festetics és Károlyi Palota, a Ganz Ház és Mauzóleum külön fejezetben lesz ismertetve, terjedelmes történetük miatt." Tehát ez a fejezet ezekről az Ybl műemlékekről szól, kiegészítve a Károlyi palotához kapcsolódó Szentkirály utcai bérházzal. Gróf Festetics György és Gróf Károlyi Lajosnak tervezett városi kastélyai Ybl első pesti főúri palotái. Szerencsés, hogy úgy lehet bemutatni az épületeket, hogy bárki ellenőrizheti a helyszíneken a következő ismertetéseket, a tragikusan lepusztult Károlyi Palotát csak kívülről.

Ganz ház – Pest, Akadémia u. 8. (1862-64) (II. világháborús sérülései miatt lebontották)

Az építész és a gyáros, a fóti kastély munkálatai során ismerkedett meg. Ganz, gyárának és termékeinek állandó korszerűsítése mellett, társadalmi presztízsének megfelelően nagyszabású bérház építésével bízta meg Yblt. 1861-ben kezdődött az Akadémia palotájától és bérházától északra fekvő rakparti telektömb beépítése. A Duna Gőzhajózási Társaság épülete utáni második Ganz Ábrahámnak, a svájci származású híres vasöntőnek, a hasonnevű gyár alapítójának háromemeletes háza volt. Csakúgy, mint az előző fejezetben tárgyalt Geist-ház, ez is három utcára nézett, a 19 tengelyes homlokzat a Széchenyi utcára, s két 13 tengelyes homlokzat a Rudolf rakpartra és az Akadémia utcára. A főbejárat díszes öntöttvas kapuja utalt az építtető szakmájára. Az emeletek egyenletesen épülnek egymás fölé, nincs palotaszerű külseje, mint Ybl későbbi bérház épületeinél. „Ganz-féle Duna-parti ház, amelynek vasszerkezetű udvarhomlokzata szintén első volt e nemben nálunk, s amelynek sokáig jártak csudájára Budapest lakosai, sőt az idegenek is” – lelkendezik Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Edvi Illés Aladár, bő három évtizeddel a bérház építése után megjelent alapvető munkájában (Budapest műszaki útmutatója, 1896) írja „Ybl Miklóstól való a Ganz-ház, mely nagy arányaival és öntöttvas oszlopokkal képezett udvarával tűnik ki.”

fovarosi.blog.hu: GanzAbrahamLakohaza-SzechenyiRakpart-1900Korul-KloszGyorgyFelvet - indafoto.hu
Ganz Ábrahám lakóháza Klösz György felvételén (fortepan.hu, 82123). Ma ez áll a helyén

Nem érdektelen talán pár szót említeni a vasöntőmesterről, a magyar nehézipar egyik megteremtőjéről. Ganz Ábrahám Ybllel egy évben született, 1814. november 6-án, Svájcban. Tanulmányai befejezése után öntőinasként dolgozott, vándorlásai során megfordult Párizsban, Milánóban, Rómában és Bécsben is. 1841-ben érkezett Pestre, az első pesti kupolókemence felépítője, majd a Hengermalom öntöde vezetője lett. 1844-ben saját üzemet indított a Vízivárosban. A szabadságharc idején a magyar honvédségnek ágyúkat, ágyúcsöveket és lövedékeket öntött. Svájci állampolgárságának köszönhetően sikerült a börtönt elkerülnie. A "kéregöntésű vasúti kerék" találmánya a párizsi világkiállításon bronzérmet nyert, felhívva a nemzetközi figyelmet az addig ismeretlen gyárosra. 1857-ben a birodalom egészére vonatkozóan nyert szabadalmi oltalmat. 1858-ban az egyre növekvő kereslet kielégítésére új gyárat építtetett. (Ez látható és látogatható a II., Bem József utca 20. alatt, ma Öntödei Múzeum.) A rendkívül kreatív és hihetetlen munkabírású Ganz 1861-ben tagja lett Buda város képviselő-testületének, a város díszpolgára, az osztrák koronás arany érdemkereszt tulajdonosa (Ferenc József is megtekintette gyárát!) lett. Választott hazájának igaz polgáraként jótékonykodott, munkásainak kórházat alapított, az elnyomorodottaknak nyugdíjat fizetett. A sikeres, szorgalmas, akaraterős férfi, az európai hírű vasgyáros alig egy hónappal a százezredik vagonkerék öntése után, 1867. december 15-én - máig feltáratlan okból - levetette magát Duna-parti házának függőfolyosójáról.

Ganz Ábrahám mauzóleuma - Kerepesi temető (1868)

Alig három hónappal öngyilkossága után, 1868. március 11-én Ganz Jozefina Pest város Tanácsához fordult, hogy férje emlékére a köztemető délnyugati szegletében egy síremléket engedélyeztessen. A város addigi temetőinek helyhiánya miatt mind többen vásároltak családi sírhelyet a Kerepesi temetőben. A városvezetés téglafalat emelt a terület köré, s a fal mentén elkészültek a pesti polgárság első, ma is látható sírboltjai. A ’60-as évektől, a tudományos és a művészvilág nagyjainak, a gazdasági élet prominenseinek döntő többsége a Kerepesi úti temetőben lelt végső nyughelyre. Elsőként 1855-ben Vörösmarty Mihályt temették ide.

fovarosi.blog.hu: GanzMauzoleum01-FohomlokzatRajza - indafoto.hu
Ganz mauzóleum, a főhomlokzat rajza

Ganz özvegye, a "családi építészt", Yblt bízta meg a tervezéssel. A reneszánsz templomokat idéző, kupolás, négyzet alaprajzú építményt három apszis fogja közre, baldachinos bejárat vezet a sírkápolnába, csigalépcső az alagsori kriptában lévő szarkofághoz. Ganz Ábrahám talapzaton álló mellszobra, a vasrács, a kandeláberek anyagukban is utalnak a gyárosra.

Festetics kastély - VIII. Pollack M. tér 10. (1862-65)

A Nemzeti Múzeum megépítése és a 19. század harmadik harmadára épülő, szépülő környéke arra ösztönözte az akkori arisztokrata családokat, hogy itt, a Nemzeti Múzeum szomszédságában, a később "Palotanegyed"-re keresztelt városrészben építessék meg városi palotáikat.

A Gróf Festetics család az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb magyar főúri családok közé tartozott. Ezt tükrözi, hogy az Ybllel majd egyidős Festetics György (1815-ben született), Erzsébet királyné magánvagyonát is kezelte, a király személye körüli miniszteri tisztség betöltése mellett, aki 1864-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökeként. Ismert mondása: minden mágnásnak csak akkor lehet Bécsben palotája, ha Pesten is van.

A család állandó lakhelye a soproni palota, az 1850-as évek végén épült bécsi után a pesti palota építése következett, amely jellemzően mutatja - megfelelően az akkori arisztokrata családi lét három elkülönülő, alapvető funkciójú - tereit: reprezentáció, magánélet és ezek kiszolgálása.

Az itáliai palazzok legszebb példáit idéző kastélyon - Ybl Ervin szerint - észrevehető Ybl 1864-es londoni útjának hatása. Szerinte akkor Párizsba is ellátogatott Ybl, ennek hatása viszont esetleg a tér másik sarkán álló, következőkben bemutatandó Károlyi-palotán érvényesül. Könyvében olvasható: "... belsejében XIV. és XV. Lajos-stílus uralkodik. Az egyhajós bejárónak pilaszterekkel, körívekkel tagolt, kupolás, még romantikus-reneszánsz téregységeiből 13 lépcsőfok vezet föl a lépcsőház földszintjére, melynek tartózkodó formái észrevétlenül vezetnek át az emelet XVII. és XVIII. századi pazar pompájához… A szabadon függő, háromkarú lépcső méltóságteljesen érkezik az épület utcai frontját elfoglaló termekhez… A díszterem tábladíszes, tükrökkel élénkített, osztrák rokokó pompája meglepi a belépőt. Középen hatalmas üvegcsillár, a sarkokban óriási üveg falikarok szolgáltatják az esti fényt..."

FesteticsPalota-1900Korul-PollackMihalyTer3-fortepan.hu-82066A palota Klösz György felvételén (fortepan.hu, 82066)

A háznak nincs kilincse és zárja, valaki mindig bent tartózkodott, vigyázott a házra (a hagyományt megtartották a mai napig...). A bejárattól jobbra, a tűzjelző harang mellett kezdődött a konyha, a kiszolgáló raktárak, gazdasági helységek. A grófi istálló és kocsitároló felett a cselédlakások voltak. A főbejárattól balra a család magánélete zajlott, a földszinten a faburkolatos férfi lakosztályból csigalépcső vezetett az első emeleti női lakosztályba és szalonokba, illetve a mellette lévő gyerek lakosztályokba. Az emeleten volt a családi kápolna és a reprezentációs termek sora. A ma is megcsodálható dísztermek intarziás padlói, egyes csillárjai eredetiek, a francia barokk stílusú, párkányos monumentális lépcsőház csillárjaival együtt. A lépcsőházzal szemben nyíló, egykori családi zeneteremben az ajtók felett zeneszerszámokról készített képek láthatók. Az innen nyíló családi ebédlőt csigalépcső kötötte össze a konyhával. A nyolc velencei tükörrel díszített "Tükörterem", a Bálterem cseh kristály csillárai gyertyával világítottak, a falikarok gázégővel. A Tükörterem mai napig működő szellőzésének megoldása - a pinceszintről érkező friss levegő a felső sarkokon áramlik be, az elhasznált levegő az alul lévő rácsozaton távozik - a "technikai újító" Ybl egyedi építészeti megoldása. Ugyanúgy, ahogy az akkori fogadószalonként szolgáló, ma "Márványterem" felülvilágítója is. A helyiség hatalmas fakeretes tükre tetején lévő családi címeren a lábán követ tartó daru az éberség szimbóluma (a családi legenda szerint, ha a daru elalszik, a lábával tartott kő leesik, s felriad...). Ez a címer látható még a Pollack téri fronton, az eredeti díszes kovácsoltvas kerítés csúcsán is.

A gróf apa kiváló neveltetésében részesülő Tasziló fia, a nagy sportember és vadász örökölte a palotát. Az apjához hasonlóan elismert és kedvelt, politikussá váló fiú a lovas sport rajongójaként tanulmányútjai során bejárta egész Európát. Angliában beleszeretett az európai arisztokrácia legmagasabb köreihez tartozó, királyi család hercegnőjébe, Lady Hamiltonba. A palota - ma már átformálódott, egyetemi teremként használt - kápolnájában volt 1880-ban az esküvőjük. Az akkor már Európa szerte elismert diplomata építtette ki a keszthelyi kastélyt is a mai alakjára, ahol vendégül látták az angol trónörököst, a későbbi VII. Edwardot.

AndrassyEgyetem-20120218(fotó: Papp Géza, Fővárosi Blog, 2012)

A palota további sorsa is figyelemreméltó. A Tanácsköztársaság idején a hatóság lefoglalta, a bukás után a család tovább birtokolta Tasziló 1933-ban bekövetkezett haláláig. Az állami megvásárlást követően a kertben épültek fel a Magyar Rádió épületei (az 1956-os rádió ostromakor teljesen kiégett a családi ebédlő, a mai Festetics terem). A palotában a Teleki Pál Történettudományi Intézet, majd ennek utódja a Kelet-Európai Tudományos Intézet, illetve a II. világháború után az Országos Széchenyi Könyvtár, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociológiai tanszéke nyert elhelyezést. Az évekig felállványozott, üresen álló házban 1989-ben tartotta az Ellenzéki Kerekasztal a tárgyalásait. A több éves rekonstrukció után az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik itt.

Képzeletben a Pollack Mihály téren továbbsétálva, a rádió - a 60-as, 70-es évek sematikus építészetét tükröző - épületén túl áll a Károlyi palota. Bár hallani időnként terveket a felújítására, egyelőre csak pusztul tovább elkeserítően.

Károlyi palota - VIII. Pollack M. tér 3. (1863-65)

KarolyiPalota01

Gr. Károlyi Lajos palotája Déry Attila szerint „egyedülálló alkotás a XIX. századi magyar építészet történetében”. A szabadon álló épület, a nagyvonalú, főhomlokzati széles terasz alatti árkádíves, vörös márvány lépcsőfeljáróval, s kocsifelhajtóval, a balusztrád feletti impozáns családi címerrel, a merev tartású kariatidákkal a sarokrizalitok ikerablakaiban és más homlokzati, gazdag reneszánsz és hellenizáló elemek harmóniájával, egyik legszebb megmaradt Ybl műemlékünk. "Feltehető, hogy az épület legjellegzetesebb eleme, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek, hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére valósultak meg. A sarok-manzárdokkal tagolt, élénk franciás tetejével inkább reneszánsz jellegű kastély szerves tartozéka volt a kert kiképzése. A belső, felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium középpontjában szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes mennyezetét Lotz Károly freskói ékesítették."- olvashatjuk Ybl Ervin könyvében. A palota mögötti kertet szökőkúttal díszítették, végében az istállókat és kocsitárolókat is magába foglaló bérházuk állt.

KarolyiPalota-1900Korul-PollackMihalyTer-fortepan.hu-82061

Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. A palota 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. A Magyar Rádió 1966-ban kapta meg az épületet. Az épülethez szervesen kapcsolódó, valamikori gyönyörű kertet, a trafóház, s informatikai egység kezelőin kívül alig láthatja bárki is, a háborús sérülések mai napig "virítanak". (Megjegyezném halkan, hogy az Ybl Bicentenáriumkor az épületet bemutató programunk szervezése kapcsán a legfelső vezetőkhöz fordultam, hogy a résztvevőkkel bejuthassunk a kertbe. "Államtitokra" hivatkozva utasították el kérelmemet!)

SzentkiralyiUtca35-yblegyesulet.huGr. Károlyi Alajos bérháza - VIII. Szentkirályi utca 35. (1863)

A fenti palotához tartozó bérház a Monarchia londoni követe, gróf Károlyi Alajos részére épült, az eredetileg 2 emeletes ház kapualjából kerek lépcsőház nyílik. 1927-ben még 2 emelettel megmagasították.

(A fenti épületek kronológiailag ugyan nem követik mindig egymást, de úgy gondolom indokolt együttes bemutatásuk az építtető nagyjaink, s a történetük miatt. A következőkben ismét időrendben folytatom Ybl munkásságát.)

- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke - 
2017.11.01.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása