Meglett a második házgyár is, berobbantunk a panelkorszakba. Nagyban épült a metró, az aluljáró és a felüljáró a szétdúlt Baross téren. Ez történt Budapesten fél évszázaddal ezelőtt.
December 1: Új autószerviz a fővárosban. A Kerepesi úton hét és fél millió forint költséggel új autószerviz épül. Az építők, az ÉVM Középületépítő Vállalat dolgozói, a december 31-i határidő helyett két héttel korábban, 15-én átadják az épületet, hogy az új szerviz január első napjaiban megkezdhesse működését. (Népszabadság)
December 2: Elkészült a távfűtő vezeték a budai Attila út burkolata alatt. A Mélyépítő Vállalat dolgozói a tervezettnél egy hónappal korábban fejezték be a munkát. (Magyar Nemzet)
Az Elevátor a második világháború után, és a tér a hatvanas évek végén
December 2: Bontják a Boráros téri hídgyárat. A MÁVAG hídgyárának december 31-ig ki kell ürítenie a Boráros tér Duna parti oldalán levő területét, miután a csepeli gyorsvasút és a Duna-parti pályaudvar állomásainak rendezése ezt szükségessé teszi. Ugyanezen okból lebontják a híd másik oldalán levő régi malom, újabban panelek gyártására használt úgynevezett elevátorépületeit is. A munkálatok néhány nappal ezelőtt megkezdődtek. A volt hídgyár 300 méter hosszú frontján alakítják ki a megnagyobbított pályaudvarokat és építik meg a 2-es villamos meghosszabbított vonalát, az egykori malomépület helyén pedig díszparkot létesítenek. (Népszabadság)
December 5: Sikerült megfogni a gellérthegyi szökevényforrásokat - Értékes hővize bőségesen elegendő a tervezett tabáni gyógyszálló ellátására. Novemberben csaknem egész hónapon át folyt a 40 fokos gyógyvíz a Gellérthegy látánál mélyített fúrásokból. A víz, amelyet körülbelül 6 méter mélységből szivattyúztak a felszínre, egyelőre kihasználatalanul ömlött a csatornahálózatba. Ez a próbaszivattyúzás része volt annak a vizsgálatnak, amelyet korábbi biztató sikerek alapján az idén is folytatott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Duna medrében fakadó "szökevény-források" kutatása keretében. (...)
A jelek szerint lehetőség van annak az elképzelésnek a megvalósítására, amelynek kedvéért tulajdonképpen annak idején az egész vizsgálat megkezdődött, hogy tudniillik a szökevényforrások "rabul ejtett" vizét részben a Tabánban, a régóta tervezett gyógyszálló ellátására használják fel. Felmerült a gondolat, hogy a gyógyvizet mindkét irányban mesterséges alagúton kellene elvezetni, úgyhogy ezeken az alagutakon át egyúttal meg lehessen közelíteni a Gellért-hegy magas hőmérsékletű és rádiumemanáció tartalmú barlangrendszerét. Ekkor ugyanis érdemes lenne hozzáfogni a hegy belsejében a külföldön egyre népszerűbb barlangterápia előzetes kísérleteihez. (Magyar Nemzet)
December 5: December 31-én nyit a Hotel Budapest - Mi lesz a szálló környékével? A Szilágyi Erzsébet fasorban épülő hengerszálló - amelyet fővárosunk nevére, Budapestre kereszteltek el - felvetette a gondolatot és a gondot, hogy rendezni kell meglehetősen elhanyagolt környékét is.
Az elkészült tanulmányterv sok elképzelést vet fel. Például: a fogaskerekű végállomásának kerítését le kell bontani, át kell építeni az állomást és ott édességboltot, virágüzletet, eszpresszót, tejivót, trafikot is kell építeni, a környékbeli bódékat le kell bontani, hogy a városmajori parkot a János kórházig terjeszthessék ki. A parkban legyen olyan tó, amely télen korcsolyapálya, távolabb golfpályát kellene létesíteni. Többféle alternatíva van, s viták kezdődtek az elképzelések körül. Számolni kell azzal, hogy mire van anyagi lehetőség, mi lenne gazdaságos? A szép terveket összhangba kell hozni a reális lehetőségekkel. (...)
A fogaskerekű 1874-ben épült, s gőzmozdonyok húzták a kocsikat. A vonalat 1929-ben villamosították. A tervezett rekonstrukció során 22 szerelvényre akarják bővíteni a jelenlegi kocsiparkot. Szükségessé válik majd a pályatest átépítése, az állomások korszerűsítése, esetleg új állomások építése is. A tervek szerint a fogaskerekű teljes rekonstrukciójára a negyedik ötéves tervben kerülhet sor - így tájékoztat a fővárosi tanács Közlekedési Igazgatóságának helyettes vezetője. A Budapest-szálló környékének rendezése tehát később valósul meg. (...) (Magyar Nemzet)
A Baross tér 1909-ben
December 5: A Baross Gábor szobor lebontása szükségessé vált a Baross téri közlekedés rendezése miatt. A szobor felállításának új helyéül a Keleti pályaudvar indulási oldala előtti parkot jelölték ki. (Magyar Nemzet)
December 6: Marx és Engels szobra a pesti Duna-partra kerül. Az Állami Képzőművészeti Lektorátus Marx-Engels szoborpályázata nyertesének, Segesdi György szobrászművésznek megbízást adott a Művelődésügyi Minisztérium a kettős emlékmű elkészítésére. A végleges helykijelölés még nem történt meg. Két elképzelés van. Az egyik szerint Marx Károly - akinek jövőre születése 150. évfordulóját ünnepli a világ - és Engels Frigyes szobra a Margit-híd pesti hídfőjénél kerülne felállításra. A második elgondolás szerint szintén a Duna-partra, a Vigadó épülete elé kerülnének a monumentális, négy méter magas bronzképmások. A két szobor közös talapzatának művészi megtervezésére Dávid Károly építőművész kapott megbízást. (Népszabadság)
December 7: Kilencemeletes kísérleti ház épült Újpesten, a Munkásotthon utcában. Miután a válaszfalak egy része könnyű, előregyártott elem és viszonylag egyszerű az áthelyezése, a szobák méreteit később a lakók maguk is megváltoztathatják. Az 59 lakásos ház lakóinak kényelmét szolgálja a kaputelefon. A szokásos szolgáltató intézményeken kívül a földszinten játékszobát is építettek a gyerekeknek. (Magyar Nemzet)
December 7: Felépült az "öregek háza" a budafoki kísérleti lakótelepen. Az országban ez az első ház, amely kifejezetten idős házaspárok, nyugdíjasok részére épült. Nem szociális otthon, vagy valami beteggondozó, hanem lakóház, 24 garzonlakással. Az épületben könyvtár, olvasó-, sakk- és kártyaszoba, valamint tévé- és rádiószoba áll az idős emberek rendelkezésére. (Magyar Nemzet)
December 9: A Baross téri "menetrend" - Mi készül és mikor - a 220 millióért? Jól teszik azok a pestiek, akik rászánnak egy filmkockát és fényképezőgéppel megörökítik a Baross tér mai képét; már jövő ilyenkorra sem, de két év múlva végképp nem ismerni rá a térre. (...) A munkák zömét 1968-ban és 1969-ben kívánják elvégezni, 88 millió, illetve 96 millió forint felhasználásával. Lehetséges, hogy a Baross tér elején keresztül ívelő közúti felüljáróhíd és a parkosítás munkálatai 1970 nyarára húzódnak át, de ez nem gördít akadályt a metró avatása elé. (...) A pályaudvar előtti villamosmegállókat ideiglenesen átköltöztették a Mező Imre útra, a műszaki tervek alapján "G" pontnak nevezett területről, a tér közepén - itt lesz a nyitott aluljáró - 15 ezer köbméter földet ástak ki és szállítottak el; elkészítették a jövő évi munkákhoz szükséges elektromos energiahálózatot, s hozzákezdtek a főgyűjtőcsatorna új nyomvonalához. Ez utóbbi munka egymaga több mint 8 millió forintot emészt fel. Az aluljárórendszer miatt a Bethlen Gábor utca - Thököly út - Baross tér - Mező Imre út vonalában húzódó hálózat helyett a Baross tér alatt átvágva, s a Festetich utca mélyében vezetve kell megépíteni az új hálózatot. Legkésőbb márciusig, mert addigra meg kell kezdeni a Festetich utca - Kerepesi út torkolatában a végleges villamosvégállomás építését. Végül az idei munkák közé sorolható a pályaudvari pénztárcsarnok kialakítása s a vasúti vágányok levágása.
(...) Megkezdik egy új közforgalmú úttest kialakítását is, amely a Thököly útról a pályaudvar homlokzata előtt ível majd a Kerepesi útra. Ami a közlekedést illeti: akik a Thököly útról a Mező Imre út felé, vagy a Rákóczi útról a Rottenbiller utca felé kívánnak majd haladni kocsijukkal, azoknak nem kell igénybe venniük a 12 millió forintos költséggel épített felüljáróhidat, mert nagyívű kanyarodással eljuthatnak a kívánt úticélhoz.
1969-ben folytatják és befejezik a gyalogaluljáró-rendszer építését. A Baross tér közepéről, a nyitott aluljáróból kétfeél ágazó föld alatti folyosó épül; az egyiknek a Rottenbiller utca sarkán levő cipőboltnál, a másiknak a szemben levő Patyolat-fióknál lesz a bejárata. A Baross-szobor helye alatt, majd a nyitott aluljáró kiegészítéseként két fedett aluljárócsarnokot alakítanak ki, ahol eszpresszót, pavilonokat, kirakatokat rendeznek be. (Népszabadság)
December 9: A kőbányai városközpont építkezése tervszerűen halad. Az év végéig több mint 500 szövetkezeti lakást adnak át. Jelentős munka indul meg a Pongrác utca 21. szám alatt. Itt a Budapesti Lakásépítő Vállalat 10 szintes irodaház építésére kapott engedélyt. (Magyar Nemzet)
December 9: Kiürítik a KGM Szabadság téri épületének felső emeleteit. Mint ismeretes, az 1930-as években épült házakat sorra felülvizsgálják, mert abban az időben sok helyütt bauxitbetont használtak az építkezéshez, amely viszonylag gyorsan veszít szilárdságából. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Szabadság téri épülete is bauxitbetonból készült, s bár külső jelei nincsenek a szilárdság csökkenésének, a vizsgálat eredményei szerint indokolt az épület megerősítése, ezt megelőzően pedig terhelésének csökkentése. Még nem dőlt el, hogy az épületet teljesen kiürítik-e, a felsőbb emeletekről azonban mindenképpen ki kell költöztetni a hivatalokat, s a költözés már meg is kezdődött. (Népszabadság)
December 10: Átadási határidő: December 31. - Elkészül a Budapest és az Annabella. (...) A járókelők mindennap újabb események tanúi lehetnek a Szilágyi Erzsébet fasor környékén: új köntöst öltött a hatalmas betontenger; teherautók sora várakozik, hogy rakományától szabadulva újabb fordulót tegyen. Szombaton például 48 szoba teljes berendezését rakták le a Budapest toronyszállónál, és megkezdték a szobák takarítását is. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat száz dolgozója végez már szorgos munkát, hogy a hónap utolsó napjaira teljesen rendbe hozza a szállodát.
Tizennyolc emelet korszerűség
A Budapest építése 1965 szeptemberében kezdődött és a beruházás összege a bútorokkal, berendezésekkel együtt meghaladja a 93 millió forintot. A kezdet nehéz volt, hiszen domboldalat kellett meghódítani és új volt az építés formája is: a szálloda úgynevezett csúszózsaluzással épült, ahol elmaradt az eddig ismert állványozás és a betonozók, építők munkahelyét hidraulikus emelőkkel vitték felfelé. Először az épület "héját" készítették el, azután került sor az emeletek kiépítésére. (...) A tizennyolc emeletes körszálló 280 szobájában 560 vendég helyezhető el. A szobák bútorait külön tervek alapján készítették, kényelmesek, korszerűek. A szálló éttermében 240, borozójában 100, eszpresszójában 150, mulatójában pedig 90 vendég helyezhető el. A legfelső, a tizenkilencedik szinten gyönyörű panorámát nyújtó ötvenszemélyes eszpresszó-bár működik majd. Az első osztályú éttermet nemzetközi igényeket kielégítő konyha látja el; a galérián működő eszpresszóban saját készítésű cukrászkülönlegességeket szolgálnak majd fel. A légkondicionált bárban a tervek szerint neves művészek adnak szórakoztató műsort, és külön érdekesség lesz a XVIII. századbeli göcseji bútorokkal berendezett borozó, amelyet különböző évszázados borászati eszközök díszítenek majd. (...) Szerényebb keretek között, de átadási ünnepség zajlik majd az év utolsó napján a balatonfüredi szívkórház mögött, az arácsi strand szomszédságában is. Megkezdődik a legnagyobb balatoni szálló, a 800 férőhelyes Annabella műszaki átadása. (...) (Népszabadság)
December 10: Avatják a második budapesti házgyárat. Rekordidő, alig két év alatt elkészült a 2. számú, ferencvárosi házgyár, amely naponta hat új lakás átadását biztosítja - jelentette be szombat délelőtt Megyeri Gyula, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatója. (...) Az új házgyár területe meghaladja a 77 ezer négyzetmétert. A hozzá tartozó s Ausztriából importált betongyár napi teljesítménye 500 köbméter. A raktárban 150 lakás elemeit tudják tárolni. Teljes kapacitással évi 1700 családi otthon építésére képes a gyár, amely jövőre egyszoba plusz két félszobás lakásokat ad az Árpád-hídnál, Újpesten és Csepelen épülő házakba. A ferencvárosi házgyári elemeket alkalmazzák majd teljes egészében a Zuglóban felépülő 50 ezer lakosú városnegyedben, amelynek alapozási munkáit a jövő év tavaszán kezdik meg. Az előzetes számítások szerint a házgyári elemek segítségével az épületek feleannyi idő alatt készülnek el, mint bármelyik más építőipari módszerrel. (Népszabadság)
Kép: retronom.hu
December 13: Három, 11 emeletes magasház épül - 400 család részére - az Árpád-híd pesti oldalán, az ottani lakótelep kiegészítéseként. A négyszemélyesre tervezett, korszerű lakások házgyári termékek felhasználásával készülnek, s a tervek szerint az első lakók a jövő év második felében költözhetnek be új otthonukba. (Magyar Nemzet)
December 13: A margitszigeti Művészsétány új szobrai. Újabb szobrokkal gazdagította a napokban a margitszigeti Művészsétányt a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség. Nagy művészeink, íróink már elhelyezett húsz szobra mellé újabb két mellszobor került. Arany János és Tompa Mihály szobrainak közelében helyezték el a szabadtéri színpad melletti sétányon Petri Lajos alkotását, Katona József kőből készült mellszobrát. Szőnyi István festőművész Sóvári János által elkészített ugyancsak kő mellszobra a Nagyszálló közelében, a Munkácsy-szobor szomszédságában díszíti a sziget Művészsétányát. A berlini nemzetközi képzőművészeti kiállításról nemrég visszaérkezett Furulyázó lányt, Kerényi Jenő alkotását is a napokban állították fel a Margitszigeten a középkori Ferences-templom romjai közelében. (Népszabadság)
December 16: A Zuglói telefonközpont bővítési munkáival több, mint fél évvel a határidő előtt elkészült a posta és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár közös szerelőbrigádja. A központ 8000 új állomását pénteken Horváth Ferenc, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője ünnepélyesen üzembe helyezte. (Magyar Nemzet)
December 19: Új ABC áruház Kelenföldön. A kelenföldi lakótelepen, a Fehérvári út és az Etele út sarkán hétfőn megnyílt a telep legnagyobb ABC élelmiszer-áruháza. A korszerű önkiszolgáló rendszerrel működő áruház reggel 7-től este 8-ig tart nyitva. (Népszabadság)
December 19: Januárban megnyílik a Margitszigeti Nagyszálló. Január 19-én újra megnyitják a Margitszigeti Nagyszállót, amelynek újjáépítése több mint két évig tartott. A nagyszállóban 164 szoba, 99 fürdőszoba és 262 ágy várja a vendégeket. Teljesen átépítették az éttermet, a konyhát. Az étterem 300 személyes, de üvegfalakkal és függönyökkel külön termek is leválaszthatók belőle. A hallt teljesen elkülönítik a portától. (Magyar Nemzet)
December 22: 1970. április 4 - Szocialista szerződéssel gyorsítják a metró építését a vállalatok. Fontos dokumentumot írtak alá csütörtökön az Építők Szakszervezetének székházában, a metró építésében érdekelt 25 vállalat képviselői. Vállalták, hogy a földalatti vasút első, a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát a korábban tervezett 1970. december 31-i határidő helyett 1970. április 4.-én, felszabadulásunk 25. évfordulóján átadják Budapest közönségének, az ország lakosságának. (...) (Népszabadság)
December 24: Házak futószalagon. Azok, akik gyakran megfordulnak a kelenföldi új lakótelep környékén, vagy éppen a nemrégiben kaptak ott lakást, bizonyára maguk is úgy vélik, hogy Magyarországon ilyen tempóban eddig még sehol nem épültek lakóházak. Az itt tapasztalható gyorsaság, rend, szervezettség - csupa ellentéte az építkezéseinken évek óta megszokott kedvezőtlen jelenségeknek - meggyőzően bizonyítja a korszerű technika fölényét a tömeges lakásépítési feladatok megoldására alkalmatlan, idejétmúlt kézműves módszerek mellett.
Közismert, hogy a kelenföldi lakótelep kilencemeletes, modern lakóházait, Budapesten és egyben az országban legelső, 1965-ben, évi 1800 lakás nagyüzemi termelésére létesült szovjet berendezésű házgyár segítségével építik, sima felületű, ajtókkal, beüvegezett ablakokkal már ellátott szobafal nagyságú, sorozatban gyártott vasbeton elemekből. Kevésbé ismert viszont az a nagyszabású kormányzati program, amely szerint 1970-ig mintegy 18-20 ezer, a negyedik ötéves terv végéig pedig körülbelül évi 40 ezer lakás nagy elemeinek gyártására újabb házgyárakat kell létesíteni. Tekintsük át: hol tart, hogyan valósul meg ez a hagyományos lakásépítést gyökeresen átalakító országos program.
Budapest: Alig egy hónappal ezelőtt megkezdte a próbaüzemelést a második, a 2-es számú, évi 1700 lakáskapacitású, úgynevezett Larsen-Nielsen technológiai rendszerű dán házgyár. Termékeiből Újpesten, majd az Árpád-hídfőnél, Zuglóban és Csepel új városközpontjában építenek lakásokat. Az első épületeket a jövő év második felében adják át.
A főváros 3-as számú szovjet házgyárának építését az idén kezdték el és 1969 végére készül el. Kapacitása évente négyezer lakás. Termékeiből Újpest és Rákospalota határában 1970-ben kezdik építeni Budapest eddigi legnagyobb lakótelepét, a negyedik ötéves tervben összesen 23 ezer lakást. A negyedik ötéves terv idején megkétszerezik az óbudai házgyár teljesítőképességét. Az évente mintegy 4000 lakás kapacitású házgyár segítségével Óduba új városközpontjában, valamint Békásmegyeren építenek majd lakásokat. Összegezve: 1975-ben a budapesti házgyárak a tervezett fejlesztésekkel, kapacitásbővítésekkel együtt körülbelül 11 lakás gyártására lesznek képesek. Ez több, mint ahány lakás ma épül Budapesten évente állami és magánerőből, hagyományos és fejlettebb építésmódokkal. (...)
A két ötéves tervben az ország egész területét behálózó, 2,6 milliárd forint beruházást igénylő házgyári rendszer, a fő technikai bázisa lesz az egész társadalmat legközvetlenebbül érintő távlati lakásépítési kormányprogram valóraváltásának. (...) Az is világos azonban, hogy a 15 évre előirányzott egymilliós lakásszám - a magánlakás-építés eddigi feljlődését tekintve - csak úgy érhető el, ha az állami építőipar a következő ötéves tervidőszakban a jelenlegi százezer helyett 220 ezer lakást épít. Képes lesz-e erre az építőipar? Megduplázhatja-e a lakásépítést ilyen rövid idő alatt A kérdésre most már nemcsak a külföldi - szocialista és tőkésországbeli -, hanem számottevő hazai tapasztalatok birtokában is egyértelműen válaszolhatunk: nagyelemes - szaknyelven panelos - házgyári építési móddal igen. Pontosabban csakis azzal. (...) A másik parancsoló szükségesség az idő. Kelenföldön - az alapozástól az átadásig - átlagosan hat hónap alatt készül el egy 180 lakásos, tízszint magasságú épület, míg hagyományos építési móddal ekkora ház építési átfutási ideje 15-16 hónapot venne igénybe. (...) Ez egyrészt világosan utal az új technikából is kihozható tartalékokra, a házgyári lakások további önköltségcsökkentési lehetőségeire. (...) Másrészt a figyelmeztetés most még nyomatékosabb: a nagy anyagi áldozattal létrehozott házgyárak csak akkor hozhatják meg a várt eredményt, ha az üzembe helyezés idejére megfelelően előkészítik az építkezési területeket. (...) (Népszabadság)
December 28: Hétemeletes szálloda az Akácfa utcában. A budapesti szállodaépítkezési program soron kívül bővült. A már ismert és részben megvalósulás alatt álló építkezések mellett a Pannonia Szálloda és Vendéglátó Vállalat saját beruházási hiteleszközeiből hétemeletes szállodát építtet az Akácfa utca 3. szám alatt, az EMKE-kombinát szomszédságában. Az Akácfa utcai kétemeletes ház bontása már megkezdődött, a jövő évben megkezdik a telken az új szálloda építését.
A főváros egyik legforgalmasabb helyén létesülő szálloda 170 ágyas lesz, minden szobához fürdőszoba tartozik. Idegenforgalmi szempontok már régóta sürgetik egy kielégítő nívójú műsoros éjszakai mulatóhely létesítését. (...) Forgó táncparkett, színpad, a szereplő művészek, zenészek részére öltőzősor épül. A körülbelül 200 férőhelyes nézőtéren páholyokat alakítanak ki. Az EMKE-kombinát tehát, amely most étteremből, eszpresszóból, büféből áll, rövidesen éjszakai mulatóval és szállodával egészül ki.
Még egy érdekes terv merült fel ezzel kapcsolatban. Miután az Akácfa utcai telek határos a Lenin körút 4. számú telekkel, azt tervezik, hogy a Lenin körutat az Akácfa utcával, illetve a szállodával és a mulatóval passzázs révén kötik össze. A Lenin körúti virágüzlet helyén nyitnák az átjárót, amelynek két oldalán apró boltocskákat létesítenének, tehát üzletutca jellege lenne a folyosónak. (...) Az érdekes tervet, amelynek kivitelezése mintegy 23 millió forintot igényel, Nagy Elemér, a KÖZTI mérnöke készítette. 1969-ben akarják átadni rendeltetésének az új idegenforgalmi létesítményt, amelynek ideiglenes neve Dancing-Akác-Hotel. (Magyar Nemzet)
December 29: Elkészült az Egressy téri lakótelep. A 43-as számú Állami Építőipari Vállalat vezetői csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak abból az alkalomból, hogy elkészült Zuglóban, az Egressy téren az 519 lakásos új lakótelep. Ez az első eset a fővárosban, hogy a megbízástól számítva egy éven belül felépítettek egy lakótelepet. Az első tereprendezési munkákat még a kora tavasszal kezdték el, s mostanra korszerű, blokkos építési móddal kilenc négyszintes lakóházat emeltek a téren. A zöld, fehér és barna színű lakóházak gázfűtésesek; egyszobás családi otthonok éppúgy megtalálhatók bennük, mint három-szoba-hallosak. A jövő évre közvetlenül az új lakótelep mellé óvodát, bölcsődét, üzletházat és kertészeti technikumot is fölépítenek. (Népszabadság)
December 29: Újabb lakótelepek épülnek jövőre. (...) A többi között befejezik Budapesten a Kacsóh Pongrác úti, az Egressy téri és a Hámán Kató úti, Miskolcon a Szentpéteri kapui, Debrecenben a Dózsa György út környéki, Veszprémben pedig a cserháti lakótelep építését. Megkezdik az új 3 ezer lakásos óbudai lakótelep, Újpesten a Bajcsy-Zsilinszky úti, Debrecenben a Petőfi téri, Miskolcon a győri kapunál létesülő lakótelep építését. (...) (Magyar Nemzet)
December 29: Az új ferencvárosi házgyár termékeiből Újpesten az Árpád út és a Rózsa utca sarkán épül fel az első lakóház. A 11 szintes, 132 lakásos ház építése tulajdonképpen kísérlet; a 43-as Építőipari Vállalat dolgozóinak "tanulómunkája", amellyel a ferencvárosi típusú panelek összeszerelésének módszereit tanulmányozzák. (Magyar Nemzet)
December 30: A Budapesti Közlekedési Vállalat január 1-én megalakul. Egyesül a villamosvasút, az autóbuszüzem, a helyiérdekű vasút, sőt a Fővárosi Hajózási Vállalat átkelő hajóinak forgalma is az egyesített közlekedési vállalat irányítása alá kerül, majd üzembehelyezése után az új vállalathoz csatlakozik a metró is. (Magyar Nemzet)
December 31: Megnyitották a Budapest Szállót. Szombaton délután a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vezetői ünnepélyesen megnyitották és átadták a forgalomnak a főváros új szállóját, a Budapestet. A szálló 280 szobája úgynevezett abszolút komfortos. Hat lift szállítja fel és le a vendégeket. A 75 méter magas szálló legmagasabb pontján tetőterasz van, az első emeleten pedig 200 személyes étterem, nyári terasszal, ugyanott van az eszpresszó, a fogadásokra berendezett különterem és a százszemélyes bár. A toronyszállót szombaton délután Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke, Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára jelenlétében ünnepélyesen vette át az építőktől, és adta át rendeltetésének Rózsa Miklós, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vezérigazgatója. (Magyar Nemzet)
A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!