mottó: "Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom" Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása, Ney Béla cikkéből (Vasárnapi Újság, 1879)
Új cikksorozat indul a Fővárosi Blogon, Szmodis Júlia, az Ybl Egyesület elnöke tollából. Nagy fába vágja a fejszéjét, aki Ybl életművét akarja bemutatni, hiszen egy rendkívül termékeny, rengeteg megépült és meg nem épült tervet magáénak tudható építészünkről van szó. Az első részben annak járunk utána: ki is volt Ybl Miklós, hogyan emlékeztek rá kortársai és az utókor?
Ybl Miklós portréja az Építési Ipar mellékletében, 1882
A napokban ismét frissült a fortepan.hu. Már év eleje óta dolgoznak a a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotótárának digitalizálásán. Ennek első eredménye a most felöltött kb. 1200 kép. Ezek az Óbudai Hajógyár (DDSG) és a Ganz Hajógyár hagyatékából kerültek évtizedekkel ezelőtt a Múzeumba. A munka még nem ért véget, a folytatásban jön majd Asbóth Oszkár helikopterétől a balatoni vasútépítésig sok-sok kép. Az alábbiakban egy kis szubjektív válogatás látható a Budapest szempontjából releváns felvételekből. Az azonosító számra kattintva a képek nagyobb méretben is megtekinthetők.
Megnyílt az első budapesti szabadtéri autómosó. Egyirányú utca lett volna a Váci utca, a Szabadsajtó út alatti autós aluljáróval. Felbukkant egy harmadik, soha meg nem épült margitszigeti strandfürdő terve. 30000 "bevándorló" érkezését várták Kelenföldön. Erről írtak ötven évvel ezelőtt.
Július 5: Kerületfejlesztés - az egész főváros érdekében. Mivel gazdagodik 1970-ig a Lágymányos és környéke. A XI. kerület minden öt lakosából egy 1960 óta költözött oda, 1970-ig pedig további 30 százalékkal nő e városrész népessége, s eléri a 170 ezret. A Lágymányos és környéke Budapest leggyorsabban fejlődő kerületévé vált. A kerületi tanács a napokban, alapos vita és sok értékes kiegészítő javaslat kíséretében, véglegesen jóváhagyta az 1970-ig terjedő kerületfejleszétsi tervet, azt a programot, amely meghatározza, hogyan lehet és kell lépést tartani a városrész népességének és igényeinek gyors növekedésével.
30000 "bevándorló"
Érdekes kiragadni néhány jellemző részletet, amelyből kiderül, hogy a városrész gazdagítása azokat a százezreket is érinti, akik a kerületen kívül élnek, dolgoznak. Vonatkozik ez például a három éven belül teljesen felépülő kelenföldi lakótelepre, ahová a főváros minden részéből költöznek családok. Rövid idő alatt harmincezer lakos népesít be itt 8 ezer modern otthont, amelyeknek költsége, a hozzájuk tartozó kommunállis létesítmények költségeivel együtt a kétmilliárd forintot is megközelíti. (...) (Népszabadság)
A telefonálásban még az volt az újdonság, hogy közvetlenül lehet tárcsázni egy európai fővárost. Kiszélesítették a Hegyalja utat, és már tervezték a metróhoz az új Moszkva teret. Épült Kelenföldön a lakótelep, termelt a kenyérgyár, és már alapozták a harmadik házgyárat. Ez történt Budapesten ötven évvel ezelőtt.
Június 3: Rendezik a Lenin körút, Népköztársaság útja, Bajcsy-Zsilinszky út kirakatait - Meggyorsítják a józsefvárosi öreg házak bontását. Két kerületi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett pénteken. A VI. kerületi tanácsban a Terézváros főútvonalainak rendezésével foglalkoztak. A Lenin körút, a Népköztársaság útja és a Bajcsy-Zsilinszky út üzletportáljainak, kirakatainak szépítési terve már elkészült. A világvárosi környezetbe nem illő kisebb boltokat és műhelyeket fokozatosan a mellékutcákba helyezik. A Lenin körútról 24 kisiparos és kiskereskedő üzletét helyezték át a mellékutcákba és több ilyen üzlet szűnt meg a Népköztársaság útján és a Bajcsy-Zsilinszky úton is, illetve helyezték át ezeket az üzleteket. Megállapították a tanácsülésen, hogy még mindig sok a hibás neonfelirat, a kirakatok világítása pedig szegényes. A VIII. kerületi tanács ülésén a Józsefváros rekonstrukciója került szóba. A kerület lakói már régóta sürgetik, hogy folytassák a Jázmin utcában és a Tömő utcában megkezdett bontásokat. Eddig 16 épületet bontottak le és megkezdték két toronyház alapozását. A tanács a felsőbb szervektől kéri, hogy gyorsítsák meg a bontások ütemét, mivel a Józsefvárosban nagyon sok az olyan elavult ház, amelyet felújítani már nem gazdaságos. A kerületben jelenleg 600 veszélyesnek nyilvánított helyiséget használnak lakásnak. Sok az aládúcolt épület. A vb elhatározta, hogy fokozatosan megszüntetik az aládúcolásokat. (Magyar Nemzet)
Ezúttal 25 adományozótól válogatott a fortepan.hu csapata. Ahogy írták: "Időben Erdőssy Béla festő századfordulós felvidéki lapjaitól a mogyoródi Forma1 pálya gyerek-biciklis versenyéig. Térben Rómától a Csepel-szigeten át Kolozsvárig." Két, Budapest szempontjából is érdekes gyűjtemény is felkerült most. Az első egy anonimitást kérő budapesti ügyvédtől kapták meg egy bőröndben - benne az Új Nemzedék c. egykori napilap anyagával, több száz papírképpel a harmincas évekből. A másik nagy adományozó a FSZEK Budapest Gyűjteménye volt, ők Sándor György, az Esti Hírlap egykori riporterének anyagával járultak hozzá a fortepan.hu gazdagításához. Ezekből a fotókból nyújtok át most egy kis válogatást.
116848: 1959-ben járunk a Felvonulási téren. Már néhány éve nincs Sztálin-szobor, a csizmája se. Az egykori szobor talapzatból már dísztribün lett, amelyet éppen május 1-ére készítettek elő a felvétel készítésekor. A fotós Sándor György volt.
118101: Ne a nőt, a várat nézze! A felvétel az Attila úton készült 1940 körül. Már dúlt a háború, de még Budapesttől messze. A háttérben így még épen látható a Budai Vár, mellette az egykori lovarda, és József főherceg palotája is. Ki tud többet mesélni a jókora vízmedencéről?
118158: Az 1967-ben készült fotón az utolsó, még metrómentes állapotában látható a Baross tér. A kép jobb oldalán a Baross szobor már nem volt ott sokáig: hamarosan a Posta melletti kis térre száműzték, a buszvégállomás közepébe. Onnan csak a 4-es metró átadása után került vissza, a régi helye közelébe, de autóforgalomtól fojtogatva. Ami még érdekes a képen, az a Kádár-korszakot is túlélő neonfényes óra a pályaudvar homlokzatán - arra még magam is emlékszem...
117172: Ez is Sándor György felvétele. A fotós a Március 15. téren a felújítás alatt álló Belvárosi Plébániatemplom déli tornyába mászott fel 1958-ban, onnan készítette a fotót. Lent a tér északi házsora, jobbra az északi templomtorony, a háttérben a Lánchíd látható a Várnegyeddel és a Vizivárossal.
118820 és 118821: A Törley feliratból nem nehéz kitalálni, hogy a képek Budafokon készültek. Az alsóbb képen jobb szélen a család mauzóleuma, amely ma is látható, bár igencsak romos, elhanyagolt állapotban. Balra a kastély, lent a "Törley pezsgőborgyár" felirat látható. A két kép 1937-ben készült, amikor még meglepően beépítetlen volt a környék a mai állapotokhoz képest.
117031: 1957-es felvétel. Ha nem lenne ott a felirat, el sem hinnénk, hogy ez bizony a Corvin Áruház. Igen, az, amin az a nagy alumínium függönyfalas homlokzat lóg. Ez volt az eredeti homlokzat. Romjaiban még ma is megvan, ugyanis azt az alumínium homlokzatot egyszerűen a régi elé rakták fel, így modernizálva a hatvanas években az épületet. >>>Lásd az 1967. május 11-iki hírt itt! De vajon mit fotózhatott Sándor György - talán az áruház egyik rendezvényét propagálták így? Vagy valamilyen ünnepet ültek meg ilyen szokatlan formában?
117061: A felvétel 1959-ben készült. Az előtérben még a Rákóczi úti villamos pályája és megállója is látszik, de a fotós valószínűleg inkább az árkádosított Rákóczi út "gyöngyszemét" fotózta. Itt nyílt meg ugyanis a Csemege vállalat Éjjel-nappali boltja, ami annak idején szenzációsan előremutató volt. A hatvanas években már olyan csodákra voltak képesek, hogy ha valaki reggel odatelefonált, és elmondta, hogy mire van szüksége, akkor délutánra összeállították neki, és ő már csak beugrott érte munka után, kifizette, és vihette az összeállított csomagot. Mindezt jó fél évszázaddal az online rendelés előtt.
116859, 116861 és 116860: Ha azt mondom, hogy az ötvenes évek végén készült képeken a Vénusz utca és az Űrhajós utca is látható, akkor az utcanevekből már rá is vághatod, hogy... Csillagtelep! Itt még épül a lakótelep, teljesen rendezetlenek az utcák, és még pár évvel a panelkorszak berobbanása előtt vagyunk. A fotós itt is Sándor György volt.
118672: Nincsen fortepan frissítés Erzsébet híd nélkül :-) Ez az egyik legrégebbi fotó a hídról: a hidat 1903-ban adták át, a fotót 1904-re datálták. A pesti oldalon a templom körüli teret még Eskü térnek hívták akkoriban, a budai oldalon pedig sok ház állt a Tabánban - a híd tövében látható vásárral együtt. Ki sejthette akkor, hogy 60-70 évvel később már a város egyik legkorszerűbbnek mondott csomópontja áll majd a piactér helyén?
116817: Az 1958-as felvételen (ez is Sándor Györgyé) a Felvonulási téren járunk. Az 56-os forradalom után már elcsitultak a kedélyek, de még ezrek ülnek börtönben az "ellenforradalmi" részvételükért. A háttérben a Sztálin-szoborból lett dísztribünön még láthatók Mikus domborművei, a téren éppen egy MIL MI-4-es helikopter száll le. Vagy fel. Ilyen is volt Budapest.
117336: Az ötvenes évek közepén még teljesen rendben valónak tűnt, hogy egy lovaskocsi közlekedjen fényes nappal a macskaköves Károly körúton. Pardon, Tanács körúton. A ló neve valószínűleg ismeretlen marad, de a háttérben biztosan a Madách-házak látszanak balra.
117017: Akár hiszed, akár nem, az ötvenes évek derekán még így nézett ki a Kopaszi-gát. Balra a Lágymányosi-öböl. Azért ez is hangulatos volt, nemdebár?
119040, 119041 és 119042: Nagyon kevesen ismerik még Budapesten is ezt az épületet - elsősorban azért, mert sosem fejezték be, így eredeti funkciójában csak nagyon töredékesen működött. 1940-ben kezdték építeni, a tervezője a korszak egyik "sztárépítésze", Molnár Farkas volt. A Magyar Szentföld templom azzal a céllal épült volna fel, hogy akik nem engedhetnek meg maguknak egy repülőutat a Szentföldre, azok is megcsodálhassák a bibliai helyszíneket - persze csak másolatban. Hűvösvölgyben,a Heinrich István utcában ma is áll a mindig is torzóban maradt templom. 1949-ben került ki az egyház kezéből, ezután volt szinte minden: traktorgyári összeszerelő műhely és exportraktár, művésztelep, sőt könnyűzenei koncertek helyszíne is volt. Végül a levéltár kapta meg. Így hozta a sors, hogy a templom építését kezdeményező Majsai János Mór ferences atya elleni népbírósági per anyagai is ide kerültek! A levéltár 2004-ben átkerült a Teve utcába, a templom a fővárosé lett, majd 2013-ban újra a ferenceseké.
117687: Aki a Mechwart-ligetben járván felnéz a dombtető felé, a fent álló épületet valószínűleg legalább 150-200 évesnek gondolja. Pedig mekkorát téved! Ez egy igazi szocreál, azaz a szocialista realizmus eszméjében született ház. Itt 1951-ben látható, még épülőfélben. A domb tetőre felhelyezéssel a korszakban megszokottnak mondható légoltalmi pincét is jobban el tudták rejteni, a lépcsőbe rejtett kijárattal. A homlokzat tetejére egy zászlókkal ölelt vörös csillagos kompozíció állt, ez ma már persze nincs ott.
És még egy csomó képet lehetne említeni, a Miklós utcai egykori busz végállomástól kezdve az Újpesti rakparton fotózott darun át az 1937-es Széchenyi téri fotóig... Itt van hát egy válogatás lezárásképpen:
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) kezelésében levő Fiumei úti Nemzeti Sírkert, avagy a Kerepesi úti temető egyre több érdekes rendezvény helyszíne lett az utóbbi időben. Ahogy arra Facebook oldalamon is felhívtam a figyelmet, legutóbb tegnapra szerveztek egy programsorozatot az Emlékhelyen Napja alkalmából.
Napközben tematikus sétákat szerveztek a temetőbe, bemutatva a filmgyártás, a reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a szecesszió, vagy éppen a kommunista korszak legismertebb személyiségeit, életüket és halálukat.
Amikor Budapesten még nem a kiköltözést, hanem a túlzott betelepülést akarták megakadályozni. Az ország legnagyobb filmvásznán vetítették a Háború és békét az újjáépített Corvin moziban. A Blaha Lujza tér "előnytelenül kitágult". Vezetett túrán mutatták be az újjáépülő Várat. Erről írtak ötven éve, 1967 májusában.
Május 3: A Budapesti Történeti Múzeum megkezdte az átköltözést a budai várpalota E-szárnyába. Előreláthatólag két napot vesz igénybe a több tízezer műtárgy, továbbá az intézmény irodáinak átköltöztetése. (Magyar Nemzet)
Május 6: Már a Kossuth Lajos téren dolgoznak a metro építői. Jól halad a budapesti metro építése. Az építők most jutottak el a Kossuth Lajos térre, ahol két korábban elkészült függőleges aknából kiindulva mintegy 50 méter mélységben alakítják ki a metro állomását. A munkahelyet sűrített levegővel védik a víz behatolásától. A felszínen, az Akadémia utca és a Kossuth Lajos tér által határolt foghíjon különleges építészeti megoldásokkal egy 15 méter mély óriási gödröt ásnak ki az építők. Ebbe kerül majd a mozgólépcső felső része. Valószínűleg még az idén megkedzik a metro állomását a felszínnel összekötő ferde alagút kiképzését is, amelybe a mozgólépcső kerül. Az a két mechanikus fúrópajd, amely a Szent István tértől már elindult a Kossuth Lajos tér felé, s haladása során 5,5 - 5,5 méter átmérőjű alagutakat fúr, ez év végére érkezik meg a metro Kossuth Lajos téri állomásához, és onnan valószínűleg a jövő esztendőben indítják a Duna alá az ugyancsak hasonló méretű alagutak kiképzésére. (Magyar Nemzet)
