Hol készült a fotó? Egy olyan épületet ábrázol, aminek két funkciója is volt huzamosabb ideig. Melyek ezek? 

A múlt havi képrejtvény megfejtése a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum.

Erre a két képre a Tumblr-n akadtam rá. Bayer Ilona-Németh Andrea: Művészek-Otthonok. című könyvéből valók. (Minerva, 1988).

Utánakérdeztem Vikidál Gyulánál a képek helyszínét illetően. Azt a választ kaptam tőle, hogy a képek 1987-ben készülhettek (ez stimmel a könyv dátumához is), és akkoriban a Galgóczy utca 5-7. alatti házak egyikében volt a lakásuk, ott készültek a képek. "Ott a jó öreg Réka bútor. Azóta se sikerült lecserélni. A színes faliszőnyeg
Kirgizisztánból és a poszter, amit drága jó apósom tett félre a volt munkahelyéről." - írta Vikidál.

Ennyike. :-)

A BNV kedvéért nagyban aszfaltoztak a Városligetben. A Vár "E" szárnyában elkészültek a Budapesti Történeti Múzeum helyiségei. Budapesten Balogh László gépkocsivezető lett a kétszázezredik telefon tulajdonosa. És már majdnem kész volt a szenzációs új szálloda is. Erről írtak ötven évvel ezelőtt.

Április 1: Hősi emlékművet avatnak a Vérmezőn. A Budapest felszabadításáért harcolt budai önkéntes gyalogezred emlékművét április 4-én avatják föl a Vérmezőn. Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász és Jurcsik Károly építész emlékműve egy hatalmas, milliószorosára fölnagyított repeszdarabot mintáz, amelynek két oldalán dombormű látható: elesett katona a szabadság géniuszának fénysugarában, s egy gránátdobó harcos. A két kompozíció mintegy nyolc-nyolc méteres. Az emlékmű húsz méter széles talapzaton áll, fenyőkkel, fákkal, cserjékkel övezett pázsitos parkrészen. (Magyar Nemzet)



Április 1: Magasház épül a Terézvárosban a Bajcsy-Zsilinszky út 9. szám alatti lebontott ház helyére. (Magyar Nemzet)


A Baross tér 1968-ban

Frissült a fortepan.hu, az egyik legnagyobb online fotóarchívum. Visszatérve az ősi technikához, ezúttal nem egy múzeum vagy intézmény anyagából válogattak, hanem több, mint 50 családtól válogattak képeket. Én pedig a budapesti képekből nyújtok át virtuálisan egy-egy csokorral. Második rész. (Az azonosító számokra kattintva a fotó nagyban is letölthető!)

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.

Bayer Árpád, BarossBlog
Erdős Zoltán, Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita, Kép-Tér blog
Juhász Judit, Városkommunikáció blog
Király Dávid, BKV-figyelő blog
Rátonyi Gábor Tamás, XV. kerületi blog, Utcák terek blog
Papp Géza, Fővárosi Blog

Ismét frissült a fortepan.hu, az egyik legnagyobb online fotóarchívum. Visszatérve az ősi technikához, ezúttal nem egy múzeum vagy intézmény anyagából válogattak, hanem több, mint 50 családtól válogattak képeket. Én pedig a budapesti képekből nyújtok át virtuálisan egy-egy csokorral. Első rész. (Az azonosító számokra kattintva a fotó nagyban is letölthető!)

Hol készült az alábbi felvétel? Ki tervezte ezt az épületet? 

A múlt havi képrejtvény megfejtése: a "Tündérpalota", avagy Országos Pedagógiai Központ és Múzeum, itt ni.

Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, mégsincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd, metróállomás. A napokban elindult itt a város egyik legnagyobb építkezése - milyen lehett volna, és milyen lesz végül? Új videó és látványtervek a cikk végén!

Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, még sincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd, metróállomás. A napokban elindult a város egyik legnagyobb építkezése - nézzük meg, hogy hol!

Futurisztikus, soha meg nem épített sportcsarnok terveit mutatták be, a Corvin moziba megérkezett a Todd Ao rendszer, és megtervezték a soha fel nem épült Palatinus szállót. Erről írtak ötven évvel ezelőtt, amikor még voltak belföldi MALÉV járatok.

Március 1: A földalatti vasút építői megkezdték a Baross téri és a Népstadion állomáson, valamint a kettő közötti alagútszakaszban a belső berendezések szerelését. (Magyar Nemzet)



Március 3: Budapest egyik ékessége lesz az új sportcsarnok. "Budapesti új sportcsarnok" - ezt a sokat ígérő feliratot viseli az a súlyos irat- és tervrajzköteget tartalmazó dosszié, amelynek tartalmáról először Ernst Tibor, az MTS elnökhelyettese számolt be csütörtökön a nyilvánosság számára.

- Három tervezőintézet készített javaslatokat az új budapesti sportcsarnokról - mondta. Az MTS elnöksége valamennyit megvizsgálta, s olyan megoldást választott, amely legjobban megfelel a magyar sport követelményeinek. Az új létesítmény ékessége lesz Budapestnek és természetesen azonkívül, hogy elsősorban a sport céljait szolgálja, különböző más eseményeknek is otthont ad.

A magyar sport új fellegvára az Istvánmezei út és a Dózsa György út által határolt háromszögben az IPARTERV pályamunkája (Rimanóczy Jenő, Gulyás Zoltán építészek, dr. Kollár Lajos statikus szerkezettervező, Egyed András épületgépész) alapján készül el. A létesítmény - miként Almási Sándor, az MTS országos tanácsának főmérnöke és dr. Hornyák Endre, az MTS gépészeti szakértője, egyetemi tanszékvezető professzor ismertette - 10000 négyzetméter alapterületen épül, a legmagasabb pontja 20 méter 60 centiméter lesz, befogadóképessége 11000 néző, illetve csak 8000, ha a csarnok közepén műkorcsolyázó-versenyt vagy jégkorong-mérkőzést rendeznek. A sportcsarnok otthont ad a labdarúgást kivéve valamennyi labdajátéknak az atlétáknak, a műkorcsolyázóknak, jégkorongozóknak, birkózóknak, súlyemelőknek, ökölvívóknak. Mód nyílik majd arra, hogy az említett két téli sportág képviselői - júliust és augusztust kivéve - tíz hónapon át gyakoroljanak, versenyezzenek. A sportcsarnokot a legmodernebb kivitelezésben 90 százalékban a hazai ipar építi fel, oly módon, hogy tökéletesen kielégítse a sportolók, a sportszerető közönség igényeit. Arra a kérdésre, hogy a dossziéban található elképzelések mikor válnak valósággá, Ernst Tibor a következőket válaszolta: - A számítások szerint másfél év múlva kezdődhet meg a teljes építkezés, amely mintegy két és fél évig tarthat. Úgy gondoljuk, hogy 1971-re felavathatjuk az új budapesti sportcsarnokot. (Népszabadság)