Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


Október 1: Kialakul Kőbánya városközpontja. (...) A napokban jóváhagyott program értelmében Kőbányán a jövő év első felében megkezdődik s 1969-re befejeződik egy új lakótelep létesítése; 23 épületben 1268 lakást építenek fel típustervek szerint. Négy lakóházat a Pataki István tértől délre húznak fel, a többi keleti irányban csatlakozik majd a Kőrösi Csoma úton nemrég épült lakóházakhoz és az új kőbányai mozihoz. A lakásoknak több mint a fele kétszobás, átlagos alapterületük pedig negyvenkilenc négyzetméteres lesz. Összesen csaknem négy és félezer lakos kap bennük új otthont. Az épületek nagy részét hatemeletesre tervezik. Az új lakótelep távfűtéses lesz, s több környékbeli régi ház fűtését is korszerűsítik, hogy ne szennyezze az új lakótelep lakásait. A beruházási program által érintett területen 184 lakást és több ipari létesítményt bontanak le, köztük a FŐSPED telepét. Az összesn 228 millió forintos költséggel épülő lakótelepet - a közműveken, parkokon, utakon kívül - 12 tantermes általános iskolával, 100 férőhelyes óvodával, 60 férőhelyes bölcsődével, orvosi rendelővel, postafiókkal, könyvtárral, különböző kereskedelmi és szolgáltatóegységekkel látják el. (...) (Népszabadság)


Strand divat 1965-ben (forrás: grofjardanhazy)

Pest felől a Duna alatt áthaladva a Gellért tér az első budai metróállomás a 4-es vonalon. A Duna két partján fekvő állomásokat nem véletlenül emlegetik ikrekként: jól látszik rajtuk, hogy azonos tervezőcsapat tervezte mindkettőt. A sporaarchitects építész csapata (Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya) a 21. századba hozta át a hetvenes években megálmodott metróvonalat, egy művész pedig pszichedelikus álommá varázsolta a peronszint elosztóterét.

A tervezőcsapat szem előtt tartotta, hogy olyan terek jöjjenek létre, amelyeket a város lakói szívesen használnak. Hogy újra "szexi" legyen a tömegközlekedés. Hogy amit építenek, az köztér lesz - köztér a földfelszín alatt.


A tér a metróépítés előtti utolsó állapotában, 2003-ban.

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Szeptember 1: A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának mai ülésén: Döntöttek a XIII. kerületi új lakótelep építéséről. (...) A vb múlt heti ülésén élénk vita támadt a XIII. kerületi új lakótelep első szakaszának építésével kapcsolatban. "Helyes-e ott építkezni - vetették fel -, ahol bontani is kell, ahol még használható lakások vannak." Az ülés után a vb vezetői megtekintették a kijelölt területet. A helyszíni szemle alátámasztotta a tervezők javaslatát. A régi lakások avultak, bontásra érettek, a mai igényeket már nem elégítik ki: egyik-másik 1850-ben, 1860-ban épült. A lakások többsége nélkülözi a legelemibb komfortot, néhol még víz sincs. A tervezett építkezés mellett szól az is, hogy ez a hely fővárosunk közművesített, értékes területe. A jelentés alapján a mai ülés elfogadta az új lakótelep első szakaszának tervét: csaknem nyolcszáz lakást építenek itt. A következő szakaszban több mint kétezer lakás építését is tervezik. (...) (Esti Hírlap)


Intelligens mosópor 1965-ből

A 4-es metró legtöbb díjat elnyert állomás-párja a Fővám tér és a Szent Gellért tér állomások lettek. A korai tervezési fázisban még az is felmerült, hogy egy közös, Duna alatti állomás épüljön, kijárattal a Fővám tér és a Gellért tér felé is, ennek megépítését azonban túl kockázatosnak és túl költségesnek ítélték, így végül két metróállomás épült a Duna két partján.

A kb. 7100 négyzetméteres állomásépületet 2005-2013 között tervezte a Sporaarchitects csapata (Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya), és 2006-2014 között épült meg. Ahogy sok más állomásnál is, itt is fúrópajzsok építette alagutak csatlakoznak a réselt dobozszerkezethez. Mivel az állomás benyúlik a Duna alá is, egy részét bányászott alagútszakaszként kellett megépíteni. A Duna közelsége mellett további feladatot jelentett a már meglévő 2-es villamosvonalhoz igazodás, pontosabban az átszállási lehetőség megteremtése. A tervezés korai fázisában még szinte teljesen a Duna alá benyúló állomást álmodtak ide, de a kivitelezés nehézségei miatt egy részben a tér alatti, részben a Duna alá is beérő állomás épült meg. A Duna közelsége miatt a peron 31,9 méterrel van a felszín alatt - ez és a Gellért téri a legmélyebben fekvők a vonalon.


A peronszint rajza (forrás: archdaily.com)

Az alábbi 1935-ös, azaz 80 évvel ezelőtti filmhíradó a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításáról számol be. "A miniszter és a megnyitón megjelent előkelőségek Senn Ottó dr. MÁV elnök vezetésével különvonaton tekintették meg a magyar technika büszkeségének, a Kandó Kálmán-féle villamos mozdonynak útvonalát. A megnyitás résztvevői Bánhidán megtekintették a villamos erőmű telepét."  


További Filmhíradókhoz katt ide!

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Augusztus 1: Több új egészségügyi intézményt kap Óbuda. Óbuda egészségügyi helyzetének javítására a következő öt évben mindenekelőtt a szakorvosi ellátást kell fejleszteni. (...) Lényeges könnyítést jelent majd, hogy az Árpád-hídfő rekonstrukciós fejlesztésénél négy munkahelyes, szakosított körzeti orvosi rendelő épül a környéken. A Rákóczi úti körzeti orvosi rendelőre emeletet húznak, így a néhány osztályból álló csillaghegyi szakrendelőt megfelelőbb környezetben helyezhetik el, s a kibővített intézmény maga is szakosítottá válik. Néhány kisebb létesítmény még az idén megkezdi munkáját. Például az ősszel elkészül az új tüdőszűrő állomás a Raktár utca 39-41. szám alatt, amely a kerület lakosságán kívül a környező községek betegeinek vizsgálatát is elvégzi. Az ideggondozó intézet keretében alkohol elvonó szakrendelést szerveznek. (...) (Magyar Nemzet)


Egészségügyi plakát 1965-ből

A napokban ismét frissült a fortepan.hu, és olyan remek budapesti fotók vannak az új képek között, hogy az csak na! Az alábbiakban egy kis szubjektív válogatás következik, a képek azonosítójára kattintva a fotó nagy méretben is letölthető.




84062, 84061: 1954: még a Sztálin éra, de már Sztálin elvtárs nélkül. A Felvonulási tér az új Sztálin szoborral, amit aztán két év múlva jól le is döntöttek, és fel is daraboltak.

A múlt-kor portálon megjelent hír szerint az AP hírügynökség a British Movietone nevű vállalattal összefogva összesen több mint 550 ezer digitalizált történelmi videót töltött fel a Youtube-ra. A felvételek az 1895 és 1986 közötti történelmi eseményeket mutatják be. Ez a YouTube legnagyobb történelmi videógyűjteménye jelenleg. Az alábbiakban néhány Budapesttel kapcsolatos videót szemléztem, a teljesség igénye nélkül. (Az összes felvétel hang nélküli.)

Amilyen kaotikusan sokarcú a felszín, olyan ötletes lett a felszín alatti világ - röviden így foglalható össze a 4-es metró Kálvin tér állomása. Nézzük meg közelebbről is!

A helyszínre már régóta többet terveztek, mint a 3-as metró. Amikor a 3-as metró állomása épült (ezt a szakaszt 1976-ban adták át), már számba vették annak a lehetőségét, hogy egyszer egy 4-es is lehet itt, sőt, a HÉV-et is bevezették volna a Kálvin térig. Ennek kapcsán épült meg az aluljáró Lónyay utcai nyúlványa, amelyen keresztül ma a 4-es metróba juthatunk le. Csakhogy régen még úgy volt, hogy a 4-es metró lesz mélyebben, időközben azonban változtak a tervek, és a 4-es metró végül a 3-as fölé került, nem alá. Ennek következtében elég szűk helyre kellett bepréselni az állomás dobozát. Ezzel a kihívással nézett szembe a 2000-es évek elején a Palatium Stúdió, a vezető tervezők Erő Zoltán és Kosztolányi Zsolt voltak.


A Kálvin tér 2003 körül, a metróépítés megkezdése előtti utolsó állapotában

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Július 1: Rövidesen megkezdik a Budapest Szálló építését. Az egykori Florida Szálló helyén, a fogaskerekű végállomásával szemben építik fel Buda egyik legmagasabb épületét, a 17 emeletes Budapest Szállót. Tervezését a közelmúltban fejezték be a Középülettervező Vállalatnál, és a Kereskedelmi Beruházási Iroda irányításával júliusban megkezdik az építést.

A főváros idegenforgalmi érdekességének ígérkezik a 65 méter magas, építészetileg is különleges megoldású hotel, mert ez lesz az ország első körkeresztmetszetű épülete. Az első három emeletig négyzet alaprajzú, de a negyedik emelettől kezdve 33 méter átmérőjű hengerré formálják. A torony homlokzata üvegpalástot kap, középen henger alakú felvonóaknákat helyeznek el három felvonóval.

Az épület műszaki különlegessége az alapozás lesz, tervezésekor sok probléma keletkezett. A dombos, csúszásra hajlamos területet a Rózsadombról leszivárgó víz "olajozza", ezért a telek felső határán vízzáró függönnyel állítják meg a talajvíz útját. (Népszabadság)
 
 


A Gólya Áruház hirdetése 1965-ből