1865. december 11-én, 10 órakor adták át a Magyar Tudományos Akadémia székházát. Történet az ország első építészeti vitájáról, meg nem valósult tervekről és a sajátos humorú Arany Jánosról.



Klösz György 1890 után készült felvétele (kép: fortepan.hu, 82606)

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

December 1: Feltárul a Duna alatti alagút titka. A Duna alatt több alagút vezet át, egyik-másikon száraz lábbal is át lehet kelni, néhányban azonban, amióta megépítették, nem járt ember, víz folyik bennük. A legrégibb a Duna-fenék alatt vagy 15 méter mélységben bújtatott palotai vízvezető alagút. A palotai sziget csápos-, akna- és csőkútjainak vizét vezeti a pesti gépházhoz. Ötszázkét méter hosszú, 1,8 méter magas, legnagyobb szélessége 1,2 méter.

1894 óta, mióta megépítették, nem látta senki a belsejét. Pedig jó volna tudni, mennyire mutatkoznak belső falán az öregség jelei, nem repedezett-e még a beton. A legegyszerűbb lenne, gondolná a laikus -, hogyha nem engednének bele vizet, a benne levőt kiszivattyúznák, és megvizsgálnák az öreg vízvezető alagút állapotát. Igen ám, de ha a belső nyomás megszűnik, a külső meg megmarad, könnyen összeroppanhat a betoncső. (...) Itt vannak azonban a könnyűbúvárok, akik tartályban viszik magukkal az éltető oxigént. Akadnak bátrak, akik vállalkoznak erre a kísérletre. (...) A próbák már megkezdődtek, s egy-két hónap múlva választ kapnak a szakemberek: meddig használhatják még a hetvenesztendős, öreg alagutat. (Esti Hírlap)


Karikatúra a Magyar Nemzetben, 1965

Járjuk be együtt a 2014-ben átadott tíz állomást. Csodálkozzunk rá az újkorában is rozsdás burkolatra, a gyerekrajzokra, az állomáson elrejtett játékfigurára, a nap felé forgó tükrökre, és még ezer más trükkre. A Kelenföldi vasútállomás és a Keleti pályaudvar között teszünk meg 7,3 kilométert, végig mélyvezetésű alagútban.


A leendő állomás felszíne 2003-ban, az építkezés megkezdése előtt


Az elkészült állomás 2014-ben (Vanik Zoltán felvétele)

November elején sikerült bejutnom az Óbudai Gázgyár területére. A szomszédban székelő Canon szervezett ide egy fotós túrát, én pedig éltem a lehetőséggel, mert már régóta be szerettem volna jutni ide.


1913-ban


2006-ban


2015-ben

Ma délelőtt mutatta be a BKK és a BKV a Száva kocsiszínben a "hosszú" CAF villamost. Az eredeti tervek szerint 37 CAF villamost szerzett volna be a BKK, ezt sikerült 47-re feltornázni. Még akár ennél is több lehet a végleges szám, ugyanis 77 villamosra van opciója a BKK-nak. Kétféle méretben érkeztek a spanyol gyártótól a járművek: szeptember óta a 3-as villamos vonalán már járnak a rövidebbek, most pedig a hosszabb változatot mutatták be. 

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

November 2: 91 pályamű érkezett az új Nemzeti Színház pályázatra. Vasárnap délben - mint a Magyar Nemzet megírta - lejárt az új Nemzeti Színház tervpályázatának határideje. A Magyar Építőművészek Szövetségéhez összesen 91 pályamű érkezett, mégpedig 36 magyar, 16 szovjet, 11 lengyel, 11 NDK-beli, 10 csehszlovák, 6 jugoszláv és 1 bolgár tervezőtől. Az utolsó csomagokat a Ferihegyi repülőtérről és a pályaudvarokról hozták be, ahová még a határidő lejárta előtt érkeztek a külföldiek pályaművei. (...) (Magyar Nemzet)


A Nagy buli c. film moziplakátja 1965-ből (forrás: grofjardanhazy)

2015. október 24-25: az utolsó alkalom, hogy elmehess a PeCsába! De mi is volt ez a Petőfi Csarnok, miért szerették annyian a khm... nem túl gazdag építészetű központot? Visszapillantás az Iparcsarnoktól a bútorraktáron és a Nirvánán át a búcsú napjáig.

A 4-es metró vonalán a Móricz Zsigmond körtér volt az egyik helyszín, ahol a legtöbb vita alakult ki a tér rendezéséről, az építkezésről, a felszíni épületről. Idővel persze a múlt ködébe vesznek ezek a viták, de mi az, ami itt maradt? Nézzük meg a Móricz Zsigmond körtér metróállomást, a 4-es metró legszínesebb epizódját közelebbről is!


A Móricz Zsigmond körtér 2003 körül, a 4-es metró építése előtti utolsó állapotában

Tegnap új képek jelentek meg a fortepan.hu-n. Ezúttal Urbán Tamás hatvanas-hetvenes évekbeli képeiből válogattak, én pedig ezekből a képekből válogattam ki néhány budapesti képet. 

"Urbán Tamás a Pest Megyei Hírlap, majd az Ifjúsági Magazin riportereként közel százezer kockát exponált 30 év alatt. Ebből a hatalmas, sokféle, mégis egy irányba tartó életműből első körben az 1965-1980 közötti képeket válogattuk ki." (fortepan.hu)

87956, 89301: Borsos Miklós alkotása, a nulla kilométerkő felállítása előtt és után. Az átadón picit ugratták a mestert, erről itt olvashat a Nyájas. Egyébként idén volt 40 éves a szobor.

Budapest legmagasabb pontja a János-hegyen az Erzsébet kilátó (529 méteren). Budapest legmagasabb lakóház jellegű épülete a SOTE Nagyvárad téri toronyháza (88 méter). Budapest legmagasabb építménye pedig az, amit most megmutatok kívül és belül is. A MYAD és a Főtáv ugyanis szűkebb körű bejárást szervezett ide, az Észak-Budai Fűtőmű hatalmas kéményébe.