Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Katinyi emlékmű a Katonavárosi Amfiteátrum mellett

2011. május 21. - fovarosi.blog.hu

"…egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló,
áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent,
rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos,
közérthető, didaktikus átirata. A lengyelek számára
évtizedeken át tabutéma volt Katyń, ha mégis szóba
került, „az erdőben elkövetett gyilkosság” kifejezéssel
írták körül. A gyilkosságot sötét titokként leplező
elhallgatás erőteljes, markáns kifejezése."
- Részlet a 20. számú terv bírálatából
(Forrás:
Építészfórum)


Forrás: Szoborlap.hu, Szakállberci

Tovább

Fonódunk, fonódunk!

Lassan már drámává alakul a fonódó villamosok ügye, amely most talán a végkifejletéhez érkezett. Csak még mindig nem biztos teljesen, hogy sírni vagy nevetni fogunk-e a végén. Most úgy áll, hogy nevetni. Kérdések és válaszok következnek a fonódó villamos ügyében.


A kép forrása: varoskoz.blog.hu

Tovább

Végre fonódhat a fonódó


(A kép forrása)

Hónapok óta húzódik a kérdés: merre fonódjon, és egyáltalán fonódjon-e a budai villamos? Az észak-budai 17-es villamosvonalat a dél-buda felé tartó 41-es és 19-es villamosokkal összekötő rövid vonalszakasz rengeteg indulatot váltott ki az elmúlt hónapokban. A kerület és a főváros már jó ideje vitában állt egymással. A Margit híd alatt elvesző egy sáv a villamosé lenne, de ezt a kerület - az autós forgalom ellehetetlenülésére hivatkozva - sokáig nem engedélyezte. A villamospálya megépültével néhány tucat parkolóhely is megszűnne - a kerület szerint ez nem fair, a Budapesti Közlekedési Központ szerint viszont a villamos fejlesztéssel többet nyer a város, mint amennyit a parkolóhelyek megszüntével veszít. (Ráadásul még igazi veszteség sincs - erről bővebben szombaton ezen a blogon!) Óbuda támogatná a fejlesztést, a II. kerület ellenzi. Februárban még a kisajátítás lehetősége is felmerült, ám azóta erről több szó nem esett. Május elején "független közlekedésmérnök-hallgatók csoportja" új javaslattal állt elő. Az alábbiakban az NFÜ május 5-iki levele olvasható, amely végül is áttörést ért el a vitában. Azt észrevette már valaki, hogy még a dugódíj bevezetését is belecsempészték a javaslatba? Hogy a 17-es villamos vonalát - hosszabb távon - nem csak a Batthyány tér felé, hanem kifelé, az esztergomi vasútvonal felé is meghosszabbítanák? Hogy P+R-t is ígértek a vasút és a villamos majdani találkozásához? A fonódó villamosokra részletesebben is kitérünk szombati cikkünkben, úgyhogy Nyájas olvasóm ne felejtse el lementeni a blogot a kedvencek közé!

Tovább

Budapesti szobrok a politika viharában

Fontos változás jött el a blog életében a mai nappal. A most megjelenő cikkel elindul a HaviSzobor rovat új élete. Ezeket a cikkeket Pál Tamás, a Szoborlap.hu beindítója és üzemeltetője írja. A terv az, hogy négyhetente szülessen egy-egy új olyan cikk, amely Budapest (és az ország) szobraival foglalkozik. És akkor következzék a cikk, amely a politika viharába került szobrainkból válogat. Mennyi mindent képes kifejezni egy szobor? Minden alkotás hordoz magán közvetlen és egyértelmű politikai üzeneteket? Hibás-e, hibáztatható-e és eltüntetésével megváltoztatható-e a múlt? Ezek a kérdések visszhangoznak a fejemben az elmúlt években, amióta 20 év után újra az aktuálpolitika játékszereivé váltak a köztéri alkotások. Mondhatnánk persze, hogy mindig is azok voltak, lesznek – de ez nem lehet a teljes igazság. Mert bár a minket körülvevő művészet kétségkívül magán hordozza az adott kor minden kézjegyét, mégsem bír feltétlenül olyan direkt üzenettel, ami egyértelműen végzetét is kell, hogy okozza.

Ma már egyre több haladó szemléletű és ideológiailag független alkotás születik, és ebből kifolyólag még inkább „kilóg a képből”, amikor egy-egy szobrot kipécéz magának egyik-másik hatalmi csoport, és egyfajta máglyahalálra ítéli. Már felismerhető koreográfiája is van az eljárásnak, ha a médiában keltett hullámokat figyeljük. Ebbe a menetrendbe próbált beilleszkedni a Szabadság-szobor - Nagyboldogasszony csere is a Gellért-hegyen, de ez egyelőre olyannyira komolytalannak minősíthető, hogy nem is kívánunk foglalkozni vele.

Jelen írásunkban sorra vesszük azokat a köztéri alkotásokat, amelyek valamilyen formában érintetté és céltáblává váltak az elmúlt hónapokban.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékműve, 56-osok tere

fovarosi.blog.hu: 1956osEmlekmu-20100323-01 Az első helyen a mérete és jelentősége miatt is legkiemelkedőbb alkotást vizsgáljuk, pontosabban csak vizsgálnánk, mert valójában a tavalyi 56-os évforduló alkalmával már született egy részletes körbejárás ezen a blogon. Azóta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár nyilatkozata alapján az emlékmű elbontását az Andrássy-negyed program keretében lépnék meg. Ide kerülne a Szépművészeti Múzeum új épülete, és emellett újra felépítenék a lerombolt Regnum Marianum templomot is.

Károlyi Mihály szobra, Kossuth-tér


 
A Kádár-rendszer a 60-as, 70-es években lendületbe jött a példakép-válogatásban, így emelhették ki maguknak Károlyi Mihályt is. Bár megítélése azokban az évtizedekben sem volt egyértelmű, hiszen írásai is csak kemény cenzúra után láthattak napvilágot, de olyannyira fontosra értékelték a Horthy-éra alatti ellenmunkálkodását, hogy szobra a Parlament közvetlen szomszédságába kerülhetett. Alakját Varga Imre formázta meg. Varga azon kevesek közé tartozik, aki rendszerváltás előtt és azon túl is folyamatosan kiemelkedő, magas minőségű műveket alkotott. 40 évvel ezelőtt modernségével, ma klasszikus és erőteljes megfogalmazásaival tölti be és ki köztereinket.

A szobor egy határozatlanságát részben elvesztő, de mégis úrként viselkedő politikust ábrázol. Alakja felett két össze nem érő ív emelkedik, mint két hatalmi ág, melyek keretbe foglalják ugyan az embert, de tömegük alatt az egyén valahogy mégis tehetetlen, vállalnia kell tetteit.

Kövér László, Országgyűlési elnök szerint Kéthly Anna szociáldemokrata politikus szobra válthatná a Károlyi-alakot. Ezzel a kormánypárt mintegy iránymutatást is adna a baloldali értékek terén. Többek közt éppen ezért már több ellenzője is van kormányoldalon ennek a kezdeményezésnek.

Teleki Pál szobra: a Sándor-palotától Balatonboglárig



(Kép: Szoborlap.hu)

Ellenkező polaritású viharfelhő tüntette el Teleki Pál szobrát 2004-ben. „Kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát.” – jellemezte Rieger Tibor szobrászművész alkotását a Budapest Galéria zsűrije. A 2004-es Sándor-palota melletti felállítást mégis leszavazta a Fővárosi Közgyűlés, mivel Teleki nevéhez több zsidótörvény is kapcsolható. A szobor sorsát Balatonboglár önkormányzatának közbelépése döntötte el: a település befogadta és a főtér melletti templomkertben állíttatta fel az alkotást.

Magyar fájdalom szobra: az élet egy kaland




A Szabadság téren és Balfon (Képek: Szoborlap.hu)

Végül egy igazán hányattatott szoborsorsot mutatok be nektek, amely egy a maga nemében ártatlanul gyönyörű női akt 80 évét fedi le.

1932. október 6-án avatták fel a Szabadság téren székelő Nemzeti Bank épülete előtt az angol Lord Rothermere közreműködésével hazánkba került alkotást. A magyarsággal rokonszenvező brit úriember a francia Émile Oscar Guillaume szobrász alkotását ajándékba küldte, és ezzel egyik idoljává vált a Trinanon-ellenes hangulatnak. 1933-ban Debrecenben fel is állították másodpéldányát.

Talapzatán magyarul és angolul ez volt olvasható: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere”

1947-ben az alkotást eltávolították, talapzatától elválasztották és ’48-ban a margitszigeti Palatinus strand főbejárata mellett „Napfürdőző nő” néven állították fel Csorba Géza azonos nevű alkotásának helyére, amely a háborúban elpusztult. 1967-ben innen is elkerült, mert Csorba alkotását újrafaragták.

Végső helyét 1973-ban találta meg, amikor is Balfon állították fel, egy 1700-as években épült kastély kertjében. Az épület azóta gyógy-kastélyszállóként üzemel.

A politikai értelemben vett kilengéseket csillapítandó záró gondolatként Harangozó Márta Varga Imréről szóló könyvéből idéznék egy Károlyi-szoborral kapcsolatos gondolatot: „Minden emberi sors társadalmi hatások kereszttüzében és végeredményeként teljesedik be, vagyis ellentmondásaiban.”

(A cikk megjelent a Szoborlap.hu portálon is.)

Források:
http://index.hu/kultur/2011/02/15/nem_a_fold_alatt_bovul_a_szepmuveszeti/
http://epiteszforum.hu/node/17928
http://mozgovilag.com/?p=3639
http://www.szoborlap.hu/13981_magyar_fajdalom_szobra_budapest_emile_guillaume_1932.html


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

Őnaccsága uccája 3.

Kiről nevezték el a Kresz Géza utcát? Ki volt Prielle Kornélia, Sibrikmiklósúti Felüljáró, vagy éppen Konkoly-Thege Miklós? Folytatjuk a megkezdett sorozatot.


-V. Kamermayer Károly tér (1829. május 14.-1897): Budapest első polgármestere volt 1873 és 1896 között. Jelentős érdemei vannak a városrendezés terén és a szociálpolitikai szervezetek kiépítésében. Budapest fő- és székváros 1896. november 4-én "nyugalomba vonulása alkalmából, a főváros körül szerzett érdemeiért" díszpolgári címmel tüntette ki.

-II. Kapy utca: Kapy Gábor (1658-1728) Bécsben lépett be a jezsuiták rendjébe. Bécsben, majd Nagyszombaton teológiát és bölcseletet tanított, utóbbi helyen a rektorságig vitte. Az ellenreformáció aktív harcosa volt, neki tulajdonítják, hogy a jezsuiták egy évszádados száműzetés után visszatérhettek Erdélybe.

-III. Kolosy tér: Kolosy György (1824-1850) a szabadságharc vértanúja. Jogot végzett, majd Pestre került gyakornoknak. 1848-ban annak a csoportnak a vezetője, akik a Lánchídon megölték Lamberg Ferenc császári biztost. A századosi rangig vitte. A fegyverletétel után Erdélyben próbált bujkálni, de sikertelenül. A hadbíróság 1850 januárjában halálra ítélte, és az Újépületben (a mai Szabadság tér helyén állott katonai kaszárnyában) kivégezték.


-XII. Konkoly-Thege Miklós út: Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) 1861-ben szerzett csillagászat, fizika és matematika tárgyú doktori oklevelet. Ezután még hajóskapitányi és hajógépészi vizsgát is tett. 1871-ben Ógyallán csillagvizsgáló intézetet létesített. Tudományos munkásságának részét jelenti az üstökösök és meteorok vizsgálata, az állócsillagok színképelemzése, a Jupiter és a Mars fizikájának megfigyelése. 1899-ben állomását az államnak adományozta. 1890-1911 között az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatója volt. Ő vezette be hazánkban az időjárás-előrejelzési szolgálatot, és vezetése alatt jelent meg az első hazai térképes időjárás-jelentés.


-XIV. Kövér Lajos utca/tér/köz
: Kövér Lajos (1825-1863) novellista és drámaíró volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért 1849-ben kényszerrel besorozták a császári seregbe. Két év katonáskodás után tért haza, ezután az irodalomnak élt: Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház számára pedig 18 színművet írt.


-XIII. Kresz Géza utca: (1845-1901): orvos, számos orvosi szakkönyv szerkesztője. Nevéhez fűződik a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása.


-IX. Kvassay Jenő út: Kvassay Jenő (1850-1919) Pesten gépészmérnökként, Magyaróváron mezőgadászként végzett, majd Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Megbízást kapott a mezőgazdaság vízügyi szolgálatának, majd a Kultúrmérnöki Intézménynek a megszervezésére. Számos lecsapolás, mederrendezés stb. fűződik a nevéhez. Felállította a balatoni kikötők felügyelőségét és megkezdte a csepeli szabadkikötő építését. Jelentős szakirodalmat is írt. Emléktáblája a balatonföldvári kikötőben látható.


-XIV. Laky Adolf köz/utca: Laky Adolf (1829-1910) ötvösmester volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért annak bukása után Párizsba emigrált. 1855-ben hazatért, és átvette apja üzletét a Szervita téren. Ő készítette azt a két kazettát, amelyekben a koronázási ajándékokat 1867-ben átadták a királyi párnak. Ugyanekkor a Szentkoronán is elvégzett kisebb javításokat. Hárommillió koronás vagyonát jótékony célra adományozta.


-IX. Lónyay utca: Lónyay Menyhért (1822-1884) bölcsészeti, jogi és közgazdasági tanulmányai után több tanulmányutat tett, majd Bereg vármegye országgyűlési képviselője lett. 1849-ben Kossuth mellett pénzügyi államtitkár volt. A szabadságharc bukása után rövid emigrációra kényszerült, 1850-ben tért haza. 1867-70 között pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és egyidejűleg hadügyminiszter volt. 1871-től haláláig az MTA elnöke volt.


-VIII. Lőrinc pap tér: Nagybotú Lőrinc és Mészáros Lőrinc néven is ismert volt. Születési évszáma nem ismert. A Dózsa-féle parasztfelkelés egyik alvezére volt. 2000-nél több parasztot vezetett a táborba, Dózsát a nemesek kiírtására biztatta. Haláláról kétféle verziót ismerünk. Az egyik szerint Tomorival szemben csatát veszített Bihar városánál, ezután Szapolyai János nyárson süttette meg. Mások szerint Zilahon próbált meg bujkálni, de a lakosság a kegyelem reményében kiadta az erdélyi vajdának, aki Kolozsváron máglyán égette meg. Akárhogy is volt, 1514-ben meghalt.


-II. Marczibányi tér: Marczibányi István (1752-1810) Egerben szerzett jogi diplomát, majd Csanád vármegyében töltött be különböző tisztségeket. 1800-ban költözött Pestre (később Budára), mivel udvari tanácsosnak nevezték ki. A tudományok és a művészetek bőkezű támogatója volt. Övé volt a Tetvesrét nevű telek, amelyet azzal adományozott a városnak, hogy az mindig a gyerekeket és az ifjúságot szolgálja játszó és pihenő helyként. Ebből a telekből alakították ki a róla elnevezett teret.


-II. Mechwart liget/lépcső: Mechwart András (1834-1907) Bajorországban született, Augsburgban szerzett mérnöki oklevelet. 1859-ben Ganz Ábrahám gyárába került, ahol számos újítást dolgozott ki. 1874 és 1899 között vezérigazgató volt. A malomipari hengerszék tökéletesítője volt, és ő alapította a gyár villamos osztályát.


-IX. Nehru Park: Dzsavaharlál Nehru (1889-1964) 1903 és 1912 között Angliában jogot tanult, majd hazatérése után politikai pályára lépett, Gandhi híve lett. 1926-tól többször is volt a Kongresszus első embere. 1927-ben az ő javaslatára kezdék el követelni a Kongresszusban az Angliától való elszakadást. Többször börtönbe is került, de végül győztek: 1946-tól India elszakadt Angliától. Ő lett a független India első miniszterelnöke. Vezető szerepre tett szert az úgynevezett el nem kötelezett országok mozgalmában.


-XI. Prielle Kornélia utca: Prielle Kornélia (1826-1906) színésznői pályáját Erdélyben kezdte, majd 1844-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Házassága miatt egy időre megszakadt a karrierje, de később vidéken újra színésznő lett. 1861-ben aztán végleg visszatért a Nemzeti Színházhoz. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották. Csiky Gergely az ő számára írta a Nagymama c. darabját - 1892-ben Bécsben nagy sikert aratott vele.


-VII. Rumbach Sebestyén utca: Rumbach Sebestyén (1764-1844) Pest város tisztiorvosa volt. Több háznak is tulajdonosa lett, így saját házában hozhatta létre Pest első gyógyfürdőjét, az 1806-ban létesített "vasfürdőt". A fürdő a Városliget termálvizét hasznosította, és a mai Podmaniczky utca és Munkácsy utca találkozásánál állt. A fürdő 18 fürdőszobával, lakószobákkal és vendéglővel működött. Helyén ma az 1939-ben róla elnevezett utca fut.


-III. San Marco utca: San Marco, leánykori nevén nagyszentmiklósi Nákó Anna Miléva (1838-1926) 1892-ben hozott lére alapítványt, amely 1901-re felépítette a Jó Pásztor apácarend házát, valamint az Irgalom Házát. Minkét intézményben a Jó Pásztor Nővérek végezték a munkát: veszélyeztetett leányok megmentésével és gyógyíthatatlan betegek ápolásával foglalkoztak. A rend napjainkban ismét létezik.


-X. Sibrik Miklós út: A felüljárójáról elhíresült út névadójának születési évét nem ismerjük. A kuruc harcokban ezredesként küzdött, később a fejedelem főasztalnoka, majd vice-udvarmestere lett. A fejedelmet még a rodostói száműzetésbe is elkísérte, ahol 1735-ben hunyt el.


-VIII. Szabó Ervin tér: Szabó Ervin (1877-1918) könyvtáros. A fővárosban doktorált jogból. 1900-tól a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárosa volt, majd 1904-től a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1911-től itt igazgató lett. Ő hozta létre a Budapest gyűjteményt. 1900-tól a Szociáldemokrata Párt aktív tagja, sok agitációs brosúrát írt. Megírta az 1848/49-es szabadságharc történetét. Marx és Engels válogatott műveinek szerkesztője volt.


-VIII. Szentkirályi utca: Szentkirályi Móric (1807-1882) a pesti egyetemen tanult, ügyvédi vizsgát tett, majd német egyetmekre is járt. Nagy szerepe volt az óvodák fejlesztésében. 1865-67-ben országgyűlési képviselő, 1867-68-ban Pest főpolgármestere volt.


-VIII.-X. Vajda Péter utca: Vajda Péter (1808-1846) a természettudományok és az irodalom területén is tevékenykedett. A pesti egyetem orvosi karára járt, de nem végezte el az egyetemet. 1834-ben Lipcsében elindította a "Garasos Tárt", 1838-ban a "Természet" c. folyóiratot. 1842-től a Természettudományi Társulat első titkára volt. Irodalmi munkássága szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez. Írt bölcsészeti, nyelvészeti, és természettudományos dolgozatokat is, de verseket is írt.


-III. Váradi Sándor utca: Váradi Sándor (1891-1936) tanító, a Magyarországi Gyermekbarát Egyesület főtitkára - ez szerepel emléktábláján. Ezzel az a baj, hogy ilyen nevű egyesületet nem ismerünk. Az valószínűsíthető, hogy a Szociáldemokrata Párt irányításával alakult Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületéről lehet szó, itt lehetett főtitkár.


-V. Veres Pálné utca: Veres Pálné Beniczky Hermina (1815-1895) a hazai nőnevelés megteremtője volt. Köznemesi családból származott, szüleit korán elveszítette. Ez indíthatta arra, hogy a nőnevelés ügyét felkarolja. Szoros barátság fűzte Madách Imréhez, aki sokszor vendégeskedett a Veres családnál. 1839-ben férjhez ment Veres Pál Nógrád megyei földbirtokoshoz. 1867-ben - Jókai Mór segítségét is igénybe véve - megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, majd 1869-ben megalakult az elő magyar nőnevelő intézet - ez volt a mai Veres Pálné Gimnázium elődje. Tankönyveket is írt az intézmény számára. Halála után leánya, Rudnay Józsefné folytatta anyja munkásságát.


-XVI. Veres Péter út: Veres Péter (1897-1970) szegényparaszt gyermekként kezdte, juhászbojtárkodott, majd a vasúthoz került. A Földművelő Egyletben kezdett olvasni, műveltségét önerőből szerezte. A Tanácsköztársaság idején Balmazújvárosban földet osztott, a Népszavába cikket írt, ezért többször is bebörtönözték. A háború után a Nemzeti Parasztpárt élén szövetségre lépett a kommunistákkal. Tizedesi ranggal lett hadügyminiszter. A Számadás, Gyepsor, Szűk esztendő c. művei tették ismerté a 30-as - 40-es évek fordulóján. Később is sokat írt a kétkezi munkások, parasztok életéről.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

 

süti beállítások módosítása