Kiről nevezték el az Ajtósi Dürer sort? Ki volt Horváth Mihály, Falk Miksa és Kacsóh Pongrác? Folytatódik a sorozat. Az első részben némi poénkodás után az elmúlt rendszer ismerősebb utcaneveiről volt szó, most pedig jöjjön néhány a mai utcanevek közül, két részben.
 

-XIV. Ajtósi Dürer sor: Ajtósi Dürer Albert (1471-1528) festőművész volt. Többek között Baselben, Velencében, Antwerpenben tanult festeni, hazatérése után Miksa császár udvari festőjeként dolgozott. Portrékat, tájképeket, szárnyasoltárokat, fametszeteket készített.

-II. Alvinczi utca: Alvinczi József báró (1735-1810) régi erdélyi család sarja, hadvezér. Már 15 éves korában hadi pályára lépett, 1756-ban már kapitány. Miután elfogta a hesseni herceget, 28 évesen tábornoki rangot kapott. Később Ferenc főherceg, a későbbi I. Ferenc császár katonai nevelésével bízták meg. 1790-ben a belga forradalom leverésére vezényelt császári sereg vezére lett, 1792-93-ban a forradalmi Franciaország elleni háborúkban vett részt, 1795-ben az udvari haditanács tagja. 1797-ben Napóleontól súlyos vereséget szenvedett. Ezután Magyarország főhadikormányzójává nevezték ki. 1808-tól haláláig a katonai reformbizottság elnöke volt.

-VI., VII. Bajza utca: Bajza József (1804. január 31. -1858): költő, publicista, irodalomszervező, folyóirat-szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején a "Kossuth Hírlapja" című újságot szerkesztette.

-VIII. Baross utca, Baross tér: Baross Gábor a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa volt. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” becézték. 1886-89 között volt miniszter. Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az egységes, ún. zónatarifra-rendszer bevezetése volt, akkor, amikor még sok vasúttársaság volt Magyarországon. A Vaskapu hajózhatóvá tételében is fontos szerepe volt, bár a megnyitást már nem élhette meg. 1886-ban az ő vezetésével indították el a Postánál a postatakarékpénztárat, azóta vannak banki szolgáltatások a postán. A távírót is a Posta alá szervezte: nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen. Szobra a Baross téren áll, buszok végállomásainak gyűrűjében. Budapesten 12 utca és tér viseli a nevét!

-XIV. Cházár András utca: Cházár András (1745-1816) a magyar gyógypedagógia úttörője. Rozsnyón volt ügyvéd, de amikor II. József kötelezővé tette a német használatát, inkább lemondott az ügyvédségről. 1790-től Gömör vármegye főjegyzője lett. Írásaiban kiállt a szólásszabadság és a magyar nyelv ügye mellett. 1799-ben mozgalmat indított a siketnémák intézetének létrehozatalára - ennek eredményeként 1802-ben Vácott meg is nyílt az ország első ilyen intézménye.

-VI. Csengery utca: Csengery Antal (1822-1880) politikus és közgazdász volt. 1844-től országgyűlési tudósításokat írt a Pesti Hírlapba, majd a következő évben átvette a lap szerkesztését. A lap egyszerűbb, közérthetőbb stílusban íródott ezután. A szabadságharc után világtörténelmet és növénytant oktatott. 1858-tól az Akadémia rendes tagja és jegyzője. Ő dolgozta ki Pest és Buda egyesítésének törvényjavaslatát, de jelentős szerepe volt a kiegyezés jogi szerkezetének kialakításában is.

-XII. Csörsz utca: Ez egy kicsit kakukktojás, Csörsz ugyanis csak a mondákban létezett. A XVI. században foglalták írásba azt a szájhagyományt, mely szerint Csörsz király készítette a keletről támadó ellenség ellen védővonalnak a több kilométer hosszú árokrendszert, amelyet ördög- vagy csörszároknak hívtak. A csörsz szó a szláv csortból ered, ami ördögöt jelent.

-XII. Edvi Illés utca: Edvi Illés Aladár (1858-1927) mérnöki végzettséget szerzett, majd 1902-től a felsőipari iskola igazgatója, és egyben a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője lett. Iparstatisztikai térképgyűjteményt szerkesztett, közlönyt szerkesztett, szakirodalmat írt az ó-, a közép- és az újkor vasművességéről és hazánk bányászatáról.

-V. Falk Miksa utca: (1828 október 7.-1908): publicista, politikus, Buda szabad királyi város tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Pesti Napló, a Magyar Sajtó munkatársa, a Pester Lloyd szerkesztője. Széchenyi István legbelső köréhez tartozott Döblingben. Cikkeivel segítette a kiegyezés előkészítését. 1866-tól egy éven keresztül Erzsébet királyné magyar nyelvtanára volt. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja.

-XIII. Forgách utca/köz: Itt egy egész családról van szó. Nevesebb tagjai:

-Miklós: a XVII. Században főkapitány;
-Zsigmond: az ország nádora;
-Ferenc: történetíró és váradi püspök;
-Simon: 1705-ben kiadja Zrínyi "Török Áfium..." c. művét;
-Ferenc: esztergomi érsek, 1607-től az ország nádora is, az ellenreformáció egyik vezéralakja, szoros kapcsolatot ápolt Pázmány Péterrel;
-Ádám: országbíró, Szécsény, majd Kassa kapitánya;
-Balázs: Nagy Lajos király leányának, a későbbi Mária királynőnek odaadó híve, társaival meggyilkolták Kis Károly herceget, de a cserébe megkapott birtokokat nem sokáig élvezhették: Károly hívei egy csatározás közben fejét levágták és elküldték Nápolyba a király özvegyének.

-XIV. Gvadányi utca: Gvadányi József gróf (1725. október 16.-1801): költő, író, Mária Terézia lovassági tábornoka. Legnevesebb műve: "Egy falusi nótáriusnak budai utazása."

-IX. Haller utca: Haller János báró (1626-1697) életének első feléről nem sok biztosat tudunk. 1657-ben részt vett az erdélyi országgyűlésen, ezután bécsi követ, majd Torda vármegye főispánja volt. 1679-től négy évre börtönbe zárták, ez idő alatt latinból magyarra dolgozta át Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a rómaiak történetét, a Gesta Romanorumot. Szabadulása után ismét követ és Torda vármegye főispánja lett.

-V. Haris köz: A Haris család görög kereskedőcsalád volt. 1792-ben nyert Haris János polgárjogot Pesten, ezután egyre nőtt jelentőségük a város életében. Az 1850-es években Haris Gergely már hatalmas vagyonnal rendelkezett. Telkén, a mai Petőfi Sándor utca és Váci utca között 1877-ben készült el a Haris-bazár, Feszty Adolf tervei szerint. Az üvegezett vastetős csarnok árkádsora számos üzletet rejtett. Ezt 1910-ben bontották le, a helyén nyílt utcát a nép kezdte el Haris köznek nevezni, amit aztán 1940-ben hivatalossá is tettek.

-VIII. Horváth Mihály tér, XV. Horváth Mihály utca: Horváth Mihály (1809-1878) történész és római katolikus püspök volt. Vácott, majd Pesten tanult, 1832-es pappá szentelése után az Alföldön több helyen szolgált. Közben történelmi kutatásokat folytatott. 1839-től az MTA levelező tagja lett. 1849-ben vallás- és közoktatási miniszter. A fegyverletétel után halálra ítélték, 18 évi száműzetés után térhetett haza. 1870-től az Akadémia történeti osztályának elnöke lett. Külföldi kutatómunkájának eredménye a Magyar történelmi okmánytár.

-XIV. Kacsóh Pongrác út: Kacsóh Pongrác (1873-1923) tanár, zeneszerző volt. Kolozsváron tanult, majd Budapesten matematikát tanított. 1912-ben a Székesfővárosi Zenetanfolyamok főigazgatója lett. Számos műve közül kiemelkedik a János vitéz, amelyet 1904-ben komponált.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Józsi bácsi felutazik Budapestre, de mivel utoljára
a háború előtt járt ott, nehezen tud eligazodni.
Gondol egyet, és megszólít egy járókelőt...
-Tessék mondani, merre van a Horthy Miklós utca?
-Jaj, bácsika, ne mondjon ilyet, mert rögtön elviszik!
- válaszolja a járókelő - Horthy Miklós utca már nincsen!
Helyette Vlagyimir Iljics Lenin utca van.
Józsi bácsi elballag, majd megkérdezi a következő embert:
-Tessék mondani, merre van a Mussolini tér?
-Hallgasson, mert csúnyán megütheti a bokáját! - hördül fel a kérdezett.
- Már nincs Mussolini tér, Moszkva tér van helyette.
Józsi bácsi elcsodálkozik, majd megy tovább, és megint megszólít valakit:
-Tessék mondani, merre van az Adolf Hitler utca?
-Megőrült, öreg? - sápad el a járókelő - Már nincsen Adolf
Hitler utca, helyette Vörös Hadsereg utca van.
Józsi bácsi nagyon elkenődik, és továbbmegy.
Elérkezik a Dunához, és szomorúan leül az egyik lépcsőre.
Arra megy egy rendőr, és megkérdezi:
-Mit csinál itt, bácsika?
-Nézem a Volgát! - válaszolja szomorúan az öreg.

Az utcanevek kapcsán többször tűnődtem már el azon, hogy mégis ki lehetett az, akiről az utcát elnevezték? Ki volt Hámán Kató, Schönherz, Dimitrov, vagy éppen Tolbuhin? És ki volt Cházár András, Edvi Illés, vagy éppen a szép nevű Kacsóh Pongrác? Először nézzük a szoci utcanevek némelyikét - minden különösebb komcsi nosztalgia nélkül. Tudtad, hogy Zalka Máté neve szülővárosából, Mátészalkából ered?

-Dimitrov tér (V., IX. Fővám tér): Georgi Dimitrov Mihaljov (1882-1949) 1902-ben kapcsolódott be Bulgáriában a munkásmozgalomba. 1919-ben lett az ottani kommunista párt vezetője. 1923-ban el kellett hagynia Bulgáriát. 1945-ben, a második világháború végével térhetett vissza hazájába, ahol a következő évben már miniszterelnök. Moszkva közelében, egy szanatóriumban halt meg 1949-ben, máig is tisztázatlan körülmények között. Szófiában mauzóleumot emeltek neki - Lenin mintájára balzsamozták be. Aztán 1999-ben eltemették, a mauzóleumot elbontották. Pontosabban felrobbantották, de csak másodszorra sikerült.

-Fürst Sándor utca (XIII. Hollán Ernő utca): Fürst Sándor (1903-32) a Ruggyanta Gyárban volt tisztviselő. 1923-ban lett a KMP tagja. A 30-as évektől volt kommunista irányító. 1931 szeptemberében, a biatorbágyi merénylet után statáriumot hirdettek, így a korábbi vádak alól még felmentett Fürstöt - Sallai Imrével együtt - halálra ítélték. Az ítélet ellen József Attila röpiratban tiltakozott, melynek szövegezésében Illyés Gyula is segített. Az ítéletet 1932 július 29-én végrehajották. 

-Koltói Anna utca (VIII. Magdolna utca): Koltói Anna (1891-1944) a Weiss Manfréd gyárban dolgozott. A Tanácsköztársaság idején több funkciót is betöltött, aktív kommunistának számított. A bukás után két évig börtönben ült. Szabadulása után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalmakban. 1944 októberében a nyilasok lakásában lelőtték.

-Lumumba utca (XIV. Róna utca): Patrice Émery Lumumba (1925-1961) afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Az ő vezetésével vált Kongó függetlenné Belgiumtól. Kormánya kb. 10 hetet élt, őt pedig hamis vádak alapján kivégezték. A szocializmus kongói hőséről a korszakban több magyar városban neveztek el utcát, s így járt a zuglói Róna utca is. (Lumumbát 50 éve gyilkolták meg, erről bővebben itt olvashatunk.)

-Makarenkó utca (VIII. Horánszky utca): Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939) szovjet író és pedagógus volt. Pedagógiai munkásságáról szól háromkötetes regénye, a Pedagógiai hősköltemény. Két helyen is a fiatalkorú bűnözők fegyelmezésével, nevelésével foglalkozott. Munkásságának középpontjában az önigazgató kollektíva áll, amely lehetővé teszi a társadalom számára hasznos emberek felnevelését csakúgy, mint az autonóm személyiség kialakulását. Ezért Makarenko pedagógiájának fontos jellemzője a kollektivizmus. 1939-ben hunyt el.

-Malinovszkij fasor (XII. Szilágyi Erzsébet fasor): Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (1898-1967) a Szovjetunió marsallja és honvédelmi minisztere volt. 1919-ben lett a Vörös Hadsereg katonája. A második világháború nagy ütközetének, a sztálingrádi csatának az egyik meghatározó alakja, fontos szerepe volt az itteni szovjet győzelemben. 1944-ben már Debrecenben járt a 2. ukrán front parancsnokaként, később ő irányította Budapest ostromát is. Ezután Ausztrián és Csehszlovákián át Németországig jutott, ott érte a német kapituláció híre. Ugyanakkor a magyarok nem áldhatták nevét: ő küldte magyarok tömegeit (becsült adatként 200 ezret) málenkij robotra a Szovjetunióba. Pályája csúcsán, 1957-67 között honvédelmi miniszter volt, fontos szerepe volt a SZU katonai nagyhatalommá válásában. 1967-ben hunyt el, nagy pompával temették, földi maradványait a Kreml falában helyezték el. Nyíregyházán lovas szobra állt, ezt 56-ban döntötték le. Brno-ban is állt egy kis szobra.

-Mező Imre út (VIII. Fiumei út) Mező Imre (1905-1956) szabó, katona és politikus volt. Belgiumban belépett a kommunista pártba. 1936-1939 között Spanyolországban harcolt a Nemzetközi Brigádban. 1943-tól Franciaországban vett részt az ellenállásban. 1945-ben hazajött és több magas funkciót töltött be a Magyar Kommunista Pártban, majd a Magyar Dolgozók Pártjában. 1956. október 30-án a Köztársaság téren halt meg.

-Molotov tér (V. Vigadó tér): Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890-1986) szovjet politikus volt a sztálini diktatúra idején. 1906-ban már csatlakozott az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárthoz. Álnévként vette fel a Molotov (molot = kalapács) nevet, eredetileg Szkrjabin-nak hívták. Többször ült kommunista mivolta miatt. 1917-ben az ő irányításával vett balos fordulatot a Pravda. Sztálin kegyeltje és helyettese lett. Ő volt az egyetlen csúcsvezető, aki mindig öltönyben és nyakkendőben jelent meg. 1930 végén a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett, ebből a posztból vezérelte le az első ötéves terv erőszakos iparosítását, és az ukrán gabonakészletek begyűjtésével előidézte Ukrajna legnagyobb éhínségét. Részt vett a 30-as évek második felében nagy tisztogatásaiban is. Időközben a hitleri fenyegetés árnyékában fejlesztették Molotov vezetésével a nehézipart és a hadiipart. 1940 tavaszán ő is aláírja a katyni mészárlás parancsát. Bár Sztálin embere volt, ő is retteghetett a vezértől: saját felesége is a gulágra került. Végül sikerült az asszonyt kiszabadítania.1939-ben meg nem támadási szerződést kötött a szovjet és a német vezetés: ez volt a Molotov-Ribbentrop paktum. A szovjet-finn háborúban született meg a finn oldalon az új gyújtófegyver, a Molotov-koktél. A második világháború után pozíciója meggyengült. Sztálin halála után még ő képviselte a SZU-t a genfi konferencián, de amikor Hruscsov megkritizálta a sztálini rendszert, korábbi emberének is leáldozott a csillaga: 1962-ben visszavonult a politikai élettől. Bár később Brezsnyev rehabilitálta, már csak a pártba tért vissza. Amikor 1986-ban elhunyt, már érezhető volt az új kor szele.
 

-Münnich Ferenc utca (V. Nádor utca): Münnich Ferenc (1886-1967) jogot tanult, az osztrák-magyar hadseregben szolgált. 1915-ben orosz fogságba került, hazatérése után a KMP egyik alapító tagja lett. Az 56-os forradalom idején pár napig Nagy Imre belügyminisztere volt. Novemberben Kádárral együtt tárgyaltak a Szovjetunióban, a forradalom leverése után felmerült, hogy ő legyen az új vezető. Hruscsov végül Kádárt támogatta, ő lett az új párfőtitkár. 56 november 11-én az MSZMP KB tagja lett. A szovjetek halálának évében Lenin-renddel tüntették ki.
 

-Szamuely u. (IX. Lónyay utca): Szamuely Tibor (1890-1919) politikai pályáját a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban kezdte. Az első világháborúban fogságba esett, itt a rabok között kommunista propagandát folytatott. 1918-ban a forradalom védelmére szervezkedett Kun Béláékkal, ekkor már több embert kivégeztetett. 1919-ben a KMP Központi Bizottságának tagja lett. A Tanácsköztársaság idején több tisztséget is viselt, ő szervezte a híres-hírhedt május 1-i felvonulást is. A budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjaként elindította a terrort: a Lenin-fiúk páncélvonatokkal járták az országot, több száz embert végeztek ki. "A vértől nem kell félni" - mondta győri beszédében. A proletárdiktatúra után menekülni próbált, de egy osztrák járőr elfogta. Szamuely talán saját magával végzett: pisztolyával szíven lőtte magát. (Halálának körülményeire más változatok is éltek, a körülmények nem tisztázottak.)

-Tolbuhin körút (IX. Vámház körút): Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894-1949) a Vörös Hadsereg marsalljaként a magyarországi felszabadítást is levezénylő parancsnok. Ő szabadította fel a Krím-félszigetet, majd a 3. Ukrán Front vezetője és Malinovszkij fegyvertársa lett. Kisinyovnál nagy győzelmet arattak. Tito partizánjaival vett részt a belgrádi hadműveletben, majd Budapest ostrománál és a balatoni csatában vezényelte embereit. 1949-ben hunyt el.
   

-Sztahanov utca (XX. Kiskert utca): Alekszej Grigorjevics Sztahanov 1905-ben vagy '06-ban született. 1936-41 között a moszvai ipari akadémián tanult, később a Szénipari Minisztérium dolgozója, majd 1957-től igazgatója. Azt hirdették róla, hogy 1935-ben a Donyec-medencében a 7 tonna norma helyett 102 tonna szenet termelt ki 5 óra 45 perc alatt. Ebből aztán egész mozgalom nőtte ki magát, Rákosi alatt hazánkban is. Ezt az eredményt persze csak úgy lehetett elérni, hogy rengetegen dolgoztak a sztahanovista keze alá, illetve túlhajtották a munkagépeket, amik sokszor el is romlottak emiatt. Erről persze nem szólt a propaganda. Érdekes, de csak egy városszéli kis utcát neveztek el róla Budapesten, ma a közelében találkozik az M5-ös és az M0-s út. A közelében található utcát ma is Békeharc utcának hívják.
 

-Schönherz Zoltán utca (XI. Bocskai út): Schönherz Zoltán (1905-1942) kommunista elektromérnök volt. Prágában tanult, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1938 után Magyarországon szervezkedett a KMP-ben és az Országos Ifjúsági Bizottságban. Közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942-ben a hadi törvényszék halálra ítélte. Nevét ma is viseli a BME egyik kollégiuma, amelyet Finta József tervezett.

-Sallai Imre utca (XIII. Tátra utca): Sallai Imre (1897-1932) a Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság tisztviselője volt. Annak bukása után Bécsbe menekült, majd Moszkvába került, ahol a Marx-Engels-Lenin Intézetben dolgozott. Rövid időre hazatért, illegális sajtómunkát végzett, aztán visszament a Szovjetunióba, ahol a Volga-Német területen végzett politikai munkát. 1931-ben ismét hazatért, a rákövetkező évben a statárium alatt halálra ítélték és kivégezték.

-Ságvári tér (V. Vértanúk tere): Ságvári Endre (1913-1944) a szociáldemokrata párt tagjaként a nyilasok elleni merényletet szervezett, amiért 8 hónap fogházra ítélték. Szabadulása után az illegális kommunista párt tagja lett, röplapokat írt és terjesztett. Egy zugligeti cukrászdában rendőrök akarták letartóztatni, mire ő fegyvert rántott, két rendőrre rálőtt. Menekülés közben egy harmadik rendőr lőtte le az utcán 1944-ben.

-Vorosilov út (XIV. Stefánia út): Kliment Jefremovics Vorosilov (1881-1969) szegény családba született, hamar munkába kellett állnia. Először a szociáldemokratákhoz húzott, majd 1903-ban a bolsevik párt tagja lett. 1917-ben a szovjet forradalom után a Forradalmi Katonai Bizottság tagja lett, részben ő szervezte meg a hírhedt politikai rendőrséget, a Csekát. Részt vett a Vörös Hadsereg megszervezésében is. Később Sztálin embere lett. Ő is aláírta a katyni mészárlást jóváhagyó dokumentumot. Háborús sikerei nem voltak, először Szemjon Tyimosenko, majd 1941-ben Zsukov vette át tőle az irányítást. 1944-ben személyesen felügyelte a krími tatárok kitelepítését, amelybe a kitelepítettek fele egy éven belül belepusztult. 1945-47 között a SZEB elnöke volt Budapesten. Tevékenyen részt vett a választások után a kisgazdák és a parasztpárt feldarálásában. Vorosilov személyesen jelölte ki Kisfaludy-t a Szabadság-szobor elkészítésére - ő 1955-ben aztán Vorosilov mellszobrát is elkészítette. Sztálin halála után először Hruscsov ellenében foglalt állást, ám végül mégis az ő embere lett. Ám karrierje itt már leáldozott, lemondott tisztségeiről. 1969-ben Moszkvában hunyt el, a Kreml falába temették el. 1945 és 1962 között a mai Stefánia utat hívták Vorosilov útnak.
 

-Zalka Máté utca (III. Bocskai utca): Zalka Máté eredeti neve Frankl Béla volt. Mátészalkán született kommunista forradalmár, szülővárosából jött álneve. Az I. világháború idején orosz fogságba került, itt élénk szervező tevékenységet fejtett ki. Kiszabadult, harcolt a vörösök oldalán, később Törökországban részt vett az ifjú török mozgalomban. Spanyolországban a nemzetközi brigád egyik parancsnokaként harcolt, itt esett el. Az orosz forradalomról regényciklust tervezett írni, ebből csak az első kötet készült el Doberdó címmel, 1936-ban.
 

Nos, ennyi a komcsi nevekből. A munkásmozgalmi múlton kívül ezek az emberek azért olyan nagyon sokat nem hagytak az utókorra - nem csoda, hogy ezek az utcanevek megváltoztak a rendszerváltás után.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Melyik az ideális ajtó? Biztos te is hallottad már, Nyájas, amikor a metróval utaztál, hogy "menjünk előbbre, ott jobb lesz leszállni". A tapasztaltabb utasok a leggyakrabban használt célállomási megállót már ismerik annyira jól, hogy tudják, melyik ajtón kell kiszállni ahhoz, hogy a legközelebb kerüljenek a kijárathoz. Mert úgy gyorsabban ki lehet jutni, kevesebbet kell gyalogolni, másokon átvergődni. A Fővárosi Blog utánajárt: melyik az Ideális Ajtó?

80 évvel ezelőtt, 1931 március 29-én járt Csepelen a Zeppelin léghajó.

50 méterrel a föld alatt, a 2-es metró építkezése kapcsán épült meg a Rákosi-rezsimet még az atomháborútól is megvédeni hivatott bunker, amelyben Rákosi Mátyás valószínűleg soha nem fordult meg. Mi viszont igen. A KÉK által szervezett Városi Séta ezúttal a föld alá vitt. 

1932 augusztusában még ezrek nyaraltak a Rómain. Ma meg be van építve nyaralónak hazudott lakóházakkal. Lesz még valaha vizisport központ a Római-part?

A múlt héten bemutatott kőbányai pincerendszer egyik kijárata a Dreher-villa kertjébe vezet. Az egykor a főváros kulturális központjának is mondható, a kor legmodernebb berendezéseivel, pompásan berendezett villa ma az enyészeté. Bent jártunk.


Kőbánya neve nem csak a szocializmusban keltett asszociációkat a sör iránt. Mayerffy Ferenc - akiről Ferihegy is a nevét kapta - állítólag már 1815-ben sörházat nyitott Kőbányán. 1850-ben megalakult a Kőbányai Sörház Társaság. Aztán sorban jött a többi, köztük 1862-ben Dreher Antalé, és 1912-ben Haggenmacher Henriké volt a két legnagyobb.


A gyártelep a villával a 20. század elején (A kép forrása)

A fent említett Dreher Antal apja, Franz Anton Dreher (1735-1820) a Bodeni-tó melletti Pfullendorfból vándorolt Bécsbe. Ott csaposként kezdte, később sörfőzdét bérelt, majd 1796-ban megnyitotta a Klein Schwechat-i Városi Serházat. Ez volt az első Dreher sörfőzde. Élete végére már ő volt Bécsben a sörfőzésben az etalon. Fia, Anton Dreher - a "sörkirály" - még csak 10 éves volt apja halálakor, így csak iskolai tanulmányai befejeztével vehette át a kormányrudat a cégnél. Ausztriai és angliai tanulmányai után 1836-ban Schwechat-ba tér vissza. Itt fejlesztette ki az "alsóerjesztésű" sört - ezt hívjuk ma ászok sörnek, azaz Lager Bier-nek. Ehhez viszont hideg tároló pincék kellettek - építtetett is néhányat Schwechat-ban. Ám amikor Schmidt Péter pesti születésű, bajor földön élő sörmestertől meghallotta, hogy a korábbi kőbányászat eredményeképpen micsoda pincerendszer húzódik Kőbányán, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Elutazott Pestre, megvette Perlmutter Jakab serházát, és így birtokba vette a ház alatti kőlabirintust is. Így került el Dreher Antal Kőbányára, ahol rövidesen évi négymillió liter sört termelt. De maradt pénze arra is, hogy a Soroksári-Duna egy részét felvásárolta, hogy jeget vágasson a folyóból, majd újabb telkeket bérelt és vásárolt, kibővítette a gyárat. 1885-ben már több, mint 20 millió liter sört állítottak elő - ez a mai termelés kábé tízszerese! Az első világháborút követően a csökkenő sörfogyasztás miatt bővült a termékskála: a sör mellett már cukorkákat, csokoládét és likőröket is árultak.

A képek 2010 szeptember 18-án készültek

Havas József városi tanácsos valószínűleg 1856-ban és valószínűleg Hild Károllyal - a jóval híresebb Hild József öccsével - építtette az eredeti "Gartenhaus"-t. Havas még 1834 és 39 között a környékbeli apró szőlőstelkek felvásárlásával jutott hozzá a területhez. Itáliai utazásai nyomán ámulva írt az ottani villákról - ez minden bizonnyal szerepett játszott abban, hogy a ház klasszicista stílusban épült meg, noha akkoriban már a romantika is divatosnak volt mondható. A ház felépítésére 1856 március 31-én érkezett meg a Szépítő Bizottmány engedélye. Valószínűleg még ebben az ébben elkészült a ház a mai Halom utca 42. alatt. (A terveket nem szignálták, így csak valószínűnek tekinthetjük a tervező személyének Hild Károlyt.) Havas Józsefnek azért volt szüksége itt egy házra, mert abban az évben megnyitotta az ország első konyakgyárát ("Destillier Fabrik") Kőbányán, a szomszédos telken. 1859-ben Perlmutter Jakab szerezte meg az épületet - ő már sörgyártással foglalkozott. 1862-ben pedig Dreher Antal vásárolta meg a birtokot. Dreher hamarosan országos, majd európai hírű sörgyárrá fejlesztette vállalkozását. Így mód nyílt a villa fejlesztésére is, amelyre Dreher már Feszl Frigyest kérte fel.

1872-ben az épületet oldalirányban kibővítették, a főhomlokzat így két-két ablakkal bővült mindkét végén. Az építész itt szemmel láthatóan alkalmazkodott a régi épület stílusához: az épületre így nem kerültek rá a Feszlre jellemző romantikus részletek. 1907-ben Hubert József tervei alapján a hátsó homlokzathoz toldottak egy kiugró, kétszintes részt. Ez a két átalakítás a ház méreteit megnövelte, de hatását, klasszicista stílusát nem változtatta meg.


Feszl Terve 1872-ből (A kép forrása: Műemlékvédelem, 1983/3.)

1950-ben a villa parkját közterületté nyilvánították át - a mai Csajkovszkij Parkban zeneszerzők összefirkált szobrai sorakoznak. A park a "KGST piacáról" volt ismert még egy évtizede is. Érdemes lenne a parknak legalább egy részét visszacsatolni a villához, mert ma az épület főbejárata előtt méterekkel húzódik egy vasbeton kerítés. A szoci korszakban a munkásőrség kapta meg a villát. Ebből el is tudjuk képzelni, hogy milyen műemléki alapossággal óvták meg a villa berendezéseit. Semmilyennel. Csoda, hogy még ennyi minden egyáltalán megmaradt.

A házban néhány kandalló és kályha emlékeztet az egykori tulajdonos jómódjára. A zöld csempe az emeleti kályha része, ahol öltözőt, szekrénysort, gardrobe-szobát alakítottak ki. A konyhából étellifttel küldhették fel a finomságokat. Az alagsori konyha viszonylag épségben fennmaradt, ma is megvannak az eredeti csempék, a konyhai berendezések egy része. (Egy hasonló konyha a hédervári kastélyban ma védett műemlék.)
"Novák Gyula cége, a NOMA Kft. 2016-ig szóló bérleti szerződést kötött a volt Dreher Sörgyár és villa területén álló ingatlanokra. Két héttel azután, hogy a közgyűlés döntött a terület eladásáról. Az ügylettől 1 milliárd forintot remélnek. Novák jelenleg a kerületi szocialisták elnöke, a szerződés aláírásakor a KV Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. A telken romló állagú álló ipari műemlékek sorakoznak, alattuk húzódik a híres pincerendszer. Az államosítás után a Dreher-villa kertjét Csajkovszkij-park néven közparkká alakították, az épületbe később a munkásőrség költözött. A területhez tartozó komfort nélküli lakások jelentik ma Kőbánya egyik nyomortelepét. A tervezett ún. S1 projekt kulturális centrumot hozna létre az egyedi hangulatú területen. A beruházás jelentősen növelné az ingatlan értékét. Amennyiben a beruházó tisztán szeretné átvenni az önkormányzathoz tartozó 8 hektárt, a kerületnek kell megállapodnia a NOMA Kft-vel. A várható bevétel fényében vélhetőleg nem két fillérért." (HírExtra, 2007)
A villát szerencsére őrzik, így legalább annyit elért az önkormányzat, hogy az egykori pompa helyén nem hajléktalanok tüzelnek parkettát. Ám a felújításhoz már új funkció is kellene - ez pedig már nagy fejtörést okoz. A viszonylag nehéz megközelíthőség, a nagy távolság a városközponttól távol tartja az érdemi befektetőket. Az önkormányzatnál 2006-ban elkezdődött egy "S1" projekt, ami a terület rehabilitációját célozta, ám ez mára teljesen elhalt.

Források:
71. adás. Ráday Mihály: Új Városvédőbeszédek. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001.
Sisa József: A kőbányai Havas-villa. Műemlékvédelem, 1983/3., p. 177.
http://10ker.blog.hu/2009/12/03/a_dreher_villat_is_megszereztek_a_keruleti_szocialistak
http://www.hirextra.hu/2007/10/31/kobanyai-homalyos/
Négy Dreher Pesten. Budapest újság, 2010/6.


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Honnan kapta a nevét Kőbánya? Természetesen egy kőbányáról. Nem is akármilyenről! Bejártuk azt a földalatti bányarendszert, amelynek mészkövéből fél Budapest felépült.

A 4-es metró építése körüli kritikahegyek egyik kis kiszögellése az, hogy a Bocskai út és a Móricz Zsigmond körtér állomások túl közel vannak egymáshoz. Ezt most nem fogjuk eldönteni, de bemutatjuk, hogy mit láttunk, amikor bejártuk az építkezés e két állomását, és a köztük lévő alagútszakaszt.