Csergő Dániel küldte el (többek között) a Hősök terén álló Milleniumi Emlékmű egyik hasonmását. A budapesti a magyar történelmet mutatja be, Hungáriával, a vezérekkel és királyi nagyságainkkal. A Madridban álló XII. Alfonz emlékmű nagyon hasonló kialakítással épült meg:
A díszes emlékmű a Retiro parkban, a csónakázótó mellett áll. XII. Alfonz király (1874-1885) emlékére fia, XIII. Alfonz állíttatta. 1874-ben a nagy bajúszú XII. Alfonz trónra lépésével állt vissza a Bourbonok hatalma Spanyolországban. A forrongó közhangulatot új, engedékenyebb alkotmánnyal próbálta csitítani, ám tuberkolózis okozta halála korán véget vetett hatalmának, mindössze egy évtizedet uralkodhatott. Aztán 1886-ban a fia lett király, ő állította az emlékművet 1901-ben. A két emlékmű - a budapesti és a madridi - hasonlósága mögött az azonos korszak áll
Már napok óta téma, amit az Index kiszivárogtatott: A Fidesz a kétharmados parlamenti többség birtokában előrehozná az önkormányzati választásokat, és új kerületeket alakítana ki. A cikk szerint: "Információink szerint Budapesten radikálisan átalakítanák a kerületi struktúrát: a jelenlegi 23 helyett fele- vagy harmadannyi városirányítási egységet hoznának létre. Forrásaink szerint ennek a racionalizálási törekvésnek az egyik formája az lenne, hogy a kisebb belvárosi kerületeket, például az V., a VI. és a VII. kerületet egy egységbe vonnák össze. Orbán Viktor a Fidesz legutóbbi országos választmányi ülésén utalt is arra, hogy hamarosan "nehéz beszélgetéseket" kell lefolytatnia a párt fővárosi polgármestereivel." Jó, akkor ennyit tudunk: talán 5+6+7. De mi legyen a többi kerülettel? Hogy lehet úgy felszabdalni Budapestet, hogy 8-10 értelmes, működő kerület jöjjön létre? A kérdés nem egyszerű. Amíg a Fidesz elő nem áll a farbával, addig nekünk van még egy kis időnk számolgatni, álmodozni. Ezt magam is megtettem, az én javaslatom következik, de várom a nyájas olvasó javaslatait is - ezeket is közzéteszem, e-mail cím a blog jobb felső sarkában.
A mai állapot szerint 23 kerület van, és jelentős különbségek vannak mind terület, mind lakosságszám tekintetében. (A 2008-as kerületi népesség adatok forrása a Wikipedia.) Ez az állapot 1950-ben alakult ki - idén 60 éve, hogy január 1-ével létrejött Nagy-Budapest. Budapest pedig 1873-ban jött létre (november 17-én) Óbuda, Buda és Pest egyesítésével. Ezen két nagy változás után ez lehet most a harmadik nagy átalakítás - és talán az első, ahol csak a meglévő határokon belül történik kerület-átszabás. Bár lehet, hogy ebben is tévedek, ki tudja, mi lakozik azokban a Naccságos Fejekben.
És akkor következzék az én javaslatom. Abból indultam ki, hogy a kerületek mai határai megmaradnának, mindössze kerületek összevonásával alakulnának ki az új szuperkerületek (nevezzük így az újakat, hogy meg lehessen különböztetni őket a régiektől) - az idő rövidsége miatt ez racionálisnak tűnik, hisz így lenne a leggyorsabban kivitelezhető a változtatás.
A javaslat
-Budai elit szuperkerület (kb. 170 ezer lakos): ez az 1., 2., és 12. kerületek összevonásával jönne létre. Ide kerülnek be budai gazdagék, a Várnegyed lakói stb. Az egyik leghomogénebb összetételű terület jönne így létre. -Északi panelzóna (kb. 300 000 lakos): a 3., 4., és 15. kerület összevonásával pesti és budai kerületek kerülnének egybe. Bár ezekben a kerületekben nem csak paneles részek vannak természetesen, ám mégis lenne ráció Óbuda, Békásmegyer, Kaszásdűlő, Újpest, Káposztásmegyer 1-2., és Újpalota hatalmas lakótelepeinek összevonásában. A Megyeri híd pedig már ma is összeköti ezeket a területeket, egy leendő aquincumi híd ezt még jobban erősíthetné. -Újlipócia (kb. 110 ezer lakos): Ez lenne az egyetlen megmaradó kerület, azaz a 13. nem lenne összevonva senki mással. Most is jó nagy területen fekszik, bár 110 ezer fős lakosságával az új rendszerben az egyik legnagyobból a legkisebbé váltana át a kétségkívül igen változatos összetételű kerület. -Belváros (kb. 210 ezer lakos): No, nem az a régi kis 27 ezer fős. Az 5., 6., 7. és 8. kerületek összevonásával hatalmas területek egyesülnének, és valódi belváros jöhetne létre. Egy alternatíva erre az lenne, ha a Nagykörúton belüli teljes pesti oldalt jelölnék ki Belvárosnak, ez szerintem sokkal racionálisabb felosztás lenne, de mint már feljebb írtam, szerintem inkább a meglévő kerületek összevonása jelenthet gyorsabb megoldást. Az új Belváros nagy előnye, hogy egyesíti a Zsidónegyedet és a Nagykörúton belüli területek egy részét. Sőt, már a fejlődő, felfejlesztett Józsefvárossal is számol, amiben azért van némi utópisztikus reménykedés is. -Munkásnegyed (kb. 270 ezer lakos): alapvetően Ferencváros és Kőbánya ex-iparnegyedei kerülnének bele, de ide csapódna még két kisebb kerület, a 19. és a 20. is. -Dél-Pest (kb. 200 ezer lakos): a 17., 18. és 23. kerületek összevonásával jönne létre, egyesítve a Rákosizéket, Pestszentizéket, Ferihegyet és Soroksárt. Külvárosi negyed a pesti oldalon, az M0 keleti szakasza mentén. -Dél-Buda és Csepel (kb. 270 ezer lakos): amennyiben nem csak az M0 déli hídja és a Lágymányosi híd, hanem egy új albertfalvai híd is kapcsolatot teremtene Csepel és a budai oldal között, érdemes lenne a XI. és a XXII. kerülethez csapni Csepelt. Elég változatos hely lenne, saját Duna-szakasszal, M0 körgyűrűvel, panel lakótelepekkel és ritkásan lakott külvárosi részekkel, csepeli HÉV-vel és budai vasúttal. Csepel így egy szuperkerület részeként határos lenne a Várral! -Kelet-Pest (kb. 185 ezer lakos): a 14. kerület (Zugló) és a 16. kerület (Sashalom, Mátyásföld, Cinkota stb.) összevonásával létrejövő "pesti elit" kerület, afféle alvóvárosként, a gödöllői HÉV-vonal tengelyén.
Hát, ez az én "javaslatom". Érdekes játék volt, pláne úgy, hogy mindig kimarad 1-2 kerület, amit nehéz bárhová csatolni úgy, hogy ne jöjjön létre vagy egy túl nagy egység, vagy egy teljesen irracionális párosítás. Közben még olyan ötleteim is felmerültek, hogy esetleg az 5. kerületet az 1. kerülettel összevonva hozni létre egy egyesített Belvárost, Lánchíd City-t. Vagy hogy a 13. kerület újlipóciai részét az ötödik kerülethez lehetne csatolni, míg a panelek felkerülnének az északi panelzónába - csak akkor már oda kerülne túl sok ember. Így is az lett a legnagyobb szuperkerület. És a 9. kerület belső része is mehetne a Belvároshoz, de akkor szét kellene vágni, amit viszont nem engedélyeztem magamnak.
Na, lehet agyalni, úgysincs egyetlen tökéletes megoldás, hiába mondod, hogy szerinted a jó válasz az, hogy 42.
Meglátogattuk a már szerkezetkész állapotba került új egyetemi tömböt Lágymányoson. A bejáráskor (februárban) még nagy sárban, hideg esőben caplattunk a helyszínen, ám ez az építéskor megszokott állapot már csak pár hónapig tart, ősszel már a diákok vehetik birtokba az épületet. Az új épületbe a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egy része költözhet majd be. A szomszédos I épület mellett álló új tömbök a Q jelet kapták (Q1, Q2, illetve az I épület másik oldalára álmodott Q3), így a két épület(együttes) betűjelei együtt az IQ-ra, azaz a tudásra utalnak. Az eredeti tervek szerint az északi és déli épületeket üvegfalú híd kötné össze egymással és az I épülettel. Az épülő, déli épületként is emlegetett tömb generáltervezője Lázár Antal (A&D Studio), a generálkivitelező a Hérosz Zrt. 2009-ben egy időre finanszírozási gondok miatt leállt az építkezés, ám a K&H, a Raiffeisen Bank és az MFB szerepvállalásával sikerült elérni a folytatást. 2009-es átadás helyett így most 2010 szeptember 1-je a kitűzött határidő. A PPP-beruházás keretében a Q1 épületet a BME 20 éves határozott időtartamra visszabérli a beruházó H2Q Kft.-től.
Az előadótermi blokk keresztmetszete
Az északi tömbként emlegetett Q2 épület építése egyelőre áll, az egyetem helyett talán az MTA számára fog elkészülni vagy bérirodaházzá alakul, természetesen áttervezés után. Ennek a tömbnek a generáltervezője Kaszás István (Szalonka Építész Stúdió Kft.). Így ennek az épületnek a meglátogatása most elmaradt, talán néhány hónap múlva már itt is lesz mit megnézni.
Leállt az építkezés
A déli épület alapkőletételére 2007. szeptember 3-án került sor, 2009 december 4-én pedig a bokrétaavató ünnepséget is megtarthatták. Két nagy tömb, és a közöttük levő összeköttetés adja ki az épület egészét. A téglatestek nagyon egyszerű szerkesztésű kubusaiba a szalagablakok hullámoztatása visz némi játékosságot. A homlokzatok téglaburkolatosak lesznek, fém nyílászárókat építenek majd be. A két szárnyban tanszéki irodák, előadók és szemináriumi termek lesznek. A belső terekben az elválasztó, nem teherhordó falak nagy arányban gipszkartonból készülnek, ezek szerelését már elkezdték. Egy közbeiktatott galériaszintet is bejártunk - sajnos ennek a szélessége nem mondható nagyon impozánsnak, kissé szűkösnek tűnik. A legfelső, 5. szinten már oktatási funkció nem lesz, itt csak a gépészet kap helyet. Mindkét szárnyban 2-2 lépcsőházat, és ezek mellett lifteket építenek be. A két épületszárny egymástól kissé eltartóan, a területen kialakított sugaras-köríves utcahálózathoz igazodva épült meg, egyben a szomszédos I épület kialakítását is követve. Az épület alá két szint mélyen teremgarázs kerül 399 gépkocsi számára, de ezen a mélyszinten lesznek majd megtalálhatók a laborok, illetve a légkezelők gépészete is. A mélyépítés során kb. 74 ezer köbméter földet mozgattak meg. A fűtés jelen állapot szerint valószínűleg távhővel lesz megoldva, de ez még nem eldöntött. 8 liftakna és 4 lépcsőház épül, a gépészeti aknákat a lépcsők mellett alakítják ki.
A fő attrakció azonban egyértelműen a két épület közé, az aula fölé felfüggesztett, ellipszis keresztmetszetű előadótermi blokk. A két előadó a fenti képen is látható lépcsőző gerendákon, 18-20 méter fesztávval épül. Külső fém-üveg burkolata a beépített LED-eknek köszönhetően másfél millió színárnyalatra képes, változó színhatású lesz. Legalábbis ez szerepel a tervekben, reméljük, hogy költségtakarékossági okokból nem fog eltűnni ez az elem. A teljes épület kb. 12700 nm alapterületű lesz.
Ha minden jól halad, szeptember 1-jén 3600 diák veheti birtokba az új épületet.
2007 április 7-én, azaz ma éppen 3 éve, hogy bemutatták a Szépművészeti Múzeum bővítésének terveit. A Karácsony Tamás tervezte bővítés a föld, pontosabban a Hősök Tere alá építené tovább a múzeumot. Az eredeti épületet Schickedanz Albert tervezte, az építés 1899 és 1906 között zajlott le.
Azóta eltelt egy bő évszázad, és mára igencsak megváltoztak az igények. A megnyitáskor egy múzeum a kultúra szentélyének számított, ahol éttermet nyitni szentségtörés lett volna. Ma viszont élményközpont egy múzeum, ahol komplett délutánokat eltölt az ember, és nem csak képeket néz, hanem videószobákban csücsül le, étkezni vágyik stb. Ráadásul 1906-ban az időszakos kiállítás fogalma sem létezett, így ilyen kiállítótér nem is épült. Az elmúlt évtizedben a Szépművészeti Európa egyik leglátogatottabb múzeumává vált, elsősorban a remek anyagra támaszkodó nagy kiállításoknak köszönhetően.
7 éve a legnagyobbak 2003-2004: Monet és barátai 2004: Joan Miró 2005: Dürer és kortársai 2006: El Gréco, Velázquez, Goya 2006: Rembrandt 400 2006-2007: Van Gogh Budapesten 2007: …és akkor megérkeztek az inkák 2007: Egy varázslatos különc - Friedensreich Hundertwasser művészete 2007-2008: Picasso, Klee, Kandinszkij 2008: A mediciek fénykora 2008: Lélek és test - Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével 2008: Reneszánsz fáraók Egyiptomban 2009: Mítoszok földje - Gustave Moreau művészete 2009-2010: Botticellitől Tizianóig 2010: Degas-tól Picassóig
A Van Gogh kiállítást 483 ezren látták, ezzel 2007-ben kategóriájában a világ 15. leglátogatottabb tárlata volt! A sok nagy kiállítás újabb tereket követelt - magyar módra jókora késéssel. Ha például a párizsi Louvre példáját vesszük, ott már a 80-as években megtörtént a történelmi épület bővítése, az akkor sok vitát kiváltó, ma már természetesnek, az épületegyüttes részének tekintett Pei-féle üvegpiramissal. Ez már csak azért is jó példa, mert a hazai bővítéshez szánt lejárati üvegkubust is sokan emlegették a Louvre üvegpiramisának másolataként. A tervezési folyamat 2006-ban indult be: Hiller megbízta Szécsi Zsoltot, az Állami Műemlékvédelmi és Restaurálási Központ (ÁMRK, mai nevén KÖSZ) vezetőjét a tervezési folyamat irányításával. 2007 július 27-én született döntés 3,3 milliárdos EU-támogatásról, ez adott igazán lökést a Baán László múzeumigazgató által már kinevezése óta dédelgetett projektnek. Művészeti tanácsadó testületet hívtak össze, pályázatot hirdettek. Mindössze 2 hónap állt rendelkezésre, de így is jó tervek születtek a zárt, meghívásos pályázaton. Az átalakítási munkálatok vezetője a múzeum részéről az intézmény főépítésze, Mányi István lett.
A pályázaton Karácsony Tamás terve nyert. Ő akkor egy 6000 négyzetméteres föld alatti bővítést és egy 9x9 méteres alapterületű felszíni kockát tervezett, ahol 4 lift és egy lépcső vezet le a föld alatti két szintre, ahol ruhatár, étterem, kávézó, gyerekfoglalkoztató, múzeumi üzlet és egy 1200 négyzetméteres időszaki kiállítótér fogadja a látogatót:
A 2008-as, első változat
Az egyértelmű volt, hogy a régi épülettel senki nem akart túlzottan konkurálni, a főhomlokzatot a pályázók zöme láttatni engedte. A terv érdekessége, hogy lehetővé teszi a folytatást, pontosabban a felszín alatti összekötést a Műcsarnokkal, ha egyszer az is terjeszkedni vágyik. Akkor úgy volt, hogy 2010-ben lehet átadni az új részeket, de ez elég hamar túl ambíciózus tervnek bizonyult. Pedig a bővítésre nagy szükség van ahhoz, hogy az évi 400-500 ezer vendéget vonzó intézmény látogatása ne a téli járdán kezdődjön.
Csúfművészeti?
Az eredeti terv szerint a főlépcső közepébe is vágtak volna egy bejáratot - ez az elem aztán nagy vitát váltott ki. Sokan érveltek úgy - és magam ezt a véleményt osztom -, hogy az 1906-ból fennmaradt épület portikusza, oszlopai és lépcsősora építészeti egységben hívogatják betérésre a látogatót, így érthetetlen az a javaslat, amely a lépcsősor közepét kimetszve alakítana ki itt új bejáratot. Karácsony Tamás azzal védte álláspontját, hogy a bejárat így is bejárat marad, ráadásul a kimetszett kőanyagot egyszerűen felfele helyett lefele "irányítják át", így akár később az eredeti kőanyag felhasználásával vissza is állítható az eredeti állapot. A lépcsősor maradéka, a bejáratként már nem funkcionáló oszlopsor alatti tér is a vita részévé vált. Van, aki kiülős - szenvicsevős helyet vizionált ide, míg mások galambszaros, holt tértől óvtak. Aztán 2010 március közepén jött a hír, hogy Baán László felkérte a tervezőcsapatot, hogy "dolgozzon ki olyan megoldást, amely a főlépcső érintetlenül hagyásával tenné lehetővé az alternatív bejutást az új térszint alatti épületszárnyba". Másrészt arról tájékoztatott, hogy "A térről nyíló másik bejáratnál olyan alternatívát dolgoznak ki, amely az üvegkubus könnyedebb, légiesebb, az épülethez alázatosan viszonyuló megformálását eredményezheti."
A tervnek érdekes eleme, hogy a bejárati oszlopsort a föld alatt folytatja - igaz, más megjelenéssel és anyaggal jelezve az időközben eltelt bő évszázadot. Ezt a kis geget nagyon szeretem.
A Szépművészeti Múzeum honlapja
2008 áprilisában a pályáztatás körül állt a bál, többen a volt főparancsnokság körüli hercehurca megismétlődését emlegették. Miért maradt el a nyílt, nyilvános tervpályázat? Hogyan bírálták el a műveket? A BÉK arra vállalkozott, hogy meghallgatja a feleket, és a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozza. Kalmár László pedig cikket írt az Építészfórumra, ahol egy olimpiai úszóbajnokság példáját hozta fel a helyzet tarthatatlanságára. És tényleg: hogy lehet egy ekkora súlyú változtatásnál elhagyni a nyílt tervpályázatot? A Nemzeti Múzeum körüli botrány sejlik fel itt, bizonyítva, hogy a mutyinak nincs jobb- vagy baloldalisága. Viszont igen vonzó dolog lehet. "Sokat emlegetjük a MÁV-ot, a BKV-t manapság olyan szocialista nagyvállalatként, a társadalombiztosítást, az egészségügyet stb. olyan szocialista struktúraként, ami iszonyatos pénzeket nyelve el hirdeti a kádárizmus örök, sérthetetlen dicsőségét mind a mai napig. Az építészetben van eszköz a kezünkben, hogy ez ne így legyen. A pályázat ez az eszköz." - írta Martinkó József az ÉS hasábjain, és ebben igencsak egyet is érthetünk vele.
2008. december 11-én alá is írták a 3,3 milliárd eurós támogatásról szóló szerződést. Akkor 2009-es kezdésről, és 2011 tavaszi átadásról szóltak a hírek. Az ambíciókat jelzi, hogy a Szépművészeti Múzeum ásatási projektbe is fogott az egyiptomi El-Lahunban, saját kutatóintézet felállítását jelentették be 2010 elején, és CoolMúzeum néven új, internetes alapú programmal beindítását is meghirdették a fiatalabb generációk megszólítására. Miközben az új épületrésszel 21. századi bővítést kaphat a ház, a régi épületrész felújítása igencsak vontatottan halad. A tető rekonstrukciója, a Román csarnok felújítása, a raktárproblémák megoldása és a az épület klimatizálása is megoldásra, illetve befejezésre vár. 15 milliárd forintra lenne mindehhez szükség.
2009 januárjában a Közbeszerzési Döntőbizottság 3 millió forintos bírságot szabott ki a múzeumra, mivel a pályázati tender dokumentációját az eredményhirdetés után módosította, diktált alvállalkozóból társtervezővé minősítve át a nyerteseket. A Szépművészeti Múzeum úgy reagált, hogy a múzeum álláspontja szerint a módosítás pont azért történt, hogy az eljárás jogszerű legyen.
2010 februárjában új tervek jelentek meg. Karácsony Tamás és Selényi György átdolgozta a felszíni kapuépítményt. Az üvegkubust kőkapura cserélték. Korábban olyan javaslat is volt, hogy ezt a bejáratot át kellene helyezni a múzeum másik oldalára, de ez végül nem valósult meg. A mélyszinteket üveg felülvilágítókkal tervezték meg, úgy, hogy még a -2. szintre is érkezzen valamennyi természetes napfény. A meglévő épületben a most raktárnak használt egyes helyiségek is megnyílnak, ezzel az állandó kiállítás is bővíthető lesz. Tarlós István pedig - hogy csak a kampány hevében, vagy tényleg, azt majd megtudjuk -, arról beszélt, hogy a Nyugati pályaudvartól tartana a Hősök teréig az új múzeumi negyed. Kívánom, hogy igaza legyen, bár a terv megvalósulását ma utópisztikusnak érzem.
Az átalakítás kapcsán felmerült a tér átalakítása is. Eredetileg, a tér 20. század eleji kiépültekor még át lehetett gyalogolni a Műcsarnokból a Szépművészetibe. Ezt az állapotot igyekeznének most is helyreállítani - erre lehetőséget ad az, hogy az M0 keleti szakaszának átadásával csökkent a Hungária körgyűrű terhelése, így részben korlátozható lenne a téren áthaladó forgalom is. Ez a kezdeményezés Baán László ötlete, de a fővárosnak kell róla döntenie.
Bő 8 perces videó a Karácsony-féle tervről. Ez épül meg, vagy valami hasonló?
2010. március 17-én aztán jött az újabb pofon: műemlékvédők elérték, hogy a lépcső ne legyen kivágva, ne legyen építészeti jel a sarkon. "Megkértem az építészt, tervezze újra ezeket a részeket. A felszín alá vezető lépcső ne a főlépcsőből, hanem oldalról, rejtettebb helyről nyíljon. Az épület sarkához tervezett formát pedig ismét közelítse az eredeti, légies üvegkonstrukcióhoz" – nyilatkozta Baán az Indexnek. A Ráday Mihály nevével fémjelzett csapat tehát megfúrta a merészebb változatot. Az építész szakma visszavágott. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy az eredeti tervet támogassák. "Aláírásommal támogatom Karácsony Tamás Szépművészeti Múzeum bővítését célzó tervét, abban a formájában, ahogyan azt a szakmailag illetékes engedélyező hatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervzsűrije jóváhagyta és támogatta, és ahogyan a megrendelő, a Szépművészeti Múzeum elfogadta." Ezekhez a szavakhoz itt lehet csatlakozni. Ráday Mihályék pedig ellenkampányba fogtak, ahhoz meg itt lehet csatlakozni.
Tervek szerint 2010-ben Klimt kiállítással, 2011-ben pedig nagyszabású Cézanne tárlattal folytatódik majd a Szépművészeti Múzeum kiállítás-sorozata. Hogy pontosan hol és miben, az még nyitott kérdés.
Források: http://www.nol.hu/budapest/cikk/487712 A Szépművészeti fejlesztése. Örökség, 2008/4, p. 15. http://www.educafe.hu/index.php?cikk=10710 http://kultura.hu/main.php?folderID=911&ctag=articlelist&iid=1&articleID=295466 http://www.fn.hu//kultura/20100127/lezarhatjak_hosok_teret/ http://hetivalasz.hu/itthon/fenyes-tortenet-lehet-27251 Tovább bővül a Szépművészeti. Örökség, 2009/1, p. 4. Hogyan bővül a Szépművészeti? - Örökség, 2009/3, p. 10. http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/8809-uvegkocka-helyett-kokubus http://www.es.hu/index.php?view=doc;19480 http://epiteszforum.hu/node/15360 MuseumCafé 14. szám cikkei http://index.hu/kultur/klassz/2010/03/17/raday_mihaly_megfurta_a_szepmuveszeti_boviteset/
1975. ápr 4-én, azaz ma 35 éve állították fel a Nulla kilométerkövet a Clark Ádám téren. Borsos Miklós alkotása a Sikló alsó állomása előtti kis parkban kapott helyet. Azért itt, mert innen indul a főbb útonalak kilométerszámlálása. Pontosabban az egyszámjegyű utak számozása, kivéve a 8-ast, de hozzátéve a 10-es, 11-es utakat is.
Eredetileg nem itt, hanem a királyi palota küszöbénél állt a nulla pont. Ez a műtárgy nem maradt fent sajnos, pedig a Lánchíd építésekor még át is helyezték a mai nulla pont helyre. A 20. század elején Festetics Pál vetette fel, hogy újra fel kellene állítani egy jelet. A Hungária Automobil Club felkarolta az ötletet, és 1932-ben felavatták a szobrot az akkori Kereskedelmi Minisztérium mellett, a járdán. Ennek alkotója Körmendi Frim Jenő volt. Felül Patrona Hungariae márványszobra állt, alatta a talapzaton három alak (gyalogos, kocsis, autóvezető) domorműve jelképezte a közlekedést, elől pedig felirat hirdette: "A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932". A szobor a második világháború alatt megsérült, ezért lebontották. 1953-ban a mai kilométer kő helyén egy újabb szobrot avattak fel, ez egy távolba (a jövőbe?) néző munkást ábrázolt, mellette autókerékkel. Molnár László volt az alkotó. Ezt a szobrot aztán 1974-ben áthelyezték Rákoshegy vasútállomás mellé.
A kép forrása: http://jelesnapok.oszk.hu/
Borsos egy mindenki által könnyen dekódolható jelet alkotott. Az ellipszis alakú, középen lyukas kő egy kis talapzaton áll, amire a KM betűket vésték. A szabályos tipográfiájú, szépen ívelt formájú szobor három méter magas.
Már az ókorban is voltak hasonló jelek. A Forum Romanumon Augustus császár állíttatta fel a Millarium Aureumot - innen eredt a mondás, hogy "Minden út Rómába vezet".
Rengeteg hasonló szobor, jel van a világban. Párizsban a Notre Dame előtt van egy kő a macsakkövek közé ágyazva, ez a Párizsból kiinduló autópályák 0 km pontja. Sydney városában a Macquarie Place-en áll egy obeliszk, ott ez a kiindulópont. Havannában az El Capitolio fő csarnokában egy 5 grammos gyémánt jelzi a padlóban a jeles pontot. Kecskeméten a Kossuth téren állítottak fel egy olyan emlékművet, ami az ottani utak kiindulópontja. Az indiai Delhiben pedig az a hely (Raj Ghat) szolgálja ezt a célt, ahol Mahatma Gandhi halottégetését végezték. Tokióban a vasúti kiindulópont a Tokyo Station pályaudvaron, az autós pedig a Nihonbashi híd közepén található. Mexikóvárosban a hatalmas katedrális előtti teret jelölték ki erre a célra. Pozsonyban a Mihály-kapu tövében (Michalská veža), Bukarestben a Szent György templom előtt van ilyen jel.
Ez pedig megjegyzésként érkezett, de kiteszem ide is: "Szintén szobrászművész édesapám mesélte, tehát valószínűleg nem anekdota, hanem igaz történet, hogy a 0 kilométerkő átadásakor Borsos megkérdezte az avatáson szintén jelen lévő kollégáját, Metky Ödönt, hogy neki hogy tetszik a mű. Metky: - Amit akartál, azt elérted. Borsos: - Hogyhogy? Metky: - Te egy nullát akartál, és ez egy nulla!"
Az április 26-án megnyíló Marriott Courtyard szállóban, az egykori Sajtószékház helyén épült Europeumban jártunk, és egy felújított szálloda mellett még egy reménybeli köztér-megújulásra is rátaláltunk. És közben nagyon jól tartottak minket. Most értettem meg, hogy sokszor milyen kényelmes is lehet egy (nálam szerencsésebb) újságíró élete: készen kapott sajtóanyagok, büféebéd, körbevezés, ajándékok. Ez az élet! :-)
1950-től volt a Szabad Nép székháza az itt állt épületegyüttes, körúti homlokzatán a korszak jelentős lapjait hirdető neonfeliratokkal. Az József körút 3. szám alatti ház 1893-ban, az 5. szám alatti 1890 körül épült. A 7-es számú ház - amely 1896 körül épült - az, amelyiknek megtartott homlokzata ismét felélesztette a "faszádizmus" körüli építészeti vitát. Ennek a háznak ugyanis csak a körút felőli homlokzata maradt meg, a házat elbontották mögüle, így a bő évszázados korú fali díszek mögött teljesen új építésű épületrészeket találunk. Az 5-ös szám alatt működött Rákosi Jenő lapjának, a Budapesti Hírlapnak a szerkesztősége. És még további három ház is az épületegyütteshez sorolható. 1950-re már mindhárom József körúti házat összekötötték, abban az évben nagy hírverés mellett lett a tömb a Szabad Nép székháza. A Sajtóház nem volt szocreál, de már a 30-as, 40-es évek modernje sem volt, bár a Bauhaus és a modern öröksége felfedezhető benne. A homlokzatára kerülő relief már egyértelműen a "szocreál" korszak szellemét tükrözte. Az elmúlt rendszer évtizedeiben egy sor lap szerkesztősége dolgozott itt, a Népszabadságétól a Szabad Földén át a Magyar Fóruméig. Az 1950-es átépítés tervezője Lux László volt, aki később az ötvenes években építésügyi miniszterhelyettes és a Magyar Építőművészet szerkesztője lett. Legismertebb középülete a Népligetben álló Planetárium 1977-ből.
A "Felszabadítás és újjáépítés" címet viselő relief egyik alkotója az egykori Felvonulási téren álló Sztálin-szobrot is jegyző Mikus Sándor, aki Kerényi Jenővel és Beck Andrással dolgozott együtt a mű elkészítésén. 1990-ben került le a homlokzatról. 2005 decemberében a ház sorsa is megpecsételődött: az ABLON beruházásában elkezdődött az Europeum építése. Az egyik belső falról még az utolsó pillanatban sikerült épségben eltávolítani azt a karikatúra-falat, amelyen Szűr-Szabó József örökítette meg kb. 8x3 méteres méretben az akkoriban körülötte álló embereket, főleg szerkesztőségi dolgozókat. Úgy tervezték, hogy a karikatúrát az üzletközpont részlegben ismét kiállítják majd.
Az Europeum eredetileg irodaházat, szállodát, üzletközpontot és teremgarázst tartalmazott volna, ám a tervezés során az irodai funkciót kivették a projektből. A garázs a felszín alatti 4 szinten megépült, hamarosan a nagyközönség is igénybe veheti majd. (Jellemző, hogy az áruház felé terveznek kapcsolatokat, a garázs megépült, de tömegközlekedési fejlesztésről egy szó sem esett. Hiába no, ide úri közönséget várnak, nem holmi hetesbuszosokat.) Az üzletközpont építése tulajdonképpen véget ért, műszakilag elkészült az épület, de a válság miatt egyelőre nem sikerült elég bérlőt szerezni. Pedig az üzletközpont hiánypótló lenne: kisebb üzletközpontból nagyon kevés van a Nagykörúton belül, inkább az egyedi üzletek dominálnak. Ráadásul ez Budapest egyik legforgalmasabb pontja, naponta több mint 300 ezer ember halad át a téren. Jelenleg is folynak a tárgyalások, több olyan, korábban visszalépett partner is van, aki újra érdeklődik. Amint sikerül megtölteni az üzletközpont 70%-át, megnyitják.
A 235 szobás Courtyard by Marriott Budapest City Centerépítése is jól halad. A szállóban három féle szoba lesz: Deluxe, Superior, és Suite. Étkezésre és kikapcsolódásra az Oléo Pazzo étterem, és a Lobby Lounge áll majd rendelkezésre. A szolgáltatások között lesz fitness terem, internet sarok és wifi szolgáltatás is. Érdekesség, hogy a szobák minibárjait maguk a vendégek tölthetik majd fel a recepció mögötti "Grab and Go" minishopból. Kisebb konferenciák megrendezéséhez a szálloda hét, variálható teremmel, köztük egy kb. 280 fős, automatizált technikájú konferenciateremmel rendelkezik. (100 éve még bálteremnek hívták volna...) Ez lesz Budapesten az első Courtyard by Marriott szálló. Világszerte mintegy 800 szálló tartozik már ebbe a 4 csillagos kategóriába, amely elsősorban az üzleti útra, illetve pihenni érkezőknek hivatott magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. A Courtyard a válság ellenére messze nem az egyetlen új 2010-ben: a Rácz fürdő mellett, az egykori Hungária fürdő helyén, a Nádor utcában és a Kossuth Lajos utcában is szálloda nyitást terveznek, összesen közel 1000 szobával.
Az ABLON beruházásai ezzel az épülettel érték el a 200 ezredik hazai négyzetmétert. Az épület az ABLON tulajdona marad, a szállodára üzemeltetési (menedzsment) szerződést kötöttek a Marriottal. Az új ház tervezésénél a környező épületekhez kívántak igazodni. Mai külsővel rendelkező, de a szomszédokkal is kapcsolatot tartó homlokzatok, hasonuló épülettömegek épültek. Ezt a célt szolgálta a 7. számú ház homlokzatának megtartása is, amit egyébként a Nagykörút városképi védettsége is indokolt. Sokan vélik úgy, hogy ezé a házé a legmagasabb színvonalú homlokzat az egész Nagykörúton. Értékét növeli, hogy egyes épületdíszek kőből lettek kifaragva, nem gipszből formáltak. Az új épületrészeken Kanfanar és travertin mészkőburkolatok láthatók, ezeket Horvátországból szerezték be. A homlokzatot nem az anyagok váltogatása vagy épületdíszek felhelyezése, hanem a nyílászárók, erkélyek kivágásai teszi változatossá. A ház egész megjelenését egy leendő képhez igazították. Ugyanis azt remélik, hogy a szomszédos Corvin Áruház is hamarosan visszanyerheti régi fényét, így az Europeum homlokzatai már ehhez az új állapothoz igazodva készültek el. A kapcsolódás akár szorosabb is lehet: a felszín alatt is össze lehet majd kötni a két épületet, de akár az 1. emelet magasságában is készülhet majd később átjáró.
Nemcsak a szomszédos, egykor szebb napokat látott áruház újulhat meg a következő években, de maga a tér is. A tervek szerint több százmillió forintból újítanák fel Budapest legforgalmasabb terét, ahol naponta több mint 300 ezer ember halad át. Jelenleg az engedélyezési eljárás folyik.
Ha mindez megvalósul, szinte rá sem ismerünk majd a Blaha Lujza térre.
P.S. A Rosslyn Hotel építése egyelőre leállt, de most kedvezőbben alakulnak a 74 szobás szálloda építésének pénzügyi lehetőségei, így nyáron talán már folytatódhat a beruházás.
Aesculus ajánlotta figyelmembe a Vígszínház hasonmását: a kecskeméti Katona József színházat. Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer két osztrák építész volt a századfordulón. Irodájuk 48 (!) színházat emelt Szófiától Hamburgig. Azért lehettek nagyon népszerűek, mert szép épületeket terveztek, ők voltak a legolcsóbbak (valószínűleg a típustervek és a bejáratott kivitelezők miatt), és rövid idővel vállalták a "szállítást". Szeged, Pozsony, Kolozsvár, Kecskemét, Nagyvárad, Zágráb, Fiume színházait építették Magyarországon. Budapesten a Vígszínházon kívül az Operettet és a felrobbantott Népszínházat (vagyis a második Nemzetit) tervezték. A kecskeméti Katona József színház
A Szépilona kocsiszín hamarosan látogatható lesz, Újpest-Városkapunál változások lesznek a Volán-pályaudvaron, és a Critical Mass programot szervez. Részletek Facebookon :-)
2010 márciusában vezetett csoportban néztünk le az Etele téren a 4-es metró egyik legkülönlegesebb állomására. Ez a megálló nem csak a legelsőnek épülő állomás, hanem végállomás is egyben, ráadásul járműtelepe lesz, és innen irányítják majd a 2-es, 3-as, 4-es metróvonalakat is.
Ennél az állomásnál igyekeznek elkerülni a Moszkva térnél elkövetett hibát. Ott az egyik kijárat megépült (erről bővebben itt), a Széna tér felé a másik már nem. Kelenföldön viszont lesz kijárat Őrmező felé is, és az Etele tér felé is.
A most tervezett folytatás szerint ez csak ideiglenesen lenne végállomás, később a vonal továbbmenne Gazdagrét felé, Madárhegy (Budaörsi út) végállomással. Mintha a vonalhosszabbítások is már kettészakadtak volna jobb- és baloldalira: az MSZP a Bosnyák tér irányába történő meghosszabbítást nyomatja jobban, a Fidesz meg inkább Budaörs felé képzelné el a hosszabbítást. Én magam a Bosnyák tér felé vagy villamost javasolnék a lakótelepekig, vagy ha már metró, akkor csak két plusz állomással: a Keleti pu. után csak a Hungária körútnál és a Bosnyák téren épülne megálló. A másik irányba feltétlenül kivinném a vonalat, úgy, hogy az agglomeráció nyugati részének érdemi alternatívát adjon az M1-M7 bevezetőn meghaláshoz képest. Ehhez persze a kinti végállomáson egy szép nagy P+R parkoló is dukálna, meg egy fél tucat, legalább reggel gyakran járó ráhordó busz. No de ez már álmodozás 2020-ig...
Most ezeket a megállókat tervezik. Zölddel a most épülő első ütem.
Az Etele teret korábban már átépítették, a BKV buszok már az új felállás szerinti rendben közlekednek. A metróállomás kijáratát nem nehéz meglátni: azt kell most kerülgetni, ha a BKV buszáról a Volán buszpályaudvarára szeretnénk eljutni. Tehát van már villamos, busz, vonat, Volán-busz, és lesz metró. Valamint lesz egy 1400 férőhelyes P+R parkoló is az őrmezői oldalon - nagyon remélem, hogy ezt nem húzzák ki a projektből, és nem lesz az M5-ös autópálya mintájára egy túlárazott magánberuházás sem. A parkoló és a Volán-pályaudvar között alagutat terveznek építeni az autók és a buszok használatára. Így egy, a jelenleginél lényegesen forgalmasabb csopmópont lesz az Etele téren.
Odalentről a metrónak épül egy külön alagút is, amin keresztül az állomásról ki tud húzni a járműtelepre. A járműtelep a felszínen épül, most odáig sétáltunk fel ezen az emelkedős alagúton, hogy le tudjam fotózni a telep acélgerendás szerkezetét. Itt kerül majd elhelyezésre az a forgalomirányító központ is, ahonnan a 2-es, 3-as, 4-es vonalakat vezénylik majd. Az állomás 16-17 méterrel lesz a felszín alatt, és közvetlen átszállási lehetőséget kínál majd a MÁV járataira is. Ez is középperonos kialakítású mélyállomás lesz. Lifttel is le lehet majd jutni - remélem, az utazóközönség ezt nem azzal fogja meghálálni, hogy elrontja és összefirkálja a lifteket. A fenti képen látható a peron közepén két négyzetes kivágás - az a liftek helye, míg az állomás túlsó végében mozgólépcső fog lejönni. Meg a hátunk mögött is egy. Oldalt, a metrósínek (helye) felett ferde vonalú a falazat felső sarka - itt lesz majd hely az elektromos kábeleknek és a szellőzésnek. Az egyik oldalfalon megtaláltuk a korábban egy sablon segítségével bevésett kis rovart is. Ennek tervezője továbbiakat is el szeretne helyezni ezen a falon, majd meglátjuk, hogy mi sül ki az egészből. Mindenesetre jópofa dolognak tűnik, nem szokványos, de érdekes dekoráció. (A falon a lefolyások nyomait majd eltüntetik.)
Az alagútba is besétálhattunk egy kicsit - itt sokkal nagyobb rend és tisztaság van, mint az állomáson. A tübbinggyűrűk között öröm volt rohangálni egy nagyot, legalább olyan jó ott szlalomozni, mint a Vidámparkban a Hordóban. A gyűrűk meg vannak számozva: minden körgyűrű egy szállítmány Szlovákiából. A piros számok a fenti fotógaléria egyik képén látszanak is. A Bocskai útnál van az 1200. gyűrű, e cikk írásakor kb. 3100 beépített gyűrűnél tartanak a www.metro4.hu szerint. Az egyik alagút az Éva, a másik a Zsuzsa nevet kapta. Mint arra egy kommentelőm rávilágított, az "Északi-alagút keresztanya" szerepét Jánosi Zsuzsa világbajnok és olimpiai bronzérmes tőrvívó, a "Déli-alagút keresztanya" szerepét az 51 éve "a csillogó szemű hatéveseket a betűvetés tudományába bevezető" Román Éva tanítónéni vállalta magára.
karcagibalazs videója is aznap készült
Az állomás tervezői a Palatium Stúdió munkatársai, Erő Zoltán és Csapó Balázs voltak. A stúdió tervezte egyébként a következő két állomás, a Tétényi út (bővebben itt) és a Bocskai út (bővebben itt) állomásokat is.
A Pécsi volt Vasúti Felvételi Épület engedély nélkül bontásáról ld. itt.
