2007 április 7-én, azaz ma éppen 3 éve, hogy bemutatták a Szépművészeti Múzeum bővítésének terveit. A Karácsony Tamás tervezte bővítés a föld, pontosabban a Hősök Tere alá építené tovább a múzeumot. Az eredeti épületet Schickedanz Albert tervezte, az építés 1899 és 1906 között zajlott le.

Azóta eltelt egy bő évszázad, és mára igencsak megváltoztak az igények. A megnyitáskor egy múzeum a kultúra szentélyének számított, ahol éttermet nyitni szentségtörés lett volna. Ma viszont élményközpont egy múzeum, ahol komplett délutánokat eltölt az ember, és nem csak képeket néz, hanem videószobákban csücsül le, étkezni vágyik stb. Ráadásul 1906-ban az időszakos kiállítás fogalma sem létezett, így ilyen kiállítótér nem is épült. Az elmúlt évtizedben a Szépművészeti Európa egyik leglátogatottabb múzeumává vált, elsősorban a remek anyagra támaszkodó nagy kiállításoknak köszönhetően.
 

7 éve a legnagyobbak
2003-2004: Monet és barátai
2004: Joan Miró
2005: Dürer és kortársai
2006: El Gréco, Velázquez, Goya
2006: Rembrandt 400
2006-2007: Van Gogh Budapesten
2007: …és akkor megérkeztek az inkák
2007: Egy varázslatos különc - Friedensreich Hundertwasser művészete
2007-2008: Picasso, Klee, Kandinszkij
2008: A mediciek fénykora
2008: Lélek és test - Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével
2008: Reneszánsz fáraók Egyiptomban
2009: Mítoszok földje - Gustave Moreau művészete
2009-2010: Botticellitől Tizianóig
2010: Degas-tól Picassóig

A Van Gogh kiállítást 483 ezren látták, ezzel 2007-ben kategóriájában a világ 15. leglátogatottabb tárlata volt! A sok nagy kiállítás újabb tereket követelt - magyar módra jókora késéssel. Ha például a párizsi Louvre példáját vesszük, ott már a 80-as években megtörtént a történelmi épület bővítése, az akkor sok vitát kiváltó, ma már természetesnek, az épületegyüttes részének tekintett Pei-féle üvegpiramissal. Ez már csak azért is jó példa, mert a hazai bővítéshez szánt lejárati üvegkubust is sokan emlegették a Louvre üvegpiramisának másolataként. A tervezési folyamat 2006-ban indult be: Hiller megbízta Szécsi Zsoltot, az Állami Műemlékvédelmi és Restaurálási Központ (ÁMRK, mai nevén KÖSZ) vezetőjét a tervezési folyamat irányításával. 2007 július 27-én született döntés 3,3 milliárdos EU-támogatásról, ez adott igazán lökést a Baán László múzeumigazgató által már kinevezése óta dédelgetett projektnek. Művészeti tanácsadó testületet hívtak össze, pályázatot hirdettek. Mindössze 2 hónap állt rendelkezésre, de így is jó tervek születtek a zárt, meghívásos pályázaton. Az átalakítási munkálatok vezetője a múzeum részéről az intézmény főépítésze, Mányi István lett.

A pályaművek az Építészfórumon
Balázs Mihály, Bán Ferenc, Ferencz István, Janáky István, Karácsony Tamás, Mányi István, Vásáros Zsolt

A pályázaton Karácsony Tamás terve nyert. Ő akkor egy 6000 négyzetméteres föld alatti bővítést és egy 9x9 méteres alapterületű felszíni kockát tervezett, ahol 4 lift és egy lépcső vezet le a föld alatti két szintre, ahol ruhatár, étterem, kávézó, gyerekfoglalkoztató, múzeumi üzlet és egy 1200 négyzetméteres időszaki kiállítótér fogadja a látogatót:

A 2008-as, első változat

Az egyértelmű volt, hogy a régi épülettel senki nem akart túlzottan konkurálni, a főhomlokzatot a pályázók zöme láttatni engedte. A terv érdekessége, hogy lehetővé teszi a folytatást, pontosabban a felszín alatti összekötést a Műcsarnokkal, ha egyszer az is terjeszkedni vágyik. Akkor úgy volt, hogy 2010-ben lehet átadni az új részeket, de ez elég hamar túl ambíciózus tervnek bizonyult. Pedig a bővítésre nagy szükség van ahhoz, hogy az évi 400-500 ezer vendéget vonzó intézmény látogatása ne a téli járdán kezdődjön.

Csúfművészeti?

Az eredeti terv szerint a főlépcső közepébe is vágtak volna egy bejáratot - ez az elem aztán nagy vitát váltott ki. Sokan érveltek úgy - és magam ezt a véleményt osztom -, hogy az 1906-ból fennmaradt épület portikusza, oszlopai és lépcsősora építészeti egységben hívogatják betérésre a látogatót, így érthetetlen az a javaslat, amely a lépcsősor közepét kimetszve alakítana ki itt új bejáratot. Karácsony Tamás azzal védte álláspontját, hogy a bejárat így is bejárat marad, ráadásul a kimetszett kőanyagot egyszerűen felfele helyett lefele "irányítják át", így akár később az eredeti kőanyag felhasználásával vissza is állítható az eredeti állapot. A lépcsősor maradéka, a bejáratként már nem funkcionáló oszlopsor alatti tér is a vita részévé vált. Van, aki kiülős - szenvicsevős helyet vizionált ide, míg mások galambszaros, holt tértől óvtak. Aztán 2010 március közepén jött a hír, hogy Baán László felkérte a tervezőcsapatot, hogy "dolgozzon ki olyan megoldást, amely a főlépcső érintetlenül hagyásával tenné lehetővé az alternatív bejutást az új térszint alatti épületszárnyba". Másrészt arról tájékoztatott, hogy "A térről nyíló másik bejáratnál olyan alternatívát dolgoznak ki, amely az üvegkubus könnyedebb, légiesebb, az épülethez alázatosan viszonyuló megformálását eredményezheti."

A tervnek érdekes eleme, hogy a bejárati oszlopsort a föld alatt folytatja - igaz, más megjelenéssel és anyaggal jelezve az időközben eltelt bő évszázadot. Ezt a kis geget nagyon szeretem.

A Szépművészeti Múzeum honlapja

2008 áprilisában a pályáztatás körül állt a bál, többen a volt főparancsnokság körüli hercehurca megismétlődését emlegették. Miért maradt el a nyílt, nyilvános tervpályázat? Hogyan bírálták el a műveket? A BÉK arra vállalkozott, hogy meghallgatja a feleket, és a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozza. Kalmár László pedig cikket írt az Építészfórumra, ahol egy olimpiai úszóbajnokság példáját hozta fel a helyzet tarthatatlanságára. És tényleg: hogy lehet egy ekkora súlyú változtatásnál elhagyni a nyílt tervpályázatot? A Nemzeti Múzeum körüli botrány sejlik fel itt, bizonyítva, hogy a mutyinak nincs jobb- vagy baloldalisága. Viszont igen vonzó dolog lehet. "Sokat emlegetjük a MÁV-ot, a BKV-t manapság olyan szocialista nagyvállalatként, a társadalombiztosítást, az egészségügyet stb. olyan szocialista struktúraként, ami iszonyatos pénzeket nyelve el hirdeti a kádárizmus örök, sérthetetlen dicsőségét mind a mai napig. Az építészetben van eszköz a kezünkben, hogy ez ne így legyen. A pályázat ez az eszköz." - írta Martinkó József az ÉS hasábjain, és ebben igencsak egyet is érthetünk vele.
 

2008. december 11-én alá is írták a 3,3 milliárd eurós támogatásról szóló szerződést. Akkor 2009-es kezdésről, és 2011 tavaszi átadásról szóltak a hírek. Az ambíciókat jelzi, hogy a Szépművészeti Múzeum ásatási projektbe is fogott az egyiptomi El-Lahunban, saját kutatóintézet felállítását jelentették be 2010 elején, és CoolMúzeum néven új, internetes alapú programmal beindítását is meghirdették a fiatalabb generációk megszólítására. Miközben az új épületrésszel 21. századi bővítést kaphat a ház, a régi épületrész felújítása igencsak vontatottan halad. A tető rekonstrukciója, a Román csarnok felújítása, a raktárproblémák megoldása és a az épület klimatizálása is megoldásra, illetve befejezésre vár. 15 milliárd forintra lenne mindehhez szükség.
 

2009 januárjában a Közbeszerzési Döntőbizottság 3 millió forintos bírságot szabott ki a múzeumra, mivel a pályázati tender dokumentációját az eredményhirdetés után módosította, diktált alvállalkozóból társtervezővé minősítve át a nyerteseket. A Szépművészeti Múzeum úgy reagált, hogy a múzeum álláspontja szerint a módosítás pont azért történt, hogy az eljárás jogszerű legyen.

 
2010 februárjában új tervek jelentek meg. Karácsony Tamás és Selényi György átdolgozta a felszíni kapuépítményt. Az üvegkubust kőkapura cserélték. Korábban olyan javaslat is volt, hogy ezt a bejáratot át kellene helyezni a múzeum másik oldalára, de ez végül nem valósult meg. A mélyszinteket üveg felülvilágítókkal tervezték meg, úgy, hogy még a -2. szintre is érkezzen valamennyi természetes napfény. A meglévő épületben a most raktárnak használt egyes helyiségek is megnyílnak, ezzel az állandó kiállítás is bővíthető lesz. Tarlós István pedig - hogy csak a kampány hevében, vagy tényleg, azt majd megtudjuk -, arról beszélt, hogy a Nyugati pályaudvartól tartana a Hősök teréig az új múzeumi negyed. Kívánom, hogy igaza legyen, bár a terv megvalósulását ma utópisztikusnak érzem.
 

Az átalakítás kapcsán felmerült a tér átalakítása is. Eredetileg, a tér 20. század eleji kiépültekor még át lehetett gyalogolni a Műcsarnokból a Szépművészetibe. Ezt az állapotot igyekeznének most is helyreállítani - erre lehetőséget ad az, hogy az M0 keleti szakaszának átadásával csökkent a Hungária körgyűrű terhelése, így részben korlátozható lenne a téren áthaladó forgalom is. Ez a kezdeményezés Baán László ötlete, de a fővárosnak kell róla döntenie.

Bő 8 perces videó a Karácsony-féle tervről. Ez épül meg, vagy valami hasonló?

2010. március 17-én aztán jött az újabb pofon: műemlékvédők elérték, hogy a lépcső ne legyen kivágva, ne legyen építészeti jel a sarkon. "Megkértem az építészt, tervezze újra ezeket a részeket. A felszín alá vezető lépcső ne a főlépcsőből, hanem oldalról, rejtettebb helyről nyíljon. Az épület sarkához tervezett formát pedig ismét közelítse az eredeti, légies üvegkonstrukcióhoz" – nyilatkozta Baán az Indexnek. A Ráday Mihály nevével fémjelzett csapat tehát megfúrta a merészebb változatot. Az építész szakma visszavágott. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy az eredeti tervet támogassák. "Aláírásommal támogatom Karácsony Tamás Szépművészeti Múzeum bővítését célzó tervét, abban a formájában, ahogyan azt a szakmailag illetékes engedélyező hatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervzsűrije jóváhagyta és támogatta, és ahogyan a megrendelő, a Szépművészeti Múzeum elfogadta." Ezekhez a szavakhoz itt lehet csatlakozni. Ráday Mihályék pedig ellenkampányba fogtak, ahhoz meg itt lehet csatlakozni.
 

Tervek szerint 2010-ben Klimt kiállítással, 2011-ben pedig nagyszabású Cézanne tárlattal folytatódik majd a Szépművészeti Múzeum kiállítás-sorozata. Hogy pontosan hol és miben, az még nyitott kérdés.
 

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/487712
A Szépművészeti fejlesztése. Örökség, 2008/4, p. 15.
http://www.educafe.hu/index.php?cikk=10710
http://kultura.hu/main.php?folderID=911&ctag=articlelist&iid=1&articleID=295466
http://www.fn.hu//kultura/20100127/lezarhatjak_hosok_teret/
http://hetivalasz.hu/itthon/fenyes-tortenet-lehet-27251
Tovább bővül a Szépművészeti. Örökség, 2009/1, p. 4.
Hogyan bővül a Szépművészeti? - Örökség, 2009/3, p. 10.
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/8809-uvegkocka-helyett-kokubus
http://www.es.hu/index.php?view=doc;19480
http://epiteszforum.hu/node/15360
MuseumCafé 14. szám cikkei
http://index.hu/kultur/klassz/2010/03/17/raday_mihaly_megfurta_a_szepmuveszeti_boviteset/