A Tabán évszázadai - 1. rész

A Naphegy és a Várhegy déli lejtőin lefutó, majd a Gellérthegy északi oldalára felkapaszkodó, zölddel teli területet hívjuk Tabánnak. A most induló cikksorozatban e kicsiny városrész gazdag múltja után eredünk. Hogy lett az egykor még eraviszkuszok által is lakott területből Budapest egyik szőlőművelő központja, kik voltak lakói, hogyan épültek fel és pusztultak el utcái, házai, és milyen tervek születtek újabb beépítésére? A most induló cikksorozatban a Tabán történetét ismerhetjük meg. 

Műanyag lakások bemutatója Újpesten, a Nagyvárad téri SOTE torony alapkő letétele, uszoda építés Újpesten - ez történt 1971 májusában Budapesten.

Több, mint 2500 új fotó került fel a Főfotó archívumából a Fortepan-ra. A legjobb képekből válogattam. 

A kép azonosító számára kattintva a fotó nagyobb méretben is megtekinthető.

Ezúttal a Főfotó archívumából került fel több, mint 2500 fotó a fortepan.hu-ra. Ezek között persze bőven akadnak olyan képek is, amelyeknél nem tudni, hogy hol készültek, mit ábrázoltak. Ebből mutatok be most egy újabb "csokorral". (Fontos: a fotók nem feltétlenül Budapesten készültek, bár a nagy részük nyilván fővárosi.) Ha felismered valamelyik helyszínt, szólj hozzá kommentben! A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is megnézhető.

Ezúttal a Főfotó archívumából került fel több, mint 2500 fotó a fortepan.hu-ra. Ezek között persze bőven akadnak olyan képek is, amelyeknél nem tudni, hogy hol készültek, mit ábrázoltak. Ebből mutatok be most 30 felvételt. (Fontos: a fotók nem feltétlenül Budapesten készültek, bár a nagy részük nyilván fővárosi.) Ha felismered valamelyik helyszínt, szólj hozzá kommentben! A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is megnézhető.

A kőbányai úttörők kaptak egy MIG-15-ös repülőgépet, beköltözött az első lakó az újpalotai lakótelepre, és megépült az első közműalagút Budapesten, 1971 áprilisában.

A budapesti vásárcsarnokok építése Nyugat-Európához képest több évtizedes késéssel indult meg. Párizsban és Londonban már a 19. század közepétől, Bécsben az 1860-as évektől, Berlinben az 1880-as évektől épültek vásárcsarnokok. A Fővám téri Központi vásárcsarnokot 1897 február 15-én adták át, vele egyidős a többi pesti Hunyadi téri, a Rákóczi téri, a Hold utcai és a Klauzál téri csarnok. A korabeli koncepció szerint minden belső kerület kapott volna egy fiók-csarnokot, a Központi Vásárcsarnok pedig egyben Ferencváros fiók-csarnoki funkcióját is ellátotta. Egy, a belvárosi nem épült meg soha (ennek pótlására a Városháza udvarán 1899-ben ideiglenes piacot nyitottak), míg Lipótváros (Hold utca), Terézváros (Hunyadi tér), Erzsébetváros (Klauzál tér) és Józsefváros (Rákóczi tér) is kapott egy-egy csarnokot. Budára először több kisebb csarnokot terveztek, ám végül ezek helyett egy nagy vásárcsarnok épült meg. A századfordulón épült csarnokok közül ez a legfiatalabb: míg a csarnokok zöme 1897-ben készült el, addig a Batthyány téren álló csak 1902-ben. Ez lett a VI. számú vásárcsarnok. Ekkorra már megtörtént a tér "megemelése". 1838-ban és 1876-ban is elöntötte az árvíz a teret, ezért feltöltötték. Ennek köszönhető, hogy a legrégebbi házak - pl. a Casanova-ház - az új földszint síkja alá kerültek. 1905-ben nevezték el a teret Batthyány Lajosról.  

Új járművek a földalattin és a Vidámparkban, indult a dél-pesti kórház építkezés és megálmodták a pesterzsébeti lakótelepet.

Amikor a szovjet csapatok végül átvették a visszavonuló németektől a hatalmat, egyik első dolguk az volt, hogy emlékműveket emeljenek maguknak. Elég döbbenetes látvány a régi fotón látni, hogy az obeliszk már ott fénylik a Gellért téren, de mögötte a házak még teljesen romosak. Az első megrendelések közé tartozott Budapest legnagyobb szobra is: a Felszabadulási emlékmű, mai nevén Szabadság szobor.
 

Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) parancsnoka személyesen választotta ki Kisfaludy Stróbl Zsigmondot a munkára. Érdekes választás volt, hisz ő korábban a másik "rendszernek" is dolgozott. Őt bízták meg például a Horty fiának emléket állító szobor elkészítésével is, ám az már sosem valósult meg. Ezzel kapcsolatban él ma is a legenda, hogy a Szabadság-szobor tulajdonképpen azonos a Horty-emlékművel, ám ez nem igaz.

A Horthy István emlékmű terve (Forrás)

A marsall nyomására az emlékművet a Horváth-kertből áthelyezték a Gellért-hegy tetejére, és méretét is megnöveltette. Később a kivitelezést is felügyelte. Vorosilov rezidenciája előtt állt őrt egy katona, Kisfaludy rámutatott: ő kell nekem a szoborhoz! Mármint nem a pálmaágas nőalakhoz, hanem az alatta álló katonáéhoz :-) Kölcsönkapta, de valamiért - sosem mondták meg, miért - egy idő után visszaparancsolták. A katonát Vaszilijnak hívták. A szobor végül a róla készült fotók alapján nyerte el végleges formáját. Reményi Gyenes István írt egy verset április 4-ére, ez végül a moszkvai rádióhoz is eljutott, ott is felolvasták orosz fordításban. Elkezdték nyomozni, hogy ki lehetett a modell. 36 Vaszilij jelentkezett be, hogy ők ott voltak Budapesten. De csak egy volt hiteles. A Budapest újságban Reményi Gyenes István így írta meg a sztorit:

"Harminchatodiknak pedig Jelizaveta Mihajlova jelentkezett Majkopból, hogy ő látta a fivérénél a szobor makettjének a fényképét! És az ivanovói Rabocsij Kraj című újság - a teljes vers idézése mellett - közölt egy interjút Vaszilij Mihajlovics Golovcovval, a tejkovói szövőgyár munkásával, aki szerénységből húsz évig senkinek nem beszélt arról, hogy egykor milyen furcsa szolgálatot is teljesített Budapesten. Közölt ilyen interjút - ugyancsak a verssel együtt - az Izvesztyija is. Mindennek híre eljutott a Népszabadság szerkesztőségébe, s a lap 1965. január 12-i számában Egy szobor megszólal címen Vadász Ferenc kollégám beszámolt a történtekről - a vers részleteinek idézésével. Így tudtam meg, hogy Vaszilij él. Aztán személyesen is megismerkedhettünk. A vers segítségével megtalált Vaszilijt ugyanis a magyar kormány meghívta 1965. április 4-re, felszabadulásunk huszadik évfordulójának ünnepségeire. És az emlékmű alkotójával együtt hármasban öleltük át egymást a róla mintázott szobor alatt."

A katona alakját 1956-ban ledöntötték, ám 1958-ban újraöntötték az eredetit, és ismét felállították. A magyar szabadság nem maradhatott szovjet katonai felügyelet nélkül...

A "Sörnyitó" csúfnéven is futó nőalak az 1947-ben felállított szoborcsoport központi alakja. 14 méter magas, a talapzattal együtt 40 méter magas - ezzel messze a legnagyobb szobor Budapesten. A modell Thuránszky Elemérné (született Gaál Erzsébet) volt, aki "természetesen" társadalmi munkában, egyetlen forint javadalmazás nélkül állt 6 héten át a szobrász szolgálatában. (Igaz, a lakásának ablakait beüvegeztették, és még szenet is kaptak.) Levágatták a haját, és mindig ugyanabban a pózban kellett állnia. 6-8 napon át, alkalmanként húsz percig tartotta a pálmaágat. Aztán 1965-ben az orosz modellel együtt mentek fel a szoborhoz. Vaszilij akkor textilipari munkás volt, Erzsébet pedig Sopronban volt röngtentechnikus. A szobor miatt egy életen át megvetették, 56-ban bedobták házának ablakait. Úgy hitték, csak egy vér-komcsi állhatott modellt annó - pedig nem így volt. Valójában egy villamosmegállóban szúrta ki magának Kisfaludy, és ő kérte fel modellnek. Később még a szobor avatására sem hívták meg Gaál Erzsébetet.

Alatta a fent említett katona állt, és két oldalán szimbolikus figura: egy fáklyás nő, és egy sárkányölő férfi. A sárkányölő férfit Kisfaludy egy korábbi munkából emelte át: eredetileg 1928-ban Nyíregyházán huszáremlékműként magyaros ruhában győzte le a kommunizmus sárkányát, itt meg éppen a fasizmust volt hivatott éppen legyűrni - úgy tűnik, valamiért pucéran . Kisfaludy mindkét rendszert kiszolgálta. Érdekesség, hogy az első, 1947-es avatásra a két mellékalak még nem készült el. Gipsz változatokat kentek le patinával, és csak 3 hónap múlva cserélték ki őket a ma is láthatókra.
 

1980-ban Farkas Bertalan a szobor makettjét magával vitte űrutazására. 1971 és 1995 között volt forgalomban az a 10 forintos érme, aminek a hátoldalán a szobor nőalakja volt látható.

A rendszerváltás után sok vita volt a szobor körül. Egyrészt kommunista emlékmű volt, másrészt Budapest szimbólumává vált. Kompromisszum született: a szobor maradt, de átalakítva. Korábban a felirat ez volt: "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép 1945", ugyanez oroszul, plusz az elesett szovjet katonák nevei. Most ez a felirat: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért". A nőalak és a két oldalsó szobor megmaradt, a pestiek által Ivánnak becézett katonaszobor 1992 januárjában távozott innen, majd a Memento Park (Szoborpark) lakója lett. 1992 nyarán, a budapesti búcsú napján - amely a szovjetek távozásának ünnepe - St. Auby Tamás képzőművész fehér lepellel takarta le a szobrot, így a szabadság szellemét, illetve a kommunizmus kísértetét idézve meg. Ez a művészeti akció volt hivatott a szobrot átlényegíteni kommunista emlékműből a szabadság szimbólumává. Gaál Erzsébet lánya szerint az ejtőernyő-selyem lepel megszégyenítette az emlékművet, mivel a leplen lévő két lyuk a szemek helyéről lecsúszott a mellekhez...

1992 június 24: lepellel lényegítik át a szobrot a Szabadság szellemévé

Gyorstalpaló a Szabadság-szoborról az Egy Hely c. videósorozatban

Szerepelt már rövidfilmben is. Az abadaba c. kis párpercesben (Katapultfilm - Myfilm) a nőalak lemegy a Dunára úszni egyet, bepasizik, de a pálmaág tartásáról valahogy nem tud leszokni :-)

Ez pedig szerintem a legviccesebb kép a szoborról:

Izzócsere (Forrás)

És ha már Budapest legnagyobb szobráról volt szó, akkor emlékezzünk meg röviden a világ legnagyobb szobráról is. Az indiai származású Anish Kapoor alkotása a londoni Tate Modernben volt látható 2006-2007-ben, és Marszüasz szatír megnyúzását ábrázolta jelképesen. 155 méter hosszú és 35 méter széles volt:

Források:
http://www.urbanlegends.hu/2005/05/horthy-szobra-a-gellert-hegyen/comment-page-1/#comment-217704
A gellért-hegyi Szabadság-szobor katonája. Budapest, 1985/4. p. 13.
http://www.rtlhirek.hu/video/2821
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1g-szobor_%28Budapest%29
http://beszelo.c3.hu/04/0708/14boros.htm
http://film.indavideo.hu/video/f_egy_nap_szabadsag
http://www.rtlhirek.hu/video/2821
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=775
http://forum.skyscraperpage.com/showthread.php?t=175178



További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

Az oroszok behozták a 2101-es Zsigulit, Kádár meg kiment az újpalotai lakótelepre. És még egy csomó minden történt 1971 februárjában Budapesten.