A Tabán évszázadai - 4. rész

A Tabán életében a szőlőművelés mellett fontos szerepet játszott az is, hogy itt volt az egyik dunai átkelőhely. Az e körüli folytonos mozgolódás elősegítette a szállásadók, kereskedők életét is. A Lánchíd átadásával mindez gyökeresen megváltozott. A mai Clark Ádám téren sorra épültek a díszes új paloták, a Tabánt viszont elkerülte a forgalom.

Eközben a "rácok", a szerbek részaránya is folyamatosan csökkent a Tabánban. 1851-ben Budán már csak 1180 szerb élt. Pedig valamikor még a szerb értelmiség központja volt itt, itt alakult ki a szerb irodalom. De ennek is vége lett, csak a nyomorúság maradt. A Rác fürdő sem éppen a legszebb évtizedeit élte, a prostitúció fészkelte be oda magát. Tiltott szerencsejátékok, zug-italmérések pusztították az agyakat.

Ez az elmaradottság, az innen terjedő bűnözés a hatóságoknak is szemet szúrt, két okból is. Egyrészt szerették volna a fürdőket fejleszteni, ennek azonban akadálya volt az itt megtelepedett prostitúció. Másrészt egyre feltűnőbbé vált, hogy miközben a város egyre látványosabban fejlődött, a Tabán csak lefelé tartott: elmaradott, rendezetlen volt.

És ott volt még egy "időzített bomba": az Ördög-árok. Az itt lefolyó patakvíz már korábban okozott gondokat, sodort el házakat. A beboltozására, lefedésére mégis 1873-ig kellett várni, amikor a Közmunkanács megbízásából Buzzi Bódog és Kéler Napoleon építész vállalkozók elvégezték e régen várt munkát. De egy különösen erős felhőszakadás következtében annyi víz zúdult le, amit később az 1838-as árvízhez hasonlítottak. 1875. június 26-án, szombat délután érkezett meg a hatalmas felhőtömeg és a nagy égzengés. A Tabánt elöntötte a saras, hömpölygő víz, amely mázsás köveket is játszi könnyedséggel görgetett lefelé. Ennyi vizet az árkok, csatornák sem bírtak elvezetni, a víz kidöntötte a kapukat, elsodorta az utcákat, tereket, beömlött a házakba. A legnagyobb pusztulás pont az Ördög-árok vonalában következett be.

A Mauksch-ház összedőlésének ábrázolása a Vasárnapi újságban, 1875

Minderről így írt Magyar Elek:

"A tabáni főutcai (Attila úti) kétemeletes Mauksch-ház derékban szakadt ketté, így járt a Jankovich-ház, a torkolat fölött épült emeltes Csekeő-ház a Duna-parton a levegőbe repül, hogy visszahulljon a fundusa helyén támadt feneketlen tóba. Egy mérnök vacsoránál ül a feleségével és kis fiával, siketítő robbanással megnyílik a padló, asszony és gyermek eltűnik a borzalmas mélységben, ő maga ottmarad őrjítő fájdalmával egyedül. Megmenekül. Egy kis lisztesüzletben őrizetére bízott unokájával hal szörnyű halált a szegény öreg boltosasszony."

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a rendezetlen, nyomorgó, halálos vészben élő Tabán ügye a a legmagasabb körökig jutott. Tisza István belügyminiszter vezetésével vészbizottság alakult, a történteket Wenckheim Béla miniszterelnök a királynak is jelentette. A Dunából még hetekkel később is tabáni halottakat halásztak ki Paksnál, Dunaföldvárnál és Bajánál. A katasztrófa hárommillió forintnál is nagyobb kárt okozott, segélyek a magyar államon kívül még Egyiptomból, Londonból és Párizsból is érkeztek. Az Ördög-árok fölé újabb, már jóval nagyobb boltozatú fedés épült 1878-ban. Létrejött a gellérthegyi kisajátítási övezet, 1890-ig 116 lerobbant állapotú viskót bontattak le. 1886-ban egy új gyalogos Duna-híd megépítése is felmerült, amely a pesti oldalt kötötte volna össze a Tabánnal, de ez végül nem valósult meg. De két új Duna-híd megépítéséről döntés született, és ez a fürdők újjáépítésének szándékával együtt bontások egész sorához vezetett.

A Tabán egy 1887-es térképen

Az Ördög-árok újbóli lefedése 1878-ban készült el. Később, 1916-18 között már orosz hadifoglyokat dolgoztatva folytatódott az árok befedése. A fedett csatorna a második világháború során kétszer is szerephez jutott: a Vannay László vezette zászlóalj ezen átbújva tudott egy szovjet lőszerraktárat felrobbantani, majd 1945 februárjában innen "törtek ki" mintegy ötszázan a Pilis irányába. Mint ismeretes, a Kitörés a háború egyik legvéresebb mészárlásába torkollott.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!