Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Özönvíz a Tabánban

2021. augusztus 25. - fovarosi.blog.hu

A Tabán évszázadai - 4. rész

A Tabán életében a szőlőművelés mellett fontos szerepet játszott az is, hogy itt volt az egyik dunai átkelőhely. Az e körüli folytonos mozgolódás elősegítette a szállásadók, kereskedők életét is. A Lánchíd átadásával mindez gyökeresen megváltozott. A mai Clark Ádám téren sorra épültek a díszes új paloták, a Tabánt viszont elkerülte a forgalom.

Eközben a "rácok", a szerbek részaránya is folyamatosan csökkent a Tabánban. 1851-ben Budán már csak 1180 szerb élt. Pedig valamikor még a szerb értelmiség központja volt itt, itt alakult ki a szerb irodalom. De ennek is vége lett, csak a nyomorúság maradt. A Rác fürdő sem éppen a legszebb évtizedeit élte, a prostitúció fészkelte be oda magát. Tiltott szerencsejátékok, zug-italmérések pusztították az agyakat.

Ez az elmaradottság, az innen terjedő bűnözés a hatóságoknak is szemet szúrt, két okból is. Egyrészt szerették volna a fürdőket fejleszteni, ennek azonban akadálya volt az itt megtelepedett prostitúció. Másrészt egyre feltűnőbbé vált, hogy miközben a város egyre látványosabban fejlődött, a Tabán csak lefelé tartott: elmaradott, rendezetlen volt.

És ott volt még egy "időzített bomba": az Ördög-árok. Az itt lefolyó patakvíz már korábban okozott gondokat, sodort el házakat. A beboltozására, lefedésére mégis 1873-ig kellett várni, amikor a Közmunkanács megbízásából Buzzi Bódog és Kéler Napoleon építész vállalkozók elvégezték e régen várt munkát. De egy különösen erős felhőszakadás következtében annyi víz zúdult le, amit később az 1838-as árvízhez hasonlítottak. 1875. június 26-án, szombat délután érkezett meg a hatalmas felhőtömeg és a nagy égzengés. A Tabánt elöntötte a saras, hömpölygő víz, amely mázsás köveket is játszi könnyedséggel görgetett lefelé. Ennyi vizet az árkok, csatornák sem bírtak elvezetni, a víz kidöntötte a kapukat, elsodorta az utcákat, tereket, beömlött a házakba. A legnagyobb pusztulás pont az Ördög-árok vonalában következett be.

taban-1875julius18-maukschhaz-vasarnapiujsag.jpg

A Mauksch-ház összedőlésének ábrázolása a Vasárnapi újságban, 1875

Minderről így írt Magyar Elek:

"A tabáni főutcai (Attila úti) kétemeletes Mauksch-ház derékban szakadt ketté, így járt a Jankovich-ház, a torkolat fölött épült emeltes Csekeő-ház a Duna-parton a levegőbe repül, hogy visszahulljon a fundusa helyén támadt feneketlen tóba. Egy mérnök vacsoránál ül a feleségével és kis fiával, siketítő robbanással megnyílik a padló, asszony és gyermek eltűnik a borzalmas mélységben, ő maga ottmarad őrjítő fájdalmával egyedül. Megmenekül. Egy kis lisztesüzletben őrizetére bízott unokájával hal szörnyű halált a szegény öreg boltosasszony."

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a rendezetlen, nyomorgó, halálos vészben élő Tabán ügye a a legmagasabb körökig jutott. Tisza István belügyminiszter vezetésével vészbizottság alakult, a történteket Wenckheim Béla miniszterelnök a királynak is jelentette. A Dunából még hetekkel később is tabáni halottakat halásztak ki Paksnál, Dunaföldvárnál és Bajánál. A katasztrófa hárommillió forintnál is nagyobb kárt okozott, segélyek a magyar államon kívül még Egyiptomból, Londonból és Párizsból is érkeztek. Az Ördög-árok fölé újabb, már jóval nagyobb boltozatú fedés épült 1878-ban. Létrejött a gellérthegyi kisajátítási övezet, 1890-ig 116 lerobbant állapotú viskót bontattak le. 1886-ban egy új gyalogos Duna-híd megépítése is felmerült, amely a pesti oldalt kötötte volna össze a Tabánnal, de ez végül nem valósult meg. De két új Duna-híd megépítéséről döntés született, és ez a fürdők újjáépítésének szándékával együtt bontások egész sorához vezetett.

taban-1887-terkep.jpg

A Tabán egy 1887-es térképen

Az Ördög-árok újbóli lefedése 1878-ban készült el. Később, 1916-18 között már orosz hadifoglyokat dolgoztatva folytatódott az árok befedése. A fedett csatorna a második világháború során kétszer is szerephez jutott: a Vannay László vezette zászlóalj ezen átbújva tudott egy szovjet lőszerraktárat felrobbantani, majd 1945 februárjában innen "törtek ki" mintegy ötszázan a Pilis irányába. Mint ismeretes, a Kitörés a háború egyik legvéresebb mészárlásába torkollott.

bp50-1971.pngHa tetszik a blog, kérlek támogasd munkámat anyagilag is - 1000 forintot elérő támogatásodért ajándékba kapsz tőlem egy letölthető könyvet (pdf), benne az 1971. év legfontosabb fővárosi híreivel! Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyobb adományodat most könyvvel hálálom meg, részletek a Patreon oldalon. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.08.25. 12:04:26

Köszönöm! Érdekes volt.

Scharbert Gyula 2021.08.27. 17:09:40

Ez is egy jó cikk, de talán össze kellene foglalni az ár vízről fellelhető összes információt mert úgy lenne kerek ez a történet. Az én általam ismert verzió szerint a nagy felhőszakadás a Hármashatárhegy, Guggerhegy, Pasarét körzetben volt és onnan rohant a víz az akkor még nyitott csatornában a Tabánig és ezért volt olyan nagy a pusztítás.
Ami még érdekes, hogy a távíró, vasút következtében a külföld nagyon gyorsan értesült az eseményekről és az említett adakozás a közel előtte ( 1865 ) alakult Nemzetközi Vöröskereszt keretében is történt ez volt az első jelentő Magyarországi tevékenysége a szervezetnek.
süti beállítások módosítása