Egykor az Esterházyak birtokolták, a háború után egyedi homlokzati felújításával keltette fel a szakma figyelmét a Tárnok utca 7. alatti lakóház.
A mai épület helyén már a 14. században is állt egy, az esztergomi Corpus Christi kápolna tulajdonát képező ház. A ház az 1526. évi tűzvészben pusztulhatott el, egy két évvel későbbi oklevél már romosként hivatkozik rá. Akkor Milanói Miklós kőművesmester, budai polgár tulajdona lett.
A ház legrégibb részét a földszinti utcai traktus három egymás melletti dongaboltozata képezi, középen a kapualjjal, jobbra és balra egy-egy helyiséggel. Egy-egy ablak feletti áthidalás falmaradványát leszámítva a középkori ablaknyílások már nem rekonstruálhatók. Budavár 1686-os ostroma során a középkori ház emeleti része bizonyosan elpusztult, ilyen maradványok nem voltak már fellelhetők. 1696-ban még romosként említik a házat, az ostrom utáni, barokk stílusú újjáépítés itt csak több évtizedes késedelemmel, a 18. század első felében történt meg, pontos évszám híján erre csak a feltárt maradványokból lehetett következtetni. Azt tudjuk, hogy 1722-ben Aichmayr Gáspár pesti serfőzőmester vette meg, és építtette fel az udvari szárny egy részét. Az emeleti rész csak a század második felében készült el.