Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Belvárosi Távbeszélő Központ

2008. szeptember 26. - fovarosi.blog.hu

http://farm1.static.flickr.com/30/62910800_3a509f4ea6.jpg?v=0A Szervita tér és a Petőfi Sándor utca sarkán nemrég nyílt egy kávéház Café Martinelli néven. Miért Martinelli? A név a közeli Főpolgármesteri hivatalnak székhelyül szolgáló Városháza épület tervezőjére, Anton Erhard Martinelli-re utal. A Szervita tér korábbi neve Martinelli tér volt.

A tér építészete elképesztően sokszínű: van itt templom a 18. századból, van századfordulós eklektikus bérház, van szecessziós mini-palota - tetején Budapest legnagyobb kültéri mozaikjával, van a 40-es években épült, akkor botrányosan újszerűnek tartott bérház, és van két épület a szocializmus évtizedeiből. Az OMFB székház és a kapcsolódó parkolóház talán jövőre elbontásra kerül. Az ORCO korábban azt jelentette be, hogy egy Zaha Hadid által tervezett új irodaház épül a ma a KÉK-nek ideiglenes otthonául szolgáló irodaház helyére, az utóbbi hónapokban azonban gyanúsan nagy lett a csend a projekt körül. A másik épület a templomot öleli körül, és a Petőfi Sándor utcai posta épületéhez csatlakozik - ez a Belvárosi Távbeszélő Központ épülete. A Kulturális Örökség Napjain egy séta keretében ezzel a házzal is meg lehetett ismerkedni.
 

Az épület megépítését a Posta bővítése indokolta. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezte. (Nota bene: ez nem az a Bán Ferenc, aki az Erzsébet téri Nemzeti Színház terveit jegyzi.) A tervezés 1971 augusztusában ért véget, az épületet 1976-ban adták át. Főbb adatai:

-Belsőépítész: Tell Márta

-Kivitelező: Középületépítő Vállalat

-Az épület térfogata összesen: 48100 m3

-Az épület alapterülete összesen: 11500 m2

-A beruházás költsége: 545 500 Ft

A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen, ezért az épület a Martinelli tér felől zártsorú jelleggel csatlakozzék a templomhoz, míg a Városház utcai oldalon megfelelő hosszúságú homlokzatot kell kialakítani, mellyel a templom szentélyét takarni kell", ill. "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot le kell bontani". Az épületbe funkciójának okán rengeteg kábelt vezettek be, ezek három irányból - a Martinelli tér felől, a Petőfi Sándor utca felől, és a Városház utca felől érkeztek a földszinti kábelfelvezető aknán át az I. emeleten levő kábelrendezőbe, majd a II. és a III. emeleten elhelyezett géptermekbe. A két géptermi szint magasabb beltéri magassága miatt az utafront felől 3 irodai szint került kialakításra.


A szerkezet természetesen monolit vasbeton. A belső terekben meghatározóak voltak a piros fabútorok, a sötét márványburkolat, az edzett üveg, a krómacél és a Luxalon álmennyezet. A korszerűség jele volt, hogy a gépek hűtésének igényéhez kapcsolódóan nem csak a gépteremben, de az első emeleten, a tudakozóban és az étteremben is volt eredetileg légkondicionálás - ami akkoriban egyáltalán nem volt elterjedt. A ház tetején nagyon komoly gépészet van, ezt a KÉK-be érkezők a tetőteraszról "megcsodálhatják": ez nem csak a ház, de a szomszédos postaépület fűtését is biztosítja.


A Petőfi Sándor utcát a Városház utcával összekötő átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek domborműve, míg a Martinelli téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél művet.

 

Források:

http://www.postamuzeum.hu/

Magyar Építőművészet, 1977/5.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása