"...az emberek tavasszal vesznek telket és ősszel bánják meg."

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti híreket szemlézünk, a Népszava korabeli apróhirdetéseivel. Tűz a kastélyban, a Váci1 eredete, szükséglakások, és hídfelújítás akkor, amikor még csak négy hídja volt Budapestnek, amikor állt még a Tabán, és amikor Bárczy Istvánnak hívták a főpolgármestert.



Január 5: Az Eszterházy-utca 21. száma alatt levő gróf Károlyi László féle palota egyik termében óriási kárt okozó tűz pusztított csütörtökön délután. A grófi palota földszinti és első emeleti részét gróf Battyhány Lajos bérli, aki a lakás egyes termeit ugyszólván megtömte híres mesterek festményeivel, nagy vagyontérő műkincsekkel. (...) Elégett egy Van Dyk-felstémy, amely egy férfit ábrázol. A párisi Louvre három évvel ezelőtt 500 ezer frankot igért a képért. (...) Elégett Goya festőnek egy tájképe, amelynek értékét 400 ezer koronára becsülik; Leduc-nak egy középkori lovagot ábrázoló képe; Barabás Miklósnak Battyhány Lajosról készített arcképe, amelyet az egyedüli hiteles képnek tartottak és amelyet a mindenkori kormányok meg akartak vásárolni, de a család nem adta. Tönkrementek még Munkácsy-, Lotz- és Potter-féle festmények.



Január 6: Az "Első Hazai Takarékpénztár" hatalmas palotát építtet a Váci utcának a Gizella-térre torkoló sarkán. Noha már hosszabb idő óta folynak a munkálatok, még csak a pincével készültek el. Ez a pince tizenegy méter mély és arra szolgál majd, hogy a takarékpénztár értékeit a páncélszekrényekben őrizzék. A pince betonboltozatait most szárítják; az alátámasztó gerenda még a helyén áll. Pénteken éjfélkor a pincében alvó Bokor János nevű őr arra ébredt, hogy tűz pörköli a testét. Fejétvesztve ugrott ki az ágyból, és már csak úgy tudott följutni a szabadba, hogy keresztül rohant a füstön, lángon, Kiáltozásaira emberek verődtek össze, akik értesítették a tűzoltóságot, amely nagy készültséggel, gőzszivattyúval vonult a veszedelem helyére. Az építkezés földalatti részéből a pincegádoron ekkor már hatalmas lángnyelvek csaptak ki. A tűzoltók nekifogtak az oltáshoz és körülbelül másfélóráig dolgoztak, amíg elfojtották a veszedelmet. A tűznél csak Bokor János sebesült meg; az arcát érték a lángok, sérülései azonban nem sulyosak. Hogy mi okozta a tüzet, még nem állapíthatták meg.

Január 7: Sokkal nagyobbszabású lesz az új Állatkert, mint amilyennek eredetileg tervezték. És persze sokkal többe is kerül. Milliókat emészt föl. Azonkívül pedig az elkészülése is nagyon sokáig tart. Most azonban már közeledik a befejezéshez. Már a megnyitás napját is kitűzték. Pünkösd vasárnapján, május 28-án nyitják meg az Állatkertet.



Január 10: A főváros közgyűlése a múlt év október havában elhatározta, hogy a főváros kilenc kerületében 3,300.000 korona költséggel 900 szükséglakást létesít, a VI., Palotai-úton pedig 1,500.000 korona költséggel 350 kislakást építtet. A belügyminiszter ezt a határozatot jóváhagyta.

Január 12: Vérrel építik az új vasúti hidat, ahol már annyi munkásember járt szerencsétlenül. A főváros déli részén épülő összekötő-hídon csütörtökön reggel vasgerendát akartak az építőállványra fölvonszolni. A vasgerenda eldőlt és Martin József munkásra esett, magával rántvan a szerencsétlent a Dunába. Összetört tagokkal került ki a folyóból. a haldokló embert a mentők az I. számú sebészeti klinikára vitték.

Január 13: A középítési bizottság pénteken délután ülést tartott. Több kisebb szabályozási és utcarendezési ügy letárgyalása után a bizottság az ügyosztálynak a Gschwindt-féle részvénytársaság József-körút és Üllői-út sarkán lévő telektömbjének fölosztása ügyében készített előterjesztését vette tárgyalás alá. A részvénytársaság ezt a nagykiterjedésű telektömböt egy háromágú utca beiktatásával tizenöt parcellára kívánja osztani, amelyek közül a legnagyobb az Üllői út és József körút sarkán léevő 400 öles parcella volna, a többi parcella pedig 190 és 80 négyszögöl között váltakozik. Az utcákat a részvénytársaság köteles készen, közmunkákkal ellátva a forgalomnak átadni és örök időkre fönntartani. A bizottság az előterjesztést a mérnöki hivatalnak azzal a javaslatával fogadta el, hogy a szűkebb utcákban beugrást engedélyez, amiáltal magasabb házak építése lehetségessé válik.

Január 14: Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium már régebben foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Lánchidat a vasszerkezet kicserélése céljából a jövő év folyamán elzárja. Az elzárás következtében, amely körülbelül két évig tartana, a Lánchídon lebonyolódó forgalom legnagyobb része a Margithídra terelődnék. A főváros hatósága már mindenféle módot keresett arra nézve, hogy a Lánchíd elzárása következtében legalább a gyalogközlekedés föntartását biztosítsa egy gyalogjáró híd fölállításával, azonban a teherforgalom elterelését megoldani nem sikerült. A Margit-híd mai túlzsúfoltsága mellett lehetetlenség, hogy a Lánchíd elzárása következtében a Margithíd tudja lebonyolítani a Lánchíd forgalmát is. A közlekedési ügyosztály ezért előterjesztést dolgozott ki, amely szerint arra kérik a minisztert, hogy a Lánchíd elzárását halassza el arra az időre, amikor a Hungária körúti óbudai híd fölépül. Az új híd ugyanis a Margithídnak legalább Óbuda felé bonyolódó nagy forgalmát elterelné és így a Lánchíd forgalmát könnyebben lá lehetne terelni a Margithídra. Az ügyosztálynak ezzel az előterjesztésével legközelebb foglalkozik a közlekedési bizottság.

A Tabán egy 1908-as térképen

Január 14: A kislakások építésére fölügyelő bizottság szombaton tárgyalta a Simor-utcai új tisztviselő telepi elemi iskola terveit. A terveket Lechner Ödön készítette. Az iskolaépület három utcára nyílik, 2000 négyszögölnyi telken épül, és a főváros egyik legszebb iskolája lesz. Az épületben elhelyezést nyer az elemi fiú- és leányiskola, két óvoda, a szükséges lakások, napközi otthon, háztartási iskola és slöjd-tanfolyam fiúk és leányok részére. Az építkezés összes költsége 800.000 koronára fog rúgni. A bizottság a tervekhez egyhangúlag hozzájárult.

Január 16: A közlekedési bizottság hétfői ülésén az ügyosztály bejelentette, hogy a Villamos Városi Vasút Baross utcai vonalából kiágazólag a Tavaszmező utcán, Mátyás téren, Erdélyi utcán, Kun utcán és Tisza Kálmán téren át összeköttetést óhajt létesíteni a keleti pályaudvarral. A Tisza Kálmán téren túl az új vonal betorkkollanék a már engedélyezett Népszínház utcai - Keleti pályaudvar vonalba. A bizottság a bemutatott terveket elfogadta. A Villamos Városi Vasútnak a kispesti állami munkástelephez tervezett vonala kiegészítése ügyében tett előterjesztését szintén elfogadta a bizottság.

Január 18: Mit csinálnak a pesti villamosok? Összeütköznek. A forgalmat nem bonyolítják le, alig-alig járnak és ha mégis nekidurálják magukat, akkor összeütköznek. Ilyenek a pesti villamosok. Szerdán reggel a Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán a 618. számú Közúti villamosvasúti kocsi nekiment a 341-es számú Város villamoskocsinak. Az összeütközés következtében a Közúti kocsi első perronján álló Víg István háziszolga súlyosan megsérült. Az összeütközés üjgyében a rendőrség megindította a vizsgálatot.



Január 21: A tanács fölhívta a figyelmet a Ferenc József földalatti vasút igazgatóságát, nyilatkozzék, vajon hajlandó-e a földalatti vasút hálózatát a Gizella téri végállomástól kiindulólag meghosszabbítani. A földalatti vasút üzemét vezető Budapesti Villamos Városi Vasút részvénytársaság igazgatósága szombaton tartott ülésében egyhangú megállapodás alapján utasította ama tagjait, akik őt a Ferenc József földalatti vasút igazgatóságában képviselik, hogy a földalatti vasúti igazgatósági ülésén a meghosszabbítás mellett foglaljanak állást és javasolják, hogy a meghosszabbítás a Gizella téri végállomástól kiindulólag vonuljon az Erzsébet hídig, ahol balra kanyarodván, az Eskü út, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út és Thököly út alatt haladjon a Verseny térig, majd a Stefánia út alatt a Városligeten át húzódva csatlakozzék a jelenlegi Artézi-fürdői végállomáshoz. Tervbe van véve ezen kívül egy fölalatti elágazás az új lóversenytérig. Az igazgatósági ülésen Rényi Dezső tanácsos, a főváros közlekedési ügyosztályának képviselője is részt vett. Melegen üdvözölte a mindenképpen üdvös tervet és a tanács nevében annak az úhajtásnak adott kifejezést, hogy a tervezett földalatti körvasút mielőbb megvalósuljon.

Január 24: A városi villamostelep építését jóváhagyta a miniszter. A főváros közgyűlése, mint ismeretes, elhatározta, hogy a Kelenföldön, a főváros tulajdonát képező telken, villamvilágításra és motorikus áramszolgáltatásra szolgáló telepet állít föl, amelyet a főváros saját kezelésébe vesz. A telek, valamint a vele kapcsolatos vezetékhálózat létesítésének költségeire a közgyűlés 10 millió koronát szavazott meg a 100 milliós francia kölcsön terhére s egyben hozzájárult a tanácsanak ahhoz az előterjesztéséhez is, amellyel a városi villamos telephez műszaki igazgatót alkalmazott és az alkalmazás föltételeit és az igazgató illetményeit megállapította. A belügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy a közgyűlésnek ezt a határoztát jóváhagyta.

Január 25: A Koronaherceg utca és Városház utca között, a Harásbazár utca folytatásában tudvalevőleg utcát fognak nyitni. A terv a megvalósulás stádiumába lépett, mert sikerült az építkezést Bécsben finanszírozni. Egy bécsi pénzintézet megszavazta az e célra szükséges összeget s most már folyamatban vannak a tárgyalások az építkezési vállakozókkal. Mihelyt ezek befejeződnek, azonnal megkezdődnek a munkálatok.

Január 26: A Lánchidat 1913 április havában elzárják és azt a közlekedés elől körülbelül másfél év tartamára elvonják. A tanácsa az ennek következtében beálló forgalomzavarokra való tekintettek a közlekedésügyi bizottság és ügyosztály előterjesztése alapján azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé, írjon föl a kormányhoz, hogy a Lánchíd elzárását midnaddig halasszák el, amíg a Hungária körúti új Dunahíd megépül. Kéri továbbá a tanács, hogy a Lánchídon a gyalogosközlekedést az elzárás ideje alatt is biztosítsák valamely formában és végül, hogy a Lándhidat addig el ne zárják, míg az átépítéshez szükséges avasalkatrészek szállítását a vasgyár meg nem kezdte. A tanács mindezekhez még azt javasolja, hogy ez föliratot a főpolgármester vezetésével a közgyűlés által kiküldött fővárosi bizottsági tagokból álló küldöttség nyújtsa át a kereskedelemügyi miniszternek és kérje a sürgős intézkedést.

Január 27: A Tabán rendezése folytán az ott lakó szegény lakosság nagy része hajléktalanná válik. E lakosság elhelyezéséről kíván a főváros gondoskodni és ezért a pénzügyi osztály előterjesztést tesz, hogy az I. kerületben városi építkezések céljaira három, összesen 27.233 négyszögöl terjedelmű telek-komplexumot vásároljon a főváros a Déli vasút, összekötő vasút és körvasút között. A telkek ára 680.658 korona. Az előterjesztést Berczel Jenő dr. tanácsjegyző ismertette. Harrer Ferenc dr. tanácsos ajánlja a vételt. A Tabán szabályozását be kell fejezni. A hajléktalanul maradó, körülbelül 5500 ember elhelyezéséről gondoskodni kell. Ezek közül 4000-en igenis reflektálnak a főváros segítségére. Ezeknek a részére kell új lakásokról és megfelelő telkekről gondoskodni. A kiszemelt telkek elég jók. Lehet, hogy egyeseknek nem tetszik, de erről az ügyosztály nem tehet. A legjobb indulat vezette őket a telkek kiválasztásánál és csak véletlen baleset, hogy a telkek megszemlélésére kiküldött bizottság esőben és ködben látta a telkeket. Ha tavasszal, napfényben látják, bizonyára más lesz a meggyőződésük. Az ugyanis kétségtelen, hogy az emberek tavasszal vesznek telket és ősszel bánják meg. De az ajánlott telkeknél ilyen szempontok nem lehetnek döntők. Kéri a javaslat elfogadását.

Január 28: A krisztinavárosi érdekeltségnek egy nagyobb küldöttsége járt szombaton dr. Bárczy István polgármesternél dr. Szebeny Antal országgyűlési képviselő vezetésével. A küldöttség ara kérte, hogy a Hadnagy utcai és Mészáros utcai villamos vasúti vonalat a város vasút útján az Erzsébet hídon át sürgősen építsék ki, még pedig oly módon, hogy ez a vonal a Városi Villamos Vasút Wesselényi utcai tervezett vonalával szerves összefüggésbe kerüljön. A polgármester azt felelte a küldöttségnek, hogy ebben a kérdésben könnyű a helyzete, mert ő is ugyanezen az állásponton van. Tekintve, hogy a Lánchidat nemsokára elzárják és így gondoskodni kell a forgalom levezetéséről, maga is sürgősnek tartja az ügyet. A kérdés megoldását a Tabán szabályozása is előmozdítja, mert a Tabánban már előre kijelölik a fő útvonalakat és költségkímélés szempontjából előre lefektetik az utakon a síneket. A küldöttség a polgármester válaszát örömmel vette tudomásul, majd Rényi Dezső tanácsoshoz ment, aki hasonlóképpen nyilatkozott.

Január 31: Az I. kerületi városi telekvételről és lakásépítésről, amelyet a tabáni ócska házikók kisajátítása és lerombolása tesz szükségessé, már megemlékeztünk. A tanács az I. kerületnek három különböző helyén mintegy 27.000 négyszögölnyi területet akar megvásárolni 680.000 koronáért. Ezeket a területeket aztán parcellázná és részint családi házak építésére engedné át a tabániaknak, részint kislakásos bérházakat építene rajtuk a kitelepített lakosság számára. A tervezetet már tárgyalták az illető bizottságok és már kitűzték a szerdai közgyűlés napirnedjére is. Azonban a kerületközi bizottság keddi ülésén elhatározták, hogy kérni fogják e tárgynak a szerdai közgyűlés napirendjéről való levételét és javasolni fogják, hogy a főváros a szóban lévő területen új helyszíni szemlét tartson, továbbá gondoskodjék fölosztási terv készítéséről és vegyen nyilatkozatot a tabáni lakóktól, hogy hajlandók-e erre a területre költözködni, illetőleg ott építkezni. Ennek a napirendről való levételnek az a háttere, hogy egyes bizottsági tagok a kérdéses területet a temető szomszédsága miatt és mert a nyaralóövezetbe esik, kispolgárság letelepítésére alkalmatlannak tartják. De drágának is tartják a tulajdonostól kért árakat.


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!