Pár hete egy rendkívül termékeny, és sokat látott magyar fotós, Urbán Tamás képeiből került fel egy (újabb) válogatás a fortepan.hu oldalra. A sorozat a két évvel ezelőtt kezdett életmű-bemutató második epizódja, benne a nyolcvanas évek legfontosabb képeivel. "Tamás helyettünk dokumentált és tudósított a Kádár-korszak mozgalmairól (tömegoszlatást gyakorló munkásőrök, az apparátus tagjai, koravén KISZ aktivisták), szubkultúráiról (hand-made szerkós punkok, újhullámosok, alternatívok a Kassák Lubban) és elfelejtett szereplőiről (fiatalkorú elítéltek, szipusok, mozgássérültek a Balatonnál – életükben először)." - írták a képekről. A budapesti szemszögből is érdekesebb fotókból következzen egy rövid válogatás.

125167, 125170: A Budapest Sportcsarnok tervezése 1974-ben kezdődött, akkor döntött a Fővárosi Tanács VB egy új sportcsarnok, egy sport hotel és egy távolsági busz pályaudvar felépítéséről. A tervező, Kiss István építész és sportoló volt egyben - akárcsak Hajós Alfréd. Kiss sokszoros magyar bajnok volt távol-, és hármasugrásban. Sikeres sportkarrierjének következtében döntött úgy, hogy sportépítész lesz. A kaposvári fedett uszoda tervezéséért Ybl díjat kapott. Az életműve főbb darabjait képviselte még a Kaposvári Könyvtár és a Nyíregyházi Tanítóképző Főiskola épülete is. A BS tervezésénél az aquincumi egykori amfiteátrumra is hagyatkozott: az ottani ellipszist jellemző számok középértékeként alakult ki a BS 127 méteres körátmérője. Az épületről és utódjáról két posztban itt >>>

124712: A János kórházról 1989-ben készült felvétel nekem leginkább azt mutatta meg, hogy Budapesten egyes helyeket mennyire elkerült a rendszerváltás. A vörös csillagot és a feliratot leszámítva szinte semmi nem változott azóta sem. Pedig minden 4. évben megígérik, hogy most majd fog.

125168, 125169: A 2-es metró Népstadion állomása fölé épült irodaház története az ötvenes évekig nyúlik vissza, amikor még szocreál stílusban, jókora kupolákkal, számos szoborral tervezték meg, végállomásként. A már épülőfélben levő állomást később visszabontották, a végállomásból állomás lett. Ez az. Az irodaház rész ma már nem a BKV-é, eladták. A Kerepesi út túloldala legalább ennyire érdekes a képen, a kis földszintes és egyemeletes házikók helyén ma már jókora irodaház homlokzata fénylik.

124562: Légifelvétel 1986-ból. Az Árpád-híd budai oldalán ekkorra már elbontották a régi Óbuda hangulatos, de rendkívül elavult kis házikóit, hogy helyükre a szocialista lakásépítés egyik legnagyobb vállalkozása vegye át. Ekkorra kiépült már minden: a Zápor utcában ott a fűtőmű, áll a Flórián tér felüljárója, a Faluház és az előtte levő park is. Amiről kevesen tudják, hogy eredetileg itt egy szolgáltatóközpont épült volna, nem park. Csak annak a megépítése sosem valósult meg, az itt lakókat a rendszerváltás előtt megépült két üzletközpont (Sugár, Flórián) egyike szolgálta ki.

125598, 125599, 125600: A képek a nyolcvanas évek elejére, pontosabban 1982-re datáltak. Egy HÉV-szerelvény baleseténél fotózott Urbán Tamás. A képeken a tér korabeli állapota is látható: a megnyitásakor még óriási szenzációnak számító Sugár eredeti homlokzata és a BKV iroaépületének építése adják a hátteret.

125773: A Petőfi Csarnok felépítését az motiválta, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek elejére már egyértelművé vált: az Ifjúsági Parknak otthont adó Várbazár egyre ramatyabb állapotú, már nem húzza sokáig. Így egy újabb ifjúsági központra volt szükség. Ez lett a "PeCsa". A nyolcvanas évek elejének katasztrofális gazdasági helyzete rányomta a bélyegét az egész építkezésre. Az egykori Iparcsarnok alapjait is felhasználó épület külsején sorakozó narancsszínű műanyag árnyékolókon és egyes belső ajtók "népművészeti" festésén kívül semmi nem épült be, ami kicsit is meghaladta volna a minimumot. A Közlekedési Múzeum kiállítótere azért volt egész télen zárva, mert a kiállítóterei soha nem kaptak fűtési rendszert. Mégis, Budapest egyik kultikus szórakozóhelye volt egykor. Bővebben a PeCsáról itt >>>

125537: És ha már szó volt róla, legyen itt egy kép Urbán Tamástól az Ifjúsági Parkról is. A Várkert Bazár még a Habsburgok megrendelésére épült, a Vár kertjének alsó lezárásaként, egyben a Duna felé lejáratként. Ybl Miklós egyik legfontosabb épülete. 1873-ban nyitott meg, az árkádsorában először üzletekkel, majd - miután ezek érdemi forgalom híján hamar tönkrementek - művészek műtermeivel. A második világháborúban csak kisebb sérüléseket szenvedett, amelyeket hamarosan helyre is állítottak, így 1961-ben megnyílhatott benne a Kádár-korszak egyik ikonikus szórakozóhelye, az Ifjúsági Park. A további felújítások elmaradása miatt az épület állapota egyre romlott, míg 1984-ben végleg bezárt. Romosan, üresen, elfeledve rohadt a Duna partján, egészen a 2015-ben elkezdett rekonstrukcióig. A képen az M7 együttes látható. A Várbazárról és az Ifiparkról két részben írtam korábban. 1883-1984 >>> valamint 1984-2015 >>>

  


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!