Az ötvenes években még iskolát terveztek ide, majd a hatvanas évek elején Matthias Rex néven álmodtak ide szállodát, végül azonban 1968-ban a Hiltonnal állapodtak meg: a magyar fél építi fel és üzemelteti a szállodát, a szállodalánc pedig beleadja a "Hilton technikát" - azaz lényegében egy korabeli franchise modellt kapott a magyar fél. Az új szálloda tervezőjének ezekkel az adottságokkal kellett számolnia.
A hetvenes évek elején készült fotón a a torony egyik oldalán üres telek, a másik oldalán egy állva maradt homlokzati fal látszik (fortepan.hu, 28851, Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
A Középülettervező Vállalat építészei, Pintér Béla és Sedlmayr János kapták meg az épület tervezésének feladatát, miután a vállalat belső, házi pályázatát megnyerték. A kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A KÖZTI a tervezésért 1977-ben megkapta az Építészeti Nívódíjat.
Az új épületrészekhez 1066 darab, többféle méretű és formájú előregyártott vasbeton elemet használtak fel. Ezeket a Beton- és Vasbetonipari Művek készítette Szolnokon. A gyártás előtt külön kísérleti gyártást is végeztek, hogy biztosítsák a felületek színbeli azonosságát és felületi simasát. Az azóta eltelt fél évszázad igazolta az akkori minőséget.
Alapozás
Az alapozási munkálatok 1973 májusában kezdődtek. Nem volt könnyű a feladat: a talajszint alatt műemlék maradványok, korábbi pincék maradványai, régi emésztőgödrök tarkították a felső mészkőréteget. Egyes pincemaradványokat feltöltöttek vagy elbontottak. A munkálatoknál a néphadsereg is besegített, minden 30-40 cm vastag réteg eltávolítás után jöttek a fel nem robbant második világháborús lövedékeket kereső tűzszerészek. A barokk fal déli falmaradványa alatt nagyon silány régi alapozást találtak: 80-90 cm alapozás alatt behajigált fa és kő törmelékek rétegére leltek. Itt, tartva a falszakasz ledőlésétől, előre be nem tervezett feladat volt az alapozás utólagos kiépítése, a forgalom teljes elterelése mellett. Az alapozási munkálatok után a vasbeton elemek felhasználásával folytatódott az építkezés. Ezek külső és belső betonrégete közé 5 cm vastag Hungarocell szigetelés került, a külső oldalra KEWA Betonlasur festés került. 120 000 köbméternyi épület épült, a műemléki területekkel együtt 38 000 négyzetméteren. A két nagy épülettömb között a Miklós-torony szintjein át teremtettek összeköttetést - így lehetett megoldani azt, hogy a romtemplom tere a lehető legteljesebben bemutatható legyen.
A Hilton egy korábbi tervváltozatának rajza az alapozás megkezdésének idején (Budapest újság 1973/10. szám, Méhes Balázs Rajza)
Az eredeti épületegyüttes szinte teljes pusztulása és az új funkció kitűzése miatt mindenképpen modern, kortárs kiegészítés vált szükségessé. A tervezők azonban fontosnak gondolták, hogy ami fennmaradt, az megmeneküljön. A dominikánius templom és kolostor maradványait feltárták, az új épületbe beillesztették, és láthatóvá is tették. A szálloda bejáratát a Hess András téren úgy helyezték el, hogy az egykori kerengő a Mátyás-kúttal és a domonkos templom északi fala a szálloda fogadórészébe szervesen beleépüljön.
Az épület tömege, párkánymagassága a Hess András téri beépítéshez csatlakozik. Ez abból a szempontból is jelentőséggel bírt, hogy ezzel a pesti Duna-part felől a Várnegyed sziluettje helyreállt a városképben. Igaz, némi csalással: a szálloda Dunára néző homlokzata előrébb került. Cserébe helyreállították a barokk homlokzatot a tér felőli oldalon, az új építkezés épülettömegét, párkánymagasságát ehhez igazították. Kritikát nem is ez, hanem inkább az egykori templomtorony új felépítménye kapott. Erre több változatot is kidolgoztak. Az eredeti állapotról nem maradt fent hiteles ábrázolás, mindössze annyit tudhatunk, hogy a torony teteje nyolcszögletes alaprajzú volt - ezt idézi meg a modern felépítmény. Megépítését az is indokolta, hogy ide került a szálloda 50 köbméteres víztartálya, valamint antennái. A torony felmagasításának köszönhető, hogy az a Pest felőli látképben is megjelenik. A toronysisak kialakítása a Halászbástya bástyáinak tetősisakjaira rímel. 1990-ben még maga Pintér Béla tervezte újra a torony kiegészítés üvegezését. (1992-ben hunyt el.)
Tervvázlatok a Szent Mihály-toronyra (Műemlékvédelem, 1979/1.)
Az új szállodaszárnyak homlokzati kiképzése fél évszázad elteltével már nem hat "futurisztikusnak", bár akkoriban, építésekor kifejezetten modernnek számított. Pintér Béla tervezői álláspontja itt az volt, hogy a korszerű anyagok felhasználásával, éles korszakbeli kontraszt teremtésével emeli ki a műemléki épületmaradványok hatását. Az épület vertikális vonalaiban, a felső szintek tetőtérbe nyúló visszaugratásában nem nehéz megtalálni a rímet a Mátyás-templom gótikus támpilléreinek vonalaira. Ugyanakkor a (neo)gótika finom íveihez képest a hetvenes évek "terméke" sokkal robusztusabb, modellszerűbb hatást kelt. A tervezők már akkor is kihasználták az erősen tükröződő felületek játékosságát: a narancsos színezésű üvegtáblákban a templom és a Halászbástya történelmi részletei tükröződnek vissza.
Földszinti alaprajz (Magyar Építőipar, 1978/1-2.)
A templomtornyot sikerült megőrizni a szállodává alakítás során is. Ezen látható a bautzeni Mátyás emlékmű másolata. A torony eredetileg a 14. században épülhetett a templomhoz, a térre néző késő gótikus ablakokat inkább 15. századinak tartják. Az emlékmű másolat egyáltalán nem ilyen régi, 1930-ban helyezték el itt. Az eredetit 1486-ban, Bautzen várának egyik tornyára faragták kőből.
"1319-től 1469-ig Bautzen városa Csehországhoz tartozott. Csehország királya 1458-tól a mi Mátyás királyunk apósa, Podjebrád György volt. Lánya, Katalin azonban már 1464 elején meghalt, és amikor a huszitákkal rokonszenvező Podjebrád Györgyöt a pápa kiátkozta, Mátyás király a Szentszék felszólítására 1468-ban megtámadta korábbi apósát. Csehországot ugyan nem sikerült teljes egészében meghódítania, de Sziléziát és Lausitzot - vele Bautzen városát - 1469-ben elfoglalta. Bautzen erődítményét, az 1401-ben tűzvészben elpusztult Ortenburgot tartományi kormányzójával, Georg von Steinnel, 1483-1486 között újjáépíttette, és az egész városnak különböző kiváltságokat adományozott. Ezért a bautzeniek hálából, meg hogy a király további támogatását megnyerjék, 1486-ban az Ortenburg főbejárata fölött elhelyezték Mátyás király szobrát, díszes gótikus keretelésben." (Wellner István: A bautzeni Mátyás-emlékmű. In: Budapest, 1976/6., p. 32.)
Az emlékmű másolata kb. 9 x 4 méteres, a királyt középre helyezve, trónon ülve, lábát egy oroszlánra támasztva ábrázolja. Kezében a jogar és az országalma, feje fölé két angyal tart koronát. Kétoldalt oszloppár és a tartományok címerei láthatók gazdag növényi ornamentikával, felül a Matthias Rex felett egy újabb korona és címer páros látható. Az eredeti dombormű alkotója Biccius Gauske festő és kőfaragó volt.
A szálloda 1976. december 31-én nyitotta meg kapuit. 647 férőhelyes szálloda épült 28 lakosztállyal és 295 szobával.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
