A Margit-híd különleges helyen fekszik: nem csak a Dunán ível át, de a Margit-szigettel is kapcsolatot teremt. A híd építésére a pályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin pályaműve lett. (Toronymagasan: 12 szavazatból 11-et szerzett meg.) Magát a hidat 1876. április 30-án avatták fel (a szigeti leágazást 1890-ben építették hozzá), de a híd díszítésére benyújtott eredeti terv nem bizonyult elég jónak, új pályázat kezdődött. A pályázatra meghívottak között nagy neveket találhatunk: Izsó Miklós, Ybl Miklós, Steindl Imre stb.
Izsó Schulek Frigyessel együtt adta be terveit, amelyeken szerepel a híd töréspontjába állítandó gótikus stílusú nemzeti emlékmű tervezete egy, a jeles honfiaknak szánt díszcsarnokkal. Több változat is készült: a legnagyobb, 66 méteres változatban a forgalom a torony alatt haladt volna el. Az első szinten, 17 méteres magasságban egy díszcsarnok került volna elhelyezésre. Lent a hét vezér, fentebb négy nagy király (Szent István, Nagy Lajos, Corvin Mátyás és naná, hogy Ferenc József) alakja ékítette volna a híd díszes központi tornyát. Bár a terv nem valósult meg, ötletei tovább éltek: Schulek a Szent István szobrot a Halászbástya mellé építhette fel, a vezérek később más tervekben is felbukkantak (ld. a milleniumi emlékmű a Hősök Terén) helyet kaptak, a gótikus stílust pedig Schulek a Mátyás templom felújításánál vihette tovább.
A híd töréspontjának központi elhelyezkedése az utókort is megihlette: 1974-ben Nagy Marianne diplomaterve foglalkozott egy ugyanoda építendő vasbeton építménnyel. Négy szintjén felül kilátó terasz, középen vendéglátó egység, alul hang- és fényjáték terem kapna helyet. És hogy az egészet ne árassza el a víz, a legalsó szint egy ponton híd lett volna, amely hajókikötőként funkcionálhatott volna.
1988-ban már nagyobb léptékű terv született: a Nemzeti Színház helyválasztásánál felmerült, hogy a Nemzetit a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán helyeznék el, szintén a Margit-híd töréspontjában. Az autósok a sziget felől, a gyalogosok a hídról érték volna el a nemzet színházát, de a színpadot úgy alakították volna ki, hogy a hajóval érkezők akár a hajóról is megnézhessék az előadást. A később közönségdíjat nyert terv ötletgazdája Aczél Gábor volt.
Legutóbb pedig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton jelent meg hasonló terv. Finta József egy transzparens, több szintes építményt javasolt a híd töréspontjába építeni. A kb. 20-25 méter hosszú és 10 méter széles "képződmény" több funkciót is kapott volna: internetes boxok, vendéglátóegységek és kivetítők is helyet kaptak volna itt.
Források, további képek:
http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=97&cik=4232&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat
http://hvg.hu/itthon/20070410_budapest_virtualis_margit_hid_schulek.aspx
Frissítés 2007.05.29-én:
A híd jelene viszont egészen siralmas. A felújítást évek óta halogatják, tavaly ezen a hídon dőlt ki egy villanyoszlop, a korlátok szétrozsdásodtak, a megerősítésük dacára felújításért kiált az egész híd. Közben pedig pénzhiányra hivatkozva egyre csak halogatják a híd felújítását. (Legutóbb 1978-ban volt a hídon jelentősebb felújítás - azaz lassan 30 éve!) 2004-ben Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy nehezebb jármű súlya alatt bármikor megroppanhat a híd szerkezete. Félelmetes.
Pedig az ígért jövő fényes: a teljes felújítás részeként helyreállítanák az eredeti, háború előtti állapotot, azaz újra díszes kandeláberek díszítenék a hidat - most úgy igérik, hogy az M0-ás híd 2008-as átadása után kezdődne el a felújítás, átadása legkésőbb 2010-ben lenne esedékes. (Jé, ez pont egy választási év...)
Végül egy érdekesség: ha képzeletben tükrözzük a híd közepét és a Margitszigetet összekötő szakaszt és az útpályát tartó szerkezetet az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.
