Mi vár a panel lakótelepekre?

2007. július 03. - fovarosi.blog.hu

Már ma is tapasztalható jelenség, hogy a külső kerületekben található panellakások - különösen a nagyobb alapterületűek - egyre kevésbé keresettek, és egyre kevésbé tartják árukat - ezt az Otthon Centrum elemzése is megerősíti. Aggódva figyelem a jelenséget. Nem mintha egy percig is aggódnék ezekért az épületekért, a szocialista építőipar élhetetlen selejteinek tartom ezeket, de mi lesz ezekkel a városrészekkel és a benne lakókkal? Attól tartok, hogy idővel már csak azok fognak ilyen helyen lakni, akik máshová nem tudnak kimenekülni. És akkor beindul a gyors szlömösödés: ha van 10 kibírhatatlan lakó, a másik 50 fog elmenekülni a panelházból. Aztán jönnek a kifizetetlen számlák, a lezárt víz, villany, az egyre több bűncselekmény, és a spirál gyorsan megindulhat lefelé.

Pedig lehetne segíteni ezeken a telepeken is, hogy fennmaradjanak. Lehetne fűtési rendszereket korszerűsíteni, nyílászárókat cserélni - erre van is már panel program, bár a változás messze elmarad a látványostól. Érdekes ötlet a panelek szigetelése kapcsán a nagy felületek festésével is eljátszadozni - az építészfórum(.hu) számolt be ilyen ötletekről egy cikkben. A panelek szigetelésekor ugyanis a korábban látható négyzetrácsos elrendezésű lapok a szigetelő lapok takarásába kerülnek, így egységes, sima felületek jönnek létre, amelyek jól kihasználhatók festésre, vagy akár művészeti alkotások (pl. domborművek) elhelyezésére. A Világgazdaság cikkében pedig arról olvashatunk, hogy egy győri program keretében a fűtés korszerűsíthető havi kb. 2000 Ft-os plusz költség bevállalásával: a nyílászárókat újakra cserélik, a fűtést egyedi mérőssé alakítják, a költségeket pedig nagyobb részt a megspórolt energiából fedezik.

Egy érdekes (és szomorú) példa az USÁ-ból. A Koyaanisqatsi c. filmben szerepel egy teljesen elnéptelenedett lakótelep (videó: ld. lent): a Pruitt-Igoe. Az ötvenes évek elején épült, amikor még élt a szegregáció: a Pruitt a négereknek, az Igoe a fehéreknek. A tervező Minoru Yamasaki, aki később a New Yorkban 2001 szeptember 11-én elpusztult World Trade Centert is jegyzi. Ez az épületegyüttes 33, 11 emeletes lakóházból állt. 1954-ben eltörölték a szegregációt, ezután a fehér lakosság nagyon hamar elhagyta a negyedet. Az amúgy is rossz környéknek számító épületeket hamarosan a nincstelenek lepték el, és néhány év alatt teljesen lelakták, tönkretették a lakótelepet. A leromlás megdöbbentően gyorsan lezajlott. A történet vége az lett, hogy 1972 március 16-ától kezdve az összes épületet kiürítették és lerombolták. Vajon ez lehet a békásmegyeri, az újpesti, vagy éppen a rákospalotai lakótelepek sorsa is?