Évek óta tart a szigorú tiltás felszíne alatt az építészeti vita: épüljenek-e magasházak Budapesten? Két helyszín körül merült fel a kérdés.
Az első terület Angyalföld. A rendőrpalota (Police Palace :-) ) melletti telek az egyik kiszemelt helyszín. Az önkormányzat 1,5 milliárd forintot meghaladó közcélú beruházásokat szeretne kicsikarni a beruházó Raiffeisen Ingatlan Zrt-től. (Ők építenének bevásárlóközpontot a Mexikói úti FAV-végállomásnál.) Az új épület alsó két szintjén közhasznú funkciók kapnának helyet, egy új földalatti gyalogos aluljáró kötné be az épületet a metróállomáshoz, két közúti csomópont épülne, két új sáv a Teve utcában, a BKV buszok végállomásának áttelepítése, 250 férőhelyes P+R parkoló, és egy 4000 nm-es parkosított köztér létrehozása (az Államkincstár épületének helyén) - ezek az önkormányzat kívánalmai. Cserébe 74 méter magas torony épülhetne - ez a Nyugdíjfolyósító épületének magassága. A Raiffeisen 120 métereset szeretne.
A másik helyszín Csepel. A korábbi elképzelésekkel szemben az itteni 80 hektáros területre a Fadesa szellősebb beépítést valósíthat meg a következő években. Így is kétmillió négyzetméternyi lakást adhat át. Plusz közfunciók a banktól a színházig. Áprilisban várható megállapodás a főváros és az érintett kerületek (Csepel, Újbuda, Ferencváros, Pesterzsébet), valamint a beruházó Fadesa között arról, hogy milyen közcélú beruházásokat vállal be az ingatlanfejlesztő. A legfontosabb, hiányzó beruházások itt a hidak: a Galvani úti (Kelenföld és Ferencváros felé is), és a tervezett Munkás körút hídjai Pesterzsébet és Albertfalva felé. Persze mindezt nem lehet egyetlen beruházóra terhelni, az állami szféra erős részvétele elengedhetetlen.
A Csepel sziget a Google Earth képén. A jobb felső, barnás színű nagy terület a Fadesáé.
Budapest legmagasabb építménye egyébként az óbudai Főtáv-kémény (200 méter), a legmagasabb épület a Parlament (96 méter a kupola csúcsa), ezt követi a Rendőrpalota (az antennával együtt 93 méter) és a SOTE Nagyvárad téri épülete (88 méter). A 120 méteres Raiffeisen torony tehát komoly presztízs értéket szerezhetne a "Budapest legmagasabb épülete" címmel. Budapest magas épületeiről egy kis könyv is megjelent: Szablyár Péter: Toronymagasan ("a mi Budapestünk" sorozatban) a Városháza kiadásában 2007-ben.
A kerület egyértelműen a magasházak megépítése mellett kardoskodik, az Alkotmánybíróság határozata és a főváros viszont eddig ellenállt. A fővárosban a telekárak messze nem annyira magasak, mint a felhőkarcolókat felvonultató nyugat-európai városokban (pl. London, Frankfurt...) Hogy a szabályozás megváltozik-e a jövőben, azt nem tudom megjósolni. Én csak úgy engednék felhőkarcolót építeni, ha az nagyon kint van a város szélén - pl. a 3-as metró meghosszabbításával a IV. kerület északi végében, vagy az M0 mentén valahol.
Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/468763/
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=221829
http://www.nol.hu/budapest/cikk/468763/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/479402
http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=100&cik=5936
http://www.nol.hu/budapest/cikk/482157/
