2008. május 21-én elkészült a Kerékpáros Budapest Program. A program fő reménysége, hogy végre elismerteti: a kerékpár ugyanúgy közlekedési eszköz, mint az autó vagy a busz, így helye van az úttesten. Helyet kell neki adni. Elképesztő, hogy ma Magyarországon már ez is áttörést jelent, de tényleg itt tartunk. A kerékpárutak jelentős része "épült", azaz inkább létesült úgy, hogy a járdára felfestettek egy sárga csíkot, és az egyik felét kinevezték járdának, a másik felét kinevezték kerékpárútnak. Aztán vagy a gyalogost, vagy a kerékpárost szorítják vagy az úttestre, vagy a falnak, ha éppen valahol beszűkül az út. A kereszteződések egy hányadánál pedig egyszerűen kitesznek egy kerékpárút vége táblát, és onnantól kezdve aztán menjen a bicajos, ahogy akar, a KRESZ nem védi őt tovább.
Két fő kategóriát különböztethetünk meg: kerépársáv az, ami, ami az úttestre van telepítve, kerékpárút az, ami elkülönült az autós és gyalogos forgalomtól. (Kerékpár sáv van az Andrássy úton, kerékpárút van a pesti Dunapart egy részén, pl. az egykori ÁPV épület kék tömbjénél.) A program csak elveket rögzít, de azt nagyon részletesen:
http://kerekparosklub.hu/beszamolo-a-kerekparos-budapest-program-bemutatasarol
Ide most egy az egyben bemásolok egy kommentet "phorvath" felhasználótól a kerékagy blogról, az ellenérveket veszi sorba:Sokan mondják, hogy Budapest alkalmatlan a biciklis közlekedésre. A főbb magyarázatok: "Túl nagy a város." - Miért, London, Párizs, Berlin vagy Bécs kisebb? "Az időjárás nem alkalmas." Oslóban gyakorlatilag mindennap esik az eső, Helsinkiben hideg van, Hollandiában meg állandóan fúj a szél. Ehhez képest a mi időjárásunk kifejezetten kellemes. "Túl sok a hegy." Pest nagy része gyakorlatilag teljesen lapos. A lakosságnak gyakorlatilag töredéke lakik a tényleg hegyes II. és XII. kerületben. Ezzel szemben pl. Brüsszel szinte teljes területe dimbes-dombos, ami biciklis szempontból van olyan kellemetlen, mint a hegy. London északi része ugyancsak dombos. "Az utak nem alkalmasak rá" - Londonban, Berlinben és Bécsben is vannak hasonló nagy forgalmú utak, mégis alkalmasak a biciklis közlekedésre. Londonban meg olyan keskenyek a sávok, hogy szinte alig lehet sávon belül előzni, de ettől még a budapestihez hasonló a bicikliforgalom. "Büdös van, ezért inkább nem biciklizem" - Hanem inkább csinálod te is a bűzt az autódban? "Az autósok hülyék ezért nem merek biciklire ülni" - Van néhány hülye valóban, de a többség normális. Ha az autóvezető látja, hogy kiszámítható módon közlekedsz, akkor elfogad partnernek. Ahogyan egyre több lesz a biciklis, egyre jobban figyelnek az autóvezetők is.Ezzel nagyjából egyet is értek, magam is így tapasztalom, amikor Budapesten kerékpározok. És egy tök jó kis kerékpáros-autós találkozás: a lámpát az autósok egy része észre sem veszi (szerintem teljesen rossz helyre telepítették), és eszméletlen a forgalom. Erzsébet híd, a budai hídfő alatt:
Él bennem a gyanú, hogy ez a program is csak egy lesz a sok közül. Elfogadják, mosolyognak egy sort az objektívek előtt, aztán beteszik a fiókba. A http://www.budapest.hu/ portálon van egy cikk, amely szerint a kerékpáros közlekedésnek 2015-re el kell érnie az 5 %-os arányt. Ez a program egy még erősebb célt tűzött ki maga elé. De ha nem érik el, akkor mi van? Semmi. 2015-ben senki nem fogja ezt a dokumentumot elővenni, hogy a fővárosi vezetők orra alá dugja. De a remény hal meg utoljára!
Kerékpáros honlapok, blogok:
Források:
