A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996).
Az első átváltozási hullám a rendszerváltás környékén volt. A 80-as évek végén megszűnt a mozik üzemeltetésének normatív támogatása, majd 1995-ig folyamatosan csökkent a nézőszám. 1989-ben kilenc filmszínházat "leválasztottak" a többiről, ezekből jött létre az Art mozihálózat. Akkoriban sokan tiltakoztak (a multiplexek térnyerése és) a művészfilmek "gettósítása" ellen - ma viszont nagyon örülünk a mozihálózat többarcú, változatos voltának. Ma a hálózat 14 tagú.
A rendszerváltás óta bezárt mozik nagy többsége funkciót váltott vagy üresen áll. A Broadway moziból színház lett, a volt Bástya mozi helyén Erste bankfiók található, a kelenföldi Olimpia régóta nem látott filmvetítést - csupán rendezvényteremként hasznosítják. A Bartók mozi már nem létezik, helyén Simplon néven kávéház nyílt. A Bástya mozi extra vastag betűs felirata is eltűnt: ma bankfiók van a helyén. A Metro mozi (az egykori Szikra) nem bírta a közeli multiplex konkurenciát, néhány évi üresen állás után színház lett belőle - csakúgy, mint a Broadway mozi (azelőtt Filmmúzeum) esetében. A Duna moziból Odeon-Lloyd lett, ma is üzemel. Hogy az Erzsébet körúton a Horizont moziból mi lett, azt már nem is tudom követni. Hol ez, hol az csücsül benne. Az Európa még létezik, de meglehetősen arctalan és lerobbant állapotban. A József körúton a Graffiti mozi bezárt, legutóbb valami használtruha boltot láttam a helyén. A Bem mozi él még a Margit híd budai oldalán, de ráférne egy nagy átalakítás - bár az előtere így is hangulatos. A Tabán mozira is ráférne egy alapos felújítás. A Cirko-Gejzír a Lőrinc pap térről néhány éve a Balassi Bálint utcába költözött. A Művész ma is fontos underground központ. A Kultiplex mozija viszont a Kultiplex-szel együtt teljes elbontásra került 2008-ban.
Az Urániát, a Vörösmarty-t, a Szinbádot (ma Kino), a Puskint, a Toldit, az Örökmozgót viszont sikerült felújítani, és a Corvin mozi is régi fényében tündököl. Szeretek nem középszerű, nem sablonos mozikba járni, de azért elvárásom, hogy ne egy romkocsma vagy használtruha bolt hangulata vegyen körül. Imádom a Puskint, az Örökmozgót, az Urániát, és új kedvencem lett a Toldi.
Az új bevásárlóközpont építésekkel párhuzamosan a multiplex mozik piaca is több változást élt meg. Az átrendeződés már 2005-ben beindult. Ebben az évben 15 százalékkal csökkent a látogatók száma, és a látogatók száma azóta újabb 10 százalékot esett. A Cinema City kivonult a Csepel Plázából, mivel egyik évben sem tudtak megfelelő látogatottságot elérni. 2006-ban ugyanez a cég zárta be moziját az Új Udvar bevásárlóközpontban. Azt beszélik, hogy a MOM park mozija is bezárás előtt áll, de hivatalos bejelentés még nem történt. A Palace Cinemas már május óta árulja a teljes budapesti hálózatát. Közben új multiplex nyílt az Arena Plázában, de itt egyelőre jónak mondják a forgalmat - valószínűleg az IMAX mozi újdonsága hozza be a közönséget, miközben az üzletek forgalma a megnyitót követően elmaradt a várakozásoktól. A piacon még mindig van remény: az egykori Budai Skála helyén épülő bevásárlóközpontban is lesz többtermes mozi.
Az Átrium mozi a Margit körút 55. szám alatt, frekventált részen várja, hogy valaki végre érdeklődjön iránta. 1935-36-ban épült Kozma Lajos tervei alapján. A háború után 1947-ben Május 1. mozi néven nyitották újra. A rendszerváltás után (1990-től) felújítva, és ismét Átrium néven üzemelt, amíg 2002-ben be nem zárták. Egyszer már próbálták eladni - de senki nem adott 292 millió forintot a moziért. Most új pályázatot írtak ki, immár ár megjelölése nélkül. A pályázati dokumentációt augusztus 29-ig lehetett megvásárolni. Szerettem ezt a mozit, kár hogy bezárták. Bírom a 30-as, 40-es évek (korabeli) modern építészetét. Nagy terű, tágas mozi volt - csak hát manapság napi 2 előadással, egy teremmel csak nagyon kevesek élnek meg. Még a luknyi kis Cirkó is két teremmel működik. (Megjegyzem, valószínűleg az övék Budapest legkisebb, 25 székes terme.)
Szeptember 25-én nyílt meg ismét a Kino mozi. A telken 1911-ben nyílt meg az Elite mozi, amely főként szórakoztató filmeket játszott. A kezdeti sikert az első világháború törte meg. A 20-as, 30-as években a mozizási kedv igencsak lecsökkent. A 40-es évektől Mesevár néven, majd az államosítás után Tanács moziként üzemelt. Ez később Tanács - Magyar Filmek Mozija névre módosult, és akkoriban kizárólag magyar filmeket vetítettek itt. Az 1980-as évek végén a mozi becsatlakozott az Art hálózatba, a rendszerváltás óta Szinbád néven üzemelt. Az átépítés feladatait Mundruczó Kornél, Petrányi Viktória és Balassa Péter vállalta magára. Nem csak mozi, de sok egyéb program, így például kerekasztal-beszélgetések vagy színházi előadások is helyet kapnak itt. A TÁP színház és a Krétakör is felvette a kapcsolatot a Kinóval. A mozi bérleti díja több mint 600 ezer forint havonta, a tulajdonos és bérbeadó a Budapest Film Zrt. Szeretnék (újra) megszerezni az Art mozi jelzőt is, ehhez még idén beadják a pályázatot. A nagyobb teremben 91, a kisebben 41 fő nézheti a blu-ray minőségű digimozit. A legdrágább jegy 950 forintos lesz, szerdai napokon egységesen 600 forintosak lesznek a filmek. Októberben, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében Fassbinder vetítés-sorozat egyik helyszíne lesz a mozi.
Ott jártam pár napja, akkor készültek az alábbi képek:
(Forrás)
A programok alapján érdekes, új közönséget vonzani képes helynek tűnik a Kino. Bár az új, fénycsöves Kino felirat a homlokzaton nagyon tetszik, a belső térből nekem hiányzik valami az otthonossághoz. Jó, hogy van teázó, jó, hogy le lehet ülni az előtérben, de a diszkógömb, a vetítős fal, a régi mozijegyeket mozaikként ismétlő burkolat a mozitermek ajtajain, a Thonet-székek és az egyedi világítások külön-külön mind jók, de valahogy az elemek nem állnak össze egységes egésszé. Nekem ez az eklektika inkább kakofónia benyomását kelti. Te milyennek találod? Írd meg!
A Toldi mozi 4 és fél hónapon át tartó "átöltözés" után megújulva nyílt meg az Arany János utcai metróállomásnál. Rá is fért már: 15 éve volt a legutóbbi felújítás. Október 2-ától a Budapest Film E-Cinema hálózatának a premiermozija: már digitális formátumban is tudnak vetíteni, de BlueRay DVD technikát és Dolby hangrendszert is kiépítettek. Ezen felül új kávézó és két moziterem (a Nagyterem 200 fős, a Kisterem 60 fős) várja a látogatókat. A mozi a hagyományos filmek mellett az új, digitális formátumú filmeket is képes lesz majd leadni. Ide költözik a filmklik.hu is, hogy közelebb legyenek a közönséghez, és hogy segítsenek megismertetni a digitális forgalmazást. Nagyon tetszett, amikor tavaly animációs film sorozatot szerveztek, akkor tetszettek meg nagyon Hayao Miyazaki filmjei. Úgyhogy már alig várom az Anilogue 2008 animációs filmfesztivált. Ősszel táncfilm fesztivált rendeznek EDIT 2008 címmel, de ez lesz az emberi jogi témájú Verzió 5 helyszíne is. Azért a hazai art mozis világ anyagi helyzetére jellemző, hogy a felújítás költségét a Kultiplex eladásából fedezték.
A Toldi 1932-ben nyílt meg az akkori Vilmos császár útján, City mozi néven. A II. világháború idején egy rövid időre átkeresztelték Szittya mozira. Aztán új idők, új szelek: Úttörő mozi lett belőle. Aztán City-Toldi, majd az 50-es évektől Toldi. A 80-as évekre rájöttek, hogy ha sikeresek akarnak lenni, akkor nem csak a más mozikban is játszott filmekkel kell foglalkozniuk, így elkezdtek kultikus, kicsit művészibb filmeket is vetíteni a fiataloknak - így akár az Art mozihálózat elődjeként is tekinthetünk a Toldira. 1992-ben választották le a korábbi egy, nagy teremből a kistermet, azóta üzemel kéttermesként. 2004 őszétől a mozi üzemeltetését a tulajdonos Budapest Film végzi, ők intézték az idei felújítást.
Ez alkalommal nagyon bátran belecsaptak a lecsóba a tervezők: az új mozibelső radikálisan új, tele harsány, élénk narancs, zöld és szürke színekkel, nagy figurákkal. Nem a régit "tupírozták fel" - bár az is jó volt -, hanem gyökeresen újat alkottak. Kicserélték az egész elektromos hálózatot, új hűtő-fűtő rendszert építettek be, kényelmesebbre cserélték az üléseket és akadálymentesítették az egész mozit. A megújult kávézó pedig ingyen wifi-vel fogadja a szórakozni vágyó fiatalságot és idősséget. Érdemes mielőbb elnézni: mivel a Moziünnepről pont lemaradtak, október 3. és 9. között 450 forint a jegyár! A mozi felújítása szerintem remekül sikerült, szerintem a budapesti underground egyik új találkozóhelye is válhat az előtérből. Az egyetlen gyenge pont a hungarocellből kivágott betűk minősége - ez egy kicsit amatőrnek tűnt (ld. a mosdók felirat a YouTube videón). Gratulálok a felújítóknak!
(Forrás)
Digimozi A mozik digitális átállása elkezdődött. Az E-Cinema mozikban az új gépek nagy felbontású, a korábbi 35 mm-es filmekhez hasonló felbontással tudnak mozgóképet vetíteni. A digitalizálás előnye, hogy egy filmet akár 30 teremben is el lehet indítani, nem kell mindenhová újabb filmkópiát szállítani. Így a filmterjesztés jóval olcsóbb lesz. Szállítás közben nem romlik a film minősége, nem lesz karcos a filmtekercs, mint a régi időkben, ugyanis a film az internetről letölthető. A képminőség a valamivel kisebb felbontás miatt egy hajszálnyival rosszabb lesz - bár ezt állítólag a nézők 98 százaléka nem fogja észrevenni. A filmklik.hu pedig a VoD (video-on-demand) technológiát kínálja. Ennek lényege, hogy a felhasználó az interneten választja ki, hogy melyik filmet szeretné megnézni, és hogy mikor. Egy film akár már 500 forintért megnézhető, a kínálat természetesen folyamatosan bővül.
Források:
http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2004/muveszmozik.php
http://magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=de7d2f0a-deb2-445b-b1ca-488de29b2f43
http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.81335
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=390337
http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.81769
http://www.origo.hu/programajanlo/20081002-oktober-2-an-nyilik-a-felujitott-toldi-mozi.html
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=27795
http://www.kulturpart.hu/index.php?menu=2&rov=100&alrov=101&cikk=5062
http://magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=c43ecb5b-df5a-4c0f-a759-a0fdfc7092db
Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz. A mi Budapestünk 1998
