Akár Budapest egy új jelképe is válhat egy halom romos raktárépületből. Furcsán hangzik, de igaz. A közvetlenül a Duna partján elhelyezkedő ferencvárosi közraktárakból egykor négy állt, de a második világháborús bombázásokban az egyik épület teljesen megsemmisült.

A Porto Investment Hungary Kft. a Fővárosi Önkormányzattal kötött PPP szerződése alapján közel 31 millió eurós (kb. 8 milliárd forint) beruházást hajt végre. Ennek ellenértékeként az átadástól számított 25 évig szabadon hasznosíthatja az új létesítményt. Az építésziroda a holland-magyar Oosterhuis & Lénárd, a tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat, a finanszírozó bank az MKB, a bérbeadást pedig a Cushman & Wakefield végzi. Az új létesítmény összterülete megközelíti a 31 000 négyzetmétert, a hasznosítható terület kb. 12 500 nm lesz, benne egy 1200 fős rendezvényteremmel, 250 parkolóhelyes mélygarázzsal, galériákkal, könyvesboltokkal, éttermekkel, kávéházakkal és a Duna mentén közel 200 méter hosszan húzódó teraszokkal.
 
A CET elnevezés részben a helyi időzónára (Central European Time), részben az új épületrész tetejének cet formájára utal. Az első változathoz képest új készült: a bálna orrát lekerekíteni kényszerültek, és a burkolás rendszere is változott. A lényeg így sem változott: az épületek közötti részt hatalmas, íves üvegtető fedi majd, amiről akár a fent említett méretes állatra, akár a folyó hullámzására is asszociálhatunk.

A szabályozási előírások a megmaradt három épület legalább 60%-ának a megtartását írják elő. Az épületek északi oldalán kb. 20 méternyit vissza fognak bontani, hogy a hely megközelíthetőségét egy új 20 x 50 méteres térrel javítsák. A harmadik (déli) raktárépület pedig szinte teljesen elbontásra kerül. Tulajdonképpen az eredeti homlokzatot 20 méternyit hátranyomják, bele az épületbe - valahogy így kell elképzelni a leendő megjelenést. Így is jelentős építészeti kihívást jelent a modern épületrészek megfelelő illesztése a korhűen helyreállítandó régi épületrészekhez. (Megjegyzem, nem a tervezőasztalnál, hanem a kivitelezésnél szokott ez elbukni.) A tömör, téglafalas két oldal közé ékelődik be az üvegfalas bejárati rész. (Megjegyzem, ha a bálna feje, azaz az üvegtető legmagasabb pontja a túloldalon van, akkor a bálna melyik részén fogunk is bemenni?) Az üvegtető íveltsége az a fő formai elem, ami kívülről ikonikus megjelenést ad a központnak, belülről pedig benapozott, de az időjárás viszontagságaitól védett, egyedi hangulatú teret teremt. A tetőszerkezet minden acél, alumínium és üveg eleme más és más, ugyanakkor a számítástechnika fejlettségének köszönhetően gazdaságosan előállítható. Ezekhez az anyagokhoz kell úgy kapcsolni a régi épület fáit és tégláit, köveit, hogy az egész "működjön", azaz az épület szerves egységet alkosson.

A bálna teste 160 méter hosszú lesz, az üvegtető fesztávja 18 méter. A tető az épület észak felőli végén a raktárépületek tetőihez igazodva háromszög keresztmetszetű, de fent kifelé dőlő. Dél felé haladva ez folyamatosan görbévé alakul, majd a raktárépületeken mintegy 80 méternyit túlnyúlva hatalmas üvegbúrát formáz - a bálna fejét. Az üvegtest második szintjén kap majd helyet a rendezvényterem, ez felett étterem nyílik majd - minden bizonnyal pazar kilátással. A célcsoportot elsősorban a környező kulturális és oktatási intézmények fiatal, egyetemi korosztálya jelenti. A projekthez talán a szomszédos Nehru park fejlesztését is hozzáadják, erről azonban még csak tárgyalások folynak a főváros, a kerület és a Porto között.

Az építkezés - bontás formájában - 2008. június 27-én ténylegesen el is kezdődött: Demszky maga vert le néhány téglát, ünnepélyes keretek között. (Elég nevetségesen hangzik, de a PR az PR.) A megnyitót korábban 2009 végére tervezték, most 2010 nyarára várják. Úgy aggódom, csak le ne késsék szegénykéim az önkormányzati választásokat, mint a 4-es metrónál. Mindenesetre a non-standard építészet első hazai példájaként megépülő CET-ért október 28-án Kas Oosterhuis az Autodesk díját vehette át. Az indoklás szerint az "Autodesk Revit BIM Experience Award" elnevezésű díjat az épületinformációs modellezés innovatív felhasználásáért ítélték oda. A non-standard építészetet Kas egy fa lombjához hasonlította, ahol minden levél hasonló, mégis mindegyik egyedi. Az épületen az üvegfelületek lesznek ilyenek: mindegyik háromszögletű darabokból áll össze, de különböző méretű és alakú.
 
Ami a projekttel kapcsolatban igencsak megoldatlan, az a hely megközelíthetősége, építészeti felvezetése. Egy kulturális központot ideális esetben nem úgy szokás megközelíteni, hogy a Fővám tér felől, mondjuk a 4-es metró új megállójától elsomfordálok egy húgyszagú kis sikátoron, átverekedem magam több tucat parkoló autón, majd szinte életveszélyes körülmények között átvágok az alsó rakpartról feláramló autók tömegén. Ennél jóval nagyvonalúbb, elegánsabb megközelítési módra volna szükség - és akkor a CET akár a Váci utca déli részének meghosszabbításává is válhatna, ahol egy tömbben találunk vásárcsarnokot, egyetemi tömböket és egy éjjel-nappal virágzó kulturális központot. A környék megközelíthetőségének javítása érdekében az is felmerült, hogy létesítsenek BKV hajóállomást az épület mellett, azonban a BKV és a főváros anyagi helyzetét ismerve ez minden valószínűség szerint álom marad.

A másik aggályom a funkció érvényesítésével kapcsolatos.A Tűzraktér példája is mutatja, hogy a piaci szereplő ezerrel fog nyomulni a piaci érdekei szerint. Lesz, aki kordában tartsa? Van olyan a PPP szerződés, hogy a központ tényleg kulturális maradjon? Vagy idővel a rendezvényterem már csak céges konferenciák helyszíne lesz, a kávézók pedig megfizethetlen árú, elit helyekké válnak, zsírbunkó biztonsági gorillákkal? A projekt honlapjának "Kulturális hasznosítás" című fejezete nem nyugtatott meg: a szöveg inkább tűnik mellébeszélésnek, mint világos koncepciónak. Valami modernt és előremutatót álmodnak, de hogy ez miben fog testet ölteni, az előttem nem világos. Talán előttük sem, mert a színháztól a zenén és a filmen át a street art-ig mindent megemlítenek. Én azért bizakodó maradok. Egy nagyon jó központ lehetősége benne van ebben a tervben.

A CET honlapja:
http://www.cet-budapest.hu

A Közraktárak Az 1848-49-es forradalmat követően, különösen az 1867-es kiegyezés után az ország gazdaságára komoly fellendülés volt jellemző, ami Budapesten a kereskedelem fellendülését is magával hozta. A Duna ekkoriban még nem volt szabályozott, Reitter Ferenc vezetésével csak később épültek ki a rakpartok. A folyóparton élénk kereskedelem folyt, hajókba pakoltak be, vagy onnan ki ezerféle árut a haltól a lisztig. A főváros hamar ráébredt, hogy ennek fenntartása megfelelő raktározási kapacitásokat is igényel, de a megvalósítás és a helyszín végleges kijelölése sok évbe telt. Végül 1875-ben az a döntés született, hogy a vámház alatt kell a raktárakat elhelyezni. Nemzetközi pályázatot írtak ki a felépítésre, ez azonban olyan gyenge eredménnyel zárult, hogy a főváros végül magára vállalta az építtetést. Újabb nyilvános pályázatot írtak ki, de már csak a tervezésre. És itt döbbenj meg, nyájas olvasóm: a nyertes pályamű 1877-ben a "Budapest jövője" című lett! :-) A győztes munka tervezői Krajovics Lajos és Basch Gyula voltak. A pincék és a Duna között alagutak, a padlás magasságában vashidak biztosították a kapcsolatot. 1879-ben 4 raktár megépítése mellett döntöttek, a kivitelezés 1881 szeptember 30-ig tartott. A raktárakhoz kapcsolódott az Elevátor, ami a gőzhajókból szivattyúzással rakodta át a gabonát. A szerkezet a második világháborúban több szomszédos raktárépülettel együtt megsemmisült.

Egy 1938-as rendezési terv szerint a Fővámháztól kiindulva egy déli irányú utat nyitottak volna, hogy a raktárak Duna felőli oldalán sétányt lehessen kialakítani. A második világháború ezt a tervet elsodorta. A terület mai állapota lényegében 1966-ra alakult ki: elbontották a négy raktár közül azt az egyet, amit menthetetlenné tettek a bombázások, az Elevátor és a szomszédos raktárak helyén pedig ebben az évben nyílt meg a Nehru park.

Források:
http://www.metro.hu/mellekletek/lakoter/cikk/246802
http://epiteszforum.hu/node/9858
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=39374&dt=2008-06-27_11:35:33
http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-209083
http://ingatlanok.hu/hirek/20080628/megkezdodott-a-kozraktarak-felujitasa
http://hg.hu/cikk/epiteszet/5283-innovacios-elismeres-a-kozraktarak-fejlesztesenek