2010 után tömeges fapusztulásnak lehetünk tanúi Budapesten. Ekkorra fog "beérni" a 2007/2008 telén kiszórt nagy mennyiségű só hatása. A síkosságmentesítéshez ugyanis rövidlátó módon Budapesten szinte kizárólag homok és só keverékét használják, mintha ennek semmilyen alternatívája nem lenne. Arra hivatkoznak, hogy ez a legolcsóbb megoldás. De vajon akkor is a legolcsóbb marad, ha hozzávesszük azt is, hogy a városban duplán fontos növényzet pusztulását okozza?
A talajba szivárgott, vízben feloldott nátrium-klorid a talajban nátrium ionokra és klorid-ionokra bomlik. Az első a talajt levegőtlenné teszi, a másik pedig először a talajban található baktériumokat öli meg, majd a gyökérzetek osztódó sejtjeit. A gyökérzet elhalásával a növények kevésbé lesznek szárazságtűrőek, a fák később hajtanak ki, leveleik satnyábbak lesznek - elkezdődik a lassú elhalás. A Főkert becslése szerint Budapest kábé félmillió fájából egy év alatt akár tízezer is kipusztulhat egyedül emiatt. És ehhez kell még hozzáadni, hogy a talaj rossz minőségű marad, a megmaradt fák pedig kevésbé tudják javítani fővárosunk irgalmatlanul rosszá vált levegőjét (ld: Miért nincs Budapesten szmogriadó?). Egy 2008-as Főkert vizsgálat szerint vannak olyan növények, ahol egy köbméter földben másfél kilónyi sót taláni! A legrosszabb a helyzet ott, ahol a házmester megszokta, hogy a lehullott havat jól meg kell sózni, aztán az egész havas-latyakos-sós trutyit rá kell tolni hólapáttal a fa tövére. A frissen telepített növények vannak a legrosszabb helyzetben: ezek gyökérzete fiatalságuk okán is fejletlenebb, erőit a növekedésre kellene koncentrálni - de nem tudja. Így 80 év helyett csak 30 évet bírnak ki ezek a növények.
Ráadásul a só nem csak a növényeknek tesz be. Az autód fényezését tönkreteszi, korrodálja a fémalkatrészeket, tönkreteszi a cipőd talpát, és kimarja Burkus kutyád tappancsait. A hidakon ezért nem is szokás sózni: a híd szerkezete így is jobban ki van téve a rozsdásodásnak a párásabb környezet miatt, a sózással együtt már nagyon hamar eltűnne a hídpálya alól a szerkezet.
Nézzük meg, milyen alternatívák láteznek!
1) vinasz: ez a cukorgyártás mellékterméke. Cukros dologgal is lehet "sózni": gondoljunk csak a kannásborra, vagy a fagyálló ablakmosó folyadékra. Egy nagy gond van a vinasszal: nagyon büdös, trágyaszagú, ezért némi győri és fővárosi kísérletezés után itt hamar felhagytak vele. De működik, Győrben a külső városrészekben használják is. Itt azt tapasztalták, hogy tavasszal a megszórt részeken intenzívebben nő a fű, mivel a szer olvadás után trágyaként hat.
2) nedvesített szórás: ez esetben kalcium-kloriddal együtt terítik a só és a homok keverékét. Így a sót nem fújja el mindenfelé a szél, de a sótartalom fent leírt gyilkos hatása így is érvényesül.
3) zúzalék (pl. zeolit): ez a természetvédelmi területeken alkalmazott megoldás. A hó miatt amúgy is csak lassan lehet haladni, ezért az egyetlen probléma, a kavicsfelverődés is megoldható, ha nem hajtunk gyorsan, és a szokásosnál nagyobb követési távolságot tartunk.
4) Transheat: ez egy magyar találmány. Ez tömény állapotban kicsit csípős szagú, kiszórva, szétterítve már szagtalan. A só összes rossz tulajdonságától mentes. Az útmenti talajba kerülve ez is trágyaként hat, ráadásul míg a só -10 fok alatt már nem működik, ez a szer -28 fokig bírja. Bár ugyanannyi mennyiség jóval drágább belőle, mint a sóból, de ezt nagyrészt kompenzálja, hogy sokkal kisebb mennyiséget kell belőle kiszórni. A forgalmazó cég vezetője szerint "abban a pillanatban, ha az utakat-közműveket magánkézbe adnák, eltűnne a sózás, hiszen egy felelős vállalkozónak egyáltalán nem lenne mindegy, hány évente kellene egy útpályát, hídszerkezetet, vízvezetéket cserélnie".
5) faforgács: abszolút környezetbarát, viszont lényegesen drágább, mint a só. Ezen sétálva viszont a kutyus lába se lesz kimarva, az autók sem rozsdásodnak tőle, és a fáink is megmaradnak. Viszont annyi faforgács nem keletkezik, hogy kizárólag ezzel váltsunk ki minden sózást.
6) útkáli: Újbuda önkormányzata 2008/2009 telére más anyaggal próbálkozik. Az útkáli nevű keverék só mellett más kloridokat és zeolitot is tartalmaz. Utóbbi erénye, hogy a benne megkötött anyagok fokozatosan oldódnak ki. A szer az Újbuda Prizma Kht.-nál szerezhető be, a sóval közel megegyező áron - a különbözetet az önkormányzat vállalta át. Na, ez például egy újabb működőképes megoldás.
7) úgy hagyni: ezt csak akkorra tartogatják a világban az illetékesek, ha -15 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet. Téli moszkvai képeken gyakran lehet látni hófehéren hagyott utcákat. Ennek oka egyszerűen az, hogy a farkasordító hidegben már a só leszórásával sem olvad meg a só-hó keverék, ezért nincs is értelme sózni. Ezt csak azért írom le, hogy lássuk: azért így is van élet, a sózás nem alkotmányos alapjogunk, ami kötelezően jár.
8) melegíteni: ez nálunk nem járható út, de érdekességképpen megjegyzem, hogy Izlandon és az USA egyes területein az utcák termálvizes fűtéssel rendelkeznek. Ők nem sóznak, ők melegen tartják a járdát. Ez a luxus megoldás télire.
Ausztriában, Svájcban, vagy a skandináv országokban már évtizedek óta kőőrleményt, homokot és faforgácsot használnak. A sózás terén sem a hőn imádott nyugathoz, hanem a lesajnált balkáni régióhoz tartozunk. Éljen soká a sólobbi???
Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/477436/
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/fkfhokotro/
http://index.hu/politika/belfold/budapest/so080113/
http://www.origo.hu/print/itthon/20081205-utak-sozasa-kornyezetvedelem-fkf-levego-munkacsoport.html
http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2006/fa.php
