Az 1956-os forradalmat követő politkai változások a szocreált is elsodorták. A Kádár-korszakban, bár továbbra is ellenőrzött maradt az építéspolitika, enyhült "a gyeplő szorítása", a politika nyitottabbá vált a modernizáció felé. Ez a pártházak építésében is tükröződött: az erőltetett szocreál stílus helyett jobban előtérbe kerülhetett a 60-as évek modernje, illetve a tervezők szabadabban tervezhettek. A korszak pártházainak szemléje folytatódik.

XIII. kerület, Váci út
A második világháború után a befejezetlensége okán fel nem robbantott Árpád híd környéke mindkét oldalon beépítetlenül állt. A pesti oldalon az új komplexumok gyújtópontjába került a pártház épülete - a Váci út forgalmától az egykori SZOT székház hátsó síkjáig visszahúzva. Tervezője Pázmándy Margit Ybl díjas építész volt, a kivitelezést 1975-től 79-ig a Középületépítő Vállalat végezte el. Az épület előtti díszítmény Marosán László szobrász acélplasztikája - természetesen munkásmozgalmi tematikában. Pázmándy Margit (1930-95) kétszeres Ybl-díjas építészünk, további fő művei között említhető a Budai Ifjúsági Park (1960), a Hegyalja út 1. alatti OTP társasház (1970) és a Kútvölgyi úti rendelőintézet, majd kórház (1974, 1978).

A négyzetes alaprajzú épület oldalsó homlokzatát a lépcsőházak törik meg, míg a főhomlokzat törés nélküli. Az egész épületen körbefutó ablakosztás (alumínium keretes ablakokkal) és a kiugró panelek ritmikus ismétlődése mégis egységbe forrasztja az épületet. A Váci út felől széles lépcsősor vezet a bejárathoz, ami így innen a 2. szint magasföldszintté is válik. Innen 3 részre osztott lépcsősor vezet fel az emeletre.

Az épület magjában a tágas, 700 férőhelyes előadóterem állt. Az épület nagy része e köré szerveződött: városzobák, tágas folyosók, mellékhelyiségek ölelik körül. A terem végében színpad helyett csak egy emelvény készült az elnökség számára. Velük szemben először lejtő, majd a terem vége felé emelkedő széksorok kerültek elhelyezésre a hallgatóság számára. Ezt az ívet követte le a mennyezeten a világítótestek hasábjainak sora. Ez a rácshálózat az oldalfalakon hosszú téglalapokat formázó faburkolatos elemekben folytatódik, amit beugrók törnek meg vízszintes vonalban. A terem nem csak a kor belsőépítészetének tipikus példája, de akusztikája is kiválóra sikerült - dacára annak, hogy külön belsőépítészt nem is alkalmaztak. A kiszolgáló helyiségek már nem sikerültek ilyen jól: a folyosók tágasak, de sivárak lettek, és a várószobák berendezése is átgondolatlan, összevissza lett.

A 120 fős tanácsteremben a szerkezet tartóvázaként szolgáló oszlopsora vitt ritmust, a berendezés itt is modernnek de hangulatosnak volt mondható. A második emelet egésze a marxizmus-leninizmus oktatását szolgálta, 12, egyenként 24 "tanulót" befogadó tanteremmel. A földszinten a KISZ, a munkásőrség, és a Kossuth Kiadó terjesztői kaptak helyiségeket. A rendszerváltással aztán eltűnt a munkásőrség, a marxizmus oktatása és a KISZ is, a párt végleg kiköltözött az épületből.

A rendszerváltás után először az Alkotmánybíróságé lett az épület, majd az Államkincstár költözött ide, ők használják ma is az épületet. A belső tereket ennek megfelelően alakították át, a külső lényegében nem változott, leszámítva egy előtetőt a bejáratnál. 2006 végén egy olyan terv került a Tervtanács elé, amely az épület lebontásával számol. Helyette a Raiffeisen tornya állna a tér ezen sarkában. A 74 méter magasságúra tervezett irodaközpont újra kiváltotta a toronyház-vitát.

VIII. kerület, Köztársaság tér
A Köztársaság téren 1855-56-ban létesült Budapest első gázgyára, és ennek köszönhetően vált a tér munkás, majd munkásmozgalmi központtá (Lóvásártér, majd 1902-től Tisza Kálmán tér, 1946 óta Köztársaság tér). A 26-os szám alatti épület 1890 körül épült, eklektikus stílusban, amit később modern stílusúra építettek át. A 27-es szám alatti épület is lakóépületnek készült el 1887-ben, az építtető Ballagi Mór volt, a tervező és kivitelező építőmester Jedlicska János. 1940-ben a 26-os és a 27-es szám alatti házakba a Magyarországi Németek Népi Szövetsége, a Volksbund költözött be. 45 után a kommunisták vették át a hatalmat: a két épületbe a Nagybudapesti Pártbizottság és a DISZ költözhetett be. 1956 október 30-án itt zajlott le a pártház ostroma - a forradalom egyik legtragikusabb, legvéresebb eseménye. A pártház ostroma, az azt követő lincselések, majd a következő napokban a feltételezett kazamaták kutatása körül ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az épületben állítólag ma is megvan még az az emléktábla, amely a forradalomban elhunyt ÁVH-soknak állít emléket - igaz, függöny takarásában. A kiköltözés után talán ez is eltűnik a falról - jelenleg az épület le van zárva, nem látogatható.

A két épület szintbeli tagolása eltérő: a baloldali épületen a földszint felett három, a jobb oldalin négy szint fut végig. A vizuális egységet így nem az ablaksorok, hanem a földszinti rész kőburkolata, az azonos párkánymagasság és tető, illetve az egységesre szabott építészeti stílus adják. A jobb oldali épület negyedik emeleti szintjének erkélykorlátainak rácsozatában ma is láthatók az ötágú csillagok - igaz, feketére festve. Felettük a tetőtér beépítésének ablaksora látható - nem éppen igényes kivitelezésben.

A szomszédos, 27-es szám alatti épület 2007 óta Horizont Ház néven irodaházként funkcionál.

A téren 1960-tól 1992-ig állt Kalló Viktor halálba rohanó munkáskolosszusa, "A magyar dolgozó népért elesett mártírok emlékműve". A szobor ma a Szoborparkban található. A téren áll még Pedrazzini szobra - ő az ostrom idején halálos sebet kapott francia fotóriporter volt. Egy 1956-os emlékkő is áll a park közepén, ezzel a felirattal: "1956 mártírjainak és áldozatainak felállítandó megbékélés emlékkő jeléül". A következő években talán el is készülhet ide egy 1956-os emlékmű - fájó a hiánya a téren.

(A kép forrása)
 
A Köztársaság téri épületet az MSZP 2007-ben elhagyta, a Jókai utca 6. szám alá költöztek át, a legutóbb a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által használt, eredetileg 1954-ben felhúzott, Vincze Pál által tervezett egykori KPVDSZ (Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezte) székházába. A beköltözés előtt az épületet átalakították, felújították, ekkor került a homlokzatra egy új üvegfal, amely nyilván a nyitottságot, az átláthatóságot hivatott hangsúlyozni - ám mivel az épület egész homlokzata szinte semmit nem változott, csak a bejárati tér újult meg, az épület ma is inkább az IKV-s korszak lerobbantságát sugározza az utcán szemlélődők felé. A szigorú rendben sorakozó ablakok, az elszürkült kőburkolat, a szürkés-barnás színvilág inkább a múltat, mint a jövőt idézi. A belső tér drasztikus átalakítást nem igényelt, hisz eleve irodaháznak épült, a földszinten nagy előadóteremmel (eredetileg színházterem), az emeleteken a kisebb-nagyobb irodai helyiségek mellett elnökségi tárgyaló és titkársági irodák vannak, az ötödiken pedig egy étkezőt is kialakítottak. (Korábban az István utca 30. alatt új építkezés volt tervben, ezt végül a magas költségek miatt elvetették.)

X. Kerület, Kőbányai városközpont
A Kőbányai Pártbizottság székháza Kőbánya "rekonstrukciójának" központi helyén kapott helyet, a Kőbánya mozi és a később megépült Pataky Művelődési központ szomszédságában. A templom ellenében felépített új kerületközpontban néhány földszintes épület elbontása után a Pataki István tér és az Úttörő park egy köztérré olvadt össze. Ide épült meg a Kiss Albert (BUVÁTI) tervezte pártszékház 1962-ben a 42. sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. (Az akkor 10,9 millió forintos tényleges költség ma egy garzonlakás árszínvonala.)

A földszint + 3 emeletes irodaszárnyból álló főépülethez az épület földszintjén "kifutó" lakás- és éttermi szárny csatlakozott. Ezekhez egy nyaktaggal kapcsolódott a nagy előadóterem.

A Pataki térről nyíló főbejáratot előre tolt tetőzet és lépcsősor emeli ki a homlokzatból. A földszinten 50 férőhelyes étterem is helyet kapott, amely egy átriummal bővíthető volt a nyári időszakban. A bejárat felőli oldalon tanácstermek sorakoztak. A 400 fős előadóterem keresztirányban elnyúló alaprajzi formája az előadó és a hallgatóság közelségét, közvetlenebb kapcsolatát volt hivatva elősegíteni. A terem hosszoldala a park felé néző üvegfal, amely igény szerint elfüggönyözhető volt. Az emelet középfolyosós elrendezéssel épült, innen nyíltak a kis alapterületű irodai helyiségek. A földszint alatt pedig mélygarázs épült - két (!) személygépkocsi számára. Az irodaépület függőleges teherhordó szerkezete belső hosszfőfalas és külső pillérvázas, az előadóterem tartószerkezete monolit vasbeton. A homlokzatot mezőtúri téglaburkolat, az emeleti részeken mészkő burkolat díszíti. A földszinti üvegfalak fémszerkezetei között reluxa napellenzők árnyékoltak.

Az eredeti tervek szerint a székház és a mozi között vízmedence épült volna, de ez sosem valósult meg, helyén gyepesítés történt csupán. A mozi mégis kapcsolódott a pártházhoz: az itteni kazánházból kapott fűtést. A mozi és a pártház után jött a lakótelep és a Pataky Műv. Ház.

Ma a mozi az ATV televízió székháza, az egykori pártházat a helyi önkormányzat használja.

Rendszerváltás, funkcióváltás
Sárváron az egykori pártház épülete először kincstári tulajdonba, majd az önkormányzathoz került, azzal a megkötéssel, hogy oktatási vagy egészségügyi célra kell hasznosítani. Egy ideig a szakközépiskola egyes osztálytermei kaptak itt helyet, majd sokáig szinte teljesen üresen állt. Az ÁNTSZ jogosítványai az emeleti szintre szóltak - velük az önkormányzat egyezett meg, egy szomszédos épületben kaptak helyet. Az így végül tényleg üressé váló épületet 115 millió forintért eladták, és 2007-ben bevásárlóközponttá alakították. Az 1969-ben építeni kezdett újpalotai lakótelepen, a volt pártház épületében a 90-es évek elején a helyi katolikus közösség tartott szentmiséket - amíg 2008 végén fel nem avathatták a Boldog Salkaházi Sára Templomot. A 2006-os év egyik legsikerültebb épülete lett a Budaörsi egykori pártház átépítése. Az új tömb a régit is magába olvasztotta, a pártház pedig városháza lett. Az új épület formája modernséget sugároz, míg a török mészkő eleganciája mellett a bejárat előtti oszlopsor áttörtsége nyitottságot is közvetít az érkező látogatók felé. Városháza maradt a II. kerületi egykori pártszékház is. Balatonfüreden a pártház épületét 1999-ben a Hit Gyülekezete szerezte meg. Összességében azt mondhatjuk, hogy az egykori pártházak új funkciói többnyire az alábbi három kategóriába sorolhatók: igazgatási funkció (városháza, megyeháza stb.), kereskedelmi funkció (üzletközpont), bérirodai funkció (irodaház).

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.

Források:
http://www.budaors.hu/index.php?akt_menu=25&hir_reszlet=220
http://epiteszforum.hu/node/4979
http://sztalinvaros.uw.hu/sztalinvaros.php
http://epiteszforum.hu/node/4122/node/8966?sort=2&dir=1
Magyar Építőművészet, 1965/5. szám
http://www.dunaujvaros.hu/index.php?p=8
http://www.varosunktatabanya.hu/vt01012350.html
http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=2759
http://www.narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15317
http://www.ingatlanhirek.hu/index.php?cmd=hir_profile&news_id=2793&channel_id=4
http://www.archiweb.hu/alaprajz/pdf/2000_1/03pelda2.pdf