Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a tömegközlekedésről volt szó, most az ipari területek és a zöldfelületek következnek.

Ipar
A 70-es évekre a gazdasági fejlődés és Budapest fejlesztése előtérbe hozta az ipar decentralizálásának szükségességét. Míg a 60-as évek elején a magyar iparban fogalkoztatottak 43 százaléka dolgozott Budapesten, 1970-ben már csak 34 százalék. Fővárosi Iparkitelepítési Alapot hoztak létre a szennyező üzemek kitelepítésére, 1971 és 75 között 800 millió forintot irányoztak elő a célra. Vidékre települtek az Illatos úti Állati fehérje-takarmány Termelő Vállalat egyes részlegei, a Baromfiipari Országos Vállalatnak 9 telephelye, a Fővárosi Műszeripari Vállalat óbudai részlege, és a Ganz-MÁVAG gyár bővítésre alkalmatlan területen elhelyezkedő részlege is. (Ez utóbbi talán a mai Millenáris?) Helyükre részben lakótelepek épültek, részben a hiányzó raktári kapacitásokat igyekeztek pótolni. A 20. század elején az volt az uralkodó felfogás, hogy az észak-nyugati szélirány figyelembevételével az ipart a város délkeleti részébe kell telepíteni, ill. áttelepíteni. Ekkor jelölték ki a X. kerületet és a IX. kerület külső részeit ipari övezetnek. A környező városrészek, ill. települések rohamos fejlődésnek indultak (Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet). A 70-es évekre az a szemlélet is megjelent, hogy a zavaró üzemeket nem lehet mindenhonnan kitelepíteni, ezért a zavaró hatás csökkentése is előtérbe került. Az egy nagy ipari központ helyett több kisebbet jelöltek ki: Angyalföldön és Újpesten a Váci út mentén (ez napjainkra irodaházas zónává alakult, a Duna-parti részek pedig egyre jobban beépülnek), Újpesten a vegyi üzemek által elfoglalt területen, Kőbányán a Jászberényi út és a Gyáli út mentén, a külső Ferencváros Duna közeli területein, Csepelen, Kelenföldön, valamint Óbudának a Szentendrei út és a Duna között elterülő részén. A városrendezési terv szerint a városon kívül, ill. annak szélén Budaörs határában (raktárbázis), Csepelen, Százhalombattán, Dunakeszin alakítható ki ipari központ. Ipari park létesítése szerepelt az óbudai Kaszásdűlő területén.

A rendszerváltás óta a raktározási, logisztikai központok szerepe tovább nőtt (Szabadkikötő, BILK, M0 körüli fejlesztések), míg a nehézipar, a textilipar, a vegyipar stb. szinte teljesen eltűnt Budapest területéről. Helyettük a szolgáltató szektor erősödött meg, a rossz levegőért pedig ma már nem az ipar, hanem a közlekedés az első számú felelős.

Zöldfelületek
Az általános rendezési terv a meglévő zöldfelületek fejlesztésével számolt. A 70-es évek elején az ápolt parkterület 987 hektár volt - ez a város összterületének kb. 1,7 százaléka, lakosonként átlag 5 négyzetméter. A belső kerületekben azonban egy lakosra kb. 0,22 nm zöldfelület jutott csak. Ezen a téren Budapest az elmúlt években sokat vesztett: a nagy parkok megtartása mellett sok kisebb zöldfelület épült be, több mint 50 futballpálya szűnt meg. A 60-as évek két új parkot hozott: a gellérthegyi Jubileumi-parkot, és a Közratár utcai Hámán Kató parkot (ma Nehru part).

A Duna menti üdülőterületek (Római-part, Leányfalu, Göd, Dunaharaszti stb.) vagy nagyon lerobbant állapotúak, vagy beépültek/beépülnek.

3 óriásparkunk fejlesztésével akkoriban is számoltak:

1) a Margitsziget fejlesztésekor a Palatinus strandnak állóhajóra történő kiterjesztését tervezték, tőle délre jégpályát terveztek. A Nagyszálló régi épülete mellé a tervnek megfelelően új tömb épült. 2008-ban az egykori Casino épülete is megújult - ennek bővítését tervezték 1971-ben. A japánkert mellett, a Buda felé néző oldalon pihenőhajóval bővült volna a szolgáltatások köre. A Nemzeti sportuszoda (ma Hajós Alfrédról elnevezve) mellett csónakház létesült volna. A Hajós Alfréd uszoda a 2006-os úszó EB-re újult meg. A zöldfelületek ebben az óriásparkban vannak a legjobb állapotban.

2) A Hajógyári sziget rendezése, az északi rész közparkká és sportligetté alakítása után a tervek szerint a Margit-szigetet tehermentesítette volna. Ma a déli részen az Álomsziget építését tervezik, az északi rész pedig fejlesztés után kiált, egész évben úgy néz ki, mint ha most ért volna véget a Sziget fesztivál.

3) A Városliget fejlesztésekor a városfejlesztési terv számára az első feladat a nemzetközi vásár kitelepítése volt. A Hungexpo területére sikerült a kiállításokat összpontosítani.

4) A Népligetben a tervek szerint strand, ifjúsági klub, különböző korosztályok számára játszó- és sportterek, éttermek létesültek volna. A terv térképén strandfürdő, fedett uszoda, műjégpálya, tejvendéglő, olvasókert, csónakázótó, gyümölcspavilon, 100 adagos főzőkonyha, éttermek, parkolóhelyek szerepelnek. Ehhez képest vasúti próbapálya, Ganz telep hasított le a zöldfelületekből, az egykor Budapest legnagyobbjának számító étterem pedig romjaiban hever ma is.

Ezek mellett a strandfürdők 67 hektár területet foglalnak el. Nagy hiány volt a profi úszósport számára alkalmas uszodák hiánya. A Hajós Alfréd fejlesztése és a Komjádi uszoda (1971) oldották meg ezt a gondot. Strandfürdő építését tervezték a XIV. kerületben, a Paskál-dűlő területén - ez lett a Paskál strand. A Kelenföldi lakótelep központjába is terveztek sportuszodát, ez a Kondorosi útnál épült meg. Sportligetek kialakítását tervezték a X. kerületi Fehér út mentén, a III. kerületi Mocsáros-dűlőben, és a XIII. kerületi Rákos-patak mentén - ezek nem valósultak meg. Nagy zöldfelület még az Állatkert területe. Ennek bővítéséről 1971-ben annyit írtak, hogy "jelenlegi bemutatókertjén kívül a II. kerületi Vadaskert területén van bővítési lehetősége." Ma a Vidámpark kiköltöztetésével lehetne az Állatkertet bővíteni, ehhez azonban a Vidámparknak is új területet kellene találni, és a muzeális értékű játékok elhelyezését is meg kellene oldani (pl. a száz éves körhintáét). A temetők is komoly zöldfelülettel bírnak. A 70-es évek elején ezen a téren is hiány keletkezett. Új temető nyitását Solymár térségében és a XI. kerületben tervezték, közben sok kisebb temetőt felszámoltak. A zöldfelületek kapcsán optimistán nyilatkozott a városfejlesztési tervet bemutató könyv: "A ma is meglevő növényszeretet az életszínvonal növekedésével fokozódik." Elnézve mai újgazdagjainkat, ez az állítás nem kis naivitást tartalmaz...