Augusztus közepén ismét bent járhattam a volt MTV székházban a Szabadság téren. Alpár Ignác Tőzsdepalotája tetszőleges időpontban képes lenyűgözni: olyan méretek vannak ott, mintha egy fáraónak építkezett volna. A ház születésének történetét, a Tőzsdepalota leírását itt kéretik majd itt elolvasni, most ezt a részt itt átugorjuk, és a tévé-sztorira koncentrálunk. Tessék az öveket bekötni, jó hosszú cikk következik!

A második világháború után a tőzsdét bezáratták - Sztálin legjobb szolgájának országában szó sem lehetett egy ilyen kapitalista intézményről. A helyére először az orosz nyelv kötelező oktatását megszervező Lenin Intézet került, ezt hamarosan az MTESZ váltotta. Közben a rezsim rájött, hogy a tévének óriási propaganda ereje van. Nyilván emlékszik még a nyájas olvasó arra a jelenetre a Kapcsolat c. filmből, amikor az űrből jövő adást fogva megjelenik Hitler a képernyőn, hogy megnyissa az 1936-os berlini olimpiát. Már Hitler is tudta... A lényeg: a propagandaeszközként kezelt tévét Magyarországon is be kellett vezetni. Erre már 1952-től születtek határozatok - jókora késéssel, hisz Nyugat-Európa nagyobb városaiban már a második világháború előtt is volt tévéadás (Nagy-Britanniától Franciaországon át Németországig). Nálunk 1938-ban mutatták be először a "távolbalátót", de aztán nem következett nagyon semmi:


1938: "A távolbalátó készüléket Közép-Európában először a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be."

1947-ben a Posta Kísérleti Állomáson már volt egy "televidphon" kísérlet, és már kiküldtek pár embert külföldre, hogy tanulmányozzák az új technikát. 1952-ben párthatározat született a Televíziós Bizottság és a tanácsadó Műszaki Bizottság létrehozásáról, hogy 1954 május 1-ig megvalósuljon a televízió. A szervezetek meg is alakultak, de a határidő tarthatatlan volt. A Minisztertanács 1953 január 23-én hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalapításához. 1953-ra kiderült, hogy a kitűzött határidőre nem lehet stúdiót és adóállomást építeni. Az adó telepítésére felmerült a Hármashatárhegy, a Táborhegy és a SZOT-toronyház is, de végül a Posta képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a Haditechnikai Intézet dombormű térképe szerint a Széchenyi-hegy lesz a legjobb helyszín, így ezt választották. 1953-ban a Posta Kísérleti Állomás megbízást kapott a kísérleti adó megépítésére. Összetákoltak egy képbontót, egy adótornyot, és kísérleteztek. 1953 december 15-én a videójelet ráadták az adóra. Csak egy egyszerű szobaantennát használtak a túloldalon, az Orion gyárból mégis jött a telefon: veszik az adást. Ez volt az első sikeres magyar televíziós kísérlet napja. 1954 január 29-től már hetente kétszer volt kísérleti "tévéműsor".

Az aula 2010 augusztusában
 
1954-ben határozat született a beruházási programról, amit a rossz gazdasági helyzetben rögtön meg is nyirbáltak. A Széchenyi-hegyre javasoltak tévéstúdiót építeni, de ezt végül elvetették. A televízió vállalat 1955 április 7-én átmeneti megoldást javasolt: a Lenin Intézet elköltözésével felszabaduló Tőzsdepalota-beli helyiségeket kapja meg a televízió!

A déli szárnyban kapták meg az első helyiségeket a következő évben. Akkoriban úgy tűnhetett, hogy az épület központi fekvése előnyös. Ez így is volt, de a döntéshozók nem gondoltak arra, hogy egy volt pénzügyi központ televízió-komplexum kiépítésére nem lesz alkalmas még átépítések árán sem. Ráadásul a négy utcáról határolt épülettömb nem is bővíthető. Ennek az elsietett döntésnek az lett a vége, hogy 1995-ben a Magyar Televízió már negyvenkét (!) telephelyen működött.
Valószínűleg elsősorban az anyagi kényszereknek tudható be, hogy az MTV egészen 2009-ig a Szabadság téren maradt. Pedig már a 60-as években utaztak ki Finnországba, Dániába stb., hogy tanulmányozzák a hasonló méretű tévéket és székházaikat. Itthon is nagy helykeresés folyt: egy új tévészékház helyszíneként felmerült az óbudai Faluház előtti terület, a Hajógyári-sziget, az Örs Vezér tere közelében lévő terület a Finommechanikai Vállalat mellett, majd végül az Aranyhegy. Utóbbi helyszínre még építészeti pályázatot is kiírtak - de nem lett belőle semmi. A terület közművesítésének hiánya, a romló gazdasági helyzet oda vezetett, hogy a tervek a fiókban maradtak, a tévé meg a Szabadság téren. Ennek pedig az lett a vége, hogy a Tőzsdepalota termei, belső terei óriási károkat szenvedtek.
Az ORION gyárban már fejlesztés alatt állt az első tévékészülék: az AT501-es modell prototípusát 1955 június 16-án mutatták be. A készülék ára 5000 Ft volt - egy jó szakmunkás 3-4 havi bére! 1955 végén újabb határozatok születtek: nagyadó telepítése, tévéstúdió építése, nemzetközi mikrohullámú lánc létesítése és egy miskolci tévéállomás is szerepelt benne. Hamarosan sikerült kiszélesíteni a programot: erősebb, 30 kW-os NDK adóberendezést vettek, és 1956 január 13-án a Minisztertanács döntött arról is, hogy a Széchenyi-hegyen korszerű adótorony létesüljön. A létesítményt az UVATERV-nél tervezték meg. A kivitelezést a forradalom és szabadságharc kitörése késleltette, így csak a következő évben adták át. Még ebben az évben megjelent a Szabadság téren a tévé: a Lenin Intézet kiköltöztetésével párhuzamosan elkezdődött az első stúdiótér és kiszolgálóhelyiségek építése.

1957-ben a Hősök terén tartott nagygyűlést már közvetítette a Magyar Televízió - egyetlen közvetítőkocsijával, négy kamerával. A többórás közvetítéssel kezdődött el a televízió rendszeres, de még kísérleti műsorszolgáltatása. Az első heti műsor május 6-12-ig ez volt:
Kedd, 19:00 Tavasz a kisvárosban - szovjet film
Csütörtök, 19:00 Párizsi jégrevü - helyszíni közvetítés a Fővárosi Nagycirkuszból
Péntek 19:00 1. Magyar híradó, 2. Magyar kisfilmsorozat
1957 június 2-án jelentkezett először a "Televízió Képes Híradója", a TV-híradó őse. Ugyanebben az évben már a második közvetítőkocsi is megérkezik - angol importot sikerül kicsikarni a politikai vezetésből. A kocsihoz tartozó mikrohullámú kép-hang továbbító berendezést még a 30-as években tervezték, de az MTV kötelékében 1987-ig (!) működött. A következő években a műszaki gárda többször is ki tudott harcolni egy-egy színvonalasabb nyugati berendezést - néha még COCOM-listás technika is eljutott a tévéhez! Még így is iszonyatosan primitív volt a technika: a kamera nem mehetett közel a bemondóhoz, mert akkor a mikrofonba belesurrogott volna a kamera hangos ventilátora. Ebben az évben egy filmvetítő és 2 db próbaterem (melyeket időközben elektronika nélküli I-es és II-es stúdióvá neveztek át) szolgált stúdiótér gyanánt.
1957-ben jelentek meg a képernyőn az első bemondónők, Tamási Eszter és Takács Marika, egy évvel később pedig az első férfi bemondó, Varga József is bejelentkezett, akihez a tévés legendárium egyik gyöngyszeme is kötődik. Vargának egyszer egyik nőnemű kollégája helyett kellett beugrania, az utolsó pillanatban: az esti mesét kellett felolvasnia, akkoriban ugyanis a műsorvezetők nem csak a tévé programját ismertették, de meséket és verseket is mondtak a kamerába. "Én vagyok a fecskemama" - kezdődött a történet, a korabeli felvételen pedig állítólag már ekkor látszott, hogy az operatőr nehezen fogja vissza nevetését, a kamera ugyanis meg-megbillent. Ezután következett az "itt ülök a tojásaimon, füstös farkamat lóbálja a szél", amit már Varga sem bírt ki, így a képernyőt inkább elsötétítették. (Forrás) 1958-ban magyar javaslat volt a nyugati Eurovízió mintájára az Intervízió létrehozása, amely a szocialista országok műsorcseréjének jogi, gazdasági és műszaki alapjait rendezte. (A szervezet 1960 januárjától kezdett el működni.) 1958 február 28-án ment adásba az első Telesport. Az év őszén elkezdődött a stúdióban a Mechanikai Laboratórium stúdióelektronikájának beszerelése. A stúdió a "ház a házban" elv alapján épült: a kettős, egymástól hangszigeteléssel elválasztott falazat és padlózat megakadályozza a külső hangok beszűrődését. A tévé előfizetők száma növekedni kezdett - a következő években szinte exponenciálisan "robbant".
Az első tévé-előfizető Frei György budapesti technikus volt 1958-ban. Az egymilliomodik pedig az ikladi Ipari Műszergyár dolgozója, özv. Raffai Jánosné - 1967 januárjában. Az előfizetők száma:
1957: nincs előfizetés
1958: 16 038
1959: 52 572
1960: 103 658
1961: 205 803
1962: 325 106
1963: 471 377
1964: 674 676
1965: 801 182
1966: 996 278
1967 március 31: 1 065 523

1958 június 20-án egy teljes órán át volt szünetjel, amíg átdíszletezték az egyetlen stúdiót. Apropó szünetjel: Magyarország volt az egyetlen a világon, ahol volt gyermek-monoszkóp is:


 

1959-ben egy filmes képrögzítő gép, a "Telerecorder" érkezett a tévéhez. Ezzel lehetővé vált az élő adásból történő adásrögzítés. Így vált az 1959-es év a műsorarchívum kezdő dátumává. Közben vidékre is terjedt már a tévé adása.

1961-ben a székházban felépült az első szinkronstúdió. Ezután a feliratozás szerepe fokozatosan csökkent. Közben a szovjetek pályára állították a Molnyija műholdat, az első tévés műholdat. (Az amcsik meg a Telstar-t, de ahhoz nekünk semmi közünk nem lehetett.) A Molnyija vételére óriás mozgó parabolatükörrel felszerelt vevőállomás épült Taliándörögdön (a Művészetek Völgyében, ha úgy tetszik).

1963 végén lépett üzembe az angol MARCONI által gyártott, 32 szekrényből, 2 keverőasztalból és a bemondóstúdió-berendezésből házilag összeszerelt Központi Kapcsolóterem. Ekkor már nemzetközi műsorátvételek, körkapcsolásos adások is voltak, nagy szükség volt az új kapcsolóteremre. A régi Tőzsdepalota déli nagyterméből (Értéktőzsde) kialakították az új I-es stúdiót, 300 nm alapterülettel, művészeti és műszaki kiszolgáló helyiségekkel. Ebben a légtérben épült fel az új, kétszintes filmlaboratórium, valamint asztalos-, festőműhely és díszletraktár is létesült. 1965 elején a régi I-es és II-es stúdiót egybenyitva 120 négyzetméteres stúdiót alakítottak ki. Ez lett 1987-ig a TV-híradó adóstúdiója. Itt vezették be "végleg" a súgógép alkalmazását is. 1966-ban jelent meg először a mágneses rögzítőtechnika, egy Philips EL3400-as gép - ez még nem professzionális, hanem "Home system" berendezés volt.
1966 nyarán érkezett a legtöbb levél a közönségtől a tévéhez. Ekkor volt ugyanis az első Táncdalfesztivál, és levélben lehetett szavazni. Több, mint 140 ezer levél érkezett be! Itt mutatkozhatott be először a beat-nemzedék: az Illés és az Omega, de itt bukkant fel Koncz Zsuzsa is.
1967-ben nálunk is elkezdődik a színes korszak: a régi berendezések jó részét emiatt a következő években le kellett cserélni. 1969-ben a Thomson cég szabadalma, a SECAM rendszer mellett kötelezte el magát a Magyar Televízió és a Posta - ezt a rendszert vezette be az egész komcsi blokk annak idején. Egészen 1985-ig kellett várni, míg az "imperialista" PAL szabvány is betehette a lábát a Magyar Televízióhoz. 1969 március 21-én indult be a színes kísérleti adás, a szerveződő II. program keretében. A II-es műsor a gazdasági nehézségek miatti beszerzés-stop terhe alatt csak nagyon nehézkesen indulhatott be.

1971-ben Központi Mágneses Rögzítőt építettek ki - a 70-es évek a mágneses technikák betöréséről és elterjedéséről szóltak. 1972 végén kerül üzembe a Szabadság téren a legnagyobb egység, a IV. stúdió, 650 négyzetméteres alapterülettel. Építészeti kialakításában reprezentatív akart lenni - ma már nem éreznénk annak. Tervezője, Virág Csaba a nagy stúdióhoz tágas kiszolgáló tereket, a meghívott vendégeknek (először!) színvonalas fogadótereket, külön utcai bejáratot építtetett. A komplexum minden légtere klimatizált volt. Elsősorban tv-játékok készültek itt, de rendeztek vetélkedőket, hangversenyeket is. 1972 szilveszterén itt volt vendég Gina Lollobrigida. Megjelent a tévénél a blue box technológia is. A következő évben megjön az első "HS 100" tárcsás lassító az Ampex cégtől: ezzel lehetett megoldani, hogy a belőtt gólt lassítva lehessen visszajátszani. (Emlékszünk még a sarokban az R betűre?) Valamikor akkor keletkezhetett a pesti vicc is, hogy az első gólt rúgta Détári, utána meg még kettőt Replay. 1973 november 7-étől megszűnt a kísérleti jelleg, hivatalosan is elindult a II-es csatorna. A rádió és a tévé 1974 október 1-ével vált külön intézménnyé. 1975-ben került sor az I-es stúdió rekonstrukciójára - új Thomson kamerákkal és SECAM-mixerrel. 1976 novemberében megalakult a két körzeti stúdió Szegeden és Pécsett. A hetvenes évek végére olyan zsúfoltság alakult ki a Szabadság téren, hogy új gyártóbázist kellett építeni. A Bojtár utcába került át a teljes közvetítőkocsi-állomány, a szerviz és a díszletgyártó üzem. A Szabadság téren az I-es stúdióban új világosítást telepítettek: az adatokat már floppy disc tárolta. 1978-ban költözött be a tévé az egykori óbudai zsinagóga épületébe. Az új helyen (V. stúdió) dobozra gyártották a műsorokat, stúdióelektronika telepítése helyett sokszor közvetítőkocsit küldtek. A következő évben a Szabadság téren a III. stúdióban felvett TV-híradó átváltott színesre.


Az 1-es csatorna bemondó stúdiótere 1993-ban

1982-ben jelent meg egy új szolgáltatás: a teletext. Az ASTON gyártmányú gép memóriája 2 x 100 kByte kapacitású volt - mai szemmel nézve döbbenetes, hogy ennyivel is működött. Mivel eleinte nagyon kevés tévékészülék tudta a teletext adását fogni, napi néhány percre a műsorba illesztettek néhány fontosabb oldalt: ez volt a Képújság.


Képújság (Nádor utca)

Bekerült a tévéhez egy CHIRON-4 számítógép is, amivel már a betűtípust, a színeket, a betűméreteket és a megjelenítést is állítani lehetett: ezzel jelent meg a "látványos" betűreklám, ami később még sokáig túlélt a kis helyi tévécsatornáknál, mint hirdetési lehetőség. Már 1984-et írtunk, mire - utolsóként - a II-es stúdió is színesre válthatott. A következő évben jelent meg az első Sony Betacam camcorder - ami nem csak felvenni, de rögzíteni is tudott egyben. 1987-re épült fel a Szabadság téren a mikrótorony:


A mikrótorony

A torony az épület csúcsai fölé magasodott, így jobb földrajzi adottságokkal bírt, mint az épület egyéb részei. Az a pletyka is járta, hogy a Kádár-korszak hírszerzése is használta - elvégre ott voltak az amcsi nagykövetség mellett! Hogy ez igaz-e, vagy nem, valószínűleg sosem fog már kiderülni. Az új toronnyal lehetőség nyílt az "oda-vissza mikrózásra": nem csak a közvetítőkocsit lehetett kapcsolni, hanem - mondjuk egy sportközvetítésen - oda-vissza lehetett adást küldeni a stúdió és a közvetítőkocsik között. Ez jól jött nagyon az 1986-ban először megrendezett mogyoródi Forma-1 versenyen, ahol ráadásul a közvetítőkocsik is jó messze voltak egymástól. A székházon belül megépült a VII-es stúdió, ahol utómunkálatokat végeztek. Itt lehetett megcsinálni a manipulációkat, azaz a montírozásokat, trükköket, utószinkronizálást, zenei aláfestéseket, feliratozásokat.


A IV-es stúdió, kiürítve - 2010 augusztus

1987-88-ban két "új" stúdió állt szolgálatba. Az egyik a felújított IV-es stúdió, ahol először jelent meg a PAL rendszer - lágyult a politika, megjelenhetett a nyugati szabvány, bár a PAL-sugárzás még 1993-ig váratott magára. A másik stúdió a Kunigunda utcában épült meg. Ez volt az első stúdió, ahol nem meglévő épületet alakítottak át, hanem újat építettek. A tervező ismét Virág Csaba volt. Egy 650 és egy 350 négyzetméteres stúdió épült, elsősorban a nagy teret, szcenikát igénylő műsorokat vették itt fel: a Szerencsekerék és a Friderikusz Show is itt készült. A stúdió mellé adótorony is került.

A Kunigunda utcai stúdióépület, előtte híradós autók. Jobbra a mikró átjátszótorony és a Scientific Atlanta típusú, 9 méteres parabolaantenna. 1993-as felvétel.
A főbejárat mellett balra, egy zászlórúd mögött választottak le irodákat Ráday Mihály számára egy lépcsőfordulóban. Egyszer kérdezték tőle: nem akarna-e másik irodát, hisz ez egyrészt szűkös, másrészt rendszeresen bejár egy-egy gondnok, ha ki kell tűzni egy zászlót - halálesetekkor vagy éppen nemzeti ünnepekre. Ráday maradt. Azt mondta: ezt legalább nem irigyli el tőle senki.
Egyébként az eredeti épület föld alatti szellőzőrendszerrel épült ki - az Országházhoz hasonlóan. Az itteni rendszert Knuth Károly tervezte. A szellőző ma is megtekinthető a tér déli végében - csak ma már a 3-as metróhoz használják őket.
A Szabadság tér egykori stúdiói
1-es: a 2000-es évek közepén a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét. Ebből a stúdióból ment többek között a Kultúrház, illetve az M2 műsorainak jó része.
2-es: innen sugározták sokáig például az Ablak című műsort, és számos más, politikai adást. Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítanak. (Így gyakorlatilag a volt 2-es stúdió lett a 3-as)
3-as: rengeteg műsornak helyt adott, sokáig ment innen a Telesport, de innen sugároztak egy darabig az Esti Egyenleget, vagy 2000 környékén a Szabadság tér című műsort is. A költözésig innen vezérelték a Híradót.
4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon volt található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió. Korábban szórakoztató műsorokat készítettek benne, de az utolsó időkben inkább aktuális adásokra használják, sokáig sugározták innen például Az Estét.
5-ös: a fent említett zsinagógában berendezett stúdió volt.
6-os: a 80-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még a 90-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. A Híradó és A Hét otthona volt sokáig, valamint innen ment a szépemlékű Reggel című műsor is. A stúdiót néhány éve szétszedték - majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön. A költözéssel ez is megszűnt.
7-es: kis utómunka stúdió volt, egy darabig Gazdatévét és Rendőrségi Híreket csináltak benne. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.
(Forrás)

A képek 2010 augusztusában készültek

A köztévé új épületének pályázatára Virág Csaba is adott be tervet, de végül az első díjat a Finta Stúdió hozhatta el. 2000-ben hirdettek eredményt, akkor úgy volt, hogy 2001 végére már az új épületben vehetik fel az adásokat. Ehhez képest lett abból 2009 is.



A tévé alelnöke, Medveczky Balázs 2009 július 31-én adta át jelképesen az épület kulcsait a Tippin Corporationt képviselő Michael Tippinnek. A késedelmes költözés miatt addig még hónapokon át bérlőként a régi épületben kellett maradnia a tévének, amiből óriási botrány keveredett: a vételárat majdhogynem vissza is fizették ilyen módon. De ez már egy másik történet...


Úgy hallottam, hogy az MTV elkérte a homlokzatról az óriási feliratot - megkapják

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Telev%C3%ADzi%C3%B3
http://www.origo.hu/teve/20070327amagyar.html?
A Magyar Televízió története : kezdetektől - napjainkig / Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András (a ff képek ebből a könyvből valók)
A néprádiótól a műholdas televízióig / Sugár Gusztáv
Magyar Televízió 1957-1982 / (bev. Nagy Richárd)
Magyar Televízió, 1957-1997