Ma ünnepli hatvanadik születésnapját a MOM Kulturális Központ. Az egykori MOM Művelődési Házat, ahol a Gemini első állandó fellépőhelye és a Hobo Blues Band első klubja volt, 1951. november 7-én avatták fel.
A művelődési ház az 50-es években. Kép: egykor.hu
Az épület "megrendelője" Szmirnov Konstantin, a Magyar Optikai Művek (MOM) szovjet igazgatója volt, a tervezésre Dávid Károly kapott megbízást. Ő az, akinek Ferihegy 1-es terminálját vagy a Népstadion épületének tervezését is köszönhetjük. A Népstadionnál és a MOM művháznál is érezhető, hogy a Rákosi-rendszer által előírt "szocialista realizmus" már kötelezővé vált, Dávid azonban mindkét épületnél igyekezett kibújni ebből a kényszerzubbonyból. Az épületeken látható egy-egy szocreál részlet, de az összhatás közelebb áll a modernhez. A művelődési háznál az előtér kör alaprajza, a tágas belső közlekedőterek és termek jelzik: ez itt nem a szocreál, inkább a háború előtti modernizmus továbbvitele.
Átadása után az épület hamar megtelt élettel. Teltházas előadások mellett könnyűzenei kluboknak, tanfolyamoknak adott helyet. Itt volt a Gemini első állandó fellépőhelye és a Hobo Blues Band első klubja is. Az épület a rendszerváltozáskor lett műemlék, amikor is átkerült a MOM-tól a kerületi önkormányzathoz. A tulajdonos és a név is megváltozott (ma: MOM Kulturális Központ).
1996-ban a Magyar Optikai Művek budapesti gyártelepét eladták, majd le is bontották. A művelődési ház épülete szerencsére megúszta, bár egy szerényebb évtized következett. Egészen 2008-ig, amikor az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészültével beindulhatott a ház fejlesztése. A kivitelező a Market Építő Zrt. volt, a munkálatok 2009 november 23-án kezdődtek, és 2011 májusának végén fejeződtek be.
Dávid Károly a bejáratot a sarokra helyezte - részben ezért érte a házat kritika. A felújításkor felmerült a főbejárat áthelyezése is, ám ezt az örökségvédelem végül nem engedélyezte - talán nem is baj, az épület megközelíthetőségével így sincs gond. A kör alaprajzú sarokrész tökéletesen illeszkedik a két oldalszárnyhoz - ez volt a tervező egyik "szakterülete". (A Népstadionnál a toronyépületet csatlakoztatta tökéletesen az íves lelátóhoz, Ferihegynél a két kis tornyot a főépülethez.) A mai belsőépítészet világát idézik a fényes felületű fehér pultok, amelyekben a ruhatár és a recepció, biztonsági szolgálat kapott helyet. Az előcsarnok felett kör alakú dísztermet alakítottak ki - a kupolatermet. Ez a legreprezentatívabb terem, ahol előadások, író-olvasó találkozók, de akár táncestek is megtarthatók. Dávid Károlyt dícséri a terem elegáns kialakítása: az óriási felületű nyílászárók szabályos rendben futnak körbe félkörívben. Felül, a kupolában a mostani felújításkor egyedi világítótestet helyeztek el:
A kupolaterem és egyedi megjelenésű "csillárja"
Az előcsarnokból néhány lépcsőfok vezet a központi elosztótérbe. Jobbra az egykori irodai szárny felé mehetünk tovább, ahol az irodai funkciót lecsökkentve közösségi termeket alakítottak ki, de a középfolyosós elrendezést megtartották. Lényeges fejlesztés volt a középfolyosók üvegfalassá alakítása, így a belső tér ma jóval világosabb. A helyiségeket a magyar kulturális élet kiemelkedő alakjairól nevezték el, így van Bajor Gizi terem, Barabás Miklós terem, Szabó Lőrinc terem stb. A folyosó előtt egy remek kis kávézót is kialakítottak, és ez mellé kerültek a betérők által használható internetes számítógépek is. A kávézósarok tereinek kialakítása Csavarga Rózsa belsőépítész munkája. A színházterem sokat megőrzött az eredeti hangulatából, de közben korszerűsödött is. Új színpad- és hangtechnika épült be. Praktikus megoldás, hogy az előszínpadra pakolt székeket lesüllyesztés után a szabadtéri színpad alatti raktárakban tudják eltárolni. A színpad előtti tér állítható magasságú, így akár egy nagy táncparkett is kialakítható, ha a rendezvény ezt kívánja. A hátsó udvarban egy szabadtéri színpadot is építettek, amely alatt raktárhelyiségeket alakítottak ki a ház és a biopiac árusai számára.
A korabeli kritika az épület elhelyezését vitatta még, mondván, az utcától hátrébb, védettebb helyre kellett volna elhelyezni a színházteremmel is rendelkező házat. A probléma mára megoldódott, a Sirály utca ezen szakasza ugyanis megszűnt autóút lenni, a helyén az épület tágas előtere szolgál találkozóhelyként, alatta pedig a régóta hiányolt mélygarázs kapott helyet. Az utca helyén 20 méter széles, 110 méter hosszú, Semmelrock betonlapokkal burkolt sétány húzódik.
A régóta népszerű biopiac már a kertben nyert elhelyezést. A korábbi bódék helyére egy kifejezetten előrelépésnek mondható, 4 blokkból álló, faburkolatos pavilonsor került, amely egyben zajvédő falként is funkcionál - hátul intenzív autóforgalom özönlik a BAH csomópont felé a Jagelló úton.
A Larus étterem és rendezvényközpont konferenciaterme akár 500 fő befogadására is alkalmas. (A Larus a sirály latin neve.) A terem akár három részre is felosztható, így egy kisebb létszámú tréningtől kezdve a több száz fős konferenciákig egy sor rendezvény megvalósítható itt. A Larus Étterem és Rendezvényközpontban Buday Péter chef irányítja a konyhát, az Étterem és Rendezvényközpont igazgatója pedig Murga György. Még az épület tetejét is hasznosítják, a kultúrház előterével egy szintben levő teraszon kávézó nyílik majd. Innen indul lefelé két lépcsőházi blokk is a mélygarázshoz. A Larus alatti két szinten ugyanis mélygarázs épült. (Megjegyezzük: a MOM bevásárlóközpont, a Novotel, a MOMentum irodaház és a MOM kultúrház mélygarázsai egy viszonylag szűk területen kínálnak több ezer parkolóhelyet.)
A Larus rendezvényház
Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!