Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Ezen a hétvégén pedig 100 éves épületekbe kukkanthatsz be a Kortárs Építészeti Központ jóvoltából - a Budapest100 programjában egy kicsit a Fővárosi Blog is részt vesz. A részletes program itt olvasható.

A Tőry-Pogány és a Lajta-féle tervek szívetemelő jelenségei az építő kultúrának"

Április 1: Az állatkerti vendéglő új étlapja. Az állatkerti vendéglő pályázata körül mindenféle hír keringett. Többek között a konkurrencia azt állította, hogy Spolaritsék visszaléptek azért, mert az Állatkert területén reuzálni nem lehet. A híresztelésnek alapja nem lehetett, mert Spolaritsék ma benyújtották az állatkerti nagyvendéglő új étlapját, a melyen a következő árak vannak: Húsleves 20 fillér, bouillon 40 fillér, marhahús 80 fillér, marhahús körítva 1 korona 20 fillér, főzelék feltéttel 80 fillér, főzelékkörítés 40 fillér, uborka 30 fillér, sertéskaraj 1 korona 80 fillér, párolt roastbeef 2 korona, egy fél jérce 2 korona 20 fillér, borjúszelet 1 korona 60 fillér, sült vagy főtt tészta 60 fillér. A sziklavendéglőben még ennél is mérsékeltebbek lesznek az árak. Ezek az árak a tavalyinál mindenesetre olcsóbbak, de csak akkor biztatók, ha a közönség jó ételt is kap. A pályázati iratokat az étlapokkal bővítve most a tanács elé terjesztik véleményezés végett.

Április 3: Nagy Endre kabátja. Tárgyalás volt tegnap a törvényszéken és a tárgyaláson Nagy Endre is tanúskodott. Felsőkabátját odaadta a szolgának, hogy az zárja el, nehogy a törvényszék épületében ellopják. De a tárgyalást elnapolták, a tanúk hamarabb mehettek el, mint gondolták. Nagy Endre kereste a szolgát, hogy megkaphassa kabátját, kalapját, de a szolga nem volt sehol. Valahová elküldték hivatalos ügyben. Nagy Endre ott állott kabát és kalap nélkül vagy egy óra hosszat. Végre nem tudott magán másképpen segíteni, hát be akart küldeni a tárgyalás elnökéhez, hogy nyittassa fel valakivel a szekrényt, hívjon fel lentről egy - betörőt.

Április 3: Júniusban megindulnak az autotaxik. - Az Est tudósítójától. - Végre valóra válik a budapesti ember álma. Most már egészen bizonyos, hogy június elején megindulnak az autotaxik. A mintakocsi már elkészült és a vállalkozó ma mutatta be a rendőrségnek.
A szemlét a főkapitányság udvarán tartotta meg egy bizottság, a melynek tagjai voltak Boda Dezső dr. főkapitány, Markovics Ince főkapitányi helyettes, Lickl Géza rendőrfőparancsnok és Schreiber Emil dr. rendőrtanácsos, továbbá a vállalkozók.
A szemlén megállapították, hogy az autotaxik belseje olyan tágas legyen, mint a mostani középnagyságú magánautóké. Nevezetesen egy széles nagy ülésnek és két kis ülésnek kell benne lenni. A karosszéria színe sötétkék, a kárpitosmunkáé szürke. A taxamétert a kocsi baloldalára szerelik. Az autotaxin elül, hátul és két ajtaján lesz szám. A taxamétert ugyanaz a két társaság szállítja, a melyik a bérkocsikat ellátta. A bérösszeg havonta tizenkét korona.
A bizottság a vállalkozóval a soffőrök uniformisára vonatkozólag is megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy az autotaxik soffőrjei, a kiknek az állami soffőrképző iskolában kell vizsgázniok, egyforma dresszbe öltözködnek, nehogy a bérkocsisok tarka öltözködésének a mintájára, az esztétikus közönség jóizlését sértsék. A soffőrök ruhája szürke színű lesz és tányérsapkát fognak viselni.
Június elejére csak huszonöt autotaxi készül el, de júliusban már ötven lesz forgalomban.

Április 11: A közveszélyes téglagyár. Budán a Fogaskerekű végállomással szemben fekszik a Drasche-féle téglagyár telepe. A gyárvezetőség még valamikor a Bach-korszakban kapta az engedélyt arra, hogy a budai hegyek körében aknázhassa a téglagyártáshoz szükséges földet. A koncesszió idején természetesen még beépítetlen volt az egész környék és nem igen gondoltak az engedélyezők arra, hogy a gyártelep üzeme egykor veszélyeztetni fogja a környék építkezéseit.
Évekkel ezelőtt a gyár körül elterülő Debrői-úton erősen nekilendült a villaszerű építkezés. Az építkezők azonban nemigen számoltak azzal a veszélylyel, hogy a föld erős kiásása folytán laza talajon építkeznek. Ezelőtt húsz évvel megtörtén az ebből közvetkező szerencsétlenség: földbeomlás történt a Trombitás-úton. A gyárvezetőséget ekkor nagy összegű pénzbüntetésben marasztalták el és kötelezték egyúttal arra, hogy a saját költségén készítse el az úgynevezett Pasaréti-utat.
A Drasche-féle gyártelep ezóta nyugodtan folytatta üzemét, mind mélyebben hatolt be a földbe. Ez azután végzetes eredményekre vezetett. A talaj a mély kiásás folytán erősen meglazult a Debrői-úton lévő villasorban. Ezelőtt két héttel közvetlen a kiásott telek felett elterülő úton földbeomlás történt. A földbeomlás következtében a gyár tulajdonában lévő földszintes, úgynevezett Hallali-villa kettérepedt és az épület összedőlt. Az épületet nyárilakásnak használták és szerencsére az összeomlás pillanatában senki sem tartózkodott benne. Az épület egy része a kiásott húsz méter mély földbe zuhant. A villa mellett egy nyári konyhából és kamrából álló kis melléképület is állott, ez is lezuhant a mélységbe.
A gyárvezetőség sietett a romokat nagyjában eltakarítani és a félig bedőlt házat is lebontatta. Most is egy gyári őr vigyáz a romoknál és senkit sem bocsát a közelükbe.
A fogaskerekű vasút megállójával szemben, a Drasche-féle téglagyár felett, a Debrői-út 13-15. szám alatt fekszik az állami szőlészeti és ornitológiai intézet. A telek közepén van a központi épület, jobbról és balról pedig hat melléképület áll. Az építkezések az államnak közel tizenöt millió koronájába kerültek. Ezeket az épületeket is veszedelem fenyegeti. A helyszínen megállapítottuk, hogy az intézet főépületének balkonján eddig ki nem derített okokból félméter hosszú repedések vannak.
Az ampelológiai intézet vezetője, dr. Istvánffy Gyula azonnal jelentést tett a földmívelésügyi minisztériumnak, a mely Munkácsy műszaki tanácsost és Treitz főgeológust küldötte ki helyszíni szemlére. A vizsgálat eredményét még eddig nem hozták nyilvánosságra. Az ampelológiai intézet vezetője, dr. Istvánffy Gyula egyetemi tanár különben Az Est munkatársának ezeket mondotta:
-A mikor a "Hallali-villa" melléképülete beomlott, én azonnal jelentést tettem a földmívelésügyi minisztériumnak. A bizottság részletesen és alaposan meg is vizsgálta a dolgot. Az esetből kifolyólag próbafúrásokat végeztek, hogy megállapítsák az itteni talajvíz vonulási magasságát. Ezen eredeti fúrások alapján a földmívelésügyi minisztérium elkészítette a kultúrmérnöki hivatallal a szőlészeti intézet telkének alagcsövezési tervezetét. Hogy a terület biztonságát megóvjuk, az alagcsövezésre feltétlenül szükségünk van. A további intézkedések a főváros polgármesterének kezében vannak.

Április 13: Fővárosi Orfeum. Asta Nielsen, a ki valahányszor az utcán megjelen, valósággal közfeltűnést okoz, vasárnap, e hónap 13-án kétszer lép fel és pedig délután a rendes délutáni helyárak mellett.

Április 19: A király és az árkádok. - Az Est tudósítójától. - A főváros szerdai közgyűlésén nagy elvi jelentőségű és a közérdeket és közvagyont érzékenyen érintő ügyben, az Adria biztosító Erzsébet-téri új reklámpalotájának az árkádépítési engedélye dolgában csapott össze a kormány és a főváros felfogása. Vagy másféléve történt, hogy az Adria biztosító reklámpalota építési engedélyét kérte a fővárostól, amely azonban megtagadta az építési engedélyt a tervek szabálytalansága miatt. Új elvi engedélyt a társaság, miután a közgyűléstől tartaniok kellett, már a közmunkatanácstól kért, a mely az elnök döntő szavazatával úgy határozott, hogy engedtessék meg az árkádok építése és a járda kitolása vagy félméternyire a villamos-sínekig. A közmunkatanács a közlekedési biztonságot veszélyeztető határozatát azonban nem fogadta el a főváros és magáévá tette a magánépítési bizottság felfogását. A közmunkatanács azonban a fővárosi közgyűlés tiltakozása ellenére is jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz terjeszti a dolgot, a hol a kormány jóváhagyásáról már is gondoskodás történt.
Az építkezéssel kapcsolatban beavatott körök a következő érdekes előzményt adják a dolognak, melynek hitelességét természetesen nem tudjuk megállapítani.



Mielőtt az Adria Erzsébet-téri házának építését megkezdhették volna és mikor felmerült az a terv, hogy a szűk telekre árkádos házat építsenek, meglehetős kacskaringós úton a terv - állítólag - a király elé is került. Kezdetben szó volt, hogy az egész Erzsébet-teret körülépítik árkádos házakkal, kezdve a Fürdő-utcának váci-körúti torkolatánál. Mikor a király a Várba hajtat a nyugati pályaudvarról, rendszerint a Fürdő-utcán át keresztül halad a Lánchíd felé. Állítólag a felség több ízben kijelentette, hogy veszélyesnek tartja a Fürdő-utca Váci-körút felőli bejáratát és többször említette, hogy a kocsisnak meg kell lassítania a lovakat és nagyon vigyáznia kell, mert a forduló igen veszedelmes.
Báró Láng Lajos egyik audenciáján, a mikor szó került a budapesti építkezésekről, megemlítette a király előtt, hogy az Erzsébet-téren árkádos épületeket akarnak emelni és kiszélesítik a Fürdő-utcát is és ide árkádos épületeket emelnek és így a kocsik felhajtását megkönnyítik. A király báró Láng Lajos előtt örömének adott kifejezést és újból megemlítette, hogy budapesti tartózkodásai alatt mindig kellemetlenül hatott ár, mikor kocsija befordult a szűk Fürdő-utcába. Láng Lajos a király szavait és örömét a Fürdő-utca kiszélesedése felől elmondta Lukácsnak is, a ki mikor mint belügyminiszter jóváhagyta az árkádos építkezést, a király szavaival is érvelt. Az egész Erzsébet-tér árkádos beépítése és a Fürdő-utca kiszélesítése azonban kimaradt és az egészből csak az Adria palotájának árkádszerű felépítése maradt meg. (...)

Április 23: Az állatkertben. Vasárnap délután történt az állatkert főpénztáránál. Jött egy pörgekalapos atyafi s kért két jegyet. Mikor átvette, illemtudóan megkérdezte:
-Azután, kisasszony kérem, ezzel a jegygyel minenhová bemehetünk?
-A pálmaházba s az aquariumba nem - világosította fel a pénztáros kisasszony.
-Apjuk, - kérdi az atyafitól mellette álló oldalbordája - hová nem mehetünk be?
-A pálmaházba meg az almáriumba.
A magyar aztán egy pillanatig elgondolkodott, majd ezzel a kérdéssel fordult a kisasszonyhoz:
-Hát aztán, követem alássan, ha csak azt akarnánk megnézni, hogy micsoda szerzet lehet az, aki még fizet azért, hogy bebújhasson az almáriomba, azért is fizetni kéne?
 

Április 24: Fertály előtt a Palatinusban. (Panaszos levél.) A Palatinus-Társaság Pozsonyi-út 4/c. számú házában vagyok egy harmadik emeleti lakás bérlője. Tavaly május 1-jén költöztem be s a házbért pontosan fizetem. Hálószobám bútorát írásbeli szerződésem értelmében e hónap 22-én, vagyis tegnap vissza kellett volna adnom az asztalosnak, mert nem megfelelőt szállított. Sajnos azonban, mikor a bútort el akartam szállíttatni, a házmester ezt nagy lármával megakadályozta. A háztulajdonos részvénytársaság irodájában, a hol orvoslást kértem, felvilágosítottak, hogy a házmester a bérleti szabályzat értelmében, az ő utasításukra járt el, mert a lakbérszabályzat 22. paragrafusa tiltja olyan bútorok elszállítását, melyek a lakbér fedezetéül szolgálhatnak. Hiába hivatkoztam arra, hogy állami tisztviselő vagyok, fizetésem nincs letiltva és másik két szobám 2400 koronán vett bútora a negyedévi házbérre elég fedezetet nyújt, ezt nem fogadták el és kézzelfogható fedezethez ragaszkodtak. Végre is kénytelen voltam május havi lakbérem fedezetéül 400 koronát lefizetni és csak így szállíthattam el saját hálószobám bútorát, mely nem is szolgálhatott volna fedezetül, hiszen hálószobaberendezést nem szoktak lefoglalni a végrehajtók. Bartos Mihály postafőtiszt.

Április 24: A Párisi Nagy Áruház az I. emeleti Lotz-termében e héten 25 fillér egységárban árusítja a külföldre küldött utazók legújabban beküldött tömegárucikkeit. A 25 filléres egységár annyira mesésen hihetetlen, hogy azt hisszük: olvasóink saját érdekében áll végignézni az áruház I. emeleti dísztermét, a hol ezt a csodás kiállítást rendezték. A teremben zene játszik. Belépés ingyenes.

Április 25: A főváros fiók-könyvtárai. - Az Est tudósítójától. - A főváros 44.000 koronát vett fel ezidei költségvetésébe fiók-könyvtárak létesítésére. E könyvtárak távol a központtól, lehetőleg a külső kerületekben lesznek, hogy ott a közönség művelődését és szórakozását szolgálják. Két fiók-könyvtár legközelebb már meg is kezdi működését.
A fővárosi könyvtár vezetősége egyelőre hat ilyen fiók létesítését vette tervbe. A Károlyi-utcai elemi iskola helyiségében, a palotai-úti kislakástelepen, az Almássy-téren, a százados-úti kislakástelepen, a Margit-körúton és az Állatkertben tervezik egyelőre az első fiók-könyvtárakat. A hol lehet, külön e célra emelt épületben helyezik el a könyvtárt, a mely nem szigorúan vett olvasóterem, hanem amerikai mintájú social center, szociális központ lesz. Kölcsönöznek itt kottát is, felolvasásokat tartanak, szabad előadásokat rendeznek a felnőtteknek, míg a gyermekek mesemondó-délutánra gyűlhetnek majd össze.
Dr. Szabó Emil könyvtárigazgató vezetésével most folyik a fiókok szervezési munkálata. Minta-katalógust állítanak össze 4-5000 könyvvel, melyek közt a tudomány épp úgy képviselve van, mint a szépirodalom. A könyvek válogatásánál az első szempont az, hogy az úgynevezett "népies" álirodalom termékei ne kerüljenek egy modern világváros értelmes proletáriátusa kezébe. Az állatkerti fiókban - melynek felállítása dr. Lendl Adolf ötlete - csak illusztrált természetrajzi művek lesznek, melyeket elefántháton mozgó könyvszekrényből adnak ki.
Míg az állatkerti könyvtár egész nap nyitva lesz, a többi fiók csak délután háromtól este fél tízig. A délutáni órákat a gyermekeknek tartják fenn, az est a felnőtteké. Férfiak, nők és gyermekek különválasztva ünek. Ahhoz, hogy valaki beülhessen olvasni a könyvtárba, nem kell semmiféle igazolás, házi olvasásra is igen egyszerű feltételek mellett adnak ki könyvet.
Érdekes, hogy bár még egy könyvtár sem nyílt meg, már is önkéntes adományok érkeznek új könyvtárak létesítésére. A Deák Ferenc szabadkőműves páholy maga épít könyvtárat, Kőrössy Albert műépítész 50.000 koronát adott, egy öreg házaspár végrendeletben hagyományos nagyobb összeget és a Lágymányoson is társadalmi mozgalom indult meg egy fiók létesítésére.

Április 27: Nem lesz árkádos ház. Az osztrák Adria biztosító társaság és a főváros közötti árkád-affér, a mely a legmagasabb politikai köröket is mozgásba hozta, úgy látszik, beszűnik. A biztosító társaság Erzsébet-téri reklámpalotájának árkád-építése ellen oly erősen foglalt állást a főváros közgyűlése, hogy a társaság nem igen akar ujjat húzni a fővárossal, miért is felmerült az a gondolat, hogy a kifogásolt építkezés helyett egy új simahomlokzatú palotát építsenek. A biztosító társaság már legközelebbi igazgatósági ülésén már szóba kerül a palota terveinek kijavítása, úgy hogy nem lehetetlen, hogy az árkádok ügye a főváros győzelmével fog végződni.

Április 29: Az új Nemzeti Színház. - Az Est tudósítójától. - Az új Nemzeti Színház dolgában a beérkezett négy pályaterv fölött napok óta tart a tanácskozás. A tervek az Iparművészeti Múzeumban vannak, s a felülvizsgáló-bizottság is odavonult délelőtt a tanácskozás folytatása végett. Döntés ma délután lesz.

Április 30: Jankovich miniszter az új Nemzeti Színházról. - Az Est tudósítójától. - Az a vegyes bizottság, a mely a Nemzeti Színház új pályaterveiről volt hivatva szakértői vélemény mondani, elkészült jelentésével, és, mint beszélik, Lajta Béla a szerencsés pályázó, a kinek terve mellett nyilatkoztak meg a szakértők. De ez még titok. Azonban a jelen esetben nem is fontos, mert a döntés a miniszteré, a ki nincs kötve a szakértők álláspontjához. Épp ezért megkérdeztük

Jankovich Béla

közoktatásügyi minisztert, a ki Az Est munkatársának a következőket volt szíves mondani:
-Rendkívül örvendetes tény, hogy a szakbizottság véleménye egyhangú, és főleg azt tartom fontosnak, hogy a külföldi szakértők véleménye teljesen egybehangzó a magyarokéval. Az is örvendetes, hogy a pályatervekben bizonyos fejlődést sikerült elérni, mert ezek a második tervek érettebbek és közelebb hozzák a megoldást.


Lajta Béla terve a Nemzeti Színházra, 1911-13. Kép: lajtaarchiv.hu

-Kegyelmes úrnak melyik tetszik a legjobban?
-Kérem, erre nézve ebben a percben nem válaszolhatok. Elégedjék meg azzal, hogy a döntést a legközelebbi idő meg fogja hozni. Még sok teendő van, mert a pályaterveket költségvetési szempontból felül kell bírálni, hiszen a pénzügyi kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mint a pénzügyi kérdést megoldottuk, mi sem áll útjában, hogy az új Nemzeti Színház építése megkezdődjék.
-Mikor fognak játszani az új Nemzeti Színházban?
-Mindenesetre 1917-ig. Akkor jár le a népszínházi bérleti szerződés, az új színház építkezésével tehát sietni kell, mert azt három-négy év alatt teljesen be kell fejezni. Ha a döntés megtörtént a pályatervek fölött, természetesen nyomban hozzá kell fogni a régi épület lebontásához és az új színház felépítéséhez. Rendkívül szerencsés megoldásnak tartom, hogy a kérdés szakbizotsság elé kerül és hogy a döntést a miniszternek engedték át, mert visszás helyzetnek tartom, ha egy bizottság végleges döntéséért a miniszternek kellene a felelősséget viselnie.

Dülfer Márton tanár,

a kit a pályázat ereményességéről és a szakbizottság bírálatáról megkérdeztünk, így válaszolt:
-A szakbizottság bírálatáról, melyet hatan, köztük magam is, aláírtunk, nem lehetek és természetesen nem is vagyok más véleményen. A mostani pályázat igaz tanúsítványa a budapesti építőművészek kiváló képességeinek. Ezt mi, a résztvevő szakértők mindannyian örömmel konstatáltuk. Igen kedvező és nekem is különösen kedves, hogy a mostani tervpályázat a legutóbbival homlokegyenest ellenkező eredményt hozott mindannyiunk teljes egyetértésével. Hogy ez így is történt, az egy többnapos intenzív munkának az eredménye.
-Nagyon jó hatással volt, hogy a szakértő uraknak már hetek óta alkalmuk van a Nemzeti Színház benyújtott terveiről alaposan véleményt csinálni s így nem ismétlődhetett meg az a múltkori szinte tréfás rezulátum, hogy egy olyan pályázat jusson előtérbe, a mely a színházépítésről és a színpadtechnikáról fogalommal nem bíró tervezőtől ered.
-Miután e pályabírálatnál eldőlt, hogy a hely teljesen alkalmas a Nemzeti Színház céljaira, véleményem szerint nincs ok az aggodalomra és az új verseny - ha így nevezhetnők - teljesen érett terveket gyümölcsözött, annyira, hogy a munkálatokat nyugodtan meg lehetne kezdeni.
-A Tőry-Pogány és a Lajta-féle tervek szívetemető jelenségei az építő kultúrának. Külsőleg a legelragadóbb a Tőry-Pogány tervezet, mely finom érzékű kéz és finom lélek munkája. Olyant alkottak, a mi minden tekintetben igen megfontolt, bár a színpad kidolgozása szokatlan kézre vall és kivitelben nem nélkülözheti egy színpadtechnikus közreműködését, mégis úgy, a hogy van, jó.

-Csodálatra méltó a Lajta műve, a ki épp oly finom kézzel és megérző lélekkel tervezett, mint a másik, kiváló ügyességgel és minden képzelhető körülmény figyelembe vételével konstruálta a remek földszintet az átlós megoldásban, mely mögött lebukkan a ruhatár. Minden tekintetben kiváló alkotás a Lajta műve, a legjobb, a mit csak e helyen építeni lehet. Az én felfogásom az a földszint volna, a melyet a Tőry-Pogány és a Lajta-féle koncepcióból alkotott kombináció eredményezne.
-Budapest építkezéseivel egy örvendetes új irányú áramlatot látok, melynek egyik legszebb terméke a mostani Nemzeti Színház tervpályázata. Az új irány remélhetőleg érvényesülni fog a középítkezéseken, a döntő fórumokba művészi értékű embereket hozna. A magán- és bérházak között is igen tetszetősekre akadtam, különösen jók az újabb kereskedőházak, melyeknek nyugodt karakterisztikus vonalozása és jól érvényesülő színezése egy keleties befolyás hatalma alatt kétségkívül kellemesen érvényesül.

Április 30: Páris Budapesten. Május 1-jén nyílik meg a Hermina út 63. szám alatt, az Angol Park mellett a Casino de Paris nyári helyisége. A mulató színpadján esti 1/2 11-től éjfélután 1 óráig a legelső ének- és táncattrakciók lépnek fel, míg 1 órától reggel 5 óráig a mulató parkettjén modern táncosok lesznek bemutatva. Esti 8 órától reggeli 5 óráig kitűnő magyar és francia konyha áll a közönség rendelkezésére.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: