Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A Várnegyed újjáépítése (2.)

2013. április 15. - fovarosi.blog.hu

Milyen házak épültek a Vár falai között a második világháború után? Az alábbiakban néhány ilyen épületet mutatunk be.

Hess András téri iskola

Az iskola egy, a második világháborúban elpusztult ház sokáig beépítetlen telkén épült fel, nyugat felé a Hess András térre, kelet felé pedig a várfalakra és a Dunára néz. Az ötvenes években még lakóházakat terveztek a Tárnok utca 9-11-13. számú telkekre, ám ezt 1963-ban módosították. A Táncsics Mihály utcai iskola ugyanis olyan rossz állapotban volt, hogy szükségessé vált áttelepítése. Az új iskola számára ez a telek látszott legalkalmasabbnak. A tervező kezét nem csak a történelmi kor, a műemlék épületek szomszédsága kötötte meg, hanem a telek szűkössége és a maximált építési magasság is.

fovarosi.blog.hu: TarnokUtcaiIskola-1979 Az iskola 1979-ben

A Kangyal Ferenc (BVTV) tervei szerint 1969-re felépült iskola Tárnok utcai szárnyában helyezték el a tantermeket a hozzájuk tartozó zsibongókkal. A keleti szárny földszintjén étterem nyílt. Az első emeleten a fizika-kémia előadóterem, a szertárak és az igazgatás helyiségei, a II. emeleten a tetőtérrel együtt a tornaterem kapott helyet. A két szárny között helyezkedik el a központi lépcső és a vizes csoport.

fovarosi.blog.hu: TarnokUtcaiIskola-20120304-02

A belsőépítész Tell Márta volt, a 20 millió forint értékű kivitelezést a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat végezte.

fovarosi.blog.hu: TarnokUtcaiIskola-Udvar-MagyEpMuv-1970-04-p39
Tornatermi szárny. (kép: Magyar Építőművészet, 1970)

A terhet monolit vasbeton váz hordja, a parapetek gerendaként működnek. Az eredeti nyílászárók fából készültek, a homlokzat az utca felé műkővel, a belső udvar felé vakoltan készült el - bár utóbbi falat is műkővel tervezték eredetileg. A kivitelező Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat ugyanis kapacitásgondokkal küzdött, ezért kellett módosítani a kivitelezést. A belső terekben a padlóburkolatok kemény mészkőből és DLW linóleumból készültek el.

A korszakra jellemző volt az is, hogy a terv csak részben idomult a környék házaihoz, nem merült fel "kényszerként" a környék házaihoz való ragaszkodás. Ez az épület sem simul bele a környező régi házak közé. Ahogy akkor fogalmaztak: "mai, modern szobor, a régi művek galériájában".

Fehér Galamb-ház, Úri utca A Vár leghosszabb utcája az Úri utca, mely a Dísz tértől a Kapisztrán térig húzódik. A Szentháromság utcáig tartó szakaszának neve a XV. században még az itt megtelepedett posztókereskedőket idézte: Kaálmár, Nyírő, Posztómető utca volt. Második, Kapisztrán térig tartó szakasza a valaha itt állt Mindenszentek kápolnájáról kapta nevét: Mindenszentek utcájának hívták. A török idők alatt Toprak kuleszi (bástya felé vezető út), majd 1686 után Herrngasse. Az 1870-es évek elején nevét magyarra fordították, így lett belőle Úri utca - a német nyelvű utcanév-táblákat 1873-ban, a városegyesítéskor távolították el. Mivel a telek az utca kiszélesedő részén található, a Várnegyed új arcának egyik legexponáltabb példája a Virág Csaba tervezte, 1967-re felépült ház.

A ház tetőzete magasabbra nyúlik ugyan szomszédainál, ám töréseivel, cserépfedésével mégis követi környezetét. A függönyfalas megoldás már sokkal inkább elüt a korábbi századok hangulatától.

A földszinten és a pincében a régi Fehér Galamb vendéglő, a felette lévő két emeleten pedig szintenként négy lakás helyezkedik el. A lakások függőfolyosóról nyílnak, amely egy kis belső udvarra néz. A második emeleti lakások kétszintesek, a tetőtérbe is felnyúlnak, nappalijaik nagy légtérrel épültek meg. A kis konyhák átadó nyílással készültek, a ház építésekor legyártott étkezőasztalok a nappaliba kerültek.

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-1945-BudapestUjsag1975

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-20121006-02
A bombázások után 1945-ben, és a helyreállított ház 2012-ben (kép: Budapest újság, 1975, illetve Fővárosi Blog)

A vendéglő az utca felé a teljes homlokzaton üvegfalakkal néz, a ház előtti látvány így a bent ülők élményévé is vált. Azaz vált volna, ha az átadás után az üzemeltető nem szereltetett volna fel vastag függönyöket az üvegfalakat kitakarandó. Az étterem fontos berendezési eleme volt egy mennyezetre függesztett kandalló, amely rost-sütőként szolgált. Sajnos ez ma már nincs meg. Az eredeti tervek szerint az előtérben álló faliszekrények ruhatár gyanánt szolgáltak volna, és a köztük található ülőfülke lett volna a ruhatáros helye. Ehelyett az üzemeltető a nyersbeton pillérekre szerelt fogasokat, lerontva ezzel az előtér megjelenését. A két szintes pincében söntést, borozót alakítottak ki - a pincehelyiség ma is működik. A belsőépítészeti terveket Drávai Tamás (étterem), Gergely Gábor (borozó), és Csatlósi László (söntés) készítették: a rusztikus falburkolattól és a fakockás padlótól a felszolgáló tálcákig és a sótartókig mindent megterveztek, és ezek zöme szerencsére meg is valósult.

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-Etterem-MagyEpMuv-1969-06-p16
Az étterem belső terét meghatározó fémkandalló 1969-ben. (kép: Magyar Építőművészet)

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-HadikvarEtterem-2012-hadikvaretterem.hu-02

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-HadikvarEtterem-2012-hadikvaretterem.hu-01
Az étterem és pincehelyisége napjainkban (képek: hadikvaretterem.hu)

Bár a korabeli leírás dícsérte a ház függönyfalának részletezettségét és léptékét, ma inkább eltúlzottnak érezhetjük az emeleti ablakfelületeket, a tető felnyúlását és a homlokzati rendszert. Hozzá kell tenni: a tervezői szándéktól igencsak eltértek a kivitelezéskor. A parapetelemek nagyharsányi zöldes árnyalatú kőelemeit a kivitelező nem építette be, így utolsó pillanatban, a tervező jóváhagyása nélkül került fel a szürke műkő parapet. A széles ablaksávok pedig akár egy korabeli irodaházat is felidézhetnek a mai szemlélődőben. Furcsán hat a hátsó tűzfalon az egyetlen kivágás, egy kis ablak is.

fovarosi.blog.hu: FeherGalambHaz-Borozo-MagyEpMuv-1969-06-p17
Az egyedi székeket felvonultató borozó 1969-ben. (kép: Magyar Építőművészet)

A ház, bár kétségkívül fontos eleme az újjáépítési programnak, sajnos megszenvedte a kivitelezés eltéréseit és az üzemeltető módosításait. Furán hat ma is a kivitelezett ház anyaghasználata a korábbi korok eltérő ítélete miatt is. 1970-ben írták a házról a Magyar Építőiparban: "Az épület anyagai természetes és ruszticitásra törekvő anyagok: vasbeton, acél, sötétre pácolt fal, hódfarkú cserép." Manapság aligha sorolnánk a természetes és ruszticitásra törekvő anyagok közé az acélt és a vasbetont. Akkoriban még ez is belefért.

Úri utca 32.

A második világháborúban teljesen elpusztult az Úri utca 32. és Tóth Árpád sétány 24. házszámmal is rendelkező egyemeletes lakóház. A sétány felőli oldalon csak a földszinti pillérek maradtak meg - ezeket foglalta bele az új épületbe a tervező, Farkasdy Zoltán. Sérülten, de megmaradt a régi, boltozatos udvari átkötő folyosó, a folyosó folytatásában pedig egy dongaboltozatos szoba is, melynek a későbbi elfalazásoknak köszönhetően megmaradtak az egykori gótikus kapualj ülőfülkéi. Az új ház építése előtt, 1948-49-ben, Metzner Lajos tervei szerint feltárták a fülkéket, és helyreállították a középkori kapualjat. A feltárások a következő években is folytatódtak, ami a tervezőt folyamatos újragondolásra késztette.

fovarosi.blog.hu: TothArpadSetany24-20120304Az épület mindkét utca felé földszint + 2 emelet magas, a tetőtérben kétszintes lakásokkal - utóbbi megépítéséért Farkasdy hosszan küzdött a hatóságokkal. A lakások másfél, illetve két szobásak. A pincében ma is megvannak a háború után feltárt gót, reneszánsz és barokk időkből származó leletek. Az új ház a megmaradt folyosórészletet is magába foglalja - ezzel biztosítva annak fennmaradását. A lakások az udvari függőfolyosókról nyílnak, amelyek egy-egy lépcsőházra fűződnek. Az 1959-ben átadott új épület tehát a régi kettős osztását is továbbvitte.

A tervező felismerte, hogy itt, a Vár falain belül a különböző korokból megmaradt kövek jelentéssel bírnak. Ahogy a barokk kor továbbvitte a korábbi korok maradványait, úgy járt el itt is Farkasdy az 1950-es évek végén. A ház a háború utáni helyreállítás egyik első példája volt, így szükségképpen mintává is vált a további újjáépítésekhez.

Úri utca 38: egy helyreállítás és egy mintaszerű építkezés

Az Úri utca 38. és a sétány felé néző szomszédja valamikor egy telek voltak, a háború után azonban az Úri utcai oldal a HKI kezelésében maradt, csak a sétány felőli oldalon indult új építkezés. A ház helyreállítása szinte egy időben zajlott a 32. számú házéval, így annak tervezője, Farkasdy Zoltán, közösen tervezhette meg az egész tömb Tóth Árpád sétány felőli megjelenését a másik ház tervezőjével, Jánossy Györggyel. Az akkor Bástyasétánynak nevezett Tóth Árpád sétányra néző lakóházat Jánossy 1962-ben tervezte, és 1963-ban adták át.

fovarosi.blog.hu: UriUtca38-20121012-01Az Úri utcai oldal részben ismert, részben a pusztítás okán előkerült gótikus részletek miatt a Várnegyed egyik legérdekesebb műemlékévé vált: középkori kapualj, gótikus ülőfülkék és ajtók, az udvaron gótikus, árkádíves helyiség maradványai találhatók benne. Az 1686-os ostrom után Heyssler Donát generális birtokába került, 1742-ben Zichy grófné Berényi Erzsébet vásárolta meg, majd 1751-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és királyi tanácsosé lett. 1839-ben már az egyik Brunswick grófnő tulajdona, aki - a budai Nőegylet elnöknője lévén - létrehozta itt a Budai Jótékonysági Női Egylet székházát - ennek kapcsán nyerte el a ház gazdag szobrászati díszű új homlokzatát. A második világháborúban a ház mintegy fele pusztult el, az 1957-ben megkezdett feltárások után a házat művészi értékeinek megőrzése mellett restaurálták.

A sétány felőli telken állott ház a második világháborúban pusztult el. Ezen az oldalon új épület született: a Várnegyed talán legsikeresebb újjáformálási kísérlete.


fovarosi.blog.hu: UriUtca38-20120304-02 Jánossy György az új szárnyat a Nőegylet utcáig kifutó egyetlen zárt tömbben helyezte el, amely csak a déli végén csatlakozik a régi épület udvari szárnyához - ezzel némiképpen szellősebb, tágasabb belső udvart hozva létre.

Az épület harántfalas szerkesztéssel öt egyforma szakaszra bontható, amelyek egy-egy lakás szélességét mutatják. Az alsó két szinten és a felette álló két szinten is belső kétszintes lakásokat alakítottak ki - ezt őszintén mutatják meg a szintenként váltakozó ablaksorok. (Az Úri utca 36-hoz csatlakozó szakaszban egyszintes, kisebb lakások sorakoznak.) A kétszintes megoldást az hozta, hogy a szomszédos, nagy belmagasságú klasszicista épület emeletsorainak arányai nagy mértékben eltértek volna az új építés jóval kisebb szintmagasságaitól. Az építész ezt a problémát igyekezett feloldani két-két szint "egybeolvasztásával". A kétszintes lakások megépültéért Jánossy-nak is sokat kellett küzdenie a beruházóval, akárcsak más, ilyen lakásokat tartalmazó várbeli házak tervezőinek.

A homlokzat kialakítása eltér a korábban megszokottól: vakolt homlokzat helyett itt műanyagfestékkel lemázolt nyerstégla falakkal találkozhatott a korabeli szemlélődő. Ezzel elkerülték a környezetébe nem illőnek gondolt nyerstégla homlokzat látványát, de játékosságot, mozgalmasságot vittek a homlokzat felületébe.

Dísz tér 8. A Dísz tér a középkorban Szent György tér volt, az itt állt templomról kapta nevét. A templom maradványai a tér burkolata alatt fennmaradtak. 1849-től katonai parádék, díszfelvonulások helyszíne - így lett a neve Dísz tér. Korábban az 1801-ben épített, két szintes Marczibányi-palota állt a Dísz tér északi végében, földszintjén kávéházzal. 1910-ben ezt lebontották, helyére egy négyemeletes szecessziós bérházat emeltek. Ez a háborúban rommá vált. A telek egészen 1965-ig üresen állt.

fovarosi.blog.hu: DiszTer-1950esEvek-Fortepan.hu-23729
A Dísz tér a második világháború után. (kép: fortepan, 23729)

A Szentháromság téri épülettel egy időben zajlott a Dísz tér egyik legexponáltabb telkének beépítésére kiírt pályázat is. A zsűri itt sem osztott ki első díjat. Rangsorolás nélkül, egyenlő díjazásban részesült az alábbi négy terv:
-Virág Csaba, Pázmándy Margit és Destek Endre terve,
-Böjthe Tamás és Cs. Juhász Klára terve,
-Farkasdy Zoltán, Kenessey Attila, Balla Gyula és Oravecz Béla terve,
-valamint Weichinger Károly, Komondy Zoltán és Krizka György terve.

fovarosi.blog.hu: DiszTer8-ViragCsabaekTerve-MagyEpMuv-1964-01-p09

Virág Csabáék terve anyagában és formaképzésében korszerű, a beépítésnél viszont a Várnegyed középkori alapelemeiből indul ki. Földszintjén üvegfalas vendéglátó helyiséget alakítottak ki - a funkció ma is változatlan -, az első és második emelet konzolosan kiugratott. Az eredeti tervek szerint egy kis sikátor kötötte volna össze a két épületet, ez végül nem valósult meg.

A megvalósult épületet Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila (TTI) tervezték 1965-66-ban, a házat 1970-ben adták át.

Az építkezés elhúzódásának oka az volt, hogy az alapozáskor a vári pincerendszer rejtekútjai útban álltak. Az új épület a teljes telket kihasználja: padlástere és pincéje is teljesen kihasznált. A kivitelezést is végigkísérte a tervezőpáros, a ház így igazán befejezett, részleteiben is pontos lett.

Mindez sajnos a földszinti étteremről már nem volt elmondható. A belsőépítész, Fessel Alajos terveit a Délbudai Vendéglátóipari Vállalat utólagosan, a tervező megkérdezése nélkül átalakította, így nem az eredeti terv valósult meg. Ma már nyoma sincs az eredeti berendezésnek, bár a funkció ma is a vendéglátásé a ház földszintjén.

Farkasdy és Kenessey később a tervezett tabáni újjáépítésre is együtt pályáztak, ezek a tervek azonban fiókban maradtak.

Tárnok utca 7.

fovarosi.blog.hu: TarnokUtca7-1984-RomanAndrasArchivumfovarosi.blog.hu: TarnokUtca7-MagyEpMuv-1966-06-p47

 

 

Főhomlokzat 1984-ben (kép: Román András archívum), és kétszintes lakás a legfelső szinten 1966-ban (kép: Magyar Építőművészet)

Az 1686-os ostromban elpusztult középkori házat a harcok után hamar helyreállították. A XIX. század elején kora klasszicista stílusban építették át, a barokk architektúrát lefaragták. A második világháborúban utcai és udvari szárnya is súlyosan megrongálódott.

A ház helyreállítását az Országos Műemlék Felügyelőség munkatársa, Sedlmayer János tervezte. A Tárnok utcai oldal helyreállítása már korábban megtörtént, a bástya felőli oldal viszont csak később, 1966-ra épült be. Ezen az oldalon egy 18. századi egyemeletes, U alakú épület romjai maradtak meg: a földszint néhány boltozatos helyisége, a lépcsőház alja és az egyik udvari szárny. E maradványok jelölték ki a tervezés kiindulási pontjait.

A lépcsőház a földszinten még az eredeti, barokk állapotnak megfelelő, ám folytatásában már vasbeton szerkezetű. A lépcsőház minden emeleten nyitott előtérhez vezet, ahonnan a lakások nyílnak. A ház funkcionálisan hármas tagolású lett, legbelül a közlekedő terekkel, középen a mellékhelyiségek sorával, az utcafront felé pedig a lakások szobáival. A harmadik emeleten kétszintes lakásokat alakítottak ki. (A belső kétszintes lakások akkoriban még újdonságnak voltak mondhatók Magyarországon.) A kivitelező a 41. számú Állami Építőipari Vállalat volt.

Az új ház műemlékes építészek munkájaként épült meg, így azt a felfogást is tükrözi, amit a korabeli műemlékvédelem a történelmi városrészekbe való beilleszkedésről helyesnek tartott.

(folytatjuk)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2013.04.15. 20:34:25

Kérdések:
1) Miért Hess András téri iskola? Régen Tárnok utcainak hívták (végülis Tárnok u. 9-11. a házszám, illetve, a régi mészkő házszámtáblák szerint 11-9), majd a Budavár-őrület okán átkeresztelődött. Vári léptékben marha messze van a Hess A. tértől.

2) Hová vezet az új bejárat, amit a földszinti legszélső tanterembe vágtak? (először azt hittem, tükrözve van a kép)

falkmiksa 2013.04.16. 18:35:51

én is szóvá tenném az iskola nevét: szóval Tárnok utcai általános iskola a becsületes neve, ide jártam, tudom. A mellette lévő ház a Tárnok utca 7. Na annak a képen látható lakása nem a legfelső, hanem a középső szintjén, a második emeletén van. Dobos Lajos, a műemlékes fotós élt benne vagy 25 évet.

MP 2013.04.16. 20:31:50

Az Tárnok utcai suli volt régen ma Budavári általános iskola a Hess András tér igencsak messze van tőle. Én is oda jártam. :) Üdv váriak!!!

MP 2013.04.16. 20:33:03

S persze helyesen Budavári Általános Iskola.

2013.04.19. 14:56:05

Az összes igénytelen kádárista hulladék.
Olyan mint a Palota kádári "rekonstrukciója": szovjet kaszárnya és metróállomás ötvözete, a korabeli 70-es évek NDK-s turmixgép enteriőr stílusban.

5N87 2016.06.01. 09:43:30

@¿Qué tapas hay?: Ezen már én is gondolkodtam, az az ajtó az én időmben sem volt ott. Nem tartom kizártnak, hogy tűzvédelmi okból csináltak ide egy lehetséges vészkijáratot. Ha gond van, akkor az épület (szemből) bal feléből a tanulók a menekülésre használhatják a hátsó lépcsőt is, hiszen így a földszintre leérve rögtön kimehetnek az utcára. Az épület kiürítése gyorsabb lehet.

¿Qué tapas hay? 2016.06.02. 19:45:38

@5N87: Lehetséges. Igazából én még egy akadálymentes bejáratot tudok oda elképzelni, mert a főbejáratnál ott volt az a szép meredek lépcső az utcáról a földszinti folyosóig. Anno a tűzriadókor az udvarra kellett menni, a hátsó hat emeleti osztályból le a hátsó lépcsőn, majd a földszinti üvegfalat eltolva ki az udvarra.

Amúgy a cikkbéli remek leírásból kimaradt az alagsor, vagyis az ebédlő alatti helyiségek. Gyakorlati/rajz terem volt ott, meg talán úttörőszoba. A kabinet-rendszer bevezetése előtt a 7. A-sok voltak oda leköltöztetve, akiket ezért mindenki nagyon irigyelt.

5N87 2016.06.11. 19:48:38

@¿Qué tapas hay?: Igen, ez is lehet. :)

Mi sokat jártunk az alagsorban. Ott volt az ének, a technika, és a 90-es évek eljövetelével a számítástechnika terem. Bár ez utóbbi inkább csak egy kis szoba volt, mely az L alakú folyosó bekanyarodása után nyílt, de nem jobbra, amerre a normál termek voltak, hanem balra. Természetesen ablaka sem volt.

A kabinet-rendszer elnevezés mit takar?

¿Qué tapas hay? 2016.06.13. 00:44:54

@5N87: Eredetileg minden osztálynak saját terme volt. A másodikon voltak az 1-3. osztályok, az elsőn a 4-6. a földszinten a 7. és a 8, és volt egy szakelőadó a fizika/kémia az elsőn, az ebédlő fölött, meg a rajz/gyakorlati a pincében. Tán '75-ben lett egy oroszterem a földszinten, akkor ment a 7.A a pincébe. Aztán a következő évben csak az alsósoknak maradtak osztálytermei, a többiből szaktanterem lett. Persze mindez vagy negyven éve volt, adott esetben rosszul is emlékezhetek a pontos történetre.

5N87 2016.06.15. 13:54:14

@¿Qué tapas hay?: Köszönöm. :) A történet vége biztosan stimmel, az én időmben már így volt. :)

Ha már említettük az alagsort, ne feledkezzünk meg róla, hogy tulajdonképpen volt még egy "negyedik emelet" is. A tornaterem előterébe lépve egy újabb lépcsővel találkozunk, mely felvezet egy újabb szintre. Itt volt a fiúk öltözője és innen kilátás nyílt a tornateremre is. A lányok öltözője a tornaterem szintjén volt és itt volt az iskolaorvos szobája is.

Ma, kihasználva a ballagás adta lehetőséget, beosontam a suliba. :) A Dísz tér felőli bejáratra úgy tűnik teljesen más a magyarázat, mint amit tippeltünk. Nem csak az utolsó terem lett megsemmisítve, hanem az utána következő is. Orvosi rendelő lett belőle. Szerintem a bejárat azért kell, hogy nem iskolások is mehessenek a dokihoz. A folyosó bent, a két utolsó terem kezdete előtt összeszűkül és le van falazva, tehát még a folyosóból is elvettek. Ennek a szűk folyosó-szakasznak az elejére még egy ajtót is raktak. A lépcső mellé érve, a kijárattal szemben is van egy ajtó. Ha tehát ezt lezárják, akkor a leválasztott rész kívülről elérhető, de az iskola területe nem. Most is úgy volt, hogy a leválasztott részbe be lehetett jutni, de a suliba nem tudtam volna ott bemenni, mert az említett belső ajtó zárva volt.

Vannak más változások is. Az udvari tolóajtókat normál zsanéros ajtókra cserélték, az ablakok is hagyományosak, nem "forgó" ablakok, mint régen. A folyosó köve, a tanulók kis szekrényei és a termek ajtajai viszont még a régiek. :) Az udvart leaszfaltozták, de a padok és a beton ping-pong asztalok még megvannak. Kimenni sajnos nem tudtam, mert az eső miatt a tornateremben volt az ünnepség. :(

5N87 2016.06.15. 13:55:58

@¿Qué tapas hay?: Nem negyedik emelet, csak harmadik. A többi stimmel. :)
süti beállítások módosítása