Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"Az utcák azért vannak, hogy három téli hónap kivételével, állandóan javítsák őket."


Május 3: A Britannia-szálló megnyitása. A hatóságok, valamint számos meghívott vendég jelenlétében nyílt meg ma a Britannia-szálló, amely a Teréz-körúton, a nyugoti pályaudvar közelében épült. A főváros modern szállóval gyarapodott, melynek vezetését Fábri Henrik igazgató látja el. (Kép: egykor.hu)


Május 3: Az Adria nem épít árkádpalotát. Annak idején mi is megírtuk, hogy az Adria Biztosító Társulat Erzsébet-téri palotájában árkádokkal akarja felépíteni és hogy a társaság az építési engedélyt árkádos építkezésre kérte. - Egész kis forradalom keletkezett azonban az árkádos építkezés körül, mert a főváros tanácsa elutasította a társaság kérését, a belügyminiszter azonban ezt a határozatot megsemmisítette. Az általános ellenszenv nyomása alatt a biztosító társulat - igen helyesen - letett arról, hogy palotáját árkádokkal építse fel és erről a szándékáról beadványban értesítette a fővárosi tanácsot. A beadvány ma érkezett Bárczy István polgármesterhez és a következőképpen szól.
Tekintetes Székesfővárosi Tanács! Az Adriai Biztosító Társulat már régebben elhatározta, hogy palotát épít Budapesten. Tervbevett építkezésével társulatunk egyrészről monumentális házat akart emelni magyarországi igazgatósága számára, másrészről tőle telhetőleg hozzá akart járulni a székesfőváros építészeti díszének gyarpításához. Hogy ezt a célját elérhesse, társulatunk költséget és fáradtságot nem kímélve, megszerezte a székesfőváros egyik központi fekvésű, értékes és monumentális építkezésre kiválóan alkalmas telkét, továbbá tíz jeles budapesti építőművészt szólított fel tervezetek kidolgozására, a berékezet tervezetek kitűnő és ismert magyar szakértő által felülbíráltatta és hat millió koronát túlhaladó összeget irányzott elő az építkezés céljára. A palota művészi hatásának emelését szem előtt tartva, kikértük és el is nyertük az illetékes felsőbb hatóságoktól azt az engedélyt, hogy az épületet árkádszerűleg alakíthassuk ki. Nagy meglepetésünkre azonban azt kellett tapasztalnunk, hogy az árkádok kérdése társulatunk legtisztább intenciói ellen irányuló, indokolatlan támadások kútforrásává lett. Mivel azonfölül az árkádszerű építkezés terve a főváros képviselete körében sem találkozott tetszéssel, mivel továbbá sem társulatunkat, sem az ez ügyben eljárt felsőbb hatóságunkat, melyek legjobb indulatú törekvéseinket készségesen és jóakaratúlag előmozdították, további támadásoknak kitenni nem akarjuk, ezennel kijelentjük, hogy noha az árkád-engedély törvényesen szerzett elidegeníthetetlen jogot állapít meg számunkra, és noha az arról való lemondás következtében kárba vész az építkezésre már eddig fordított sok idő, fáradozásunk és a kamatveszteség tekintetbevételével több százezerre menő költségünk, mégis lemondunk az árkád-engedélyről. Kérjük a tekintetes Székesfővárosi Tanácsot, hogy ezen elhatározásunkat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1913. május hó 2-án. Teljes tisztelettel Adriai Biztosítótársulat magyarországi igazgatósága.

Május 3: A nyári Casino de Paris megnyitása. Mesébe illő pompával berendezett új nyári mulatóhelylyel gazdagodott a főváros. Keleti Hermann, a Casino de Paris igazgatója Hermina út 63. sz. a., az Angol Park közvetlen tőszomszédságában nyitotta meg a Casino nyári helyiségét. A színpad hatalmas és tökéletes berendezésű, a táncteremmel kapcsolatos étterem, kivált pedig az épület tetején lévő nyitott terasz elsőrendű látványosságok. Tegnap, május 1-én esti 11 órakor kezdődött az első előadás igazán kitűnő műsorral.



Május 4: A Britannia szálloda berendezéséről tévesen az a hír jelent meg egyes napilapokban, hogy azt egy bécsi cég szállította volna. Fábri Henrik, a Britannia-szálló igazgatója arról értesít bennünket, hogy a gyönyörű hall teljes falburkolatát, a kárpitos munkát, az étkező- és tea-room, valamint a szobák összes bútor- és függönyberendezéseit Benyovits Adolf L. cég szállította.

Május 4: Nagy Endre utolsó műsora. E hónap utolsó napján utoljára csapódik össze a kabaré függönye Nagy Endre mögött az Andrássy-úti kabaréban. Hat esztendeig minden este kacagtató szavára mozgott ez a függöny, melyről bízvást elmondhatjuk, hogy a magyar kabaré zászlaja volt. Az utolsó műsor méltóképpen védi meg a zászló becsületét, ötletes, szatirikus és ha melankólikus hangok is vegyülnek belé, ez sem szomorít el, épp úgy mint a válás egy harmonikus szerelem után. Az est főszereplője természetesen Nagy Endre volt, hű munkatársai, a színészek, vele együtt szintén becsülettel tettek eleget az utolsó premier igényeinek.

Május 4: A Jardin de Paris megnyitása teljes sikerrel járt. A kabaréban a drezdai királyi Belvedere-színház mutatott be egy revuet gyönyörű kiállítással és pompás előadásban, a melynek sikerét a magyar művészi személyzet, különösen Patlay Rózsi és Sajó Géza közreműködése fokozta. A Tabarin-ben pedig elsőrangú táncattrakciók szórakoztatták a közönséget.



Május 6: Rényi tanácsnok az autotaxiról. - Az Est tudósítójától. - A Benz-társaságról, a mely százötven automobilra kapott üzemi engedélyt, konkrét formában az a hír terjedt el, hogy koncesszióját 150.000 koronáért eladta egy társaságnak. A vád kínos és kellemetlen feltűnést keltett.
Az Est munkatársa kérdést intézett Rényi Dezső tanácsnokhoz, a közlekedési ügyosztály vezetőjéhez arról, hogy van-e a fővárosnak tudomása azokról a szállongó hírekről, a melyek arról szólnak, hogy engedélyokiratokkal házalnak. A tanácsnok a következőképpen válaszolt:
-Az engedélyokiratokkal való házalásról vagy üzérkezdésről nem lehet szó, mert az engedélyokiratok és a megkötött szerződés értelmében a koncessziót eladni, vagy alvállalatba adni nem szabad. Csak arra van a szerződésben rendelkezés, hogy ha valamelyik engedélyes úgynevezett üzemi társaságot alakít és beigazolja, hogy kellő anyagi erő és szakértelem rendelkezésre áll, a tanács az ilyen üzemi társaság alakítását tudomásul veheti. Ilyenről azonban bejelentés a fővároshoz nem érkezett. Koncesszió eladásáról már csak azért sem lehet szó, mert nem tételezhető fel senkiről, hogy olyan engedélyokiratot vásárol, a melynek szövegében már benne van a vásárlási tilalom. Üzemi társaságot, vagy fuvarozási társaságot alapíthat a gyár, mert fuvarozásra berendezve nincsen. Különben magánúton is érdeklődtem, de megállapítottam, hogy üzérkedésről nem lehet szó. Nekünk csak egy kötelességünk van: bevárni június elsejét, a szállítási határidőt, a mikor a szerződés értelmében bizonyos számú autónak a megállapított standokra ki kell állania.



Május 7: A Margitsziget bérlete a közmunkatanácsban. A fővárosi közmunkatanácsnak ma délután érdekes ülése lesz. A margitszigeti szerződés ügye lesz napirenden. A múltkori ülésen kezdték már tárgyalni ezt a kérdést, de nem intézték el, mert a főváros kérte az átruházási szerződés bemutatását. A közmunkatanács két kérdés felett dönt: beleegyezik-e a részvénytársaság szerződésének egy más társaságra való átruházásába és hajlandó-e megengedni a hazárdjátékot. A ma délutáni ülésről Garancsy Mihály, a Közmunkák Tanácsának alelnöke, a következőket mondotta nekünk:
-Ma délután több ügy mellett tárgyalni fogjuk a Margitszigeten építendő kaszinó épületének albérletbe való adását is. A bérbeadás feltételeiről részletesen természetesen nem nyilatkozhatom, mert ezzel megelőzném a ma délutáni tágyalást. Ha a Közmunkák Tanácsa az ajánlattevő pénzcsoport feltételeit megfelelőknek tartja, úgy az albérletbeadás meg fog történni. A játékengedély megadása, a melyet együtt emlegetnek az albérletbeadással, nem artozik a mi hatáskörünkbe, és erről csak rendőrség, illetve a belügyminisztérium dönthet. A Közmunkák Tanácsa tehát nem dönt a fölött, vajon lesz-e játék a Margitszigeten vagy nem. Május 7: Utcai harc a Csikágóban. Véres utcai harc volt tegnap a főváros úgynevezett Csikágó-negyedében, a hol a jasszok előszeretettel kötnek bele a járókelőkbe. Két hírhedt csikágói jassz, Szovány Illés és Szovány Mihály, a kikkel már igen sok baja volt a rendőrségnek, megtámadták az Elemér-utca 17. számú ház előtt Vörös János 37 éves államvasúti fűtőházi munkást. Vörös bicskát húzott és összevissza szurkálta a két Szoványt, a kiket haldokolva szállítottak a Rókus-kórházba. Vöröst letartóztatta a rendőrség.


Május 7: Az új Nemzeti Színház pályatervei. A Mérnök és Építész-Egylet első emeleti nagy tanácskozótermében mától kezdve meg lehet nézni az új Nemzeti Színházra kiírt második verseny terveit: Bálint-Jámbor, Lajta Béla, Tőry-Pogány és Medgyasszay István műveit. Tudjuk, hogy a zsűrinek és Dülfer tanárnak Lajta és Tőry-Pogány terve tetszett legjobban. A mi könnyű laikus véleményünk csak felerészben egyezik meg a kiváló német mester ítéletével. Szerintünk a sorrend ez: Thöry-Pogány, Bálint-Jámbor, Lajta Béla és Medgyasszay István.
Érdekes, hogy az épület tagozásának alapgondolatát Medgyasszay kivételével mindegyik pályázó átvette Bálint-Jámbor első pályaművéből. Csakhogy ez a gondolat, a mely a főhomlokzatot, a nagy bejáróval a Múzeum-körútra teszi, úgy azonban, hogy a Kossuth Lajos-utca és Károly-körút felől is egyforma szépségben és tisztaságban érvényesüljön, ma legszebben a Tőry-Pogány terven érvényesül. Bámulatosan gyengéd és kristályos ez a kompozíció, semmi erőszakolt nincs benne, olyan magától értetődő egészben és oly gazdag a részleteiben, hogy előségéhez ízlés és művészet szempontjából szó sem fér. Alaprajza pedáns és célszerű, a ruhatárak, az öltözők, a hivatalos helyiségek elhelyezése, a nézőtér megoldása, a színház szellőztetésének és kiürítésének kérdése oly precízen és egyszerűen vannak megoldva, a színpad oly finom művészettel van a nézőtér ívelésébe belekomponálva, hogy ezen a szép terven a legfinnyásabb gusztus is alig találhat hibát. Egyedüli baja csak az, hogy kivitele rengeteg drága.
 
A Bálint-Jámbor terv is elegáns és gazdag, nézőtere kifogástalan, de nem oly spontán és spekulációmentes, mint a Tőry-Pogány-féle. Színpadja azonban valamennyi közül a legtökéletesebb és színháznál ez a legfontosabb szempont. Lajta Béla tervein igen szép részletek vannak, egyik-másik szárnyfelület művészi és finom, de az egész "nincsen együtt", az építészeti invenció többször megakad s így az egész munkának nincs meg az a szigorú zártsága, a mi az ilyen monumentális épületnek legnagyobb szépsége.
A három erős versenyző között meglepően rossz pozíció jut Medgyasszay tervének, a mely úgy művészi elképzelésében, mint építészeti megoldásában önmagát fosztja meg a versenyzés lehetőségétől. (k. s.)

Május 8: A törmelékek szigete. Izgalom a közmunkatanácsban. - Az Est tudósítójától. - Ez a romantikus sziget: a Margitsziget. Köröskörül a régi kedves rekettyés kivágva és helyette törmelékhalmaz övezi, mint a porrá lőtt erődöt ostrom után.
(...)
A hatalmas, évszázados fákat megtizedelték, jó pesti szokás szerint. Most már az óbudai oldalról a megritkult parkon át pompásan látni a pesti oldal gyárkéményeit. Éppen csak annyi fát hagytak meg, hogy majd a peches játékos ne nagyon jöjjön zavarba, ha végső menedéknek egy erős, teherbíró faágat keres.
A gyönyörű fürdőháznak - Ybl Miklós legszebb munkája - a mohos köveit szép fehérre sikálták és az elegáns kupola bronz-díszeit befestették aranynyal-ezüsttel. Szóval pesti fogalmak szerint alaposan rendbehozták.
A nagyszállodát, a melynek egyszerű, nemes stíljében sok volt a vidéki úri-kastélyok vendégmarasztaló derűjéből, ráépítettek még egy emeletet és viszont a szobák árjegyzékére ráépítettek vagy még öt emeletet.
Egyelőre ennyi valósult meg a szép Margitszigeten abból a nagyszabású programból, a melynek kedvéért a közmunkatanács a Margitszigetet bérbeadta egy részvénytársaság játékszeréül. E kecsegtető program kedvéért hozta tegnap a közmunkatanács azt a félelmetesen könnyelmű határozatát is, amelyben ismét magára vállalja a játékbank ódiumát, de viszont lemond a játékbank várható jövedelmének legnagyobb részéről.
(...)

Május 8: A tavaszi vásár megnyitása. A városligeti Iparcsarnokban ma délelőtt nyílt meg a Tavaszi Vásár. A kormány részéről Beöthy László kereskedelemügyi miniszter jelent meg, a kit Lánczy Leó üdvözölt. Beöthy hosszabb beszédben hangsúlyozta, hogy a nemsokára bekövetkező balkáni béke fontos feladat elé állítja a magyar kereskedelmet, mely e tavaszi vásárral kezdheti meg feladatának teljesítését.


Május 10: Omnibusz helyett autóbusz. - Az Est tudósítójától. - Régóta vajúdó ügye a fővárosnak az omnibusz társaság megváltása, illetve az automobil-omnibuszok, az úgynevezett autobuszok járatása. Az omnibusz-társaság évek óta próbálkozik, hogy a főváros megváltsa, eleddig azonban minden törekvés kudarcot vallott.
Ma reggelre aztán nyilvánosságra került egy hír, mely azt a hitet akarja kelteni, hogy meg van végre a nagy omnibusz-probléma megoldása, meg lesz a megváltás és nemsokára végiggördülnek a főváros utcáin az autobuszok is.
(...)
A helyzet eégsz egyszerűen a következő: Van egy angol társaság, a mely a nagyobb európai városokban el akarja helyezni automobil-omnibuszait és ez angol szerkezetű Daimler-gépek érdekében elküldi embereit a nagyobb városokba, hogy ott összeköttetéseket szerezzenek és csak olyan vállalatok alapításában vegyenek részt, a melyek a társaság gyárában készülő autóbuszokat közúti forgalom céljaira üzemben tartanák. Ez az angol társaság, a melynek Coventry-ben van a gyártelepe, hozzánk is elkerült, az emberei tárgyalásokat folytattak az omnibusz-társasággal és a főváros illetékes ügyosztályával, és mikor a főváros szakembereket küldött a külföldi városok autóbusz-forgalmának tanulmányozására, a két szakértő, Rupp és Krisztinkovich főmérnök, Coventryben is volt és megtekintette a gyár telepét.
Néhány héttel ezelőtt aztán az angol társaság közelebbi tárgyalásokat kezdett és ennek első konkrét eredménye az lett, hogy a társaság nevében Garce Emil elnök megállapodott a fővárosi omnibusz-társasággal a vállalat megváltása, illetve a társaság még 1927-ig tartó koncessziójának átruházása tárgyában. A főváros ugyanis mindaddig nem kezdhet senkivel sem tárgyalásokat, a míg az omnibusz-társasággal a koncesszió átengedésére vagy megosztására vonatkozólag nem jön létre megállapodás, mert az omnibusz-társaságnak 1927-ig kizárólagossági joga van. Az omnibusz-társaság pedig, minthogy a főváros által leendő megváltása reménytelennek látszik, szívesen fogadta az angol ajánlatot és meg is kötötte vele az előzetes megállapodást, a melynek értelmében az angol társaságnak joga és kötelessége lesz az omnibusz-társaság megváltása, ha a főváros a koncessziójog átruházásába, illetve 35 évre leendő meghosszabbításába beleegyezik.
(...)

Május 11: Nem lesz vezérigazgatója a gázgyárnak. - Az Est tudósítójától. - A világítási ügyosztály vezetője, Buzáth tanácsnok, ma terjesztette elő a tanácsnak az ügyosztály által készített új szabályzatot, a mely a gázművek igazgatását módosítja. Az új szabályrendelet lényege, hogy a döntő hatáskör az igazgatóság kezéből a tanács hatáskörébe megy át, megszüntetik a vezérigazgatói állást, és csak központi igazgatóságot szerveznek, a mely azonban minden fontos kérdésben a tanács döntését tartozik kikérni.
Szerveznek egy vegyes bizottságot, a melynek négy tagját a gázgyári bizottság, három tagját a tanács nevezi ki a törvényhatóságon kívül álló szakértőkből és ez a vegyes bizottság lesz a véleményező közege a tanácsnak és ez fogja ellenőrizni a központi igazgatóság működését. A tanács legközelebb tárgyalja az ügyosztály tervezetét.


A Kossuth szobrot végül csak a húszas évek végén avatták fel a Kossuth téren. Kép: fortepan.hu

Május 13: Felállítják a Kossuth-szobrot. A Kossuth-szobor felállítása, úgy látszik, sokkal előbb meg fog történni, mint azt általában hiszik. A székesfőváros építkezési ügyosztálya ugyanis nyilvános árlejtést hirdet az Országház-téren, a parlament előtt felállítandó Kossuth-szobor alapozási munkálataira és pedig a föld- és a kézműves-, a kőfaragó, valamint a vasbeton-munkálatokra.. Minthogy pedig az ajánlatokat május 26-ig kell beadni, nyilvánvaló, hogy siettetik a munkát és rövidesen el akarják készíteni a fölállítandó szobor alapzatát. Úgy halljuk különben, hogy Horvai János szobrász műtermében már készen áll a szobor legnagyobb része, úgy hogy az egyes alakok öntése megkezdődhetik.

Május 14: Borzasztó csapás nekünk pesti embereknek a tavasz, meg a nyár, mert akkor elkezdődik a város szépítése. Akkor elkezdik szépíteni ezt a nyomorult várost, vagyis minden fő útvonalát föltépik. A gránitot, a makadámot, az aszfaltot és a faburkolatot. Mikor ez megvan, kiráncigálják az úttest beleit és ereit: a kanális, a gáz, a víz, a villany vezetékeit és hogy az így megszépített város egészen szép legyen, fölszedik a villamos síneit is. Vannak azonban finnyás, akadékoskodó emberek, a kiknek még ennyi sem elég szép, ezek aztán a fákat koronájukig (dehogy van a pesti fáknak koronájuk, tíz fillérük nincs!) homok-kényszerzubbonyba bújtatják és elhelyezik az aszfaltfőző-üstöket.
Mindez még nem járna elég szépséggel, mindez még nem volna elég lármás, levegőrontó és idegtépő, de hála istennek itt vannak az építkezések és épületátalakítások, azok elvégzik a többit. Igazsgátalanság volna ezek miatt káromkodni, mert hol van az megírva, hogy az utca arra való, hogy az emberek és kocsik járjanak rajta. Hol van az megírva, hogy a gyalogjáró a gyalogosok használatára van, a kocsiút meg a kocsik helye.
No és mondjuk, hogy ez meg van írva: miért ragaszkodjon ehhez a főváros? Ósdi szamárság azt hinni, hogy az utcák a forgalom lebonyolítására, az élet közlekedésre valók. Az utcák azért vannak, hogy három téli hónap kivételével, állandóan javítsák őket. A terek szintén. Semmi sincs azért, hogy készen legyen, hanem azért, hogy készítsék. A meddig megdöglik, mindig készítsék.
Azt senkifia ne mondhassa, hogy itt lustálkodnak. Ilyen vád ne születhessen. Ennek okáért mindig készítenek. Többek között így készítették elő a talajt az idei ragadós betegségek dühös járványának, így készítették meg az útját annak a szégyenletes százalékszámnak, a melyik azt mutatja, hogy a gyönyörű és egészséges fekvésű Budapest egyike a legtuberkolotikusabb városoknak és így fogják elérni, hogy négy-öt év múlva nem lesz egyetlen egészséges ember Budapesten. Egészen bizonyos, hogy a főváros erre dolgozik, ez az ambíciója. Máskülönben nem tűrné ezeket az aljas állapotokat.

Május 15: Ha elzárják a Lánchidat. A Lánchidat tudvalevőleg 1914. év februárjában egy és háromnegyed évre elzárják, hogy átépítsék. A Lánchídnak a forgalomból való kikapcsolása előreláthatólag zavarokat fog előidézni és nagy mértékben meg fogja nehezíteni főleg a várból való közlekedést. Eddig nem történt intézkedés arra, hogy a lehetőséghez képest a Lánchídról erőszakosan elterelt forgalom egy részre a jelenlegi vonalon legyen lebonyolítható. Ezen a bajon akar segíteni dr. Kollár Lajos törvényhatósági bizottsági tag indítványa, a mely most érkezett meg a főpolgármesterhez. Az indítvány lényege a következő:
-Írjon fel a főváros a pénzügyminiszterhez, hogy a Lánchíd átépítésének tartama alatt legalább a gyalogközlekedés részére átjárót tartsanak fenn. Ha ez a Lánchídon nem lehetséges, akkor közvetlen mellé építsék a keskeny gyalogjárót. Azonkívül három csavargőzős éjjel-nappal állandó átkelést tartson fenn. A csavargőzösöket mentsék fel a révvám alól és részükre minimális díjtételt állapítsanak meg. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a tanács hívja fel a Közúti Vasutat a Ferenc József-rakparton végződő vonalnak és a Döbrentey-téren levő vágánynak az Erzsébethídon át való összekötésére. Hívja fel a Városi Villamost a tanács, hogy az Irányi Dániel-utcából kifutó vágányát vezesse át az Erzsébethídon Budára. E célból a két villamos társaság az Erzsébet-híd vágányára vonatkozólag kössön peage-szerződést.
Kollár dr. az indítvány sürgős elintézését kéri s azt így már a legközelebbi közgyűlés tárgyalni fogja.

Május 16: Szikratávíró-kísérletezés Budapesten. Minden kultúrállamban már a mindennapi élethez tartozik a drótnélküli táviratozás kihasználása, mindenütt vannak kereskedelmi célokra is drótnélküli távíró-állomások, míg Budapesten, illetőleg Magyarországon drótnélküli táviratozással tegnap délután rendezték az első kísérleteket. Mikor Marconi szenzációs találmánya ismeretessé lett, a magyar posta nem akart elmaradni, és valahol a ferencvárosi pályaudvar szomszédságában berendezett csak úgy kísérletezésre egy Marconi-állomást, de később ezt leszerelték és üzemen kívül helyezték. Ez időtől fogva szünetelt Magyarországon a drótnélküli távíró, csak újabban rendezkedett be a kereskedelmi és hadügyi kormány engedelmével kísérletezés céljára a Hungária-úton levő Telefongyár Részvénytársaság, főképpen azért, hogy az ő készítményeit kipróbálja. A Telefongyár drótnélküli távírója a Poulsen dán-szisztémán alapszik és azért érdekes, mert a Poulsen-rendszer szerint van felszerelve a monarchia hadereje is. Úgy volt egy ideig, hogy a Telefongyár Bécscsel fog operálni, esetleg egy hadügyi állomással, de közbejött a háborús világ, a veszélyeztetett határszéleken sietve állítottak fel hadi drótnélküli távíró-állomásokat, és a budapesti készülék magára maradt. Tegnap végre újból megindult a kísérletezés, a hadügyi kormányzaton kívül az első drótnélküli beszélgetést a Telefongyár készüléke közvetítésével műegyetemi hallgatók folytatták a gyár laboratóriumából a Műegyetemmel, a hol Wittmann professzor fogta fel növendékeivel a jeleket és felelt rájuk. A kísérletezés, ha lassan is ment a jelek leolvasása, jól sikerült és érdemes a dátumot feljegyezni, hogy polgári egyének 1913 május 14-én beszéltek először Magyarországon drótnélküli távíró útján.

Május 16: A Royal Automobil-Garage r.-t. a Páva-utcában levő garage-át a Marta taxi-automobilok céljaira engedi át és a Royal garage-t a Lehel-utca 25. szám alá helyezi. Nevezett cég a Renault-, valamint a Marta-automobilgyárakk vezérképviseletének és központi irodájának céljaira a Gizella tér 3. szám alatt tágas üzlethelyiséget bérelt. Ezen a város központjában levő üzlethelyiségben 6-7 új automobil lesz mindenkor kiállítva.

Május 16: Iskola-kaszárnya. - Az Est tudósítása. - A fő- és székváros iskolaügyi osztályában mostruózus tervvel foglalkoznak most, a melyet idejekorán szóvá teszünk, hogy még meg lehessen akadályozni.
Mikor Bárczy István közoktatásügyi tanácsnok volt, bizony szomorú állapotban találta a főváros iskolaügyét, az iskolák egy része városatyák piszkos bérházaiban s ezek és a rendes iskolaépületek is túlzsúfolva voltak. Már akkor elkészítette iskolaépítési programját és minden elismerés illeti, hogy mint polgármester tűzzel-vassal igyekszik megszüntetni a lehetetlen állapotokat. A külvárosokban szép, nagy és praktikus iskolaépületek emelkedtek az utolsó években.
Most azonban a nagy iskolaépületeknek óriási példányát vették tervbe: a Belvárosi Központi Iskola építését a Papnövelde-utcában.
Ebbe az épületbe a terv szerint a következő iskolákat helyeznék el:
A IV. kerületi polgári leányiskola 400 tanulóval.
A Gróf Károlyi-utcai elemi fiú- és leányiskola 700 tanulóval.
A IV. kerületi váci-utcai leány elemi iskola 200 tanulóval.
A Gróf Károlyi-utcai kereskedelmi tanfolyam 200 tanulóval.
A gróf Károlyi-utcai fiú inasiskola 500 tanulóval.
A váci-utcai leánytanonciskola 450 tanulóval.
A Rádai-utcai háztartási iskola 200 tanulóval.
Egy óvoda 100 tanulóval.
Kétezerhétszáz gyermeket akarnak tehát bevinni egy iskolaépületbe s ha ezek mind nem is egyszerre járnának az épületbe - az ezer tanonc t.i. délután előadásokra osztatnék be - a gyermekszám olyan nagy, hogy elborzadva kell reá gondolni: mi történik itt egy járvány esetén? Pedig a hol ennyifelől s ennyi gyermek jár ki és be, ott bizotsan nem csak fertőzések lesznek mindig, hanem egyszer-egyszer olyan járvány fog kitörni, hogy az egész központi iskola-kaszárnyát be kell majd csukni. Azt szeretnők tudni vajon a tiszti főorvos beleegyezését adhatja-e a közegészségi szempontból képtelen tervhez s viszont ha nem adhatja beleegyezését: szabad-e felépíteni? A Papnövelde-utca szűk útteste, a melyet villamossínek borítanak be, amúgy sem alkalmas 2700 gyermek járása-kelésére. Nincs is olyan utcája Budapestnek, a mely 2700 vagy akár csak 1500 gyermek forgalmához való.
És mit akarnak a gróf Károlyi-utcai iskola épületével csinálni, a melyet nem is olyan régen alakítottak át modern iskola céljaira?
Annyi a pénze a fővárosnak, hogy ezt az épületet a székesfővárosi könyvtár részére akarják átadni. Megint átalakítás, megint költség s majd az sem lesz jó tíz-tizenöt év múlva. De ettől eltekintve: ugyan micsoda szociális szempont kívánja azt, hogy a székesfővárosi könyvtár ott legyen az Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum könyvtára tövében? Nem lenne-e célszerűbb - mint mindenütt a világon - a könyvtárakat széjjel helyezni? A Központi Városháza óriási telke és épülete már nem elég a főváros adminisztrációjának, egyes osztályokkal már magánházakba költöztek, holott Bécsnek valamivel nagyobb közigazgatási szerve van a mienknél, de a híres bécsi városháza nincs akkora épület, mint a budapesti. Nem lehetne a fővárosi könyvtárat vagy a városházán, vagy ha már ott nem lehet: valahol a Váci-körút vagy a Nagykörút közelében elhelyezni? (f. l.)
 


Május 18: A Nemzeti Színház ügye. - Az Est tudósítójától. - Beavatott helyről azt az értesítést kapjuk, hogy a Nemzeti Színház régóta vajúdó ügyét alkalmasint mégis úgy intézik el, hogy a régi épületet restaurálják. A munkát a szűkebb pályázaton részt vett építészek egyikére - állítólag Megyaszay Istvánra - bízzák. Természetesen, ha a hír igaz, méltán vetődik fel a kérdés, hogy ilyen döntés mellett miért volt szükség a Népszínháznak tíz évre való drága kibérlésére, miért volt szükség pályázatokra és a drága külföldi szakértőkre.



Május 20: A Közraktárak kibővítése. - Az Est tudósítójától. - A székesfőváros közgazdasági bizottsága dr. Vita Emil tanácsnok elnöklésével ma ülést tartott, melyen a közraktárak kibővítésével foglalkozott. A közraktárak központi és Gyáli-úti raktárai múlt év szeptember 27-ike óta e hó elejéig új árut zsúfoltságuk miatt befogadni nem tudtak, miután a tavalyi s az idei év rendkívüliek voltak és a közraktárakat 1897 óta nem bővítették. A kibővítés ideje most elérkezett. Mivel a Duna-part el van foglalva, az ügyosztály a Gyáli-úton javasol telket egy 100.000 métermázsa befogadóképességű új raktár építésére. A költségelőirányzat az építkezésre s vasúti berendezésre 460.000 korona. Az új közraktárt évi 20.000 korona bérért és a fővárosnak a 6%-on felüli tiszta nyereségből való részesedése kötelezettsége mellett az eddigi közraktárakat bérlő Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank fogja bérbe venni. Tehát újra az a bank, a mely a többi közraktárt is bérli, biztosítva magának a nagy hasznot. A főváros végre-valahára a maga nyomorúságos financiáival is törődhetnék, nem csak a bankik érdekével.
A bizottságban éles támadások hangzottak el az ügyosztály javaslata ellen. Kriszhaber Leó és Palotai Rezső ellenezték az ügyet, a melyre a főváros szerintük ráfizet, míg Vértes Jenő az ügyosztály javaslatának elfogadása mellett szólott.

Május 20: A Ritz-szálloda bérbeadása és tőkeemelése. Közöltük már, hogy a Ritz-szálloda részvénytársaság megállapodást létesített Marschal Józseffel, az Angol-királynő szálloda volt tulajdonosával és a lovranai Grand-Hotel jelenlegi igazgatójával a szálloda bérbevételére vonatkozólag. A Ritz-szálloda igazgatósága huszonöt évre akarja bérbeadni a vállalatot Marschalnak és ebben az esetben egy millió korona névértékű elsőbbségi részvényt akar kibocsátani a hitelezők kielégítése végett. Ha az ez ügyben összehívandó rendkívüli közgyűlés a szálloda bérbeadását és ezzel kapcsolatban az elsőbbségi részvények kibocsátását nem fogadná el, úgy az igazgatóság a közgyűlésre bízza, hogy a társaság további fennállása és ennek módjai felett határozzon. Úgy halljuk, hogy a részvényesek többsége a bérbeadás mellett van és a hitelezőkkel folytatott tárgyalások azt eredményezték, hogy a legtöbb hitelező hajlandó tartozásának fedezésére elsőbbségi részvényeket elfogadni és beleegyezik abba, hogy a hátralék a bérösszegből több évre felosztva törlesztessék.

Május 21: A pesti flaszter végre - hála istennek! - európai botrány tárgya lett. A Rákóczi-út legforgalmasabb helyén nyomta oda egy villamos a fölhalmozott kőrakáshoz József főherceg automobilját, benne József főherceget és Gizella főhercegnőt, a király lányát, a ki ma reggel utazott el Budapestről. A folyton feltúrt pesti utca, a botránykövek örökös rakodóhelye, összeütköztette a főhercegi autót egy villamossal és egy Goldberger Mórnak kellett jönni, hogy kinyissa az autó ajtaját, hogy lesegítse a király leányát, a ki boldog örömmel ért a pályaudvarhoz, hogy onnan elvezetnek a vasutak ebből a megátkozott városból.
Örvendjünk, örvendjünk budapestiek, hogy ez a botrány, ez a világra szóló kalamitás megtörtént! Mert mi itt töltjük el egész életünket, szívjuk Budapest porát, piszkát, gyermekeink a világ legpiszkosabb gyárszenének füstjén nevelődnek fel, nyomorult kis fáinkat kivágják, az utcákon pedig vandál gyönyörrel tépik, szaggatják, boncolják, fúrják és faragják a kövezetet. A hogy az anekdota zsidaja szerint Rothschild egyre öltözik, vetkőzik, úgy Budapest utcáit egyre bontják és kövezik, bontják és kövezik. A kereskedők drága házbért fizetnek, de a vevő nem mehet be a boltba, ha a villamosról leszállunk, a kövezés miatt nem lehet megmozdulni, és örvendünk, ha épkézláb elérünk a járdára. Az építkezések minden piszka is a járdán, kocsiúton torlódik össze.
Már nem is tudunk jajgatni és panaszkodni, annyira megszoktuk ezt az állandó kövezési és bontási őrületet. Mindnyájan hegymászók és barlanglakók vagyunk a zsíros magánüzleti közérdek jóvoltából. Most végre, végre talán véget ér mártíromságunk! Egy főherceget és a király leányát sodort veszedelembe a pesti városgazdaság. Most talán rend lesz, mert ez olyan botrány, a mely megmozgatja a bécsi udvart is és hivatalos szégyene Budapest fő- és székesvárosnak. A többi kilencszázezer ember dühe, elkeseredése és fogcsikorgatása nem számít. Mi csak adófizető barmok vagyunk. Köszönet néked, Gizella főhercegnő, hogy segítettél rajtunk!

Május 21: Korányi Frigyes-utca. - Az Est tudósítójától. - A főváros tanácsa elhatározta, hogy báró Korányi Frigyes elhunyta alkalmából országos mozgalmat indít egy Korányi-emlék felállítására. Ezenkívül a főváros átiratot intéz a közmunkatanácshoz, hogy Korányi nevéről egy utcát nevezzenek el.

Május 21: A kultuszminiszter az új Nemzeti Színházról. Szombaton a legpozitívabb formában híre járt, hogy a Nemzeti Színház ügyében meglepő döntés készül. Dr. Jankovich Béla kultuszminiszter állítólag úgy határozott volna, hogy ne építsenek új Nemzeti Színházat, hanem a régi épületet restaurálják és alakítsák át. Fentartással közöltük a hírt, azonban még így is igen nagy és érthető feltűnést keltett.
Az Est tudósítója ma délelőtt felkereste dr. Jankovich Béla közoktatásügyi minisztert, hogy érdeklődjék nála a döntés dolgában. A kegyelmes úr lekötelező készséggel szolgált a következő felvilágosításokkal:
-A Nemzeti Színház ügyében egyelőre még nincs döntés és legkevésbé olyan irányban, mint azt hétfőn híresztelték. Komoly formában az az ötlet, hogy a Nemzeti Színház átépítésével oldjuk meg a problémát, egyáltalán fel sem vetődött, hamis tehát az az információ is, hogy a többi pályázó kinullázásával megállapodás történt volna valakinek személyében, hogy reábízzuk az átalakítási munkálatot.
(...)
-A mi már most magát a végleges döntést illeti, az ügy még nem ért ebbe a stádiumba. Jelenleg bizottság előtt vannak a tervek s a bizottság dolga az, hogy műszaki és pénzügyi szempontból vegye őket külön vizsgálódás alá, még pedig a helyi viszonyok szemmeltartásával. A zsűri, hogy úgy mondjam, ezektől a speciális szempontoktól némileg elvonatkozva, általánosságban adott véleményt, holott nekünk természetesen e részletkérdések elintézésére is szükségünk van, mielőtt az utolsó szóra kerülne a sor. A bizottság tagjai főleg műszaki emberek, de helyet foglal közöttük gróf Bánffy Miklós is. Egyelőre még nem ismerem szakvéleményüket s beletarthat egy-két hónapba, míg a jelentésük elém kerül, annyit azonban mondhatok, hogy "szorítom" az ügyet. Szorgalmazom a Nemzeti Színház dolgát.
(...)

Május 21: 475 autót rendelt a posta. Már több ízben jelentettük, hogy a kereskedelmi miniszter a posta részére szükséges több száz darab automobil szállítására ajánlatokat kért az egyes magyar gyáraktól. A gyárak előterjesztették ajánlataikat és most, mint értesültünk, megtörtént a döntés és a kereskedelmi miniszter egyelőre 475 automobilt rendelt meg és pedig 200 darabot a Magyar Általános Gépgyár r.-t.-nál, 175 darabot a Marta automobil részvénytársaságnál, 50 darabot a Győri vaggongyár részvénytársaságnál. A Magyar általános gépgyárnál megrendelt automobilok kis levélgyűjtő kocsik és 8 lóerejűek, a Röck-gyárnál és a győri gyárban megrendelt kocsik 16 lóerejűek, míg a Marta-nál megrendelt motorok 30 lóerejűek. Az összes rendelések értéke 4,8 millió korona, a melyből 3 millió korona a Marta-ra, 1 millió korona a Magyar általánosra és 4-400.000 korona a Röck-gyárra és a győri gyárra esik. (kép: magyarjarmu.hu)

Május 22: Ankét a Lánchíd elzárása ügyében. - Az Est tudósítójától. - A Lánchíd közeli átépítése ügyében tegnap szaktanácskozás volt a kereskedelmi minisztériumban Kálmán Gusztáv államtitkár elnöklésével. Szántó miniszteri tanácsos ismertette a terveket és főleg azokat a részleteket, a melyek az átépítés folytán területek elzárását és lefoglalását teszik szükségessé. Az ankéton résztvevő hajózási és közúti társaságok óvást emeltek a területeik csorbítása ellen, míg Rényi tanácsnok a főváros nevében azt kérte, hogy a miniszter leiratban közölje a fővárossal az összes részleteket és akkor majd a közgyűlés elő fogja terjeszteni észrevételeit és kívánságait.

Május 23: Stróbl Alajos pályázaton kívül. - Az Est tudósítójától. - Az Erzsébet-szobor pályázatára benyújtott tervek már a zsűri elé kerültek a Műcsarnokba. A zsűrinek bő választása lesz, mert igen sok művész pályázott. Művészi körökben napok óta élénk beszélgetés tárgya, hogy Strobl, a mint előre megmondta, nem küldte el pályaművét a Műcsarnokba és a pályázaton nem is vesz részt, hanem hors concours pályázik az Erzsébet-emlékműre. Minthogy már volt arra eset, hogy Strobl Alajos a nélkül kapott megbízást, hogy pályázott volna, a most pályázó művészek nagyon félnek, hogy most is megismétlődik ez az eset.
Hogy megvilágítsuk Strobl Alajos álláspontját és világosságot derítsünk az egész, kissé bonyolultnak látszó ügyre, felkerestük magát a művészt, a ki a következőket mondotta nekünk:
-Hivatalosan nem pályázom az Erzsébet-szoborra, mert művészi meggyőződésem nem azonos azokéval, a kik hivatalosan részt vesznek ezen a pályázaton. Én egész más művészi elveket vallok, mint ők, és minthogy a pályázaton nem akarok konfúziót előidézni, hivatalosan ezért maradtam távol. Annál többet foglalkoztam azonban a királyné emlékével, alakjával és egyéniségével. Ez utóvégre minden magyar embernek és minden művésznek egyéni joga. Én nem a kivitelre pályázom, ha megbíznának a kivitellel, ezt visszautasítanám, mert én tisztára ideális szempontból foglalkoztam Erzsbébet királynéval. Hiszen az is lehet, hogy a pályázat eredménynyel fog járni. Az én tervem egy ideális terv, a mely nem akar konkurrenciát csinálni a többi művésznek.
-Hogyan tervezi mester azt, hogy a zsűrinek bemutatja pályázatát? Vajjon a zsűri ide fog jönni a műterembe?
-Én az Erzsébet-szobor bizottság elnökének, báró Forster-nak bejelentettem, hogy készítettem egy Erzsébet-szobor tervet és ha ők jónak látják ezt megtekinteni, jöjjenek ide, itt az Epreskertben a műterem előtt fel lesz állítva a szoborterv. Külön be fogom mutatni ezt a tervezetet a sajtónak; a jövő hét folyamán ugyanis meghívom a sajtó képviselőit, és egyben előadást fogok nekik tartani a monumentális szobrászatról, az anyagszerzésről és sok egyébről és arra fogok törekedni, hogy ebben az előadásban megvilágítsam művészi elveimet és megmagyarázzam azt a különbséget, a melyet magam között és azok között a művészek között érzek, a kik például hivatalosan pályáznak az Erzsébet-szoborra. Nekem mindig Arany János mondása jut eszembe: "Földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri." Ajánlom ezt a képzőművészek figyelmébe. Én ezt a jelmondatot látom állandóan magam előtt, és miközben dolgozom, mindig erre gondolok.

Május 23: Udvari templom. A kultusz minisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy a budavári koronázási templom udvari templom legyen és ez irányban már előterjesztést tett a királynak. A budavári koronázási templom tudvalevőleg a - Mátyás templom. Még egyik névcseréjét, hogy Mátyás-templomból koronázási templom lett, se szoktuk meg, s íme a régi és gyönyörű műemléknek újra megváltoztatják a nevét. Udvari templom lesz...

Május 23: Autotaxi - autóbusz - kőzúzdák. A nyári szünet előtt a fővárosi program egynémely, részint dűlőre jutó, részint megvalósuló pontjáról beavatott forrás közli velünk: Június elején - bizonyosra vehető - megjelennek a főváros utcáin az első autotaxik, még pedig az engedélyezett mennyiség tíz százaléka, hatvan darab. Az engedményesek azután fokozatosan tartoznak a forgalomba hozott autók számát szaporítani. Az első autotaxik állomáshelyeit a főváros közlekedésügyi ügyosztálya a rendőrséggel egyértelműen eljárva már ki is jelölte.
Az autobuszok ügye is tisztázst nyer a jövő héten. Az angol ajánlattevők és az omnibusz-társaság megegyezése már teljesen kész. A főváros közlekedési ügyosztálya pedig előkészítette azt a javaslatot, a mely szerint az ajánlattevőkkel az autobusz-ügynek megvalósulását véghez vinni akarja. Ez az ügyosztályi javaslat már a főváros nyomdájába került és a jövő hét elején publikálják. Ugyanekkor kerül a közlekedési bizottság elé s ha a pénzügyi bizottság letárgyalta, a tanács a legközelebbi közgyűlés döntése alá viszi.
Még a tél közepén történt, hogy Fock tanácsos, az útépítési és csatornázási ügyosztály vezetője városi saját üzemű kőzúzdák létesítésére tett javaslatot. A pénzügyi bizottság elvetette a tervet és a visszavetés egyik indokaképpen azt hozták fel, hogy nincs mit zúzni, mert a fővárosi kövezéseknek az a fő hibája, hogy nincs megfelelő mennyiségű kövük, állandó a hiány. Most azután, hogy a korláti kőbányák megvételét tervbe vették s valószínűleg végbe is viszik, megint csak aktuális lesz a zúzdakérdés. Úgy halljuk, hogy a polgármester legközelebb felhatalmazást kér egy ausztráliai zúzótelep berendezésére, ezt azonban most már nem mint eredetileg tervezték, a fővárosban, hanem a korláti bánya telepén fogják felállítani.

Május 24: Meghalt a csőrönd. Néhány hét előtt nevezetes vendégek érkeztek a fővárosba: két ausztráliai csőrönd. A világ minden állatkertjében összesen nyolc példány van belőle és arról nevezetes, hogy bárha négy lába van neki, mégis mindig tojás útján szaporodik. A budapesti állatkert két példányt kapott és az egyik példány tegnap elhunyt. Tetemét a Nemzeti Múzeum vásárolta meg háromszáz koronáért. A csőrönd nyilvános szereplése tehát csak most kezdődik, a mikor kitömve fog a közönség előtt állani az üvegszekrényben. Mert a néhai csöröndnek életében abszolute sejtelme sem volt kötelességtudásról és honi szokása szerint bevájta magát a moszatba, tudomást sem véve a közönségről és egy pillanatig sem gondolva arra, hogy a napidíjáért illenék meg is dolgoznia. Most már tehát az állatkertben csak egy csőrönd látható... azaz nem látható.

Május 25: Az Erzsébet emlékmű pályaterveinek vizsgálata. - Az Est tudósítójától. - A Műcsarnokban ma reggel kilenc órakor báró Forster Gyula elnöksége alatt összegyűlt az Erzsébet királyné emlékművének pályázatát bíráló bizottság. Huszonöt pályamű felett kell a zsűrinek ítélkeznie, s ezért az ülés délelőtt szakadatlanul tartott zárt ajtók mögött. A bíráló-bizottság előadója Hausmann Alajos.
Hildebrand Adolf német szobrászművész, a ki szintén zsűri-tag, nem érkezett Budapestre, ezért nem vesz részt a bírálatban. A bizottság sorra járja a kiállított szoborműveket és mindegyik fölött hosszabb megbeszélést tart. Bartholomée párizsi szobrász, a zsűri egyik külföldi tagja annak a nézetének adott kifejezést, hogy ilyen nagyszabású pályázatot még nem látott és mióta utoljára Budapesten járt, a magyar szobrász- és építőművészet igen sokat fejlődött.

Május 25: Coburg Fülöp új palotája. Hosszú éveken keresztül a Ferenc József-téren állott a híres Coburg-Koháry palota, a mely utoljára Coburg Fülöp herceg tulajdona volt. Mikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mostani palotájának építkezési tervéhez hozzáfogtak, nagyon aspiráltak a fenséges úr házára, de ő nem akarta eladni. Azóta felépült a bankpalota, mellette áll a jóval alacsonyabb Coburg-palota, míg aztán a banknak mégis sikerült megvásárolni azt Fülöp hercegtől. A fenséges úr ragaszkodott ahhoz, hogy Budapesten is legyen palotjára, ezért uradalmi igazgatója megvásárolta özvegy báró Hatvany-Deutsch Sándorné, született Amberg Ottiliától az Andrássy-út 96 számú épületet. Hónapok ótra restaurálják ezt a házat, hogy fényes palota készüljön belőle. A félemeleten Fülöp herceg, Lujza hercegnő elvált férje fog lakni, az első emeleten szalónok lesznek, a második emeleten pedig Coburg fiának lakosztálya. Hír szerint még Fülöp öccse, Coburg Ferdinánd, a bolgár király is ebben a palotában fog lakni budapesti tartózkodása alatt.

Május 27: Az autotaxik június 1-én indulnak. - Az Est tudósítójától. - Június 1-jén indul meg Budapesten az autotaxi forgalom. Harmincöt gépkocsi kerül forgalomba, huszonöt "Martha" és tíz Benz. A gépek állomásai lesznek: a Gizella-tér, a Ferenciek-tere és az Oktogon-tér. A kocsik számát fokozatosan emelik ötszázra.
A rendőrség megengedi, hogy a soffőrök cserkészhessenek is. Közli, hogy a cserkészés csak akkor van megengedve, ha a megállapított minimális számú kocsik vannak az állomáson. Megállapították az állomáshelyekre nézve a kocsik maximumát is. A gépkocsi vezetői az utakon is bármikor fogadhatnak utasokat.
Az autotaxi ezer méterre egy koronába kerül, ez lesz az alapdíj, ezenfelül ötszáz méterenkint harminc fillér a taksa. Várakozási idő hat percenkint 30 fillér.
A villamos autók alapdíja 1000 méterre egy korona hatvan fillér, este tizenegy órától reggel hatig, vagy kettőnél több személyre nappal a benzines autó alapdíja 750 méterre egy korona.

Május 27: Az Erzsébet királyné emlékmű pályatervei. - Az Est tudósítójától. - Abszolút művészi szempontból nézve, az Erzsébet királyné emlékmű harmadik pályázata is érvénytelen. Iránytalan építészetünk, szegény szobrászatunk leverő és szomorú fotografiája ez a verseny, a melyet a képtelen feltételek már eleve megnyomorítottak. A feltételek és az óriási összeg, a melyet el kell költeni, olyan súlylyal nehezedtek a pályázók fantáziájára és kezére, hogy nem is lehet csodálni, ha senki nem tudott valami nemeset és nobilistat alkotni.
Mind a mellett jól tették, hogy a díjakat kiadták és helyes, hogy a pályaművek közül vásárolnak, sőt humánus szempontból úgy volna rendjén, ha valamennyi pályamunkát megvennék, mert az óriási szoboralap kamataiból bőven tellene erre. Maga a bizottság is érezhetett valami ilyenfélét, mert még mielőtt a pályabírák összeültek volna, a díjakat öt-ötezer koronával fölemelték s így az első díj húsz, a második díj tizenöt, a harmadik díj tízezer koronára emelkedett. Két pályaművet vesz meg a bizottság hét-hétezer koronáért: Margó Edéét és Zala Györgyét. Mint föntebb mondottuk, ez a gavalléria kevés, viszont helyes elhatározás, hogy a megbízást most sem adják ki, hanem negyedik pályázatot írnak ki. (...)

Május 28: A Nemzeti Színház ügye. A Nemzeti Színház régóta vajúdó ügye még mindig nem került dűlőre. A közoktatásügyi miniszter még nem döntött. E közben azonban mind erősebben tartja magát az a hír, hogy nem lesz új Nemzeti Színház, hanem a régit restaurálják. A műszaki bizottság, a melyre a műszaki és pénzügyi szempontokból való véleményezés dolgát bízták, minap bejárta a régi Nemzeti Színházat, de jelentést még nem tett a kultuszminiszternek. Érdekes különben, hogy Bánffy Miklós kormánybiztos, alkalmasint szintén a Nemzeti Színház ügyében, tegnap audencián volt Lukács László miniszterelnöknél.

Május 28: A Britannia-szálló polgári étterme (bejárat Teréz-körút és Szondy-utca sarok) megnyílt. Az ízléses és tágas helyiségekben a szálló konyhájának kiválóságai mérsékelt áron szolgáltatnak fel.

Május 28: Bárczy polgármester a közlekedési kérdésekről. - Az Est tudósítójától. - A Lánchíd legközelebbi időre várható elzárása időszerűvé tette a Közúti és a Városi Vasút között régóta fenforgó ellentétes kérdések tárgyalását is. Ebben az ügyben Bárczy István polgármesternél kerületközi tanácskozás volt, a melyen Bódy Tivadar alpolgármester, mint a közlekedésügyi bizottság elnöke, előterjesztette azokat a javaslatokat, a melyeket az ügyosztály a legközelebbi közgyűlés elé terjeszt a Lánchíd elzárása alkalmával megvalósítandó rendkívüli intézkedésekre vonatkozólag.
Megkérdeztük Bárczy István polgármestert, hogy mi történt ezen a tanácskozáson, mire a következőleg válaszolt:
-Kerületközi értekezletet tartottunk, mert Kollár Lajos bizottsági tag indítványa folytán a legközlebbi közgyűlésen javaslatot kell tennünk a Lánchíd elzárása következtében foganatosítandó rendkívüli intézkedésekről. Hétfőn lesz a közlekedésügyi bizottság ülése és ezen már nyilvánosan fogják tárgyalni a szóban lévő kérdéseket. (...) A Kossuth Lajos-utcai vonalvezetéssel közülbelül nyolc év előtt foglalkozott a közgyűlés és azóta ez a kérdés pihen. Most újból napirendre tűzzük ezt a kérdést és a közgyűlés fogja megállapítani, hogy milyen feltételek mellett hajlandó a Közúti Vasutat a Kossuth Lajos-utcán, illetve az Erzsébet-hídon át Budára engedni. Nagyon természetes, hogy a Kossuth Lajos-utcai vonalvezetéssel együttesen el kell intézni a többi függő kérdéseket is, nevezetesen a függőben levő peage-ügyeket, a Városi Villamossal közösen használandó útvonalakra és sínpárokra vonatkozó nézeteltéréseket, egyszóval azokat a közismeretes kérdéseket, a melyek évek óta mint megoldatlan problémák zavarják a főváros forgalmát. (...)

Május 29: A Párisi Nagy Áruház tetőteraszán egy teljesen felszerelt tejcsarnok áll az üdülő közönség rendelkezésére. Budapestnek e legmagasabb sétányán szép kilátás nyílik a mélyben elterülő városra. Itt fenn nincs se por, se korom, se füst. Minden délután katonazene. - A Párisi Nagy Áruház e héten olcsó élelmiszerkiállítást rendez.

Május 30: Majd ha kész lesz. A főváros bármelyik pontján áll is meg a nálunk járó idegen mostanában, vezetője megmagyarázza neki:
-Lássa, kérem, ott, a hol az állványok vannak, oda egy új palota jön... a hol azok a kőrakások állanak, ott egy nagyszerű avenü lesz... a hol azok az emberek csákányoznak, oda egy kis park jön... ez mind nagyon szép lesz, ha majd meglesz.
Ilyenkor persze az idegen elkeseredik és elkezd káromkodni magában:
-Hogy az ördög vinné el a pechemet! Egyszer jövök életemben Budapestre és pont akkor jövök, a mikor éppen csinálják.
Aztán az idegen elutazik azzal a vigasztaló tudattal, hogy ha néhány héttel később jött volna, akkor mindent rendben talált volna és nekünk fővárosiaknak legalább az az egy megnyugvásunk lehet, hogy ő sohasem ábrándul ki ebből a naiv hitéből...

Május 30: A Kossuth Lajos-utcai villamos ellen. A Kossuth Lajos-utcai kereskedők holnap este a belvárosi polgári körben Székely Ferenc elnöklete alatt gyűlést tartanak, a melyen tiltakozni fognak a Kossuth Lajos-utcában tervezett villamos vasút építése ellen.

Május 30: Mi történt a Ritz-szálloda közgyűlésén? A Ritz-szálloda, mint ezt a lapok már jelentették, tegnap tartotta közgyűlését, a mely elhatározta egymillió korona értékű elsőbbségi részvény kibocsátását és azt, hogy egy csoportnak, a melynek élén Gyömrői Manó áll, június 20-áig opciót ad a szálloda bérbevételére. Mint értesültünk, a közgyűlés kissé izgalmas lefolyású volt és a Gyömrői-féle csoporttal szemben tekintélyes ellenzék volt, a mely a bérbevételre vonatkozólag más megoldást óhajtott. A Gyömrői-féle csoporthoz Gyömrőin kívül tartozik a Grünwald és Schiffer-féle vállalkozó cég, azonkívül a londoni Ritz-Developpement, a mely tudvalévőleg a margitszigeti játékbanknál is érdekelve van. Az igazgatóság javaslatával szemben az ellenzék azt akarta, hogy az igazgatóság másoktól is kérjen ajánlatokat, azonban a többség, a melyhez a bérbevevők csoportja és a hitelezők egy része is tartozott, az igazgatóság ajánlatát fogadta el. Úgy halljuk, hogy ez a csoport az opciójogot gyakorolni fogja és a szálloda bérbevételére vonatkozólag megköti a szerződést az igazgatósággal.

A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:
-->