"Kisebbszerű forradalom volt tegnap a fővárosban.
Három tucat vadonatúj automobil röpdösött Budapest
utcáin, mint első fecskéi annak a gépkocsirajnak,
amellyért hosszabban és ádázabban dúlt a csata,
mint valamikor Trója falai körül"
(Esti újság, 1913 június)
Ma ünnepli kerek 100 éves évfordulóját a budapesti taxizás, és vele együtt Budapest legnagyobb taxis vállalata, a Főtaxi.
A taxizás nehezen és késve indult be Budapesten. Az autógyártó cégek között hosszan dúlt a harc azért, hogy ki indítsa el a fővárosi taxizást. A tőlünk nyugatabbra levő nagyvárosokban addigra már általános volt az "autotaxi" szolgáltatás. A hazai beindítást Haltenberger Samunak köszönhetjük, aki a Műegyetem mérnökeként a Posta motorizációjában és az aradi autógyártás beindításában is részt vett. Így jól láthatta, hogy micsoda igény lenne Budapesten is egy taxivállalatra. Közben a főváros is készülődött: rendeletet alkottak, engedélyeztettek, pályáztattak. Nem ment könnyedén.
1912 márciusában úgy gondolták, hogy több vállalat lesz majd, összesen 290 autóval. Az év nyarán még a Városi villamostársaság tűnt befutónak. Ők azonban elkövettek egy hibát: az éles versengésben, kijárásban tarifaemelést kértek a fővárostól. Erre már a minisztériumban is elcsodálkoztak, és bekérették az anyagokat, hogy lássák, indokolt-e az áremelés.
1913 elején érkezett meg a kereskedelemügyi minisztériumba a belügyminisztérium átirata a szabályrendelet tervezetével, az eredetileg tervezett és a kérvényezett emelés közötti viteldíjszabási javaslattal. A taxik engedélyezésénél előírni tervezték a járművek hazai gyártását. A MARTA (nem Márta, hanem Magyar Automobil RT., Arad) autókat gyártó aradi Westinghouse-gyár és a Röck-gyár mellett több külföldi vállalat - a Renault, a Benz, a Mercedes - is esélyesnek tűnt. Februárban már a főváros elfogadására vártak az akták, és már a rendszámok kiosztása is véglegesnek tűnt: az aradi gyárban készülő Marta-auto, az aszódi Magyar Lloyd társaság villamosüzemű gépei és a magyar Benz-kocsik voltak a várt befutók. (Tehát nem csak benzinüzemű, hanem villamosüzemű járművekkel is számolt a főváros akkoriban!) A rendszámokat 3000 koronáért kellett kiváltani - ezt a bevételt használták a fiakkeresek kártalanítására. A bérkocsisok leadott jogosítványait váltották át autótaxi-engedélyre, így az össz járműszám elvileg nem is változott volna. (Aztán 1914-ben minden terv borult a háború miatt.)
Három vállalat nyert: a Marta 300, a Benz 150, a M.A.G. szintén 150 autóra kapott engedélyt a főváros döntésével. A vállalatok évi 500 koronát tartoztak a fővárosnak megfizetni területhasználati díj címén. Dr. Bódy Tivadar alpolgármester az Est-nek azt is elárulta, hogy honnan pottyantak le az első taxisofőrök: "A soffőr-gárda egyelőre tényleg nagy gondot okoz nekünk és úgy tudom, a vállalatoknak is. De állítunk párhuzamos soffőr-kiképző tanfolyamokat, és remélem, rövid időn belül épp olyan konszolidált csapatunk lesz, mint a postának. Lakatosok és más hozzáértő technikai iparosok lesznek soffőrekké kiképezve." A Százados úton alakult meg az első állami sofőr-iskola, az itt végzettek kaphattak autotaxi vezetésre engedélyt. A mintakocsikat 1913 áprilisában szállították le, ezekről így írt Az Est: "...egy széles nagy ülésnek és két kis ülésnek kell benne lenni. A karosszéria színe sötétkék, a kárpitosmunkáé szürke. A taxamétert a kocsi baloldalára szerelik. Az autotaxin elül, hátul és két ajtaján lesz szám. (...) A bizottság a vállalkozóval a soffőrök uniformisára vonatkozólag is megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy az autotaxik soffőrjei, a kiknek az állami soffőrképző iskolában kell vizsgázniok, egyforma dresszbe öltözködnek, nehogy a bérkocsisok tarka öltözködésének a mintájára, az esztétikus közönség jóizlését sértsék. A soffőrök ruhája szürke színű lesz és tányérsapkát fognak viselni." (Megjegyzés: A Marta taxik zöld, a Benz taxik kék színnel indultak.)
Az első taxik 1913 június 1-jén délelőtt 9 óra 30 perckor álltak forgalomba: 20 Marta és 5 Benz jelentették az "első fecskéket". A hivatalos elindulásnál a főváros és az állam színe-java képviseltette magát: ott volt Jakabffy Imre kereskedelemügyi államtitkár, Jalsoviczky Sándor miniszteri tanácsos, a közrendészeti osztály vezetője, Kolossváry postafőigazgató, dr. Bódy Tivadar alpolgármester, Rényi Dezső tanácsnok, a főváros közlekedési ügyosztályának vezetője, és Boda Dezső főkapitány. Az első utasok között volt gróf Teleki Pál is. Délben a Benz taxik is elindultak. Estére már valóságos autóverseny alakult ki a Stefánia úton - pedig akkoriban 30 km/h volt a sebességhatár. És megjelent az első becenév is: a taxit elkezdték automaxi-nak, maxi-nak hívni.
Az első kilométer 1 koronába került, ez volt az alapdíj, ezen felül minden további 500 méterenként még 30 fillért kellett fizetni. A várakozás 6 percenként 30 fillérbe került. Felárasnak számított az éjszakai fuvar és a kettőnél több utas is. Édes pestiességgel mondta az egyik soffőr, aki ezelőtt népszerű fiakkeres volt: - És hogyha a vendég nem ad borravalót?... amilyen egy pofát vágok én akkor, azt nézze meg a nagyságos úr! (Az Est, 1913 június 3.)
1913 őszére már a 100 felé közelített a taxik száma, így újabb drosztokat is ki kellett jelölni. Budán, a Krisztina-téren négy, a Margit-körúton három, a pesti oldalon a Kígyó-téren kilenc, a Petőfi-téren négy, a Gizella-téren hét, a Ferenc József-téren három, a Szabadság-téren három, a Vígszínház előtt három, a Vigadó előtt kettő, az Operaház előtt három, az Oktogonnál öt, a Köröndnél kettő, a Royal-szállónál öt, a Baross-téren kettő, a Nemzeti Színháznál öt, a Pannónia-szállónál három, a József-körút és Baross-u. sarkán kettő, a Kálvin-téren kettő, az Üllői-út és Körút keresztezésénél két autótaxi számára jelöltek ki helyet. A Keleti pályaudvar előtt nyolc, a Nyugati pályaudvar előtt hat helyet alakítottak ki.
December 2-án már az első taxis sztrájk is megtörtént: a sofőrök, szerelők magasabb bért követeltek. A napi három korona kevés volt, miközben a rendőrség szigorúan büntette őket, borravalót viszont a válság éveiben alig kaphattak. Ráadásul a forgalomból sem részesedtek.
A két korábbi konkurens, a MARTA Automobil Rt. és a Benz hosszas viták után egyesültek, és 1913 december 20-án Budapesti Automobil Közlekedési Rt. néven egyesültek. (A M.A.G. már el sem indult, hiába hirdették ki nyertesnek korábban.) Év végére már több, mint 100 taxi állt az utasok rendelkezésére.
Kocsimosó a húszas években
A Kerepesi úti telep udvarán állt Európa első 8 tartályos benzinkútja - ma lebetonozott parkoló van a helyén. Az üzemanyagot a csepeli kikötőből szállították ide tartályokban. Ezt taxióra műhely, tűzoltó szertár, műhelyek vették körbe - ezek zöme ma már vagy üres, vagy elbontott. 1924-ben félautomata mosópályát is építettek, ahol óránként 120 (!) autót tudtak kívül-belül kitakarítani. (A magyar mérnökök fejlesztését az Egyesült Államokban működő, és már a századelőn 30 ezer autót megmozgató Yellow Cab Company megvásárolta és felhasználta.) Akkoriban a tankolás mellett a szervizelést is házon belül kellett megoldani, a 8 naponként előírt átvizsgálás a járművek korabeli megbízhatóságáról is árulkodott.
A droszt-rendszer is újdonság volt akkor Magyarországon. A beálló taxi egy kart húzott le, ezzel jelezte a központnak, hogy összesen hány taxi áll ott rendelkezésre. Ha nem állt benn egy taxi sem, az utas telefonon kérhetett a drosztra taxit.
Lehetett kérni akár kis taxit is, az valamivel olcsóbban, de csak két főt és kevesebb csomagot szállított.
A drosztokat a nagy forgalmú csomópontokban (pl. Kálvin tér, Kodály körönd stb.) jelölték ki.
1914 végére már 500 autóval számoltak, de közbejött a világháború, a járműveket sorra rekvirálták a hadsereg számára. 1915-ben már csak 13 standról és csak 40 autót tudtak üzembe állítani, 1917-re mindössze nyolc (!) jármű jelentette a fővárosi taxizást. A háború után is csak nehezen tudott újraindulni a taxizás.
Az első, droszt rendszerű telefonközpont 1926-ban
Az első önállóan hívható telefonszám még a 44-444-es volt, 1926-tól lehetett hívni. Ezt 1941-ben cserélték le egy újabb telefonközpontra, ekkor jött be a 22-222-es hívószám, ami - a telefonszolgáltatás korszerűsítése miatti változások mellett - tulajdonképpen ma is él.
1921 óta létezik talált tárgyak osztálya: kezdetekben az egy éven át át nem vett tárgyakat a rendőrség árverezhette el. 1922-ben a részvénytársaság a kincstártól vásárolt 50 darab hatüléses Fiatot, amelyek korábban sebesülteket szállítottak. A húszas évek közepére több taxivállalat is létrejött, ezeket színekkel különböztették meg egymástól. Volt pirostaxi, kéktaxi, és a legnagyobb cég, a már említett MARTA-Benz társaság a szürke színt kapta. Innentől hívták a céget "Szürketaxi"-nak. A folyamatos növekedés eredményeképpen 1938-ban már 313 standról 1517 taxi üzemelt. A húszas-harmincas években a dolgozóknak saját nyugdíjasotthonuk is volt.
A második világháborúban nem vitték el a járműveket, de gumiabroncs és üzemanyag híján így is nagyon nehezen tudták a taxik egy kis részét is üzemben tartani. Pedig az ínséges időkben még a propán-bután gázpalackra átállást és a faszenes kályha széngázával hajtást is kipróbálták a taxisok. 1943-ban 988 taxi járt, 1944 december 9-én (az utolsó üzemeltetési napon) már csak 87. A front még teljesen át sem vonult Budapesten, 1945 január 22-én újraindult a taxizás - szerény 6 járművel. A háború végén Haltenberger Samu fia, az akkori tulajdonos, több taxit a németek gondjára bízott - így nem csoda, hogy 1947-ben kevés járművel kellett beérniük az államosítóknak. Ekkor piros színű Skodákat állítottak forgalomba.
1951-ben államiból fővárosi tulajdonba ment át a vállalat, ez év végére már több mint 700 autóval. Ekkor Pobedák, Wartburgok, Warszavák, Moszkvicsok furikáztak Budapesten. 1949-ben találták ki a piros-fehér pepita csíkot, először egy Renault BFK4 típusú bérautón használták megkülönböztető jelzésként. Ez aztán a cég jelképévé vált, a Kádár-korszak jellegzetes kelléke volt a pepita taxi. A Pobedák voltak egyébként az első taxik Budapesten, amelyek új funkciót vezettek be: belső terük fűthető volt. Wow.
Taxidroszt a Vörösmarty téren, a hetvenes években
1970-ben naponta már 700, csúcsidőben 800 - 900 taxi volt forgalomban. Ezzel 24 óra alatt 25-30 ezer fuvart bonyolítottak le, míg éves szinten kb. 200 000 fuvart kellett kapacitás hiányában visszamondaniuk. Ez mégiscsak a hiánygazdaság korszaka volt. 1967-ben megtiltották a csomagszállítást: megtagadták a sílécek, televíziók, mosógépek, bevásárló kosarak hazaszállítását. De tilos volt a közös taxizás is: ha ketten is ugyanoda utaztak, ismerősnek kellett maguknak hazudniuk, hogy együtt, egy taxiban utazhassanak.
Szomszédok, jelenet a 143. részből. Hol van Taki bá URH-ja???
A Volán Tourist - a Budapesti Autóközlekedési Vállalat üzemegységeként - 1968 december 20-án néhány vadonatúj Volgát is forgalomba állított, 1970-ben már 80 Volga körözött az Engels (Erzsébet) téri buszpályaudvar környékén. A nagy autókkal már nem volt gond a csomagszállítás sem, ezeket a korlátozásokat is feloldhatták. Csupán a tetőcsomagtartó volt továbbra is tilos - az ugyanis nem volt kompatibilis a gépi mosással. Egy-egy Volgát gebinben üzemeltetett két sofőr. 35 kocsiban már az URH irányítás is megjelent, így ezek hamarabb kaphattak fuvart, mint a droszton álldogálók. Az autóállomány is megújult a hetvenes években: új Polski Fiatok, Warszavák, Volgák álltak forgalomba. A háború utáni évtizedek jelentős autópark bővülést hoztak. 1951-ben 741, 1962-ben 1052, 1969-ben 1300 taxi volt Budapesten.
A Kerepesi úti garázs napjainkban, egy szépen helyreállított retró Lada taxival
A hetvenes évekre olyan "ínyencségeket" is bevezettek, mint például az esküvői bérautó, persze a pepita csík nélkül. Hétvégére lehetett kérni, óránként 52 forintért. A túrakocsik vidékre is lementek, igaz, magasabb díjért, hisz a taxinak onnan mindenképpen vissza is kellett jönnie. Bérautó-kölcsönzést is bevezettek. Külföldi utazásokról ismerős lehet egyeseknek az "iránytaxi" kifejezés is - 1970 májusában ilyet is bevezettek Budapesten. Ez a Nagykörút - Margit híd - Moszkva tér - Déli pályaudvar - Gellért rakpart - Móricz Zsigmond körtér - Petőfi híd útvonalon járt, irányonként 6-6 autóval. A körjáratot három részre osztották fel, egy szakaszjegy 4 forint, több szakasz 8 forintba került. De kis Zastava-Fiatokkal Volán mini-taxi is az utasok rendelkezésére állt. A taxik elterjedése a szókincsre is hatott. A "droszt" szót mindenki ismeri. Kevésbé ismert kifejezés a "kakukk", amely a taxióra beceneve, és a "treff", ami a taxiállomáson a legelső helyet jelöli.
Ma kb. 800 kocsi fut a Főtaxinál. Nem csak a szokásos fuvarozást vállalják, van sofőrkölcsönző, teherszállító szolgáltatásuk is. 2010 óta a reptér kizárólagos partnerének mondhatják magukat. És Kern Andrástól van egy remek taxis kabarészámuk is.
2004-ben jelentek meg az egységes, új kinézetű taxidrosztok a köztereken. Ezek Üveges Péter - szerintem kiváló - tervei alapján készültek el. Tetejükön kivilágítható, sárga, körben olvasható Taxi felirattal.
"Első pillantásra meglepő (...) az új, csőbúrában elhelyezett 3D-s TAXI-felirat, ami levegőfújtatóra emlékeztet, de a középgenerációkban sikerrel idézi fel a vijjogó hangú, elemes játék-rakétapisztolyok láncsóva-kamuflázsát is" - írta akkortájt a Magyar Építőművészet.
A droszton térkép és információs panel, "outdoor internet csatlakozási lehetőség" (hol van az ma?), rendőrségi segélyhívó és jobb esetben előtető várta a leendő utast.
A 2000-es évtized viszonylagos nyugalmát aztán a reptéri taxisviták és az idénre véglegesített (?) taxisrendelet váltotta fel - de ez már egy másik történet.
Végül egy 1972-es dokumentumfilm a taxi történetéről - akkor még nyilatkozhatott az első taxisofőr is, a film végén egy aktuálissá vált poénnal:
Források:
Halló, taxi? Budapest újság, 1970/6, p. 15.
Droszt, kakukk, treff - Egységes taxiállomás-várók Budapesten. Magyar Építőművészet, 2004/1. p. 15.
A Népszava 1913-as és Az Est 1914-es lapszámai
Világszabadalmak a 100 éves Főtaxinál. A Főtaxi sajtóközleménye, 2013 március 25.
Főtaxi épületbejárás a Budapest100 program keretében, 2013 április 7.
http://travelo.hu/kozel/2013/03/28/100_eves_hazak_-_fotaxi/
https://www.youtube.com/watch?v=4C9wtHTLKrs
http://www.taximuzeum.hu/a_magyar_taxi_tortenete.php
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-552536
http://www.hallotaxi.hu/_user/oldal_images/cikkkep/taxifoto11.JPG
A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:
Gergely Pinter 2013.06.01. 09:49:31
fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2013.06.01. 14:12:48
Fejesrob 2013.06.01. 22:06:08
Állítólag azért szűnt meg, mert sokan azt hitték, nem csak taxizni lehet a bői sofőrökkel, de jópár női sofőr is vállalt egyéb "fuvart".
Nedudgi - Dörrög Zultán 2013.06.01. 22:20:01
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.06.02. 00:34:31
A címre ki is kell állni.
Elképzelhető, hogy a 9 mrd km az autók összfutása, nem pedig a nettó utaskilométer.
v2peti 2013.06.02. 01:09:44
De tilos volt a közös taxizás is: ha ketten is ugyanoda utaztak, ismerősnek kellett maguknak hazudniuk, hogy együtt, egy taxiban utazhassanak.
Tipikus cocialista vállalatvezetés! Nincs elég kocsi, de tiltják az együttutazást! :(
czuwaj 2013.06.02. 07:59:43
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.06.02. 08:54:33
és Boldog szülinapot a taxinak. :)