Az egykori Kőbányai Sörgyár területére sokkal könnyebb bejutni, mint gondolnánk. A Dreher csapata ugyanis rendszeresen indít kóstolóval egybekötött, vezetett túrákat a nagy múltú gyár területén. Egy olyan munkahelyre juthattam be, ahol a dolgozó a műszak után a cég költségére ihat meg egy-két pohár sört! Sörtúra beszámoló következik.

Dreher Antal apja nyomdokaiba lépve vált maga is sörgyárossá. Az ő nevéhez fűződik a lager sör elterjesztése - nem csoda, hogy idehaza "sörkirályként" emlegették. Nem ő volt az első, aki Kőbányán sörgyártásba fogott, de ő lett a legnagyobb. Az ottani kőbányászat http://fovarosi.blog.hu/tags/kobanyaipincerendszer ugyanis egyszerre kínált pincéket, és a gyártáshoz szükséges jó minőségű, tiszta vizet. 1862-ben vette meg a Kőbányai Serház Társaságot. A következő évben elhunyt, de fia, az ifjabb Dreher Antal hamarosan tovább vitte az üzletet - 1890-ben már évi 1,2 millió hektoliter sört gyártottak. A következő évtizedekben - immár az egyik fiú, Dreher Jenő irányítása alatt - a legnagyobb sörgyártó részvénytársaságként terjeszkedtek tovább. Az első világháború és az azt követő válságos évek jelentős visszaesést hoztak: 1923-ban a háború előtti mennyiség 14%-át tudták csak eladni. Így aztán szélesítették a termékpalettát - ekkor jelent meg a Dreher-Maul Csokoládégyár, a Dreher-Floking Konyak- és Likőrgyár, illetve előbbihez kapcsolódva még saját tehenészet és tejgazdaság is létesült a sörgyár berkein belül. A következő évtizedben sikerült talpra állni. 1933-ban már a magyar piac 70 százalékát uralták, a világhír felé törtek. A növekedésnek a második világháború vetett véget.



A második világháború után hamar újraindult a gyártás, de őket is elérte az államosítás: 1948 márciusában, több sörgyár egybeolvasztásával létrejött a Kőbányai Sörgyár, amely kezdetben a hazai sörgyártás 90 százalékát adta. Ez a szocialista gyáróriás a rendszerváltásig működött, és gyártotta a piros-kék címkés Kőbányai Sört.

A Kőbányai Sörgyár 1993-ból a SABMiller tulajdona - ők a világ második legnagyobb sörgyártó cége. (A SAB a dél-afrikai South African Breweries rövidítése, az amerikai Miller 2002 óta a cégcsoport része.) Az új tulajdonos 1995-2002 között jelentős rekonstrukciót hajtott végre a gyár területén. Ennek legérdekesebb példája a főzőház, ahol az eredeti, helyreállított üstök a legújabb technológiát rejtik. A cég prémium márkája a Dreher, melynek tagjai a Dreher Classic, a Dreher Bak barna sör, valamint az alkoholmentes Dreher 24. Az Arany Ászok a 3. legnagyobb a piacon, melynek alkoholmentes verziója is kapható, de létezik Arany Ászok Félbarna sör is. A Kőbányai a gazdaságos árú kategóriának a legismertebb tagja. A vállalat forgalmazza ezeken kívül a világszerte népszerű Pilsner Urquell, a Miller Genuine Draft, a cseh Kozel, valamint a több száz éves múltra visszatekintő Hofbräu München söröket. A HB Búzasör a német sörgyárból érkezik Kőbányára, itt palackozzák és csomagolják. (forrás: dreherrt.hu)

A túra a recepciótól jobbra indult, ahol egy meglepően informatív kis házi múzeumot rendeztek be. A Sörmúzeum  a gyár 125. évfordulójára, 1979-ben nyílt meg Söripari Emléktár néven. A sörgyártás menetét, történetét nem csak tablók, de számos kisebb-nagyobb emléktárgy is bemutatja. Az egyik legérdekesebb darab a "Tótsogó" kocsma régi cégére, amelyen egy gödény issza ki a söröskorsót - innen ered az a szólásunk, hogy "iszik, mint a gödény". (Ez a múzeumi rész egyébként a Sörtúrán kívül is látogatható munkanapokon 9 és 16 óra között, pár száz forintos belépődíj mellett, csak 18 év felettieknek. Fotózni, videózni sajnos tilos.)

A múzeumban megnéztünk egy néhány éve készült kisfilmet a sörgyárról, majd nekivágtunk. A gyár 250 hektár területen fekszik, így érdemes tudni, hogy sokat kell sétálni - igaz, az esetek zömében egy gyári "kisvonat" is besegít. Megéri bemenni. Először a főzőházba kukkantottunk be, amelyik a gyár talán legtöbbet fotózott részlege. Itt találhatók ugyanis a régi főzőüstök, amelyeket a 90-es végén úgy újítottak fel, hogy az üstök alá rejtették el az akkori legmodernebb technológiát:



A 38 fokos kinti hőségből nagy öröm volt belépni a főzőházba - itt még annál is jóval melegebb volt. Naná, hisz itt készül az első főzet. Az árpából készült maláta Dunaújvárosból érkezik, itt a "színlé" készül el belőle. Forró, erősen kukoricás ízű főzet, szerintem nagyon finom, árulhatnák ezt önállóan is. Az 1910-12 között épült főzőházban az üstök között már lehetett fotózni is.

Innen a hűtés, erjesztés folyamata következik, a szomszédos, tornyos épületben. Ma is megvannak a nyitott kádak, amiket a szoci korszakban még sokkal intenzívebben használtak. A 19. században még kavargatás mellett hűtötték a főzetet - amikor nem volt nagy kedvük megerőltetni magukat, egyszerűen kinyitották az ablakokat - innen ered a "léhűtő" szavunk.


Két szinten sorakoztak az erjesztés/hűtés kádjai - mára már változott a technológia, ezért ezeket ritkábban használják.



Egy erjesztőtartály 2000 hektoliteres - ez 400.000 palacknak felel meg. Az éves átlagos sörfogyasztás úgy 140 üveg/év, azaz egy átlagos fogyasztó egy erjesztőtartálynyit úgy 2860 év alatt inna meg! A tartályok az egykori pincerendszert kihasználva, 15 méteres mélységbe nyúlnak le. Itt történik meg az "ászokolás", azaz az élesztő leülepítése.



A gyár udvarán áll az egykor a Királyi Serfőzdéhez tartozott épület. Már az 1920-as évek végén leégett egyszer, és lényegében a rendszerváltás óta üresen áll. Talán egyszer sikerül új funkciót találni neki...



Rekeszek tízezrei sorakoznak a gyárudvaron.



Gyors bekukucskálás az egyik raktárba: töltésre váró üres dobozok állnak hegyekben.



Ez már a csomagolás gyártósora. A legújabb "dobozfejtő" 1 óra alatt 45 ezer alu dobozt tölt meg, ez 2002 óta működik itt.



Itt pedig a "keg"-ekbe, azaz alu hordókba csomagolnak - ezek kerülnek a sörcsapok alá a kocsmákban, éttermekben, szállodákban, rendezvényeken.



Mire véget ért a túra, már a nap is elindult lefelé...



A séta végén az elfáradt csapat végre felhasználhatta a Sörmúzeumban kapott két kuponját: beválthattuk őket egy-egy pohár tetszőlegesen választott sörre. (Sopronit nem illik kérni.) A kánikulai napon különösen jól is esett az eltikkadt csapatnak az, ami amúgy a dolgozóknak alapból jár. És hány olyan munkahely lehet még az országban, ahol a dolgozó a cég vendége egy jó pofa sörre műszak után?

A túrák már 10 éve folyamatosan, nagy sikerrel működnek. Egy évvel ezelőtt vezette be a cég, hogy a dolgozók ingyen vehetnek részt a túrán. Előzetes bejelentkezés, regisztráció és 18. betöltött életév mindenképpen szükséges, jelentkezni itt lehet.


Dreher sörtúra képekben, 2013

Köszönöm Endrődi Veronika segítségét a cikk elkészítésében!

Források:
http://www.dreherrt.hu/portal/main.php?heading_id=2
http://www.dreherrt.hu/portal/main.php?heading_id=21
http://www.dreherrt.hu/portal/main.php?heading_id=9


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: