Buda és Pest egyesítésének 100. évfordulóját még sokkal alaposabban ünnepelte meg a főváros, mint a mostani 140. fordulót. 1973: az év, amikor tűzszünethez ért a vietnami háború, amikor Nixon a Watergate botrányban fürdött, amikor felépült a Gagarin hőerőmű, amikor először jött olaj a Barátság kőolajvezetéken, amikor egyszerre épült két metróvonal Budapesten, és amikor nekiálltak felhúzni a Matthias Rex, azaz a Hilton szállodát a Várban. És az is kiderül, miért van Budapesten Debrecen park. Az első rész itt olvasható, a második részben a parkokat, játszótereket, szoborállításokat vesszük szemügyre.

1970-ben társadalmi bizottság alakult a budapesti zöldövezetek védelmére, ápolására, 1972 őszén pedig megalakult a centenáriumi fásítási és favédelmi bizottság is, a Fővárosi Kertészeti Vállalat, az ERDÉRT és a fővárosi tanács részvételével. A kezdeményezéshez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium díjmentesen egymillió facsemetét ajánlott fel. Ezek szétosztása, kiültetése már 1972 őszén elkezdődött. A fák elültetésében résztvevő több mint 25 ezer ember fásítási emlékérmet kapott. A facsemetékből kaptak az üzemek, hivatalok, iskolák is, a lakások előtt ültetéseket pedig az ingatlankezelő vállalatok végezték el.

A Fővárosi Kertészeti Vállalat beruházásában, Debrecen város megrendelésére új játszótéret létesítettek a Fiastyúk utcai lakótelepen. A virágos, füves, platánokkal, tölgyekkel beültetett park a hajdúsági város ajándéka volt a centenáriumát ünneplő Budapestnek, onnan érkezett a növények egy része is. Hajdú-Bihar megyéből kerültek a parkba az új játszótér eszközei is. A beruházás másfél millió forintjából 700 ezer forintot Debrecen városa állt. A munkálatokat a Kertészeti Vállalat dolgozói végezték el. A játszótér a Thälmann út (ma: Fiastyúk utca) - Fivér utca - Kilián út (ma: Nővér utca) által határolt területen nyílt meg. Így már érthető, hogy a házak közötti kis parkot miért hívják ma Debrecen parknak! A parkot 1973 június 29-én avatták fel.


Ma is megvan a csöpp kis emlékmű a játszótéren

A centenárium tiszteletére Bács megye hintákkal, sportszerekkel, játékokkal felszerelt játszótérrel ajándékozta meg a józsefvárosi gyermekeket. Az új játszóteret áprilisban adták át az Orczy kertben, az Asztalos János ifjúsági parkban.



Hűvösvölgyben Munkásmozgalmi sétányt avattak. Az úttörővasút végállomásának közelében, a Nagyrét felé vezető 400 méteres úton október 27-én avatták fel az új alkotásokat. A sétány megnyitását jelző emlékoszlopon "Készült 1973-ban pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évében" felirat örökítette meg az emléksétány felavatásának évét. A fenyőkkel és díszcserjékkel övezett sétányon emlékmű, benne vörös márványlapokba vésett "Május" felirat örökítette meg az illegális május elsejék emlékét. A munkás-összejövetelek, az illegalitás és az üldöztetés emlékét idézte az utcai kockakövekből emelt emlékfal. Igazi kommunista önünneplés volt ez az emlékmű-sor, nem is csoda, hogy ma már nincs meg.

A Munkásőrség országos parancsnoksága a centenáriumi év alkalmából a fővárosnak domborművet ajándékozott. Az Oktogonon (akkori nevén November 7. téren), az Abbázia étterem falán helyezték el Kiss Nagy András szobrászművész alkotását november 12-én. (A Munkásőrséget az 1956-os forradalom leverését követően hozták létre, az első demonstrációjuk alkalmával az Oktogonon találkoztak.) A dombormű a vonuló munkásőröket ábrázolta. Ma már természetesen ez sincs a helyén: a Szoborparkba költözött.

Képzőművészeti alkotásokkal is gazdagodott a megyék ajándékaként a főváros. Baranya, Borsod, Fejér, Csongrád, Somogy, Szolnok, Veszprém, Zala megyei művészek egy-egy szobra, szabadtéri plasztikája került Újpalotára, a Gorkij fasorba, a Ferencvárosba, Zuglóba, A X., a XXI. kerületbe és a várbeli Tóth Árpád sétányra.







Zsolnay díszkutat ajándékozott Baranya megye Budapest I. kerületének. A Tóth Árpád sétányon, a Móra Ferenc utcánál elhelyezett alkotást 1973 augusztus 17-én adták át. A kutat Fürtös György keramikusművész tervezte.

A Megyék kertje a Népligetben

Az 1973-as centenárium legnagyobb kertészeti és szobrászati beruházása egyértelműen a Népligetben kialakított Centenáriumi Park, vagy más nevén a Megyék Kertje volt.

1973 nyarán már építették, de csak ősszel adták át a Népliget körút felőli oldalán. A 25 ezer négyzetméternyi (más forrás 37 ezret említ) területen a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozói dolgoztak. Az ország mind a 19 megyéje képviseltette magát, így a kert az ország különböző tájainak jellegzetes növény- és kőanyagával épült ki. A kisebb parkrészeket úthálózattal kötték össze, amely vasúti talpfából készült, az országos vasúthálózatot jelképezve. A központi emlékkövön kívül valamennyi megye saját emlékkövet is állított a főváros centenáriumára. A pihenőterület domborzati kialakítása hasonló volt az ország földrajzi fekvéséhez - bár ezt ma már lehetetlen felfedezni. A koncepció alapján fertői élő nádat, badacsonyi szürkegránitot és mátrai fenyőt telepítettek a parkba.

A park megkomponálását Dr. Krizsán Zoltánné és Schnitzler Erika tervezték a BUVÁTI-nál. Nézzünk meg néhány megyét a kertben!



Baranya megye ajándéka Bocz Gyula alkotása, egy siklósi márvány obeliszk volt. Önálló kompozíciónak szánhatták, de a parkban találta meg igazi értelmét "emberformára hajló alakjával, zárványaival és vörös ereivel". A mű kb. 200 x 150 cm-es, nonfiguratív alkotás. Összefirkálva, de ma is áll a parkban.



BAZ megye részén rönkpadokat, "népi" utcabútort telepítettek. Ez ma már nincs meg, de a megye domborműve megúszta a rongálásokat: a környező sűrű növényzetben alig lehet észrevenni. A megye térképe mellett az ottani városok címerei is megtalálhatók rajta: Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Leninváros, Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Miskolc. A felirat szerint az óriási tányér 1973-ban, Diósgyőrben készült.





Békés megye ajándéka a Hármas-Kőrös nevét viselő csobogó volt. Három gömböt formázó kútja műkőből épült, alá gyöngykavics ágyat telepítettek. Egy kb. másfél méteres beton medencében helyezték el a kb. 40 cm átmérőjű gránit gömböket, ezekből tört elő a víz. A gömbök még megvannak, de víz már rég nem tör elő belőlük.



Fejér megye egy egyszerű oszloppal jelölte saját országrészét. A kb. 150 cm magas oszlop egyik oldalán Székesfehérvár és Dunaújváros akkori címere jelenik meg. A felirata: "A száz éves Budapestért Fejér megye". Ma is viszonylag sértetlenül áll.

Győr megye a talajban elhelyezett műanyag fólia fölé kis tavacskát létesített, benne sással és náddal, a Fertő tavat megidézve. Ahogy a többi vizes alkotás, ez sincs már meg, nyomát sem leltem...

A Heves megye parkrészébe öntött sima, kerek óriás kavicsok is a "land art"-ot idézték: guríthatók, játékra csábítók voltak. El is gurították már őket...





Nógrád megye ajándéka egy szökőkút volt. A kb. hat és fél méteres medencét csempével burkolták, mára ennek nyoma sem maradt.





Tolna megye ajándéka volt az a térfal, amely megfogyva, törve, de ma is áll a parkban.



Veszprém megye bazaltkövet küldött a fővárosnak, és valóságos "holdbéli" tájat alakítottak ki, emlékeztetve a Badacsonyra, Tátikára, a Balatonra. A bazaltkockákból rakott, felgyűrődő csonkakúpok emlékeztetnek a Balaton-felvidék vulkánhegyeire anyagukkal is, formájukkal is, de modern térhatásuk egyébként is kitűnő.





Zala megye ajándéka Németh János "Göcsej" című alkotása volt. A keramikus a tőle megszokott kitűnő iróniával és szeretettel készítette el díszfalát, amelyen a megye mezőgazdasági életét ábrázolta. Nem ő tehet róla, hogy a fal beépítői olyan magasra emelték az ülésre szánt padkát, hogy sosem ülhet le rá a park látogatója. A kb. 320 x 130 centiméteres, két oldalas műalkotást 2011-ben felújították. Az első oldalon 4 ember és 2 állatfigura, a másik oldalon mesterségek, egy emberpár és egy szarvas látható.

A parkot Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese adta át, 1973 október 1-én. Az avatáson megjelentek a budapesti és megyei párt- és tanácsi vezetők is. Az ünnepség után a látogatók birtokukba vették a főváros új nevezetességét. A "land art" a "konceptuális művészetnek tudnivalóan az az ága, amikor az alkotók - meg a bulldózerek, meg a dömperek, meg a mecénások, akik ehhez a pénzüket adják - egész országrésznyi, határnyi területeket mozgatnak meg. (...) A népligeti "land art"-ot, tudomásom szerint csak mi fényképeztük, a népligeti "land art"-ot tudomásom szerint művelői nem akarták "land artnak" tekinteni, de a népligeti "land art"-nak mégis van haszna is, koncepciója is. Az egyik az, hogy használható pihenésre - a másik, hogy Magyarországot jelképezi. (...) A népligeti "land art" helyére tette a "land art"-ot: nem misztifikálja, hanem kertkompozíció részeként élteti." (Rózsa Gyula: Népligeti műkritika - a Centenáriumi Parkban. Népszabadság, 1973. november 7.)
A park ma siralmas állapotban van. A vizes alkotások mindegyike rom. A beton kerítéselemek jó része hiányzik. Az összekötő útként szolgált vasúti talpfáknak már csak nyomait lehet itt-ott felfedezni.

De kerültek műalkotások a Népligeten kívül máshová is, nézzünk meg ezekből is néhányat!

Kőbánya egy két összekapcsolódó kőoszlopot formázó emlékművet kapott, amelyet a mai Szent László téren állítottak fel. Címe: Munkás-paraszt összefogás. R. Kiss Lenke bronzból és bazaltkőből építette a két hét méter magas oszlopot, amelyen a bronz reliefen ez olvasható: "Kőbánya munkásainak Veszprém megye parasztsága / 1973". Az alkotás a rendszerváltás után is a helyén maradhatott.

Farkas Aladár 1973-ban felállított szobra is tipikus komcsi téma volt: Sallai és Fürst emlékműve a Gyöngyösi utcai metróállomás kis parkjában, az egykori Munkásőr Parkban kapott helyet. A parkot 1973 november 16-án avatták fel. A szobor talapzatán az alábbi felirat szerepelt: "Sallaira és Fürstre emlékezz proletár", hátul pedig: "Állította Budapest Főváros Tanácsa / Pest, Buda és Óbuda egyesítésének / centenáriuma évében / Farkas Aladár szobrász alkotása". 1984-ben a metró építése miatt vitték el a szobrot. Mire 1990-ben átadták a 3-as metró Árpád híd - Újpest-Központ szakaszát, már vissza sem akarták hozni.

1992-ben a Szoborparkba tervezték átvinni. De akkor már nem találták sehol. Hogy a szobor ma hol van, és egyáltalán megvan-e? Senki nem tudja. A Szoborparkban már a mű új talapzata is elkészült, de erre végül is a csepeli Lenin-szobor került.

Szintén 1973-as a Fillér utcában felállított Leányka-kút. A kb. 1 méter magas mű ma már körbekerítve, vízmedencéjétől megfosztva tekinthető csak meg.

A szobor Komárom megye ajándéka volt a fővárosnak a centenárium alkalmából. Eredeti felirata "A 100 éves Budapest II. kerületének Komárom megyétől - 1973" volt. A díszkút és szobor műalkotás Osváth Mária alkotása.



Az Újpalotai lakótelepre került Miskolc ajándéka. Varga Imre szobrászművész fém emlékműve több méter magasra emelkedik a füves téren, hármas osztása a három korábbi városra (Óbuda, Buda, Pest) utal. A mellékelt táblája szerint a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár segített a mű elkészítésében. A mű érdekessége, hogy alatta rejtőzik a lakótelep alapköve. Sőt, a műnek van egy "kistestvére is, Miskolcon.




(folytatjuk)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: