Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Január 1: A lágymányosi lakótelep legutolsó lakóházát, az S-8 jelű épületet is átadták a 43-as Építőipari Vállalat dolgozói. Ezzel a 108 lakásos házzal együtt már több mint 4500 új otthon épült ebben a városrészben. A szokásos három-négyemeletes házak helyett hét-kilencemeleteseket építettek, így ez a városnegyed jelenleg Budapest legmagasabb lakótelepe. (Magyar Nemzet)



Január 1: Az ország legnagyobb szállodája, a Szabadság Szálló, az év utolsó napján határidőre elkészült és megnyílt. Délután már fogadta is az első külföldi vendégeket. (Magyar Nemzet)


Épül a metró a Moszkva térnél

Január 4: Szovjet fúrópajzsokkal gyorsítják a földalatti építését. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat képviselői a napokban Moszkvában tárgyalásokat folytattak, s a szovjet Masinoekszport Vállalatnál két univerzális fúrópajzsot rendeltek. Az 5,5 méter átmérőjű fúrópajzsokat a budapesti földalatti vasút építkezéséhez vásárolták. A berendezések alkalmasak arra, hogy naponta 10-12 méter alagutat fúrjanak, s így meggyorsítsák a földalatti építését. A két pajzs 1965 végén érkezik és egymás mellett párhuzamosan dolgoznak majd a Deák tértől a Déli pályaudvarhoz vezető második földalatti szakasz építkezésénél. (Magyar Nemzet)

(Népszabadság, 1965 január 4.)

Január 4: Új kishajó-állomások. Nyolc hajóval bonyolítja le a forgalmat 1965-ben is a Fővárosi Kishajózási Vállalat. Továbbra is működnek az átkelő-járatok, sőt, új megállóhelyek is létesülnek: a Petőfi téren és az Ybl Miklós téri Ifjúsági Parknál. A Boráros téri raktárépületek és a hídgyár elköltöztetése után tavasztól újra a Boráros térről indulnak a kishajójáratok Pünkösdfürdőig. (Esti Hírlap)

Január 5: Új irodaházat kapott a Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat, ez az ország első négyemeletes, előregyártott irodaháza. Az Iparterv tervezői a típus-irodaház olcsóbb világításának megoldására újfajta födémpanelt terveznek, amely világító- és fűtőelem lesz egyszerre. Az új fény- és fűtőpanelt az 1965-ben Óbudán építendő négyemeletes irodaházban próbálják ki. (Magyar Nemzet)

Január 6: Gyalogos aluljáró épül a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. Mint lapunk karácsonyi számában hírt adtunk róla: határozat született a Nagykörút és Rákóczi út kereszteződésében építendő gyalogos-aluljáróról.

A Közlekedéstudományi Egyesület szakembereinek kedd délután tartott megbeszélésén a tervezők elmondották, hogy a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél hosszú ideje alapos, sok részletre kiterjedő forgalomszámlálást tartottak. Az egyik gyalogos-átkelőhelyen például, a Nemzeti Színház és a gyógyszertár között húzódó járdán, óránként mintegy 12 ezer gyalogos halad át ,a többi átkelőjárdán is óránként 5000-7000. Az előzetes számítások szerint a kereszteződésben áthaladó gyalogosok száma a földalatti vasút Blaha Lujza téri állomásának átadása után tovább növekszik, hiszen az állomáson naponta várhatóan mintegy 60 ezer utas fordul meg.

A különböző számítások azt mutatják, hogy a Rákóczi úton a közúti forgalom is nagyobb lesz. Számolni kell azzal, hogy óránként 3000-3000 jármű halad a Rákóczi úton egy-egy irányba. Ezért a földalatti észak-déli szárnyának elkészülte után a Rákóczi úton a villamosforgalom megszüntetését javasolják. A forgalmi vizsgálatok adatai szerint, későbbi időpontban, a Rákóczi út és a Nagykörút találkozásánál kétszintű kereszteződést kell kialakítani. A közúti forgalom kétszintbeni kereszteződésére két megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy a Nagykörutat a Rákóczi út alá bújtatják, a másik, hogy Rókus-kórháztól kiindulva, körülbelül az Osvát utcáig felüljáró hidat emelnek a Nagykörút fölé. Most, az első ütemként, a gyalogos-aluljárót építik meg, s később, ha majd a forgalom megkívánja, 15-20 év múlva alakítják ki a legmegfelelőbb kétszintű közúti kereszteződést.
 

Kép: fortepan.hu 

A gyalogos-aluljáró építése igen gondos és nagyarányú szervezést követel. Elsősorban azért, mert a közlekedési szakemberek szeretnék az építkezés egész idejére fenntartani a villamosforgalmat mind a Nagykörúton, mind pedig a Rákóczi úton. Lehet, hogy a Nagykörúton vagy a Rákóczi úton hídszerkezetet emelnek. Nehezíti a munkát az is, hogy a gyalogos-aluljárót a földalatti Blaha Lujza téri állomásának felszíni építésével egyidejűleg kell megszervezni. A Blaha Lujza téren is olyan óriási vasbeton szekrényeket süllyesztenek le a mélybe, mint az Astóriánál és a Baross téren. (Népszabadság)

Január 6: Nyolc hónap múlva próbaüzem a házgyárban. (...) Évente 1800 lakás falai, födémai, lépcsői és más alkatrészei készülnek majd abban a hatalmas, hatezer négyzetméter alapterületű, teljesen üvegfalú, korszerű csarnokban, amelyet tavaly ilyenkor még csak alapoztak a 31. sz. építővállalat dolgozói, s amelyben most már javában tart a Szovjetunióból érkezett gépek elhelyezése, szerelése. (...) (Népszabadság)

Január 7: A földalatti gyorsvasútról és a házgondnoki rendszerről tárgyalt a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága. (...) A földalatti vasút építése jó ütemben halad, ebben az évben 152 millió forint lesz az építési előirányzat. Az 1965. évi munkák zömét a tavaly megkezdett állomásépítkezések - a Baross téri, a Blaha Lujza téri, az Astoria alatti és a Déli pályaudvari - alkotják. Új munkálatokra is sor kerül: megkezdik az Astoria és a Baross tér közötti szakasz végleges kiépítését, ez lesz az utolsó alapmunkálat a pesti vonalon. A Baross tér és a Népstadion közti pálya szigetelési munkálataihoz s a Blaha Lujza téren a felszíni kapcsolat építéséhez is az idén kezdenek hozzá. A jóváhagyott program alapján a Blaha Lujza téri földalatti-állomás kijáratához gyalogos-aluljáró vezet majd. Ezt az aluljárót úgy tervezik meg, hogy későbbi időszakban- tíz-húsz éves távlatban - kétszintes körúti keresztezéssé építhessék át. A munkálatok 1965-ben az állomási kijáratok építésével kezdődnek, jövőre pedig az aluljáró építésével folytatódnak. Az aluljáróhoz nem építenek mozgólépcsőt, de annak későbbi beépítésére lehetőséget adnak a tervek. (...)

A Várnegyed helyeállításáról szóló jelentés megállapítja, hogy a teljes újjáépítéshez még 45 millió forint értékű munkát kell elvégezni. (...) Ami a beépítéseket illeti: a Hess András téri volt Illetményhivatal romos épületét előreláthatólag a belkereskedelem állítja helyre a legközelebbi öt esztendőben reprezentatív szálloda és étterem célaira. Az Úri utca 62. szám alatti volt prímási palotát a Magyar Tudományos Akadémia állíttatja helyre, s újjáépítetti a sétány felőli részt is. A Tárnok utca 9-11-13. szám alatt 1966-ban 16 tantermes iskola építéséhez kezdenek hozzá a lakónegyed gyermekeinek. A telken levő romos épületet már bontják. (...) (Népszabadság)

Január 7: Bővítik az Erkel színház színpadát. Jelentős munka indul rövidesen az Állami Operaházban. Ybl világszerte értékelt épületremekének műemlékjellegét kívánják minél maradandóbban biztosítani. Sor kerül az Erkel Színház színpadi részének nagyobb terjedelmű kibővítésére is. Az elgondolások szerint az Erkel Színház színpada külső hozzátoldásokkal bővül majd. Nemcsak a színpad, hanem a hozzá csatlakozó kiszolgálóüzem (öltözők, próbaszobák, irodák, raktárak) is az eddiginél jóval több és nagyobb helyiséghez jut. A terveket Kocsis Iván professzor készíti. A szükséges építkezések mintegy négy és fél-öt évet igényelnek, s esetleg azzal is számolni kell, hogy a színház egy idényre zárva tartja kapuit. A tervek végleges kidolozásában és kivitelében jelentős szerep vár az Állami Operaház mérnökére, Borsa Miklósra, aki több mint 30 külföldi színpadot tanulmányozott. (Esti Hírlap)

Január 9: Új neonfények a pesti éjszakában. (...) A hatóságok állandóan napirenden tartják Budapest esti kivilágításának problémáját és intézkedéseket tettek a közvilágítás javítására. Ehhez csatlakozik a neonberendezések számának növelése is. Több vállalatot felszólítottak modern, nagyméretű neonreklámok megrendelésére és a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat grafikai osztályán már el is készült néhány tucat gyönyörű új fényreklám terve. Ezek kivitelezésére és felszerelésére már ebben az évben folyamatosan kerül sor.

A főváros egyik legnagyobb fényreklámját - mint arról az újságok már hírt adtak - a Bajcsy-Zsilinszky út és a József Attila utca sarkán, a lebontott Tillemann-ház helyén építik fel. A terv elkészült, és kivitelezésére igen jelentős összeget irányzott elő a fővárosi tanács. A reklám vasszerkezetét a telek külső határán, íves megoldással építik fel és a 72 méter hosszú, 17 méter magas állványzaton 19 fővárosi szolgáltató vállalat, étterem, kereskedelmi üzlet mozgó reklámjait helyezik majd el. Sokkal hatásosabb lenne ugyan, ha ezen az exponált területen az elaprózott fényreklámok helyett legalább két-három nagyobb méretű mozgó reklámot működtetnének. Úgy látszik azonban, az építkezés tetemes összegét gazdaságosabbnak találták felosztani több tanácsi vállalat között.



A Belváros központjában, a Klotild-paloták két-két sarkán szintén hatalmas méretű, elölről és hátulról egyaránt látható kiugró neonreklámokat szerelnek fel. Ez lesz egyébként a Neonberendezéseket Gyártó Vállalat tízezredik berendezése. A Felszabadulás téri paloták neonreklámjai 12 méter magasak lesznek. (...)

A Moszkva tér közepén a kozmetikai készítmények új, nagyméretű reklámját építik fel. Plexiüveg alatt gyullad majd ki egy rúzs, egy arckrémes tégely, egy kölnivizes flakon és közöttük forog két feliratos korong.

A Mártírok útja 1. alatt épül a nagy ABC-áruház, amely egyszerű, de mégis megkapó neonreklámokkal fog világítani. Ciklámen, sárga, kék és zöld színekben gyulladnak majd ki a satírozott 15 méter magas ABC-betűk és a kosár-embléma, a ház tetőzetén pedig a Margit-híd irányában ugyancsak nagyméretű betűk hívják majd fel a pesti oldal közönségét is az ABC-áruházra. A ház falsíkján a házhoz szállítást reklámozzák.



A November 7. tér és a Lenin körút sarkán az Egyesült Izzó visszaszerezte a ház tetején levő vastraverzét. Az állványzatot eredetileg az Egyesült Izzó építtette és most tíz méter magas, 12 méter széles izzólámpa neonreklámot szerelnek fel az ismert "T" emblémával (Tungsram). (...) (Magyar Nemzet)

Január 14: Felszabadul két tucat irodahelyiség - Új központi irodába költözik a MÉH. Több éves munka után, 24 millió forintos beruházással elkészült a budapesti MÉH korszerű új központi telepe. A kőbányai Gránátos utca mentén, két és fél holdas területen épült fel a vállalat háromemeletes központi irodája, az iparvágányokkal ellátott vas- és fémrakodó telep és több raktárház. Az új központot februárban helyezik üzembe és ezzel egyidejűleg a pesti oldalon megszűnnek a MÉH eddigi telepei, felszabadul mintegy két tucat irodahelyiség. A Váci út 56. és 172., a Kresz Géza utca 44., a Pannónia utca 37. számú telepek helyén lakóházak épülnek, a Sallai Imre utca 11., 14., 16., a Katona József utca 14., 25., 27., a Pozsonyi út 15., 17., és a Pannónia utcai eddig irodának, illetve raktárnak használt helyiségeket ismét a kereskedelemnek adják át. (...) Kevesen tudják például, hogy a borbélyoknál, fodrászoknál összegyűlt levágott hajakból egy év alatt 28 vagonnal szállítanak be a MÉH-nek és ez az egész mennyiség nyugati exportra kerül. Majdnem hárommillió forint értéket képvisel az exportált haj. (...) (Magyar Nemzet)

Január 14: Három fürdőt terveznek. Új nyári terveket "melengetnek" a Fővárosi Fürdőigazgatóság vezetői: fürdők, uszodák, strandok felújítására, újjáépítésére készülődnek.

A Gellért pezsgőfürdőjének felújítási tervei a napokban elkészültek. A világítás korszerűsítésére fénycsöveket szerelnek fel. A fűtést meleg levegő befúvásával adagolják majd. A szellőzőberendezéseket kicserélik, s tervezik, hogy a falakat márvánnyal burkolják. A női termál felújításáról sem feledkeztek meg. A statikai vizsgálatok megállapították: a betonszerkezetet az elmúlt ötven év alatt megette a rozsda, újjáépítése elkerülhetetlen. Lehetőség nyílik a termál fűtésének, világításának, szellőzésének korszerűsítésére is. A Gellért hullmástrand korszerűsítését tartalmazó távlati terv elkészítésére is gondolnak. Új utakat, jobb, kényelmesebb napozóterületeket szeretnének építeni. Újjáépítik a háborúban megroggyant fürdőt 60 méter hosszúságban és 5 méter magasan körülfogó betontámfalakat is. Tízmilliót fordítanak e munkálatokra. (...) (Esti Hírlap)


(Esti Hírlap, 1965 január 15.)

Január 15: Megkezdik a Szent István körút átépítését - Elkészül az Engels-téri autóparkoló - Az autópálya - Az útépítők programja. Folytatják Budapest útépítési programjának végrehajtását. Az év első hónapjait arra használják fel, hogy a közművek után a város több pontján - véglegesen helyreállítsák az útburkolatot. Fagykészültséget tartanak az útépítő vállalatok. Számolnak ugyanis azzal, hogy tartós fagy esetén - elsősorban a budai útvonalak megrongálódnak, deformálódnak. A hidegre különösen a Budakeszi út "érzékeny". Itt minden télen akad dolguk a javítóknak, karbantartóknak. (...)

Megkezdik a Szent István körút átépítését. Februárban - márciusban a közműhálózatot cserélik ki, majd az útépítők kezdenek munkához, a Jászai Mari tér és a Marx tér torkolata közötti szakaszon. A körúti korszerűsítés ezután a Lenin körút átépítésével folytatódik, a November 7. tértől a Marx tér torkolatáig. Ezt a közlekedési csomópontot most "kihagyják" az útépítők, mert a Marx teret később a közlekedési rend lényeges megváltoztatásával építik át.

Budán a Nagyszőllősi út korszerűsítése következik. Az 1-es és 7-es számú autópályák egyik bevezető ága lesz ez, amely a Budaörsi útról leágazó forgalmat a Bocskai utcán, a Kosztolányi Dezső téren és a Schönherz Zoltán utcán át a Petőfi híd irányába vezeti. A számítások szerint a Budapest-Balaton közötti autóforgalom 35-40 százaléka ezekre a korszerűsített útvonalszakaszokra terelődik majd át.

Az idén felépül az Engels téri autóparkoló, amelyet 140 kocsi befogadására terveztek. Ugyancsak autóparkoló épül a Citadella bejárata mellett, a margitszigeti Dózsa teniszpályánál és a Népstadion mellett. Még az idén átépítik a Ferihegyi gyorsforgalmi út vasúti felüljáróját is. Február végéig a főváros valamennyi aluljáróját megvizsgálják. Javításukra terv készült. (Esti Hírlap)

Január 15: Befejezés előtt a garzonház. Budapesten, a Bajza utca 1. szám alatt (A Damjanich utca sarkán) március végén vagy április elején adják át tulajdonosaiknak az OTP által épített úgynevezett garzonházban a lakásokat, amelyek az öröklakások vásárlásánál szokásos feltételek mellett kerülnek a leendő lakók tulajdonába. A nyolcemeletes épületben 154 lakás van, ezek közül 135 szoba-hallos, a többi egyszobás garzon, beépített konyhaberendezés van a főzőfülkében, beépített szekrény a hallban, minden emeleten közös társalgó, a földszinten nagyobb társalgó, tv-, rádió- és olvasószoba.

A ház lakói szállodai ellátáshoz hasonló szolgáltatásokban részesülnek, amelyek egy részének igénybevétele költségtérítés mellett kötelező, a szolgáltatások más részét tetszésük szerint kérhetik. A garzonházban portás van, két automata lift, s a ház lakóinak biztosítják, hogy aki kéri, annak bevezetik az iker-telefonállomást a lakásba. A kötelező közös költségtérítések közé tartozik a fűtés, a melegvíz-szolgáltatás, a közös helyiségek (például társalgók) takarításának, a liftek karbantartásának fedezése, s egyéni kívánság alapján vehető igénybe: a saját lakás takaríttatása, a házban levő mosodai szolgálat ("Patyolat-áron"), valamint napi háromszori étkezés ugyancsak a házban levő étteremben napi 18 forint 20 fillérért. (Népszabadság)



Január 16: Újabb vendéglő egységekkel gyarapodik a Belváros. (...) Sok szó esett már a teljesen újjáépülő Belvárosi Kávéházról, amely április 4-én, felszabadulásunk jubileumi évfordulóján megnyílik. A modernül berendezett café-restaurantban a nap minden időszakában változatos ételek: reggelik, zónák, ebédek, uzsonnák, vacsorák várják a fogyasztókat. Ez lesz hosszú idő után az első kávéház, amelynek erkélyén 250 hazai és külföldi napi-, hetilapból, folyóiratból válogathatnak a szórakozni, olvasni vágyó vendégek.

Február közepén elkészül a Mátyás-pince újjáépített bejárata is. Április 4-én nyitják meg a Múzeum körúti újjáalakított volt Múzeum büfét. Március végén elkészül a Károlyi utcai Ibolya-cukrászda bővítése. (Magyar Nemzet)

Január 18: Épül a Sport Szálló. Budapest szállodáinak száma hamarosan eggyel növekszik: Lágymányoson, a Feneketlen-tó szomszédságában felépül a Sport Szálló. A KÖZTI tervei alapján készülő új szálló hétemeletes lesz, 182 szobával, amelyek mindegyikét kétágyasra és fürdőszobásra tervezik. Jelenleg a hatodik szint paneljét, előregyártott elemeit rakják egymásra, és szerelik össze. Egy haónapon belül megindulhat a belső szerelés.

- Miért éppen a Feneketlen-tó környékére esett a választás? Elsősorban azért, mert a Lágymányos a bécsi műút közelében fekszik, és nem kell sokat bolyongania a Bécs felől érkező vendégeknek. Másik szempont a csend, a nyugalom. A Feneketlen-tó és környéke a főváros egyik legnyugalmasabb helye. A hotel közvetlen közelében gépkocsiparkírozó létesül. (Esti Hírlap)

Január 20: Napirenden: a parkolási díj. (...) A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el a parkolási díjról. A külföldi városokban és üdülőhelyeken általános, hogy parkolási díjat szednek. Az utóbbi időben több hazai városban és üdülőhelyen is bevezették a parkolási díjat. Amikor a főváros évente nagy összegeket fordít a közlekedés fejlesztésére, s ennek során új parkolóhelyek építésére, indokolt, hogy a parkoló kocsik tulajdonosai hozzájáruljanak ezekhez a beruházásokhoz. A parkolási díj csökkenti a forgalmasabb helyek zsúfoltságát, s megakadályozza, hogy például az Erzsébet-híd alatt néhány autós a parkolót ingyen garázsnak használja. A javaslat szerint parkolási díjat szednek majd egyebek között az Erzsébet-híd alatti parkolóhelyen, az Engels téren épülő új parkolóban, a nagyobb szállodák előtt, a Belvárosban kijelölt helyeken, szezonban a Margitszigeten, a Nemzetközi Vásár, a strandok és a Népstadion parkolóhelyein. (...) (Esti Hírlap)

Január 21: A budai várnegyed 122 megrongálódott lakóépülete közül eddig mintegy 80-at újítottak fel, több mint 70 millió forint költséggel. A palota helyreállítása során a többi között elkészült a Duna-parti homlokzat, s megfelelő ütemben halad a lovagterem helyreállítása. A várkert előreláthatólag 1966 tavaszán nyílik meg a nagyközönség számára. (Magyar Nemzet)

Január 22: Megnyílt a Rudas fürdő ivócsarnoka. Az Erzsébet-híd budai hídfőjébe építve megnyílt a Hungária, Attila, és Juventus források új, korszerű ivócsarnoka. (...) Az Erzsébet-híd felrobbantása következtében az ifvóforrások és az ivócsarnok hosszú időre használhatatlanná vált. Megindult ugyan az ivógyógyvíz forgalom, de az Erzsébet-híd újjáépítésével kapcsolatos munkálatok során a régi ivópark - a Hungária, Attila, Juventus források vidéke - felvonulási területté vált, sőt az alapozási munkálatok színterévé is. Így a fővárosi fürdőigazgatóság - melynek kezelsébe e források is tartoznak - kényszermegoldáshoz folyamodott, a Rudas kádosztálya és a török épületrész összeszögellésében egy kisebb, ideiglenes jellegű ivókúrázó helyiség létesült, ahol együtt bonyolították le mindhárom ivókút vizének poharankénti vagy elvitelre szánt árusítását.

Mivel a vizek forgalma évről évre növekedettt, ez a szerény "ivócsarnok" mihamar szűknek bizonyult, de egyébként sem nyújthatott méltó keretet a nagy hírű és kitűnő hatású gyógyvizeknek. Így került sor egy modern vonalú, három részből álló korszerű ivócsarnok megtervezésére és megvalósítására - közvetlenül a hídépítéshez csatlakozóan -, amley most az új Erzsébet-híd talapzatában, a hídfeljáró vonalához simulva kapott elhelyezést. Ebben a neoncsövekkel világított új ivócsarnokban már az egymás mellett sorjázó csapokból, egy helyen mérik ki a Hungária-, Attila- és Juventus-forrás vizét. Az ivócsarnok rangos belső kiképzése is inkább egy korszerű étterem vagy eszpresszó hangulatát idézi, ami talán majd a gyógykúrázók hangulatára is jó hatással lesz, előnyösen tereli el figyelmüket mindazokról a panaszokról, bántalmakról, melyek miatt - orvosuk tanácsát megfogadva - gyógykúrázásra szánták magukat. (...) (Magyar Nemzet).

Január 23: 130 házat bontanak le az épülő lakótelepek helyén - Árkádosítás a Tanács körúton. Az új lakótelepek építése - bontásokkal kezdődik. Kelenföldön például az idén 49 házat bontanak le. Ezeket a házakat szeptember végéig ürítik ki. A Harmat utcai lakótelep kijelölt területén is sor kerül bontásokra az év végéig, elsősorban a Halom utcában, a Bánya utcában és a Liget utcában. A pesterzsébeti lakótelep megépítésének a Dózsa György úton, a Zilah utcában és az Attila utcában állnak házak útjában. Csepel még a nyár közepén kerül sor hat ház kiürítésére. Az idén a lakótelepi építkezések miatt csaknem 130 kisebb házat kell lebontani.



Városrendezési okokból is sor kerül bontásra. A Tanács körút páratlan oldalán akadályozza a közlekedést az elkeskenyedő úttest. A tanács körút 7. számú ház bontását az idén megkezdik, a 9. számú nagy bérház földszintjét pedig árkádosítják. A szanálásra kerülő házak listáján szerepel a Váci út 21. számú ház is. Ugyancsak nagyon rossz állapotban vannak az Október 6. utca és az Arany János utca sarkán levő régi házak. A városrendezési osztály álláspontja az, hogy ezeket a házakat, amelyekben a lakások legnagyobb része aládúcolt, nem szabad felújítani és komfortosítani. Lebontás helyett esetleg az épületek megmentésének olcsóbb megoldását választják: irodaházakká alakítják át a részben műemlékjellegű házakat. A VIII. kerületben az idén öt ház bontásával kezdik meg a belső Józsefváros tervezett szanálását. Helyükre magasépületek kerülnek. (Esti Hírlap)

Január 27: Az új Nemzeti Színház tervpályázati hirdetménye. A Magyar Építőművészek Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium felkérésére a budapesti 1200 férőhelyes, új Nemzeti Színház építészeti koncepciójának kialakítására nyilvános pályázatot hirdet. A tervpályázat célja olyan korszerű és gazdaságos megoldás keresése, amely alapját képezheti az új Nemzeti Színház végleges terve kidolgozásának. (...) A pályatervet Budapesti Nemzeti Színház tervpályázata felirattal, és minden lapját névaláírással ellátva, lepecsételt csomagban 1965. október 31-ig kell a Magyar Építőművészek Szövetségéhez benyújtani. A pályázat eredményét a bíráló bizottság 1966. január 31-ig hozza nyilvánosságra. (Népszabadság)

Január 29: Kalauz nélkül közlekednek hétfőtől az Üllői úton a villamosszerelvények motorkocsijai. A vállalat felkéri az utazóközönséget, hogy a motorkocsikat kizárólag azok vegyék igénybe, akik bérlettel, hetijeggyel vagy átszállójeggyel rendelkeznek. (Magyar Nemzet)

Január 30: Szerelik a Várban az Akadémia új elektronikus számológépét. Az idén készül el a Várban a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központja. Munkájával az Akadémia kutató intézeteit hivatott segíteni. Az intézet a klarisszák volt kolostorának épületében kap helyet, itt állítják fel a szovjet gyártmányú Urál 2. kibernetikai számológépet is. A gép a régi épület előcsarnokát foglalja el; a vele dolgozó matematikusok számára a régi épület délnyugati szárnyának három szintjén harminc szobát alakítanak ki. Maga a gép 120 négyzetméter alapterületet vesz igénybe.

Az Urál 2. háromezer elektroncsővel és 12 000 diódával működik. A termelt hatalmas hőenergia lekötéséhez megfelelő hűtőberendezést kellett tervezni; mind az épület, mind a hűtőberendezés terveit a KÖZTI egyik műterme készítette, Borsos László irányításával. A legbonyolultabb feladatnak a hűtőtechnikai berendezés bizonyult.

Az Urál 2. számos problémához nyújt majd segítséget, így a többi között a mezőgazdaság tervadatait is feldolgozza. Óránkénti termelési értéke, emberi munkára átszámítva 8000 forint és így a gép beszerzésére szánt beruházás másfél-két év alatt megtérül.

A magyar szerelők számára már nem új feladat az Urál 2. szerelése, mert ez a harmadik az országban; egyik a Közgazdasági Egyetem, másik az Építésügyi Minisztérium munkáját segíti. A harmadik nagy teljesítményű kibernetikai számológép a tervek szerint az év első felében megkezdi működését. (Magyar Nemzet)

Január 30: Megkezdték a budapesti Lenin-szobor alapozását - A felszabadulás jubileumára emlékműveket avatnak a fővárosban. Lenin budapesti szobrának elhelyezési munkáit megkezdték. A Dózsa György úton - a Gorkij fasor tengelyében megépítendő új Nemzeti Színház és a Műcsarnok között - állítják fel a szobrot. A dr. Weichinger Károly tervezte 17 méter magas architektúra háttere a négyméteres, bronzból készített Lenin-szobornak, Pátzay Pál szobrászművész díjnyertes alkotásának. A talapzat és a háttér hatalmas kőtömbjét tardosi csiszolt vörös márvánnyal burkolják. A Városliget laza, tőzeges talaján az emlékmű alapozását megkezdték. Amennyiben az időjárás továbbra is kedvező marad, áttérnek a betonozásra. Hétfőn délben bizottság veszi át Pátzay Pál műtermében a művésztől a díjnyertes szobrot, amelyet azután nyomban az öntödébe szállítanak.

Más új emlékművekkel is gazdagodik a főváros a felszabadulás jubileumi ünnepére. Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész az angyalföldi tanácsház melletti parkrészre tervezett szovjet-magyar barátsági emlékművet. Mint a művész az MTI tudósítójának elmondta: először arra gondolt, hogy húsz-huszonöt méteres, karcsú vasbetonelemek között helyez el két, magasratörő, szimbolizált figurát. Ez a terv azonban meghiúsult, mert a laza talaj nem bírta volna a nagy megterhelést. Az építőművész-partner, Skoda Lajos, más statikai megoldást talált. Olyan - ugyancsak modern - architektúrát tervezett, amelynek egyenletesebb a súlyelosztása: a talapzaton - háttérként - zászlószerűen kiképzett, hatalmas vasbetontömböt helyeznek el. Az építmény 5 méter magas, 14 méter széles. Előtte két bronzalak szovjet katonát és magyar munkást ábrázol majd.

Vilt Tibor szobrászművész a pesterzsébeti Hősök terére készít felszabadulási emlékművet. Az emlékmű architektúrája óriási csonkagúla lesz, magassága 8 méter, alapterülete több mint 60 négyzetméter. A vasbetonépítmény homlokzati oldalába mintegy 20 köbméternyi - függőlegesen álló - fehér mészkőtömb ékelődik, ennek boltozatába kerül a kompozíció főrésze: 4 méter magas, felfelé tekintő, stilizált női figura. Az architektúra már elkészült, a szobrászati elemek kivitelezésén még néhány hétig dolgoznak a kőfaragók. (Esti Hírlap)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: