Amilyen kaotikusan sokarcú a felszín, olyan ötletes lett a felszín alatti világ - röviden így foglalható össze a 4-es metró Kálvin tér állomása. Nézzük meg közelebbről is!

A helyszínre már régóta többet terveztek, mint a 3-as metró. Amikor a 3-as metró állomása épült (ezt a szakaszt 1976-ban adták át), már számba vették annak a lehetőségét, hogy egyszer egy 4-es is lehet itt, sőt, a HÉV-et is bevezették volna a Kálvin térig. Ennek kapcsán épült meg az aluljáró Lónyay utcai nyúlványa, amelyen keresztül ma a 4-es metróba juthatunk le. Csakhogy régen még úgy volt, hogy a 4-es metró lesz mélyebben, időközben azonban változtak a tervek, és a 4-es metró végül a 3-as fölé került, nem alá. Ennek következtében elég szűk helyre kellett bepréselni az állomás dobozát. Ezzel a kihívással nézett szembe a 2000-es évek elején a Palatium Stúdió, a vezető tervezők Erő Zoltán és Kosztolányi Zsolt voltak.


A Kálvin tér 2003 körül, a metróépítés megkezdése előtti utolsó állapotában

Az állomás dobozának elhelyezésekor figyelembe kellett venni, hogy hol halad az autóforgalom a felszínen, hol húzódik a 3-es metró vonala, hol jön fel a 3-as metró mozgólépcsője az aluljáróba, hol húzódnak a nagy átmérőjű közművek, hová építették a hetvenes évek első felében a 3-as metróval együtt (!) az összekötő alagút kezdő szakaszát, és persze hogy hol vannak a tér épületei. Végül szorosan a templom előtti térségbe sikerült a felszín alá "betuszkolni" az állomást. Mivel így a meglehetősen gyengén alapozott református templomhoz közel került az építkezés, a templom falait ideiglenes támaszokkal erősítették meg. És közben még arra is gondolni kellett, hogy hol fog egyszer becsatlakozni az 5-ös metróvonal. Ez volt tehát az egyik legtöbb kompromisszumot igénylő helyszín.


A mozgólépcsők tetejénél látható kotta-mozaik (kép: Fővárosi Blog)

Ennek következménye lett a mozgólépcsők sajátos, ferde szögű elhelyezése is. A kisebb helyigény miatt is kell az egyik irányba lemenni a mozgólépcsőn, majd egy éles visszakanyarodást követően egy másik mozgólépcsővel érkezni a peron szintjére. Lefelé induláskor színes mozaikok futnak körbe a falakon. Közelről megnézve csak színes foltoknak tűnnek, ha azonban távolabbról tekintünk az egészre, és még kicsit hunyorítunk is, rájöhetünk, hogy itt egy kotta részletét látjuk. Fábry Katalin a mozaik alkotója, a kotta pedig Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus-ának egy részlete. A mű 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára készült, így a városra is utal, de persze Magyar Zsoltárként a reformátusok első számú templomát is megidézi a felszín alatt. A felszín alá, a mozgólépcsők terébe pedig melyik sort is rakhatták volna be a műből, ha nem ezt: "A szegényeket felmagasztalod, a kevélyeket aláhajigálod."


(kép: Fővárosi Blog)

A két mozgólépcső fordulójába is hasonló mozaik került - ezt akár ideiglenesnek is mondhatnánk, hiszen valamikor azért fogják itt megszüntetni a falat, hogy beköthessék az 5-ös metrót!

Merő poénkodásból két, néhány pixelből álló Space Invader kompjúter-űrlényt is elhelyeztek az állomás mozaikjaiba rejtve. Hogy hol? A megkeresést az olvasóra bízom!

A peron alatt pedig a vízelvezetés, a mozgólépcsők és a liftek gépészete számára épült egy 2,5 méter magas szint. Ez alatt már csak a 3 méter (!) vastagságú vasbeton alaplemez található. A peronon állva tehát csak kb. 6 méterrel a talpunk alatt kezdődik a földréteg!

A helytakarékosság adta azt az ötletet is, hogy a peronszint feletti keresztmerevítő gerendákat csoportosítsák össze. Így jöttek létre a valóban egyedi formájú, építés közben "kutyacsontok"-nak elnevezett nyersbeton pillérek. Nem csak ezek, hanem a mozgólépcsők alsó burkolata és a szellőzők fémburkolata is lekerekített formavilágú. A fő tömeg szögletességét remekül törik meg ezek az ívek, amelyek a lenti tér meghatározói lettek. (Hogy milyen lenne csupa szögletes formával berendezve? Nézzük csak meg a II. János Pál pápa tér állomást!)



Az összekötő alagút a 4-es és a 3-as metróvonal között. (kép: Fővárosi Blog)

A 3-as vonal építéseor már számoltak azzal, hogy egyszer egy 4-es is erre jár majd, így az akkori építkezéskor már megépítettek egy leágazást - lefelé vezetve, hiszen akkor úgy volt, hogy a 4-es metró mélyebben lesz majd a 3-asnál. Csakhogy azóta megváltozott a metróállomás elhelyezése, és a megépült változat már a 3-as vonal fölött megy el. Ennek eredménye lett az, hogy ha át akarunk szállni a 3-as metróról a 4-esre, akkor először le kell menni egy mozgólépcsőn, aztán sétálni egy kicsit, majd felmenni egy másik mozgólépcsőn. Az erős sárga színezetű, íves keresztmetszetű átkötő alagút csúcsidőben jelentős forgalommal bír. A felszín 100,5 méterrel van a tengerszint felett, az állomás 82-83 méteren épült, azaz kb. 17 méteres mélységben. A vonalon van ennél mélyebb állomás is - a Duna közeli állomások fekszenek a legmélyebben. Az összekötő alagútban 69 méternél sétálhatunk át a két mozgólépcső között.


(Vanik Zoltán felvétele, 2014 március)

A felszínen a 4-es metró csak nagyon diszkréten jelenik meg: a 2010-es évek során telepített "óriásbogár" üvegtetők az aluljárók lejáratait és a villamos megállóját jelölik ki a téren. A hely szűkössége miatt nem volt lehetőség arra, hogy természetes fényt juttassanak a peron szintjére. Az állomás feletti felszínt viszont sikerült úgy rendezni, hogy több hely jusson a gyalogosforgalomnak, ne uralja annyira az autóforgalom a teret, mint korábban. Ezt a tér másik két szegletében is sikerült előrevinni: a Kecskeméti utca torkolata forgalomcsillapítottá vált, a Baross utca torkolata pedig teljesen gyalogosforgalmúvá. Bár a téren áthaladó autóforgalom ma is brutális, legalább a csillapítás irányába sikerült lépéseket tenni. Ezen átépítések kapcsán született meg egy új burkolat is. A "K kő" a történeti belváros formáját, illetve a Kiskörút vonalvezetését idézi meg a lábunk alatt - nem csoda, hogy a Kiskörúton és a belvárosban találkozhatunk vele. A tér építészeti terveit a KÖZTI-nél dolgozták ki, a felelős tervező Skardelli György volt, a tájépítészetért az s73 Kft. (Balogh Péter István, Mohácsi Sándor) felelt.


A Kálvin tér 2014 márciusában, a 4-es metró átadásának idején. (Vanik Zoltán felvétele)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!