Pest felől a Duna alatt áthaladva a Gellért tér az első budai metróállomás a 4-es vonalon. A Duna két partján fekvő állomásokat nem véletlenül emlegetik ikrekként: jól látszik rajtuk, hogy azonos tervezőcsapat tervezte mindkettőt. A sporaarchitects építész csapata (Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya) a 21. századba hozta át a hetvenes években megálmodott metróvonalat, egy művész pedig pszichedelikus álommá varázsolta a peronszint elosztóterét.

A tervezőcsapat szem előtt tartotta, hogy olyan terek jöjjenek létre, amelyeket a város lakói szívesen használnak. Hogy újra "szexi" legyen a tömegközlekedés. Hogy amit építenek, az köztér lesz - köztér a földfelszín alatt.


A tér a metróépítés előtti utolsó állapotában, 2003-ban.


Az állomás elhelyezkedése a tér alatt (kép: archdaily.com)

A Gellért téren a Duna közelsége és az építési hely kötöttségei összetett szerkezetet eredményeztek. Úgy igyekeztek elhelyezni az állomást, hogy a Gellért-hegy hőforrásaitól minél távolabb maradjanak - így került az állomás részben a Műegyetem legészakibb épülete alá. Egy kisebb réselt doboz mellett egy nagyobb, alagútként fúrt rész adja ki az állomás egészét. Mivel a fő kijáratot csak az állomástól északra lehetett elhelyezni, szükségessé vált a mozgólépcsők két részre bontása és egy középső közlekedő szint beiktatása. A dobozszerkezetet töbszintű vasbeton gerendarács tartja össze - ez a rácsszerkezet veszi fel a föld nyomását. A doboz építészetét ez a gerendarács hálózat határozza meg: nyersbeton felületekkel, corten acéllemez falburkolatokkal, a rácsszerkezetre reflektáló világítótestekkel. Fel- vagy lenézve érthetjük csak meg igazán, hogy mekkora léptékű építkezés volt a 4-es metró építése. Csak ezen az állomáson 31 500 köbméter vasbeton épült be!

Az állomásnak két lejárata is van. Az egyik egy "mini folding" épület a rakpart felőli oldalon: ferde, geometrikus határoló falakkal, nyersbeton felületekkel, amelyeket meghökkentően ellenpontoztak egy fatörzsből lett paddal a lift és a lépcsők között. Ez a kis épület szándékoltan szerény: nem konkurál a régi egyetemi épületekkel, nem akarja túlnőni vagy kiegészíteni azokat. Hogy milyen visszafogottak voltak a felszíni építkezések terén, azt a számok is jól mutatják: a földfelszín felett 80 köbméter tér épült, a felszín alatt 160 000 köbméter! Innen egy elosztó térbe juthatunk le, ahonnan sárga csempék között, egy hosszú üvegfalon át nézhetünk le a szédítő mélységbe. A peronszint 29,8 méterrel van a felszín alatt - a Fővám téri és a Gellért téri állomások a vonal legmélyebb állomásai. Érdemes is kipróbálni a metróvonal liftjeit: több helyen is fantasztikus föld alatti panorámát kínálnak az üvegfalakon át. (És ki tudja, melyik meddig lesz üzemben tartva...)


Látszólag véletlenszerűen futnak a különböző vastagságú vonalak - valójában egy átgondolt és sokszor átszámított rendszer részei. (kép: Fővárosi Blog)


A "galériaszint" a két mozgólépcső sor között. Remélem, nem lepik el a hirdetések és a péksütis, mobiltelefonos vagy éppen újságos bódék ezt a területet a jövőben sem. (kép: Fővárosi Blog)



Az alagutas építésű állomásrészt íves falairól könnyen felismerhetjük. A falakat és a pilléreket egyedi üvegmozaikkal burkolták, amelyek a tervezők szándékai szerint távoli rokonai lehetnek a Gellért szálló Zsolnay kerámiáinak. Mintázatára több változat is született, a megvalósult változat Komoróczky Tamás munkája. A mozaik erős mintázata, kontrasztos színvilága mozgásba hozza a statikus teret. A minta kettős elforgatással készült és hatásával optikailag tágítja az egyébként meglehetősen szűk teret. Kb. 2,8 millió darab (!) mozaikcsempét láthatunk az állomáson, amelyet közel 1700 négyzetméternyi Corten acél felület egészít ki.


Itt is eltértek a metróvonal standard ülőbútoraitól, helyettük a Konstantin Grcic által a Magis számára tervezett "Chair One" székek bukkannak fel. Egészen közelről jövünk csak rá, hogy nem műanyag, hanem fém székekről van szó. Ha Darth Vader le akarna ülni, feltétlenül ilyen széket szánnánk neki. (kép: Fővárosi Blog)

Az állomás fő kijárata a tér és a villamosok, buszok felé ad kapcsolatot. Valamikor itt még egy szovjet hősi emlékmű oszlopa állt, a metróépítés kapcsán foganasított átépítéssel viszont egy forgalomtól mentesített kis belső tér jöhetett létre, a forráskút környezetének párjaként. Padok kihelyezésével, vizes medence létesítésével igyekeztek a tervezők (Dévényi és Tsa Építész Kft.) a metró lejárat közvetlen környezetét barátságosabbá tenni. Ha a Dunával nem is sikerült kapcsolatot létesíteni a tér átépítései során, egy kis vízfelülettel sikerült "vízpartivá" tenni a teret. Ezt a motívumot követi a padok hullámzó vonalvezetése is. A tér rendezettebb megjelenését szolgálja az is, hogy egy-egy oszlop egyszerre szolgál villamos felsővezeték tartóként és kandeláberként is. Bár a járműforgalom még mindig nagyarányú a téren, az átépítésekkel mégis sikerült a forgalom által uralt teret lecsökkenteni - a Kálvin tér után a Gellért téren is.

Az építészek a Gellért tér és Fővám tér állomásokért elnyerték az Architizer A+ Awards díját a zsűri és a közönségdíj kategóriáiban is, valamint az ArchDaily "Building award of the year" díját is!


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!