Megnyílt a Közlekedési Múzeum a Városligetben, megálmodták az új Belvárost, és foglalkoztak utcanevekkel is. De nem manapság, hanem pont fél évszázada.


Április 1: A Lenin körúti elhanyagolt Rakéta bisztrót teljesen átalakították és modernizálták. A Nyugat étterem és bisztró csütörtökön nyílt meg, a II. osztályú étterem egyszerre 100 vendéget fogadhat. (Magyar Nemzet)

Április 2: Felavatták a Műszaki Fizikai Kutató Intézet új épületét. Pénteken Újpesten, a Fóti úton átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének új épületét, amely korszerű feltételeket nyújt a műszaki fejlesztést elősegítő alapkutatásokra. Az intézetben főleg a híradástechnikai szempontból nélkülözhetetlen félvezetőkutatásokkal foglalkoznak. Az ünnepélyes átadáson az Akadémia részéről Hevesi Gyula alelnök, Erdey-Grúz Tibor főtitkár és Bognár Géza, a műszaki tudományok osztályának titkára méltatta az intézet munkáját. (...) (Népszabadság)

Április 3: Az Emke-épület sarkán is bontják a pincefalazatot. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében a Közlekedési Építő Vállalat munkásai továbbra is nagy erővel dolgoznak az Emke, a Csemege Áruház és a gyógyszertár acéllábakon álló sarkainál, hogy összekössék az árkádok alatt kialakított lépcsőket a csarnokhoz vezető folyosókkal. Az Emke-épület sarkán is hozzáláttak az acéllábak védelme alatt a pincefalazat kibontásához. Készülnek a Rákóczi úti és a nagykörúti oldalon az árkádok alatt a lépcsők. A műszakiak véleménye szerint április közepén mind a három sarkon visszahelyezhetik a gyalogos forgalmat az árkádok alá. (...) (Magyar Nemzet)

Április 3: Megépül a Magyar Rádió új székháza. A volt olasz követség romos palotáját is a Rádió céljára építik újjá. A Magyar Rádió központi hivatalai, stúdiói a Bródy Sándor utca - Szentkirályi utca - Múzeum utca - Pollack Mihály tér által határolt terület sok épületében, eléggé zsúfolt körülmények között helyezkednek el. Az elmúlt évek során történtek ugyan korszerűsítések, bővítések, elsősorban a stúdióknál, de a régen fennálló akut problémát ezzel sem sikerült teljesen megoldani. A hivatali zsúfoltság megszüntetését tovább már nem lehet késleltetni, mert a mai helyzet rendkívüli módon nehezíti a Rádió apparátusának munkáját.


2012-ben (fotó: Fővárosi Blog)

Hosszas tervezgetések és tárgyalások után végre megszületett és jóváhagyást nyert a Magyar Rádió területi fejlesztésének ügye. A fővárosi tanács a Rádió rendelkezésére bocsátotta beépítés céljára a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály téren az egykori Lovarda területét. Itt építik fel a Magyar Rádió modern, ötemeletes irodaépület-komplexumát, amely 200 helyiségben nyújt majd megfelelő munkalehetőséget. Rövidesen megkezdik az építkezést, amelyre 32 milllió forintot irányoztak elő. A munkálatokat 1968 első felében fejezik be. A középfolyosós rendszerű irodaépületben több kisebb-nagyobb tanácskozóterem is lesz. Az utca jelenlegi vonalától 15 méterrel beljebb helyezkedik majd el az új épület, amelynek hármas tagozású bejárata lesz az épület funkciójának megfelelően. Ez lesz egyébként a Magyar Rádió hivatalainak főbejárata. A Bródy Sándor utcai bejárat már sehogyan sem felel meg a fokozódó forgalomnak. Autóparkolásra sincs itt megfelelő hely. Az új irodaépület helyének kiválasztásánál és a beépítés megoldásánál figyelemmel voltak arra, hogy a Pollack Mihály tér eme oldalán álló három műemléképület városképi harmóniáját ne bontsák meg. Ezt a 15 méter széles előkert teszi lehetővé. A hivatali épület monolit vasbeton-vázas szerkezettel, előregyártott födémpanelekkel épül, homlokzatát fehér kővel burkolják, az ablakok közötti mellvédeket pedig színes üveggel. Somogyi József szobrászművész kapott megbízást a homlokzatot díszítő körplasztika alkotására. Az előcsarnokba vas-üveg kombinációjú térrácsot tervez Nagy József iparművész.


2013-ban. (kép: Fővárosi Blog)

Az új hivatali épületet az Általános Épülettervező Vállalat, Nánási Sándor és Szende László építészek tervezték. Érdekességként megemlítjük, hogy a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán álló kiégett palota, az olasz követség egykori székháza, Ybl Miklós gyönyörű alkotása a Magyar Rádió céljára néhány év múlva újjászületik. Újjáépítési programját most dolgozzák ki. (Magyar Nemzet)

Április 3: Megnyílt a Közlekedési Múzeum. Az újjáépített Közlekedési Múzeumot szombaton dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepélyesen nyitotta meg. (...) Vasárnaptól már a közönség is látogathatja a múzeumot, amely naponta 11 és 19 óra között tekinthető meg. A múzeum megnyitását a posta is megünnepelte; szombaton két értékből álló bélyegsorozatot - a múlt közlekedését jelképező 1 forintos, és a mostani közlekedést ábrázoló 2 forintos bélyeget - hozott forgalomba. (Népszabadság)

Április 3: Átadták Zuglóban az új tüdőgondozót és szűrőállomást, amelyet az Amerikai út 50. szám alatt több millió forintért építettek és a legmodernebb technikai berendezéssel szerelték fel. Az új intézmény magas színvonalon tudja ellátni a XIV. kerület 140 ezer lakosát. (Magyar Nemzet)

Április 4: A főváros egyik legkorszerűbb éttermévé alakították át a Rákóczi úti elhanyagolt Lottó éttermet. A harmadosztályú önkiszolgáló étterem elsősorban nagy tömegek olcsó, gyors étkeztetését szolgálja. Naponta több mint ötezer adag ételt főznek a jól felszerelt, gépesített konyhán. Az új önkiszolgáló éttermet pénteken délelőtt nyitották meg. (Magyar Nemzet)

Április 4: A holnap belvárosa. Budapest városközpontjának, a Belvárosnak alig egy esztendeje elfogadott általános rendezési programja nyomán megindult a részletes tervezés, amely már eddig is érdekes változatokat tárt fel a főváros centrumának holnapját illetően.

Tizenháromezer autó parkolhat

A Belváros mai, hármas szerkezetén a jövőben sem változtatnak lényegesen; a Szent István körút és a József Attila utca közötti rész igazgatási központ, kormányzati negyed marad, délebbre - a Kossuth Lajos utcáig - az idegenforgalmi és kereskedelmi centrumot fejlesztik tovább, innét a Tolbuhin körútig terjedő terület pedig évtizedek múlva is kulturális, felsőoktatási központ lesz. A terv a jelenleg 65 ezer lakosú Belváros népességének 10-15 százalékos csökkenésével számol 1980-ra. Nemcsak a tervbe vett bontások miatt: új lakóházak építése ugyanis csak különlegesen indokolt esetekben várható a városközpontban, mert a beépítetlen vagy szanálandó telkeket közintézmények, zöldterületek, autóparkolók számára tartalékolják. Az utóbbiak révén például egy évtized múlva 13 ezer gépkocsi parkíroztatására kívánnak lehetőséget teremteni a Belvárosban.

Szálloda vagy szállodasor?

Volt álláspont, amely a hajdani megoldás visszatéréseként amellett kardoskodott, hogy az Erzsébet híd - Lánchíd közti pesti parton szállodasor révén biztosítsanak látványos, horizontális városképet. A Belváros fejlődése azonban időszerűtlenné tette ezt a javaslatot. Részint azért, mert a Dunával párhuzamos és folyamatos beépítés az Apáczai Csere utca - Vigadó vonal révén már adott, másrészt forgalmi problémák miatt egy egész szállodasor kiszolgálásához szükséges szállítási, parkírozási, közlekedési követelmények kielégítésére egyszerűen nem jutna hely. A nemrég kiírt tervpályázatok előnybe helyezték azt a megoldást, amely szerint a Vigadó szomszédságában levő épületet később lebontják, és a teljesen elavult Duna Szálló helyén - összhangban a városképpel - egyetlen 14-16 emeletes szálloda épüljön, mindkét homlokzat előtt széles úttesttel, a nagyközönség számára is hozzáférhető vendéglátóhelyekkel, tágas parkkal, 100-150 gépkocsi befogadására alkalmas, süllyesztett parkírozóval.


Az ORI székháza 1971-ben, Csigó László felvételén

A Vigadó hátában, az egykori Haas-palota helyének beépítése már előrehaladt. Legkésőbb ez év végén megindul a Vörösmarty téren a Kultúra Palotájának építkezése, amely hangversenytermeknek és irodáknak, zenemű- és képzőművészeti boltoknak nyújt majd otthont.

Passzázsrendszer és új aluljárók


Szervita (Martinelli) tér, 2012. (kép: Fővárosi Blog)

A belvárosi építési tervek a Martinelli tér rendezéséről sem feledkeznek meg. A tér közepén húzódó tűzfal eltüntetésére pillanatnyilag egy irodaház építésének javaslata látszik a legcélszerűbbnek. Tervezik azt is, hogy a Régiposta utca és a téren levő templom közötti ház lebontása után hatalmas épületet emelnek, amelyet a posta kapna meg a Belvárosi Telefonközpont otthonául. Egyelőre még kérdéses, miként teremtsék meg a templom és a szomszédságába tervezett modern építmény városképi összhatását. (...)

A városközpont rendezésének érdekes feladata az üzleti passzázsok kialakítása. Az a törekvés, hogy a Párizsi-udvar mintájára, az átjárók egész rendszerét teremtsék meg, s így a gyalogosok egyetlen sétával, udvarokban elhelyezett üzletek, kirakatok között tehessék meg a Városház utca és a Duna-part közötti utat. (...) (Népszabadság)

Április 7: Nyolc hatemeletes ház épül a II. kerületben. Megváltozik a budai Fény utca környékének képe. Megkezdték nyolc hatemeletes lakóház építését. Az új épületekben 322 lakás lesz. Minden épületet egyedileg terveznek. A terveket Nánási Sándor és Kerekes István, az Általános Épülettervező Vállalat mérnökei készítették. A nyolc lakóház a Fény utca, Pengő utca, Fillér utca, Lövőház utca, Káplár utca által határolt telkeken létesül. Központi kazántelepről történik majd a lakóházak fűtése. A több mint 60 millió forintos építkezést 1968-ban fejezik be. (Magyar Nemzet)

Április 8: Üdülőhelynek minősített a II. kerületi tanács a Hármashatárhegy lábánál mintegy hét hektárnyi területet. A tervek szerint a Szépvölgyi út mentén a Fenyőgyöngye vendéglőtől kiindulva a kőbányák és az erdő által határolt részen ideális víkend-telep létesítésére van lehetőség. (Magyar Nemzet)


1968-ban

Április 9: A városligeti vásárváros főterén beemelték az új alumínium-csarnok első óriás-dongáját. A 40 méter hosszú csarnok épületszerkezetét belülről egyetlenegy oszlop sem támasztja alá, ovális alakú alumínium ívekből képezik ki. 36 méter magas világítótornyot is felállítanak, tetejére három xenonlámpát szerelnek fel. A torony és a csarnok április végével készül el. (Magyar Nemzet)

Április 9: Újabb nagy építkezések a budapesti peremkerületekben. A harmadik ötéves terv során a főváros mintegy 3 milliárd forintot juttat a munkáskerületek fejlesztésére, s ebből jelentős összeget a peremkerületi lakásépítkezésekre. Kőbányán öt év alatt 23 új lakótömböt építenek négy- és kilencemeletes házakból. Újpesten a régi temető helyén ezer új lakás épül fel, a kerület középpontjában csemege ABC áruház, a Fóti úti lakótelepen új óvoda, az István téren korszerű piac. A Fóti úton a SZÖVOSZ-szal közösen szolgáltató üzletházakat építenek és egész Újpesten fejlesztik a csatornahálózatot. Csepen lebontják az elavult földszintes házakat és az ötéves terv során négy lakótömböt építenek 11 emeletes házakkal. (Magyar Nemzet)

Április 10: Ismét szabad a forgalom a Rákóczi úti gyógyszertár árkádjai alatt. A Blaha Lujza téri aluljáró építői szombatra összekapcsolták az Emke, a Csemege Áruház és a Rákóczi úti Gyógyszertár árkádjai alatti lépcsőlejárókat az épületek előtti összekötő folyosókkal. Ezeken át jutnak majd a gyalogosok az aluljáró nagycsarnokába. A munka nehéz műszaki feladatokkal jár: acél-lábakat kellett beépíteni, hogy az épületsarkokon áttörhessék a pince falazatokat. Az acéllábak tartják majd átmenetileg az épület sarkait. A munka idején geodéziai méréseket végeztek, de semmiféle süllyedést, vagy káros mozgást nem észleltek. (...) (Magyar Nemzet)

Április 10: Művelődési ház épült az Üllői úti lakótelepen, 200 személyes előadó-, illetve vetítőteremmel. A telep utolsó lakóházát a nyár elején adják át. Az év végéig még vendéglátóipari kombinátot, gyermekorvosi rendelőt, kisáruházat és fűszer-csemegeüzletet nyitnak meg. Ezzel befejezik a lakótelep építési munkálatait. (Magyar Nemzet)

Április 15: Kiírták az új budapesti sportcsarnok tervpályázatát. A sportkedvelők régi álma válik valóra a következő években: felépül az új sportcsarnok! A létesítménnyel kapcsolatban az MTS országos tanácsa és az Építésügyi Minisztérium felkérésére a Magyar Építőművészek Szövetsége országos tervpályázatot hirdet. Az új sportcsarnok a Dózsa György út és az Istvánmezei út által határolt háromszögben kerül felépítésre. A fedett létesítményt 5000-10000 személy befogadására tervezik, 60x30 méteres küzdőtérrel (ez lenne a műjégpálya és a terem-labdajátékok színhelye), és a nézőtér befogadóképességét az eseményeknek megfelelően lehetne bővíteni. A pályatervek díjazására 300000 forint áll rendelkezésre, és a beérkezett pályaművekről bíráló bizottság dönt. A tervpályázat totkos, a kiírást április 18-tól lehet átvenni a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában (Budapest, VIII., Puskin utca 26. A pályaműveket a Magyar Építőművészek Szövetségéhez augusztus 1, déli 12 óráig kell benyújtani. (Népszabadság)

Április 17: Csepel legnagyobb áruháza felépült a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi utca sarkán. Az áruház előreláthatólag júliusban nyílik meg. (Magyar Nemzet)

Április 17: A budai műemlékek helyreállítási terve elkészült. Legközelebb a Mátyás templomot és a tabáni templomot restaurálják belülről, majd tatarozzák a Batthyány téri Anna templomot, a Kapisztrán templomot és a kapucinusok templomát majd a Bécsi kapu téri evangélikus templomot. 1970-ig rendbehozzák a Vár úthálózatát és korszerűsítik közvilágítását. A Vízivárosban beépítik a foghíjas telkeket. (Magyar Nemzet)

Április 21: 1400 lakás építését gyorsítják meg a pártkongresszus tiszteletére. (...) A II. kerületben dolgozó Csupor Pál építésvezetőségének munkatársai háromszor már elnyerték a szocialista munkahely címét. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a kongresszusi versenyben tíz százalékkal termelékenyebben és tizenöt százalékkal gazdaságosabban dolgoznak, mint a múlt évben. A Budakeszi úti tízemeletes új lakóházat Bordács Gyula építésvezetőségének dolgozói építik, s a kongresszusi versenyben a szocialista ifjúsági építésvezetőség címet akarják kiérdemelni. A vállalat Gubacsi úti előregyártó üzemének segítségével csaknem 240 lakás építését gyorsítják meg. Ezenkívül mintegy 200 ezer forintot takarítanak meg azzal, hogy az utolsó átadásra tervezett üzletházat már most felépítik, s így nincs szükség külön felvonulási irodára, raktárra. A kelenföldi lakótelepen Kisvári János építésvezetőségének dolgozói egy-másfél hónappal hamarább fejezik be az új városrész 150 személyes óvodájának, 60 személyes bölcsődéjének és 16 tantermes iskolájának építését. (...) (Magyar Nemzet)

Április 23: Osztapenko kapitány, a hős szovjet parlamenter hiteles adatok szerint a Budaörsi út 127-129. számú épületek sarkán halt mártírhalált. A fővárosi tanács vb határozatára az eddig névtelen útszakaszt Osztapenko-köznek nevezték el. (Magyar Nemzet)

Április 24: A főváros legszebb parkját alakítják ki a ferencvárosi Duna-parton, nagyrészt társadalmi munka igénybevételével. A parkban reprezentatív, pavilonszerű vendéglátóhely létesül, amelynek a tervein most dolgoznak. (Magyar Nemzet)


A Vörösmarty tér az 1960-as években

Április 26: Elkészült a Vörösmarty téri kulturális központ kiviteli terve. A Vörösmarty tér elkerített részén javában folyik az egykori Haas-palota alapfalainak és a pincébe hordott törmelékek kiemelése. Nemrég ismertettük a telekre kerülő reprezentatív új épület, a különböző kulturális intézmények központjának építési programját. Elkészült a kivitelezési terv, amelynek megvalósításához az év közepén hozzákezdenek. Addigra befejeződik a romok elhordása. Mintegy 15000 köbméter falmaradvány elszállításáról van szó, amely több mint kéthónapi munkát igényel.

Az új kulturális központ építésével egyidejűleg hozzákezdenek a Vigadó belső helyreállításához is. Ez szorosan összefügg a Vörösmarty téri építkezéssel. A két épületnek ugyanis több közös létesítménye lesz, amelyet egyidejűleg építenek meg. A Vörösmarty téri épületbe költözködik az Országos Filharmónia, az Országos Rendező Iroda, a Nemzetközi Koncertiroda, a Hanglemezgyártó Vállalat, a Közönségszervező Iroda, a Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapja, a Képcsarnok Vállalat, a Képzőművészeti Kiadó Vállalat, a Zeneműkiadó Vállalat, több könyvkiadó vállalat vezetősége és a Bartók Gyermekszínház igazgatósága. Az épület földszintjén kulturális áruházat alakítanak ki, ahol könyveket, zeneműveket, hanglemezeket, iparművészeti tárgyakat fognak árusítani. A Vigadó utcai oldalon rendezik be a közönségszervező és jegyárusító irodát, az épület hátsó traktusában 120 zenekari és 150 énekkari tag együttes próbájára alkalmas méretű hangverseny próbatermet alakítanak ki. Ezenkívül több kisebb stúdió kap helyet az épületben.

A Vigadó tűzfalához csatlakozóan mindkét mellékutcai frontnál tíz méter széles és 15 méter hosszú toldaléképületet építenek. Az itt létesülő helyiségekben öt hangverseny próbaterem, az egész komplexum gazdasági adminisztrációja, a telefonközpont, a trafó és a kazánház kap helyet. A toldaléképítkezést a Vigadó műemléki szempontjaira figyelemmel végzik.

A kivitelezési terveket Tallos Elemér és Hübner Tibor építészek, Kurucz József statikus építész és Solymosi Antal gépészmérnök dolgozták ki az ÉM Középülettervező Vállalat tervező kollektívája tagjaiként. (...) (Magyar Nemzet)



Április 29: Hévízzel mosták le az Erzsébet-hidat. Csütörtök este egyszerre tíz locsolóautó hajtott fel a Pest felé vezető hídpálya külső sávjára, tartályában a Széchenyi-fürdő és a Margitsziget hévforrásainak meleg vizével. Hamarosan 36 takarítómunkás mosta, tisztította, súrolta ultrás vízzel a járdakorlátot, a kapuzat alsó részét, a főtartó-kábelt. Az éjszakai órákban - 23 órától - előbb a híd déli, majd az északi oldalán kapcsolták ki a közvilágítást, hogy péntek reggeltől minden egyes kandeláber és az egész híd eredeti, szép pasztell szürke színében pompázzon. (Magyar Nemzet)


A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!